Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

1971. FEBRUAR 28., VASÄRNAP ‘"%M(rtap 3 egyetem megfelel rendelteté­sének, betölti hivatását. Hoz­zátette: az egyetemi kutató­munka, a hallgatók gyakorla­ti tevékenysége akkor hasz­nos igazán, ha abból a nép­gazdaság is profitál. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a tudományos forradalom ko­rában az ismereteket állandó­an a korszerű szinten kell tar­tani, ami nem kis feladat, hi­szen az alapismereteken túl el kell sajátítani mindazt a sok újat, amelyet a tudo­mány és a technika haladása feltár. Meg kell tanítani az egyetemistákat rá, hogyan tartsanak lépést a tanulásban a korszerű követelményekkel. Az oktatási rendszer tovább­fejlesztésére törekszik pártunk is — hangoztatta Kádár elvtárs és kérte az egyetemi kollektí­vát, segítse a Központi Bizott­ságot a fejlettebb oktatási módszerek, eszközök, formák kialakítását célzó erőfeszíté­sekben. A párt első titkára kiemel­te: az egyetemnek nemcsak oktatnia, hanem nevelnie, vi­lágnézetet formálnia is kell. Ennek alapja a munkára, kö­munkáját ecsetelte, dr. Bálint Andor és dr. Mikecz István dékánok a karok életéről tájé­koztattak. Dr. Heckenast Jó­zsef, a tanárképző intézet rek­tora az intézet tevékenységéről számolt be. A beszélgetést egyetemi körséta követte. A délután a fiataloké A Nyisztor György kollé­gium ezerkétszáz lakója közül sokan a kapuban fogadtál! a vendégeket. Magyar, vietnami, kubai, és afrikai diákok kö­szöntötték tapssal, lelkesedés­sel Kádár János elvtársat. Az egyetemisták először képző- művészeti kiállításukat mutat­ták be, majd kérték a párt el­ső titkárát: írjon néhány sort vendégkönyvükbe. Kádár elv­társ eleget tett kérésüknek, „Örülök, hogy pillantást vet­hettem a hallgatók képzőmű­vészeti kiállítására is. Ebben nagyszerű bizonyítékát látom annak, hogy a fiatal szocialis­ta szakember egyben kultúr- ember és nem szakbarbár lesz* — jegyezte be. Ezután kedves jelenet következett: Faragó Antal másodéves gépésztech­nikus Csend című fafaragvá- nyát adta ajándékba Kádár Zsúfolt programja volt Ká­dár János elvtársnak csütör­tökön a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, amelyet — mint már jelentettük — Cser- venka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP KB osz­tályvezetője és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter társasá­gában látogatott meg. Nem telmiség olyan áldozatkészen, lelkiismeretesen dolgozik a szocializmus megvalósításá­ért. A tanári kar is megsokszo­rozódott. 1950-ben még csak 128 oktató tanított itt, ma 350 tanár és kutató foglalkozik a jövendő agrármérnökeinek ne­velésével. Két tanár a Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, hatan viselik a tudomá­nyos doktori címet, 65 kandi­változtak. 1951—60 között százmillió forintot, 1960—70 között kétszázmillió forintot fordított az állam az egyetem fejlesztésére. A diákok 83 szá­zalékát ma már kollégiumban tudják elhelyezni és a diákság 94 százaléka részesül az álla­mi támogatás valamilyen for­májában. Öröm itt tanulni és dolgozni nyeiket az egyetem vezetői igénylik és figyelembe ve­szik. Korszerű szinten tartani a tudást Kádár János a meghívást és a fogadtatást megköszönve me­leg szavakkal üdvözölte az tel ességteljesítésre való neve­lés, minthogy emberi és tár­sadalmi létünk alapja a mun­ka. Ebben nagy a szerepe a pedagógus példamutatásnak, annák, hogy szavai és tettei között összhang legyen. A vi­lágnézeti nevelés pedig akkor lesz igazán hatékony, ha a elvtársnak. A vendégek ezután betértek néhány szobába, be­szélgettek lakóikkal, akik nagy szeretettel fogadták látogatói­kat. Kádár János délután nagy feladatra, az egyetemistáktól kapott 115 kérdés megválaszo­lására vállalkozott. Ennek so­Sok kiváló szakembert bo­csátottak már innen útjára, akik azóta a nagyüzemi me­zőgazdaságban megállták he­lyüket, érdemeket szereztek. A diákok most sem csak szor­galmas tanulásukkal, hanem társadalmi munkájukkal, kul­turális és sporttevékenységük­kel is bizonyítják: jól érzik magukat az egyetem falai kö­zött. Háromszáz egyetemista segített az árvízvédelemben, nyolcvanan kormányszintű kitüntetésben is részesültek. Részt vettek az egyetem épít­kezésében, s számosán nya­ranta építőtáborban dolgoz­nak. Diákönkormányzatuk az egyetem demokratizmusát példázza Féké cs Mátyás a hallgatók véleményét tolmá­csolta, amikor elmondotta, hogy az új egyetemi tanulmá­nyi és vizsgaszabályzatot az egyetemisták kedvezően fogad­ták. S bár az egyetemi tanács­ban a diákok számszerűen ki­sebbségben vannak, vélemé­először járt a gödöllői egyete­men, amelynek munkájával — mint mondotta —, bármerre utazik is az országban, talál­kozik, hiszen a jól képzett me­zőgazdasági szakemberek tu­dását, tevékenységét gondosan megművelt, jól ápolt földek, gyarapodó gazdaságok jelzik. Pillantás az egyetem történelmébe A vendégek első programja az egyetem állami, párt- és tömegszervezeti vezetőivel tar­tott találkozó volt, amelyen dr. Pethő György rektor is­mertette az egyetem múltját, oktató-nevelő munkáját. El­mondotta egyebek között, hogy az elmúlt esztendőben ünne­pelték az egyetem születésé­nek negyedszázados évfordu­lóját. 1945 előtt Magyarorszá­gon mindössze hatezer gazda­tiszt volt, s ezek közül sem mind rendelkezett oklevéllel. Ma az élelmiszergazdaságban több mint 23 ezer, felsőfokon képzett szakember dolgozik. Még értékesebb ez a szám, ha hozzátesszük: a szakemberek többsége munkás- és paraszt­szülők gyermeke. 1948-ban a tanulók 7,5 százaléka volt munkás- vagy parasztszárma­zású, ma 49 százalék! Ennek is köszönhető, hogy az agrárér­dátus oktat és 93 tanár sze­rezte meg az egyetemi dokto­ri címet. A létszám megsokszorozó­dásával, a feladatok növekedé­sével a munkakörülmények is szaktárgyakat is áthatja a rán érintette a legnagyobb ér­marxista—leninista világnézet, deklődésre számottartó kül- és Kádár elvtárs szavaihoz so- belpolitikai kérdéseket, egye- kan szóltak hozzá. Dr. Pogá- bek között a szocialista orszá- csós György professzor az gok együttműködését. Beszélt egyetem tangazdaságának arról, hogy hazánk a közepesen fejlett szocialista országok kö­zé tartozik, s további fejlődé­sünk biztosítéka, hogy mindig elvi politikát folytassunk, a néppel szorosan összefogva, szigorú társadalmi kontroll és önkontroll mellett. Ez szüksé­ges akkor is, hogy gyarapítsuk társadalmunk szocialista voná­sait és visszaszorítsuk a szo­cializmustól idegen jelensége­ket, mint a kispolgári önzést, a protekcionizmust Foglalko­zott az ifjúságot közvetleneb­bül érintő kérdésekkel, a KISZ munkájával, majd munkanap­jának, munkarendjének „tit­kaiba” avatta be a jelenlevő­ket. Búcsú záskor hóvihar tombolt az egyetem környékén. A ta­nárok, a diákok — különösen; azok, akik közvetlenül talál­kozhattak a vendégekkel, még­is úgy emlékeznek vissza, hogy igazán szép, tartalmas, derűs napja volt Gödöllőnek 1971 február 25. egyetem oktatóit és hallgatóit. Külön tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét Pest me­gye és Gödöllő város dolgo­zóinak, pártszerveinek. Elisme­réssel szólt arról, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents