Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

IfTL MÄRCITJS ZU VASÄRNAP Mirlap 3 Tegnap — ma - holnap NAGYKŐRÖS Nagyüzem a konzervgyárban. a megye városai között meg­hirdetett városfejlesztési ver­senyben. Nem véletlenül. Nem csupán az vált valósággá Nagykőrö­sön az elmúlt négy esztendő alatt, amit megterveztek, ha­nem sok olyan dolog is, amire a harmadik ötéves terv kez­detén csupán igény volt, de pénz nem. Tervezték, hogy fel­építenek hétszázhetvenhét la­kást Megépült — négy híján — ezer! Tervezték, hogy elké­mindazt, ami Nagykőrösön történt az elmúlt esztendők­ben. Öt új általános iskolai tanterem, nyolc óvodai foglal­kozási terem, orvosi rendelő- intézet a konzervgyárban, ABC-áruház Tormáson és a konzervgyárnál. És egyre na­gyobb részt vállalnak a város ellátásában a termelőszövet­kezetek. A város legújabb üz­letét éppen az elmúlt napok­ban adták át a Szabadság té­ren. A Nagykőrös felé vezető or­szágút néhány szakasza, első­sorban a bekötő utaknál, akár az érdes reszelő. Dió meg to­jás nagyságú kövek ragadtak a nyáron a megolvadt aszfalt­ba. A köveket a földutakról kiforduló traktorok és vonta­tók kerekei hordhatták fel ide. Most nyoma sincs még a traktbroknak. Nyársapát után szekerek fordulnak ki a sá­ros hátú földutakról az érdes országúira — esőverte magá­nyos tanyákat hagyva maguk mögött. A didergő fák ágai közt néha megbújik a szél, Szűcs Zoltán: Elégedettek tehetünk eredményeinkkel... ilyenkor egyetlen pillanatra megpihennek a zaj hullámai. Az ég fakó ólomburája ráne­hezedik a vidékre. Az elsőfo- gatos fejébe húzza kalapját, előkotorja a dóznit, cigarettát sodor, ahogy tette az apja, nagyapja. A füstöt maga elé fújja, s közben csendes, hüp- pögő szóval bíztatja lovait: siessetek, messze még a vá­ros... Akaratlanul is Erdei Ferenc Futóhomokja jut eszembe e megmerevedett tájkép láttán. „Nagykőrös a komor remény­ségek városa” — írta a szerző több, mint három évtizeddel ezelőtt. „Nagykőrös sohasem volt nyugodt fejlődésű város. A fölszín békessége alatt min­dig parázslót! valami, s előbb- utóbb mindig föllobbant. Ma a parasztság leszorított föl­emelkedési igénye és követe- lódzése parázslik: ezt sem le­het elfojtani. Az ősi és szép múltú város további fejlődé­sének sorsa fordul meg ezen”. A várost előző kép azonban váratlanul szertefoszlik. Benn a városban egészen más lát­vány fogad. A város elveszí­tette tipikus mezővárosi jelle­gét. Nemcsak tartalmában — a gyors iparosodás következ­ményeként —, hanem külső formájában is: klasszicizáló főterére is betörtek már a modern lakóházak, a neonfé­nyes üzletsorok. Ami százado­kon át változtathatatlannak tűnt, rövid néhány esztendő alatt alapvetően megváltozott. A tágas főtér egy részét fel­ásták a gépek. Csatornáznak, gázvezetéket szerelnek, s köz­ben bővül a város vízveze­ték-hálózata. Mindezek tagad­hatatlan jelei a gyors ütemű városiasodásnak, ami Nagykő­rös egyik mai jellemzője lett A hatszázéves város új ruhá­ba öltözik. Mindez az egyre gyorsabb ütemű iparosodás következ­ménye. Az elmúlt öt eszten­dőben a város ipari üzemei­nek a száma tovább nőtt. Üj- ra megkezdte működését a téglagyár, két AKÖV-telep lé­tesült, letelepült a Trafó Ktsz, s az Irodagéptechnikai Válla­lat részlege is új, modern épületben kezdte meg a mun­kát. Mindezek ellenére, a város ipari termelését változatlanul az élelmiszeripar, elsősorban a konzervgyár jellemzi, mivel ez foglalkoztatja az ipari munkásság mintegy hatvan százalékát. Ugyanakkor a nagykőrösi üzemek termelési értékének a hatvan százalé­kát a konzervgyár adja. Nem véletlenül költöttek az elmúlt esztendőkben több mint há­romszázmillió forintot a gyér rekonstrukciójára. Ez az üzem ma nemcsak az ország, ha­nem Európa egyik legna­gyobb, korszerűen felszerelt élelmiszergyára, amely termé­keit a világ minden táján ér­tékesíti. Évi termelése eléri a tizenegyezer vagont. Az elmúlt négy esztendő alatt a nagykőrösi üzemek termelése ötven százalékkal nőtt és meghaladja a másfél milliárd forintot! Vajon ki gondolt volna erre, akárcsak egy évtizeddel ezelőtt?! A huszonhatezer lakosú vá­ros túlnőtt régi önmagán és a megye déli részének fontos ipari-mezőgazdasági centruma lett. És a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak ebben a válto­zásban meghatározó szerepe van. A város huszonnégyezer holdon gazdálkodó hat ter­melőszövetkezetének akarva- akaratlan igazodnia kell a konzervgyári igényekhez. S hogy nem rossz dolog ez az igazodás, számok és tények bizonyítják. A szövetkezetek tagságának a jövedelme az el­múlt négy év alatt átlagosan ötven százalékkal emelkedett. Míg 1966-ban a hat gazdaság tagságának jövedelme hu- szonkétmillió forintot tett ki, ez az összeg 1969-ben már meghaladta a harminchárom­milliót. A nagyobb kereseti lehetőség pedig már a fiata­lokat is vonzza. Bizonyság rá, hogy négy esztendő alatt ke­rek tíz esztendőt fiatalodott a termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora. A legtöbbet mégis a hatszáz éves város fiatalodott az el­Űj házak sora. Jövőre kezdenek hozzá a vá­rosi vízmű építéséhez.' Ennek múlt esztendőkben. Ezt az is könnyűszerrel megállapíthat­ja, aki éppen csak látogatóba érkezik a városba. Modem la­kásokat, korszerű üzleteket látni mindenütt. Hogy miből? Az elmúlt öt esztendőben ötvenmillió forin­tot kapott a város beruházá­sokra. Ugyanakkor elköltötték száznegyvenmilliót. Hogyan le­hetséges ez? Ügy, hogy a vá­ros fejlesztése Nagykőrösön nem egyedül a város vezetői­nek ügye. Szinte nem épült semmi az elmúlt esztendőkben úgy, hogy ahhoz a város lakói és a város üzemei anyagiak­kal és mással ne segítettek volna. A város szebb-, gazdagabb lett, városiasabb, mint volt négy esztendővel ezelőtt A la­kosság csaknem tízmillió fo­rint társadalmi munkával já­rult hozzá ehhez. Nem vélet­len, hogy négy esztendő alatt Nagykőrös háromszor lett első szítik a szennyvízhálózat épí­tésének tervét. De mert segí­tett a konzervgyár, nemcsak a tervek készültek el, hanem megépült a városi szennyvíz­csatorna-hálózat gerincvezeté­ke is. Elhatározták, hogy elké­szíttetik a városi vízmű terv­dokumentációját. Ez megtör­tént. De emellett elkészült hat mélyfúrású kút és befejeződött a tormási új városrész vízhá­lózatának építése is. ötven­egyezer négyzetméter gyalog­járda építését tervezték, de tizenkétezer négyzetméterrel több készült el belőle. A terv­időszak kezdetén még nem volt lehetőség vezetékes gázhálózat építésére. Aztán különböző kö­zös forrásokból összejött hu­szonötmillió forint erre a cél­ra. így épülit meg a gázhálózat első szakasza, ami lehetővé teszi majd a városközpont és a megépítendő Ceglédi úttá la­kótelep gázellátását. Sorolhatjuk még hosszan A napokban nyílt uj áruház. — Elégedettek lehetünk az eredményeinkkel — összegezi az elmúlt négy esztendőt Szűcs Zoltán, a városi tanács vb-el- nöke. — Én mégis a bosszúsá­gokról szeretnék most szólni. A sok új létesítmény mellett néhány intézménnyel szegé­nyebbek lettünk az elmúlt esz­tendőkben. Elvitték a tűzoltó­ságot Nagykőrösről. Ma csak önkéntes tűzoltóink vannak, a nagyszabású beruházásnak a teljes összege hetvenkétmil- lió forint lesz, amiből har­mincmillió máris rendelkezés­re áll. Ez az összeg elegendő a víztorony és a főbb vezetékek megépítéséhez. E két építkezés lesz a város jelenlegi ötéves tervének két legnagyobb beruházása. Ter­mészetesen ezek mellett még sok minden másra is kell a pénz. A szennyvízcsatorna épí­tésére ötmilliót, a gázhálózat bővítésére négymilliót fordíta­nak. Huszonhárommillió forin­tért huszonötezer négyzetmé­ter gyalogjárdát építenek. Har­mincmillióért egy huszonkét munkahelyes rendelőintézetet. Bővíteni kívánják a szülőott­hont és a kórház gyermekosz­tályát A nagyszabású lakásépítke­zés természetszerűleg más be­ruházásokat is igényel. Ezért szerepel a tervben a felépíten­dő Ceglédi úti lakótelepen egy nyolctantermes általános isko­la is. És ugyancsak helyet ka­pott a tervben egy száz gyer­meket befogadó óvoda építése. egy kiszuperált, öreg kocsival. Rágondolni is rossz, mi lenne velünk egy nagyobb tűzeset alkalmával. Mire Ceglédről, vagy Kecskemétről ideérnek a hivatásos tűzoltók, milliókra rúghat a kár. Nem jól van ez így. És az sem, hogy elvitték városunkból a Magyar Nem­zeti Bank fiókját. Tudja mit jelent ez? Nyolcvan üzemünk­ből, intézményünkből ma nyolcvan-száz ember jár át pénzért autóval-vonattal Ceg­lédre, vagy viszi a pénzt Tud­ja mennyibe kerül az utazta­tásuk? Arról már nem is be­szélek, hogy annyi pénzzel jönmi-menni, nem is egészen veszélytelen dolog. Azelőtt hat banktisztviselő helyben elin­tézte ezt. Ennyit a máról. És érdemes egy pillantást vetni a város közeljövőjére is. Míg az előző tervidőszakban ötvenmillió forint állami hoz­zájárulást kapott a város, ad­dig a negyedik ötéves terv si­keres valóraváltására kétszáz- harmincmillió forint áll ren­delkezésükre. Mi minden valósul majd meg ebből a pénzből? Lakás- építkezésre százharmincnégy- milliót kívánnak fordítani öt esztendő alatt. Ebből az Ősz­szegből ezerszáztíz lakás fel­építését tervezik. Hétszáztíz lakás a Ceglédi úti lakótelepen épül, amelynek előközművesí- tését már az elmúlt években elvégezték. A városban jelenleg százöt bolt áll a lakossá? rendelkezé­sére. Az igények jobb kielégí­tése és a választék növelése érdekében az elkövetkező években újabb üzletek meg­építését tervezik. A helyi ÁFÉSZ nyolcszáz négyzetmé­teres áruházat épít majd a Ceglédi úti lakótelepen. Ha­sonló nagyságú áruház építé­sére kerül sor a piactér kör­nyékén is. Tervezik továbbá egy nyolcszáz négyzetméter alapterületű piaci csarnok épí­tését, amelyhez a tanács tíz­millió forinttal kíván hozzájá­rulni. Még szintén csak a tervek között szerepel, de a város ve­zetői bíznak benne, hogy sike­rül megépíteniük Nagykőrösön egy nyolcvanágyas szállodát Az építkezéshez nyolcmillió forintot tartalékolnak a tanács vezetőd. Bővül a város szolgáltató­hálózata is. Egy mosoda és egy ruhatisztító-szalon szerepel a legközelebbi tervekben, de je­lentősen bővíteni kívánják a többi szolgáltatás körét is. Mindez bizonyít. Bizonyítja azt, hogy a több mint hatszáz­éves város a harmadik ötéves terv időszaka alatt jelentős utat tett meg. Megszépült, gaz­dagodott és lakói is jobban él­nek, mint a korábbi eszten­dőkben. De bizonyítja azt is, hogy nem kívánnak megállni az elért eredményeknél, az ed­digieknél is nagyobbat kíván­nak előbbre lépni az elkövet­kező öt esztendőben. Az, aki tartalmassá tudja tenni az életét —- márpedig a nagykőrösiek mindent meg­tesznek ennek érdekében —, könnyen megtalálja a boldog­ságot is. A nagykőrösi embe­reknek minden lehetőségük megvan erre. Nagykőrös ma már nem a komor reménysé­gek, hanem a teljesülő vá­gyak városa. Szöveg: Prukner Pál Foto: Gábor Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents