Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

1711. MÁRCIUS 14.. VASÁRNAP rtm Mint K^Cwtap Tegnap — ma — holnap CEGLÉD Aki az utóbbi öt-hat eszten- , dobén nem járt Cegléden, az még ma is mezővárosnak kép- i zeli el megyénk legnagyobb települését. Cegléd még egy 1 évtizeddel ezelőtt is megyénk i legjelentősebb mezővárosa — volt. A volthoz az is hozzátarto­zik: a felszabadulás előtt a város akkori urai mestersé­gesen vetettek gátat az ipa­rosodásnak, nem akarván el­veszíteni a rendkívül olcsó mezőgazdasági munkaerőt. Az eltelt negyedszázad, de azon belül is az utóbbi öt­hat esztendő hozta meg a vá­ros lakói számára a régóta várt változást. Néhány szám­Kürti András: Erősödött város centrum szerepe... adat is jellciyágn ttz^nyfíja­ezt. a y,,_ y '>; A harmincnyolcezer lako­sú városban a foglalkoztatot­tak száma megközelíti a hu­szonegyezret. Annak ellenére, nogy a város öt termelőszö­vetkezete huszonhatezer, az allami tangazdaság pedig húszezer holdon gazdálkodik, a mezőgazdaságban dolgozók száma ma már nem éri el az ötezret sem. Ezzel szemben az iparban foglalkoztatottak száma meghaladja a kilenc­ezret. Cegléd mezőváros jellege te­hat már a múlté s ez elsősor- oan az elmúlt néhány esz­tendő eredménye. Az UTGEP, az ÉVIG, a Május 1 Ruhagyár, á Húsipari Vállalat fémjelzi ma már a város egyre erőtel­jesebb iparosodását. Csak az elmúlt négy esztendő alatt százhetvenmillió forintot for­dítottak iparfejlesztésre. Aki végigjárta Cegléd ut­cáit, itt sem fogadja más kép, mint az ország legtöbb váro­sában. Lépten-nyomon fel- ásott vagy feltört burkolatú utcák, csatornázás, gázcsőfek- tetés, bontás alatt álló meg­roggyant házak és épülő új utcasorok jelzik a fokozódó ütemű fejlődést. A toldoz ^a- tás-foldozgatás ideje lejárt: a hatszáz éves ' város nem ja­vítgatásokra, hanem alapos rekonstrukcióra vár. Nehéz feladat. Nem csupán pénzt, technikai ■ és műszaki felté­teleket igényel, hanem a la­kosság egyetértését és tá­mogatását is. Mert előbbre­lépni a városiasodás útján a lakosság akarata és össze- tugása nélkül szinte lehetet­len. A ceglédiek szerették a múltban, s szeretik ma is vá­rosukat, amely hatszáz éves történelme során sok neve­zetes esemény színhelye volt. Dózsa György és Kossuth La­tos neve ma is fogalom a ceglédi emberek előtt. A városszeretetnek kézzel­fogható bizonyítékai is van­nak. Többek között az, hogy az elmúlt négy esztendő alatt a város lakossága tízmillió forint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá a har­madik ötéves terv városi cél­jainak megvalósításához. Hogy mi minden vált való­sággá Cegléd városában a legutóbbi választások óta el­telt időszakban? Felsorolni is nehéz lenne valamennyit. Azt már említettük, hogy a város ipari üzemei százhet­venmillió forintot fordítottak beruházásra, fejlesztésre. Ez nemcsak korszerűbb termelési feltételeket teremtet, hanem új munkaalkalmak egész so­rát is. Csak a munkások szá­ma ezerötszázzal nőt öt esz­tendő alatt. A város mezőgazdasági üze­mei is előbbre léptek az el­múlt esztendők során. Míg 1966-ban a termelőszövetke­zetek huszonhárommillió fo­rintot fordítottak beruhá­zásra, addig 1969-ben több, mint harmincegymilliót s az elmúlt esztendőben pedig már közel kétszázmilliós beruhá­zásba kezdtek. Ezek közül is kiemelkedik a Vörös Csillag Termelőszövetkezet négyszáz­húsz anyakocás sertéskombi­nátja. a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet százhúsz vagonos hűtőtárolója, öt hektár alapterületű hajtató- telepe és háromszázas tehén­istállója. A harmadik ötéves terv la­kásépítési programja ezerszáz- tizenöt lakás építését tűzte ki célul Cegléd városában. Ezzel szemben ezerkilencvennyolc lakást adtak át az elmúlt év végéig. Ez azt jeleníti, hogy 1966—70 között negyven szá­zalékkal több lakás épült, mint a megelőző négy eszten­dőben. A gondokat ez csök­kentette, de megoldani máig .jjemj^udta. mivel jelenleg még e/erszáz takásigénylőt tarta­nak szS&nion .a városban. Felépült a város egyik büsz­kesége, az új négyszázhetven­hat férőhelyes kórház s a ko­rábbi huszonhárom orvos he­lyett ma már ötvenhat dolgo­zik itt. A rendelőintézetben huszonhét orvos látja el a be- teg*ket, és a körzetekben dol­goz* orvosok száma is tízről tizenkilencre emelkedett Szintén az elmúlt évek új létesítményei közé tartozik az 1968-ban épült Közgazdasági Szakközépiskola és a tavaly decemberben átadásra került Szakmunkásképző Intézet. Ezekkel együtt ma már három középiskola, egy szakmunkás- képző intézet, nyolc általános iskolai igazgatóság, tíz óvoda, egy kisegítő iskola, egy gyors- és gépíróiskola és egy zeneis­kola működik a városban. A gyorsabb ütemű városia­sodás folyamatához tartozik a kereskedelmi hálózat bővítése. Az elmúlt négy esztendő alatt negyvenegy üzlet nyílt a vá­rosban és felépült az ÁFÉSZ huszonötezer négyzetméter alapterületű új áruháza is, amely egy esztendő alatt több. mint százharmincmilliós for­galmat bonyolított le. A kereskedelmi forgalom gyors ütemű növekedése — míg 1965-ben háromszáznegy- venhárommilliót, addig 1970- ben már ötszáztizenhárom- milliót tett ki — nemcsak a város bolthálózatának fejlődé­sét, hanem a lakosság élet- színvonalának növekedését is bizonyítja. Jelentősen nőtt ez idő alatt a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Az 1966. évi háromezemégyszáz tv-élőfí- zető helyett ma már hatezer­háromszázat tartanak nyilván, és több, mint tízezer rádióelő- fizetőt. Hétszáz autó, kilenc- száz motorkerékpár található a városban és a tizenkétezerhét- száz ceglédi házra tizenhét­ezer kerékpár jut. Kürti András, a városi ta­nács vb-elnöke így jellemezte az elmúlt négy esztendő leg­fontosabb változásait: — Az elmúlt esztendők so­rán jelentősen meggyorsult a városiasodás folyamata. A kommunális ellátottságot javí­tó beruházások, a lakásépítke­zések és az iparfejlesztés ha­tására megszűnt a város lakos­ságának csökkenése és erőtel­jes növekedés Indult meg. Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Cegléd lakosainak szá­ma hiarmincnyolcezer-nyoic­— Amiről szintén szólni kell: négy esztendővel ezelőtt a jelölő gyűléseken a válasz­tópolgárok százkilencvenöt ja­vaslatot, kérést tolmácsoltak a jelölteknek. Ezekből százhat­vanegy kifejezetten városfej­lesztési jellegű volt, amelyek megvalósításához az előzetes számítások szerint tizenegy és fél millió forintra volt szük­ség. Ezeknek a javaslatoknak és kéréseknek a nagy része megvalósult, méghozzá a ter­vezettnél lényegesen maga­sabb, mintegy húszmillió fo­rint értékben. A négy év alatt megépült tizenöt kilométer vízvezeték, a tizenhét kilomé­ter járda és a tizenhat kilo­méter villanyhálózat mind olyan helyeken létesült, ahol a választópolgárok ezt kérték vagy javasolták. De az ő ja­vaslataik alapján épült terven felül az új Cifrakerti iskola, négy tanteremmel bővült a Várkonyi István általános is­kola vagy a Jászberényi úti közúti felüljáró. Mindez bizo­nyítja: a megválasztott ország- gyűlési képviselők és tanács­tagok mindent megtettek an­nak érdekében, amit válasz­tóik feladatként reájuk bíztak. Ilyen környezetben a gyógyulás is könnyebb ... vanhat OTP-társasház formá­jában, ötszáz pedig földszin­tes családi házként valósul meg. Az állami erőből épülő lakások a legmodernebb kivi­telezéssel, panelből épülnek és a hatvan százalékuk eléri a tízemeletet. A város vízellátásának biz­tosításaként megkezdődött a Üj házak mögött karcsú víztorony. vankettő volt és ez közéd ezer fővel több, mint volt 1966. ja­nuár 1-én. Ugyanakkor több fontos és jelentős létesítmény — kórház, iskolák — megépí­tése tovább növelte a város­nak Dél-Pest megyében betöl­tött centrum szerepét. Ez a város kisugárzó hatáskörének a bővülését jelenti, amely nem lehet közömbös a környező te­lepülések gyorsabb előbbrelé- pése szempontjából. Ennyit a megtett útról. S most ismerkedjünk e gyorsan fejlődő város holnapjával, az elkövetkező esztendők legfon­tosabb céljaival. A negyedik ötéves terv leg­fontosabb célja a lakás, a víz és a csatornaellátás fokozot­tabb fejlesztése. Az öt eszten­dő tervében ezernyolcszáz- harmincnégy lakás felépítése szerepel. Ebből csaknem ezer állami erőből, háromszázhat­Ez mind az asztalokra kerül. központi vízmű építése. A víz­mű napi víztermelése eléri majd a tízezer köbmétert és ez lehetővé teszi, hogy a város azon kerületei is bekapcsolód­janak a vezetékes vízellátásba, ahol erre eddig nem volt mód. Régi gondja a ceglédi em­bereknek: hosszú évek óta mindössze nyolcvannyolc böl­csődei férőhellyel rendelkez­nek, ugyanakkor az elmúlt esztendőben például ötszáz- negyvennégy gyerek született Cegléd városában. Igaz ugyan, hogy a hároméves szülési sza­badságot sok ceglédi kismama veszi igénybe és ez csökkentet­te a bölcsőde iránti igényt, de igy is az igénylőknek a negy­ven százalékát helyhiány miatt el kellett utasítani. A lakótelep' építéséhez kap­csolódóan a negyedik ötéves terv időszakában felépül egy hetvenöt gyereket befogadó bölcsőde, százhúsz gyermek számára óvoda és egy tizenkét tantermes általános iskola. Ugyanakkor a város centrum­jellegét erősítendő: megépül százhatvannyolc középiskolai tanuló számára a kollégium. Jelenleg nagyon mostoha körülmények között működik a járási és városi könyvtár. A beiratkozott háromezer olva­só száznyolcezer könyv között válogathatna, ha erre a célra megfelelő helyiségek állnának rendelkezésre. Ezért szerepei a város negyedik ötéves ter­vében egy nyolcvanezer köte­tes új könyvtár építése, amelynek alapterülete eléri majd az ezernégyszáz négy­zetmétert. Természetesen tovább bővül a város üzlethálózata is. Ez nem csupán a városi lakosság igényeinek jobb kielégítését segíti majd, hanem a környe­ző községek lakóinak gazda­gabb áruellátását is. A tervek szerint ABC áruházát és egy modem lakberendezési áruhá­zát, valamint több élelmiszer- üzletet kívánnak létesíteni, el­sősorban a város peremkerü­leteiben. És hosszan sorolhatnánk még: mi mindenre számíthat­nak a ceglédiek az elkövetke­ző esztendők során. Jelenleg a város lakói közül több mint ezren másutt dolgoznak. Ezért is szerepel a tervek között újabb ipari üzem létesítése, valamint a meglévő üzemeik további bővítése. Rövidesen Ceglédre települ a fővárosból a Fűrész és Hordóipari Vál­lalat. Megkezdődött a Húsipa­ri Vállalat száznyolcvanmil­liós beruházása, amelynek ke­retében elsőként a kétszáz va- gonos hűtőház épülne meg. majd pedig a húskonzervgyár. Hasonló nagyszabású beruhá­zás várható az ÉVIG ceglé­di gyáregységében is. Minden­nek eredményeképpen a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban ezerötszáz új munkahe­lyet teremtenek a városban. A szolgáltatások fejlesztésé­re is nagy gondot fordít a vá­ros vezetése. MÁVAUT-beru- házásban központi autóbusz­állomás létesül. Az AFIT gép­kocsiszervizt épít és bővíti szervizét a GEL.KA is. A poé­ta megépíti a Crossbar-rend­szerű telefonközpontot, ami azt jelenti, hogy a hasonló rendszerben működő városo­kat közvetlen tárcsázással le­het majd felhívni. Két új pos­tafiók is létesül, az egyik az újvárosi kerületben, a másik pedig a lakótelep közelében. Cegléd ma már nem tarto­zik az alföldi mezővárosok so­rába. Kizárólagos agrárjellege már a múlté. Jól működő, erős mezőgazdasági nagyüze­mei mellett jelentős iparral rendelkezik. Olyan iparral, amelynek kiváló termékei már nemcsak az országban, hanem külföldön is jól ismer­tek. Cegléd, Pest megye legné­pesebb városa, a gyors fejlő­dés útjára lépett. SZÖVEG: PRUKNER PAG FOTÓ: GÁBOR VIKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents