Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-21 / 68. szám
IfTL MÄRCITJS ZU VASÄRNAP Mirlap 3 Tegnap — ma - holnap NAGYKŐRÖS Nagyüzem a konzervgyárban. a megye városai között meghirdetett városfejlesztési versenyben. Nem véletlenül. Nem csupán az vált valósággá Nagykőrösön az elmúlt négy esztendő alatt, amit megterveztek, hanem sok olyan dolog is, amire a harmadik ötéves terv kezdetén csupán igény volt, de pénz nem. Tervezték, hogy felépítenek hétszázhetvenhét lakást Megépült — négy híján — ezer! Tervezték, hogy elkémindazt, ami Nagykőrösön történt az elmúlt esztendőkben. Öt új általános iskolai tanterem, nyolc óvodai foglalkozási terem, orvosi rendelő- intézet a konzervgyárban, ABC-áruház Tormáson és a konzervgyárnál. És egyre nagyobb részt vállalnak a város ellátásában a termelőszövetkezetek. A város legújabb üzletét éppen az elmúlt napokban adták át a Szabadság téren. A Nagykőrös felé vezető országút néhány szakasza, elsősorban a bekötő utaknál, akár az érdes reszelő. Dió meg tojás nagyságú kövek ragadtak a nyáron a megolvadt aszfaltba. A köveket a földutakról kiforduló traktorok és vontatók kerekei hordhatták fel ide. Most nyoma sincs még a traktbroknak. Nyársapát után szekerek fordulnak ki a sáros hátú földutakról az érdes országúira — esőverte magányos tanyákat hagyva maguk mögött. A didergő fák ágai közt néha megbújik a szél, Szűcs Zoltán: Elégedettek tehetünk eredményeinkkel... ilyenkor egyetlen pillanatra megpihennek a zaj hullámai. Az ég fakó ólomburája ránehezedik a vidékre. Az elsőfo- gatos fejébe húzza kalapját, előkotorja a dóznit, cigarettát sodor, ahogy tette az apja, nagyapja. A füstöt maga elé fújja, s közben csendes, hüp- pögő szóval bíztatja lovait: siessetek, messze még a város... Akaratlanul is Erdei Ferenc Futóhomokja jut eszembe e megmerevedett tájkép láttán. „Nagykőrös a komor reménységek városa” — írta a szerző több, mint három évtizeddel ezelőtt. „Nagykőrös sohasem volt nyugodt fejlődésű város. A fölszín békessége alatt mindig parázslót! valami, s előbb- utóbb mindig föllobbant. Ma a parasztság leszorított fölemelkedési igénye és követe- lódzése parázslik: ezt sem lehet elfojtani. Az ősi és szép múltú város további fejlődésének sorsa fordul meg ezen”. A várost előző kép azonban váratlanul szertefoszlik. Benn a városban egészen más látvány fogad. A város elveszítette tipikus mezővárosi jellegét. Nemcsak tartalmában — a gyors iparosodás következményeként —, hanem külső formájában is: klasszicizáló főterére is betörtek már a modern lakóházak, a neonfényes üzletsorok. Ami századokon át változtathatatlannak tűnt, rövid néhány esztendő alatt alapvetően megváltozott. A tágas főtér egy részét felásták a gépek. Csatornáznak, gázvezetéket szerelnek, s közben bővül a város vízvezeték-hálózata. Mindezek tagadhatatlan jelei a gyors ütemű városiasodásnak, ami Nagykőrös egyik mai jellemzője lett A hatszázéves város új ruhába öltözik. Mindez az egyre gyorsabb ütemű iparosodás következménye. Az elmúlt öt esztendőben a város ipari üzemeinek a száma tovább nőtt. Üj- ra megkezdte működését a téglagyár, két AKÖV-telep létesült, letelepült a Trafó Ktsz, s az Irodagéptechnikai Vállalat részlege is új, modern épületben kezdte meg a munkát. Mindezek ellenére, a város ipari termelését változatlanul az élelmiszeripar, elsősorban a konzervgyár jellemzi, mivel ez foglalkoztatja az ipari munkásság mintegy hatvan százalékát. Ugyanakkor a nagykőrösi üzemek termelési értékének a hatvan százalékát a konzervgyár adja. Nem véletlenül költöttek az elmúlt esztendőkben több mint háromszázmillió forintot a gyér rekonstrukciójára. Ez az üzem ma nemcsak az ország, hanem Európa egyik legnagyobb, korszerűen felszerelt élelmiszergyára, amely termékeit a világ minden táján értékesíti. Évi termelése eléri a tizenegyezer vagont. Az elmúlt négy esztendő alatt a nagykőrösi üzemek termelése ötven százalékkal nőtt és meghaladja a másfél milliárd forintot! Vajon ki gondolt volna erre, akárcsak egy évtizeddel ezelőtt?! A huszonhatezer lakosú város túlnőtt régi önmagán és a megye déli részének fontos ipari-mezőgazdasági centruma lett. És a Nagykőrösi Konzervgyárnak ebben a változásban meghatározó szerepe van. A város huszonnégyezer holdon gazdálkodó hat termelőszövetkezetének akarva- akaratlan igazodnia kell a konzervgyári igényekhez. S hogy nem rossz dolog ez az igazodás, számok és tények bizonyítják. A szövetkezetek tagságának a jövedelme az elmúlt négy év alatt átlagosan ötven százalékkal emelkedett. Míg 1966-ban a hat gazdaság tagságának jövedelme hu- szonkétmillió forintot tett ki, ez az összeg 1969-ben már meghaladta a harminchárommilliót. A nagyobb kereseti lehetőség pedig már a fiatalokat is vonzza. Bizonyság rá, hogy négy esztendő alatt kerek tíz esztendőt fiatalodott a termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora. A legtöbbet mégis a hatszáz éves város fiatalodott az elŰj házak sora. Jövőre kezdenek hozzá a városi vízmű építéséhez.' Ennek múlt esztendőkben. Ezt az is könnyűszerrel megállapíthatja, aki éppen csak látogatóba érkezik a városba. Modem lakásokat, korszerű üzleteket látni mindenütt. Hogy miből? Az elmúlt öt esztendőben ötvenmillió forintot kapott a város beruházásokra. Ugyanakkor elköltötték száznegyvenmilliót. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy a város fejlesztése Nagykőrösön nem egyedül a város vezetőinek ügye. Szinte nem épült semmi az elmúlt esztendőkben úgy, hogy ahhoz a város lakói és a város üzemei anyagiakkal és mással ne segítettek volna. A város szebb-, gazdagabb lett, városiasabb, mint volt négy esztendővel ezelőtt A lakosság csaknem tízmillió forint társadalmi munkával járult hozzá ehhez. Nem véletlen, hogy négy esztendő alatt Nagykőrös háromszor lett első szítik a szennyvízhálózat építésének tervét. De mert segített a konzervgyár, nemcsak a tervek készültek el, hanem megépült a városi szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetéke is. Elhatározták, hogy elkészíttetik a városi vízmű tervdokumentációját. Ez megtörtént. De emellett elkészült hat mélyfúrású kút és befejeződött a tormási új városrész vízhálózatának építése is. ötvenegyezer négyzetméter gyalogjárda építését tervezték, de tizenkétezer négyzetméterrel több készült el belőle. A tervidőszak kezdetén még nem volt lehetőség vezetékes gázhálózat építésére. Aztán különböző közös forrásokból összejött huszonötmillió forint erre a célra. így épülit meg a gázhálózat első szakasza, ami lehetővé teszi majd a városközpont és a megépítendő Ceglédi úttá lakótelep gázellátását. Sorolhatjuk még hosszan A napokban nyílt uj áruház. — Elégedettek lehetünk az eredményeinkkel — összegezi az elmúlt négy esztendőt Szűcs Zoltán, a városi tanács vb-el- nöke. — Én mégis a bosszúságokról szeretnék most szólni. A sok új létesítmény mellett néhány intézménnyel szegényebbek lettünk az elmúlt esztendőkben. Elvitték a tűzoltóságot Nagykőrösről. Ma csak önkéntes tűzoltóink vannak, a nagyszabású beruházásnak a teljes összege hetvenkétmil- lió forint lesz, amiből harmincmillió máris rendelkezésre áll. Ez az összeg elegendő a víztorony és a főbb vezetékek megépítéséhez. E két építkezés lesz a város jelenlegi ötéves tervének két legnagyobb beruházása. Természetesen ezek mellett még sok minden másra is kell a pénz. A szennyvízcsatorna építésére ötmilliót, a gázhálózat bővítésére négymilliót fordítanak. Huszonhárommillió forintért huszonötezer négyzetméter gyalogjárdát építenek. Harmincmillióért egy huszonkét munkahelyes rendelőintézetet. Bővíteni kívánják a szülőotthont és a kórház gyermekosztályát A nagyszabású lakásépítkezés természetszerűleg más beruházásokat is igényel. Ezért szerepel a tervben a felépítendő Ceglédi úti lakótelepen egy nyolctantermes általános iskola is. És ugyancsak helyet kapott a tervben egy száz gyermeket befogadó óvoda építése. egy kiszuperált, öreg kocsival. Rágondolni is rossz, mi lenne velünk egy nagyobb tűzeset alkalmával. Mire Ceglédről, vagy Kecskemétről ideérnek a hivatásos tűzoltók, milliókra rúghat a kár. Nem jól van ez így. És az sem, hogy elvitték városunkból a Magyar Nemzeti Bank fiókját. Tudja mit jelent ez? Nyolcvan üzemünkből, intézményünkből ma nyolcvan-száz ember jár át pénzért autóval-vonattal Ceglédre, vagy viszi a pénzt Tudja mennyibe kerül az utaztatásuk? Arról már nem is beszélek, hogy annyi pénzzel jönmi-menni, nem is egészen veszélytelen dolog. Azelőtt hat banktisztviselő helyben elintézte ezt. Ennyit a máról. És érdemes egy pillantást vetni a város közeljövőjére is. Míg az előző tervidőszakban ötvenmillió forint állami hozzájárulást kapott a város, addig a negyedik ötéves terv sikeres valóraváltására kétszáz- harmincmillió forint áll rendelkezésükre. Mi minden valósul majd meg ebből a pénzből? Lakás- építkezésre százharmincnégy- milliót kívánnak fordítani öt esztendő alatt. Ebből az Őszszegből ezerszáztíz lakás felépítését tervezik. Hétszáztíz lakás a Ceglédi úti lakótelepen épül, amelynek előközművesí- tését már az elmúlt években elvégezték. A városban jelenleg százöt bolt áll a lakossá? rendelkezésére. Az igények jobb kielégítése és a választék növelése érdekében az elkövetkező években újabb üzletek megépítését tervezik. A helyi ÁFÉSZ nyolcszáz négyzetméteres áruházat épít majd a Ceglédi úti lakótelepen. Hasonló nagyságú áruház építésére kerül sor a piactér környékén is. Tervezik továbbá egy nyolcszáz négyzetméter alapterületű piaci csarnok építését, amelyhez a tanács tízmillió forinttal kíván hozzájárulni. Még szintén csak a tervek között szerepel, de a város vezetői bíznak benne, hogy sikerül megépíteniük Nagykőrösön egy nyolcvanágyas szállodát Az építkezéshez nyolcmillió forintot tartalékolnak a tanács vezetőd. Bővül a város szolgáltatóhálózata is. Egy mosoda és egy ruhatisztító-szalon szerepel a legközelebbi tervekben, de jelentősen bővíteni kívánják a többi szolgáltatás körét is. Mindez bizonyít. Bizonyítja azt, hogy a több mint hatszázéves város a harmadik ötéves terv időszaka alatt jelentős utat tett meg. Megszépült, gazdagodott és lakói is jobban élnek, mint a korábbi esztendőkben. De bizonyítja azt is, hogy nem kívánnak megállni az elért eredményeknél, az eddigieknél is nagyobbat kívánnak előbbre lépni az elkövetkező öt esztendőben. Az, aki tartalmassá tudja tenni az életét —- márpedig a nagykőrösiek mindent megtesznek ennek érdekében —, könnyen megtalálja a boldogságot is. A nagykőrösi embereknek minden lehetőségük megvan erre. Nagykőrös ma már nem a komor reménységek, hanem a teljesülő vágyak városa. Szöveg: Prukner Pál Foto: Gábor Viktor
