Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
\ 1971. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Utó <cA«rá«P 3 Ünnep, hivatkozások nélkül L egszebb szavaink koptatódtak el a sűrű és soká tartó használattól, de változatos történelmünk szerencsésnek nem mindig mondható fordulatai egyet megkíméltek az elkopástól. A szabadság valódi tartalmára újra meg újra rá kellett kérdezni, érezni. Gyakran kellett felidézni szellemét, hogy erőt meríthessenek belőle a küzdőik. Akik a szabadságért harcoltak, újra és újra múltunkban kerestek és találtak példát, támaszt, segítséget: ezért, hogy sűrűn idézték 1848 emlékét, a márciusi ifjak tetteit. Március 15. pátosz nélküli jelkép, egy a kevés közül, amely mindenki számára ugyanazt jelenti. Amely nem egyszerűen történelmi krónikánk egy lapja, hanem önmagában, ellentmondásosságában teljes kifejezője lehet, ha jól értjük. Ady magányos harcában Petőfit vallja egyedül vér- testvérének: „Petőfi nem alkuszik.” S Ady, mert a kor lényegét érti, mint Petőfi, s indulata sem kisebb, éppen akkora, mint amekkorát a kor érdemel, Petőfi mellé magasodik. A 30-as évek végének Magyarországán megint súlyos és kiáltó értelmet nyer minden gondolkodó, cselekvő ember számára a szabadság, s a szabadság múltja, a példa, 1848. március 15-e. Illyés Gyula 1936-ban verset ír Két március címmel, s szembesítésül Petőfit idézi. „Még kér a nép ...és fölmerül egy arc: most adjatok... vadul ajkát harapva néz körül s egy ország helyett elpirul” Pár évvel később a reménytelenség gyötrelmét Petőfi szellemének segítségével próbálja legyűrni: „Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit, köréd varázskor teremtődik... te mondd magadban behunyt szemmel, csak mondd a szókat, miktől egyszer futó homokok, népek, házak Magyarországgá összeálltak.” És majd’ minden költő, gondolkodó ezit teszi. 1942 elején március tizenötödike eszméinek programjával alakul meg a Magyar Történelmi Emlék- bizottság, a haladó, s antifasiszta értelmiségiek és politikusok legális csoportja. Egyik feladatának 1848 ereklyéinek felkutatását, és megőrzését tekinti. 1942. március 15-én tömegtüntetést szervez az elal- jasult kor és ország uralkodói ellen. A tüntetést megtorlás követi, az emlékbizottság felbomlik, s március 15-e ünneplése, eszméinek tisztelete csak 1945 után válik szabad jogunkká. A szabadságnak más értelme van ma már. Pátosz nélkülibb, hétköznapibb a csengése. Ezért lehet csendesebb és kisbetűsebb az ünnep is, de nem kevésbé őszinte és hűséges ahhoz, amihez benne hűségesnek kell lennünk. V. V. Magyar küldöttség Veronában Dr. Soós Gábornak, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének vezetésével szombaton küldöttség utazott Olaszországba, a veronai mezőgazdasági gép- kiállítás megnyitására. Három helyett negyven mázsa A nagykőrösi konzervgyárban nemrégen vezették be Farkas Balázs újítását — a kolbászszeletelőt. Míg eddig három mázsát szeleteltek fel egy műszak alatt, most 30—40 mázsa kolbászt is darabokra vághatnak az asszonyok, hogy a sóletet ízesítsék. Foto: Urbán Évek és igények Tojáshéj vagy megszokottság? V. László 21 éves szarvasmarha-tenyésztő szakmunkást ez év januárjában D. község határában, 1 a termelőszövetkezet tehenészetében N. József 58 esztendős tsz-tag kétszer pofon ütötte. A termelőszövetkezetben azt mondták, régóta készülődött a kát pofon. N. József hat osztályt járt, hiú ember és dühítette, hogy V. László, aki szakmunkásiskolát végzett, állandóan tanácsokat ad neki. A két pofon után sokáig nem beszéltek egymással. N. József egy ködös szerdai hajnalon bocsánatot kért. V. László másnap elhozta neki a tankönyveit. BÉR ÉS ÉLET — Nem feltétlenül kell, hogy egymás mellett dolgozzanak a fiatalok és az Idősebbek: elég n szakmai féltékenység, a be- gyepesedés, a tudással és a lelkesedéssel szemben. Az élet- tapasztalat, a tanultakkal szemben. És akkor az öreg azt mondja: „leteszem a villa nyelét..." Igaz, a nemzedéki ellentét a mezőgazdaságban nem annyira közvetlen és gyakran nem olyan nyílt, mint az iparban. Mitől függ az ellentétek nagysága? Elsősorban a gépesítéstől. A növénytermesztésnél alig ütközünk ilyen problémákba. Nemcsak azért, mert viszonylag kevesebb fiatal dolgozik itt! A legfőbb ok: az iskolázottság a tövénytermesztés- nél domborodik ki a legkevésbé! Dollányi Sándor, a KISZ gödöllői járási titkára elmondja, hogy tapasztalata szerint a nyugdíjas-korosztály csendes és elnéző a fiatalokkal szemben. A legtöbb összeütközés a középkorúak és a fiatalok között van, az öregebbek a közelmúltra hivatkoznak, a fiatalok állandó igényekkel ostromolnak. Hornyák Jenő, a szentendrei Mathiász Termelőszövetkezet elnöke elcsodálkozik a kérdésen : — Náltjnk senki sem tesz különbséget az életkor miatt. A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány, mindenki örül, ha egy-egy fiatal erre téved. Nem hiszem, hogy a friss erőnek ne örüljön az idősebb, hiszen neki is érdeke. Bérproblémák sincsenek nálunk. A csodálkozást két adat magyarázza: négy évvel ezelőtt a szentendrei Mathiász Termelőszövetkezet tagjainak átlagéi etkora 64 év volt. Most: 36. Gyöngyösi Gábor, a ráckevei Árpád Termelőszövetkezet elnöke adatokkal felel a kérdésre: — 1967-ben 59 év volt az átlagéletkor, most 45 — fiatalodtunk, de nem eléggé. A régi tagságból 250-en mentek nyugdíjba, már csak 105-en dolgoznak — legtöbbjük kint a földeken. Régen, mikor rosszul fizettünk, két kezemen meg tudtam volna számolni, hány fiatal dolgozott itt, elmentek Csepelre, Pestre, gyárakba. Most szállingóznak haza, de kapát nem vesznek a kezükbe. Az asszonyok kertészetben dolgoznak, a férfiak kiegészítő-üzemágban — szakmájukban — vagy traktorosbrigádban. Nemzedéki ellentét mindig lesz: a munka nehéz, a fiatalabbak igénye nem csökken — és igazuk van — öltözőért, fürdőért verekszenek. Az öregebbek csendesebbek, évek kullognak a hátuk mögött öltöző és fürdő nélkül, megszokták, így szokták meg. A fiatalok például már a zárt fűikéjű traktort szeretik, mert abba nem esik be az eső. Bérhez kötődnek, míg az öregek az életükhöz: a földhöz. Ebből a legtöbb súrlódás. EGY FECSKE ÉS A NYÁR — A pártoiktatásnál, ha a földkérdésről beszél valaki, dugig a terem öreggel. Egy pisszenés sem hallatszik, csak az előadó hangja. Aztán né- hányan felállnak és kimennek. Fiatalok. Őket nem érdekli, mi volt a földdel, és mi lesz vele. És az öregek ilyenkor megbot- ránkozva néznek a becsukódó ajtóra... A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezet , közel négyszáz tagjából hatvan KISZ-korú és tizennégyen lépték be az ifjúsági szövetségbe. A hatvan fiatal közül öten foglalkoznak kimondottan alaptevékenységgel. Az állattenyésztésben dolgoznak, a növénytermesztésben, a földeken egyetlen fiatal sincs, csak traktoros. — Az öt srác sem olyan, aki végigmegy silószagúan az utcán. Krafcsvk Borbálának, a termelőszövetkezet KlSZ-titkárá- nak is felteszem a kérdést: van-e nemzedéki ellentét a mezőgazdaságban. Egyértelmű igennel felel Arról beszél, hogy a mezőgazdaságban az ifjúsági szövetségnek még nincs sok szava, lehurrogják vezetőit azzal, hogy fiatalok, a tojáshéj... — Arra sem mindenütt ösztönzik a fiatalokat, hogy továbbképezzék magukat, pedig ez minden tsz-nek érdeke... Vezetőségi gyűlésre nem hívnak meg, meghívás nélkül megyék időnként, akkor sem szólok, nem is kérdeznek, ülök és magam elé bámulok. Budapestről jött néhány fiatal, aki már párttag, mellém álltak, segítettek. Furcsa módon, a párttaggyűlésekről azóta nem értesítik őket... Egy fecske nem csinál nyarat... Semmilyen kezdeményezésünknek nem örülnek, bizalmatlanok. A generációs ellentétek nálunk ott kezdődnek, ahol a megszokottság véget ér. Tamás Ervin Jelölő gyűlések Holnap megkezdődnek a megyében az országgyűlési és tanácsválasztásokat előkészítő jelölő gyűlések. A választópolgárok ezrei, tízezrei jönnek össze a következő hetekben, hogy meghallgassák az eltelt négy esztendő eredményeiről, gondjairól szóló rövid összefoglalókat, s döntsenek a jelölt vagy jelöltek személyéről, akik az országgyűlésben, a különböző tanácsi testületekben képviselik majd őket. Nem formális, hanem nagyon is lényegbeli szerepe van tehát a jelölő gyűléseknek a választások előkészítésében. Politikai fórumokként kínálkoznak, ahol nyílt szó eshet közös dolgainkról, ahol a hatalom legfőbb gazdája, a választópolgár kéri számon, nevében és képviseletében, mi történt az előző választások óta eltelt négy esztendőben, s ugyanakkor dönt arról is, kit tart alkalmas jelölteknek. A LEGFŐBB FÓRUMON Az 1967-ben megtartott választásokon mandátumot kapott országgyűlési képviselők nagy többségükben minden tekintetben megfeleltek a megye választópolgárai bizalmának. Aktívan közreműködtek az államhatalom legfőbb fóruma, az országgyűlés tevékenységében, a bizottságok munkájában, részt vettek a törvényjavaslatok vitájában, s több kezdeményezés is — így például a népművelési törvény' megalkotására vonatkozó javaslat — kiindult tőlük. Az országgyűlés munkájának fejlődése, felelősségteljesebbé válása, a szocialista demokratizmus minden szinten való erősítése már a választó- polgár számára is mérhetővé vált az elmúlt években, az országgyűlési ülésszakok munkáját figyelemmel kísérve. Érthető és indokolt tehát az a felfokozott várakozás, amivel a választópolgárok tízezrei a megválasztásra kerülő ország- gyűlési képviselők munkája elé tekintenek. A várakozás igényekben ölt testet, s az igények növekedése, sokoldalúbbá válása minden bizonynyal tapasztalható lesz a jelölő gyűléseken, ahol 29 ország- gyűlési választókörzet lakossága hallathatja hangját, fejtheti ki véleményét. Ha csupán tőmondatokat sorolunk fel, akkor is érzékeltetjük az országgyűlés s benne a megye képviselőinek gazdag négyesztendei tevékenységét. Az új vasúttörvény, a termőföld védelméről alkotott törvény, a gáztörvény, az évi költségvetések, a negyedik ötéves tervről szóló törvény — példák csupán, de bizonyítják, hogy nagymértékben fejlődött az országgyűlés törvényalkotó munkája, erősödött az a gyakorlat, amely a való helyzetet és a törvények paragrafusait közelebb hozza. Az áprilisban megválasztandó képviselőjelöltekre nem kevesebb, hanem több vár. A párt X. kongresz- szusa útmutatásának megfelelően a következő esztendőkben még inkább gazdagodik az országgyűlés munkája, még többet kell tehát vállalniuk a képviselőknek. Azaz: olyan jelöltekre van szükség, akik nemcsak elfogadják a bizalmat, hanem képesnek is bizonyulnak megfelelni annak. Olyan jelöltekre, akik a párt politikájának szellemében, a X. kongresszus határozatainak megfelelően tökéletesítik az államhatalom s azon át az államigazgatás munkáját. HELYI ÖNKORMÁNYZATKÉNT A szocialista demokratizmus erősítése, az államhatalmi és államigazgatási munka továbbfejlesztése és korszerűsítése nemcsak az országgyűléstől, a képviselőktől követel több munkát, nagyobb felelősséget, de magasabbra helyezi a mércét a tanácsok, a tanácstagok előtt is. A legutóbbi két esztendőben, de különösen 1970-ben fontos változások kezdődtek fneg a tanácsok fölépítésében, hatáskörében. Közös tanácsok alakultak a kisebb települések lakosságának egyetértésével — ma a megyében 151 önálló tanácsú község van — létrejöttek a nagyközségi tanácsok; s Gödöllő után újabb városa született a megyének, Százhalombatta. Ugyanakkor — mint ez ma már közismert — a járási tanácsok járási hivatalokká alakultak át, s megszűnnek mint választott testületek. A közös tanácsok, a nagyközségek bővülő hatásköre bizonyság arra, hogy a helyi önkormányzat szerepének, jelentőségének növelése nem elvi kívánalom csupán, hanem a gyakorlatban is gyorsan hódító módszer, amely törvényszerűen és logikusan az állampolgárok fokozódó aktivitásához, a közügyekbe való szélesebb körű bevonásukhoz vezet. Sokat végeztek a tanácsok a megbízatásuk idejéül szolgáló négy évben, erre rengeteg példát szolgáltattak a közelmúltban lezajlott utolsó, összefoglaló, számadás készítő tanácsülések. így igaz ez helyben, s így igaz megyei értelemben is. Az eredmények köteleznek, a sokasodó feladatok — így például a megyei tanács nagyfokú közreműködése a területfejlesztésben — pedig figyelmeztetnek. Köteleznek és figyelmeztetnek arra, hogy a korábbiaknál is gondosabb jelöléssel, a jelöltek alkalmasságának sokoldalú mérlegelésével valóban olyanok foglalják el a tanácstagi tisztséget, akik képesek a megnövekedett követelményeknek eleget tenni, s politikai, szakmai felkészültségük, emberi magatartásuk, a közösségért való áldozatkészségük avatja őket bizalomra érdemessé. Éppen mert megnőttek az igények, mert fokozódott az állampolgári aktivitás, minden bizonnyal lesznek viták, lesznek kettős vagy akár hármas jelölések, hiszen az új választójogi törvény — amelyet megint csak az elmúlt négy esztendő országgyűlési miunkája Szombaton befejeződött a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 39. kongresszusa. A vitában 23 küldött mondotta el véleményét, javaslatait. A kétnapos vitáiban felszólalt többek között Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. kiemelkedő eredményének kell tartanunk — tág teret nyit az állampolgárok, pontosabban a választópolgárok akaratának érvényesülése előtt. A DEMOKRATIZMUS: FELELŐSSÉG Hallatszanak aggodalmas hangok, s azok szerint nem kellene ennyi változás, s különben is, mi a biztosíték arra, hogy a megnőtt önállósággal a tanácsok majd jól sáfárkodnak, hogy az erősödő demokratizmust az állampolgárok úgy fogják fel, ahogy kell, felelősségként. Az aggodalmaskodók egy valamit tévesztenek szem elől: a társadalom fejlődését, napjaink valóságát. Azt, hogy a változások nem szeszélyből, néhány ember elhatározásából eredőek, hanem társadalmi szükségszerűség által diktáltak. Anélkül, hogy újabb lépcsőfokra hágnánk, aligha lehet feljebb jutni, márpedig az állami munkában, az ország légkörének javításában, az állampolgár közérzetének gazdagításában feljebb, magasabb szintre kell jutni! A holnap kezdődő esemény- sorozat, a jelölő gyűlések sokasága módot nyújt arra, hoigy állampolgárok tíz- és százezrei újabb bizonyságát adják felelősségérzetüknek, a közös ügyek iránti érdeklődésüknek, annak, hogy a magukénak érzett hatalmat gyakorolni is egyre inkább maguk akarják. Természetes és jogos igény ez, s gyorsan növekszik az igény kielégítésének lehetősége is, a hatalom gyakorlásába való közvetlen beleszólás. Azok tehát, akik elfogadják a jelöltséget, s megválasztásuk esetén a képviselői, tanácstagi tisztséget, számoljanak ezzel az igénnyel, s úgy cselekedjenek, hogy bármikor tiszta lelkiismerettel állhassanak azok elé, akiktől a megtisztelő megbízatást kapták. Mészáros Ottó A kongresszus küldöttei újjáválasztották a szakszervezet vezető szerveit, tisztségviselőit. A központi vezetőség elnökévé Pavlovszky Ferencet, főtitkárává ismét Kimmel Emilt, titkárává Gerlach Ferencet, alél- nökökké Halasi Józsefet és Szöllősi Ernőt választotta. E-302-es kotrógépre vizsgázott gépkezelőt és kenőt, vizsgázott kompresszorkezelőt, könnyűgépkezelőt, szakvizsgázott ív- és lánghegesztőt, nehézgépekhez szerelőt, dömpervezetőt, gépkocsiszerelőt, rakodómunkásokat, raktári kiadókat; kőműves, ács, asztalos, villanyszerelő, tetőfedő, bádogos, lágyszigetelő, díszműbádogos, parkettás, festő, víz-fűtésszerelő, betanított és segédmunkásokat épület- és géplakatos (16. évet betöltött fiúkat is), éjjeliőröket, takarítónőket AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola utca 45. Befejeződött a nyomdászszakszervezet kongresszusa
