Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
4 1971. FEBRUAR 23., KEDD TV-FIGYELŐ Jó témák Népviseletben CSAK HÁROM ALSÓSZOKJVYA Goethe szomszédságában Petőfi-szobor Milánóban — gyenge feldolgozásban Balogh Mária égető problémákat bátran feszegető Ebédszünet- sorozata magas mércét szabott meg a maga számára. Ezért vártuk fokozott érdeklődéssel a Mi újság? című új riportsorozata első adását. Az ötlet egyszerűségében kitűnő: a tévé egy esztendeig megmeglátogat egy családot, így követve nyomon életük ki- sebb-nagyobb változásait, gondjait, örömeit. Egy ilyen téma sikerének alapja a jó riportalanynak feltett jó kérdésekben rejlik. Az indító adás, sajnos, mindkét vonatkozásban vérszegénynek bizonyult Merőben mástermészetű, de hasonló hőfokú várakozás előzte meg a Kerényi-ügy című riportot Egy érettkorú, több nyelven beszélő, kitűnő beosztásban dolgozó tisztviselőnő fontos államtitkokat szolgáltat ki, eleinte önkéntelenül, később tervszerűen és folyamatosan. Vajon milyen egy mai kémkedési ügy főszereplője? Mindebből nem sok derült ki a negyvenöt perces tévériport nyomán. Sem a Vértessy Sándor kérdéseire adott válaszok, sem az árulkodó közelképek nem fedték fel a rejtély lényegét: tulajdonképpen még az is nyitott kérdés maradt, mit árult el Kerényi Mária, milyen indítékból, milyen nagy bűnt követett el, amiért hét évet kapott? Hogyan jutott idáig ez a szolidnak tűnő — bár a szerepléstől még ebben a visz- szataszító helyzetben sem idegenkedő — tisztviselőnő? Talán egyedül az utóbbi jelenség ad némi támpontot, annak, aki nagyon odafigyel. A különös, ideges mimika és a kiselőadásszerű, fölényesen magabiztos, pedánsan fogalmazott nyilatkozat közötti ellentmondás valami torz, patologikus szereplési vágyra utal. De hogy ezt észrevegye, ahhoz a tévénézőnek röntgenszemmel kell néznie a tévét — és általában nem ez a jellemző a közönségre. Felüdülésit jelentett viszont a nem éppen szerencsés című (mert ezzel más műfajú képzettársítást idéző) Granada, Granada dokumentumfilm. öt ország dokumentumanyagát ötvözte szemléletes, lebilincselő, kitűnő agitatív erejű egységgé. „Szépítés nélkül.” A sok ismert nevet felsorakoztató ízléskutató műsor csaknem egy teljes órán át cikázott a film, színház, olvasmány és egyéb, ízlésről árulkodó tájakon, hogy felfedje: ki, mit szeret és miért. Az ötlet aktuális, (mindig aktuális) és jó célt szolgál. De azon az időszakon már szerencsésen túljutottunk, amikor egy helyesen megválasztott cél, .vagy szándék önmagában menlevele lehetett bármilyen gyenge megvalósulásnak. Ennek a műsornak a fő hibája: a szerkezet nélküliség, szétesés, arányeltolódás. Szimpla, alkalomszerűen megszólaltatott emberek tartalmatlan és hevenyészett válaszai érdektelen kérdésekre — majd prominens művészek és kritikusok magvas társalgása egy dohányzóasztal körül, és a kettő között akkora szakadék, hogy a néző is kishíján beleszédül! Primitív és egyszerű: nem ugyanaz. Üton-útfélen megtalálható, és reális: nemhogy nem ugyanaz, hanem egymás ellentétei a két, hasonló hibákkal terhes műsor eszembe juttatta Gorkij megállapítását, amely szerint a tömegből véletlenszerűen kiemelt egyed megszólaltatása, a mindig, mindenütt megtalálható lefotografálása: még nem realizmus — sőt. Korunknak és legelterjedtebb műfajának, a tévének legfontosabb kifejező- eszköze a sokat emlegetett információ, és annak minden válfaja. Nehéz és felelősség- teljes műfaj. Aki hivatásául választja, tanulja meg; mert a maga nemében művészet ez is, de ha rosszul csinálják, félrevezetőbb minden művészetnél. A heti műsor egyébként az ijesztően sokasodó folytatások jegyében zajlott. Láthattunk még egy visszatetsző Thomas Mann feldolgozást (Lujzi címmel), egy színpadra alkalmatlan Krúdj/-danabot (A vörös postakocsi), s. Abody Béla operaénekeseket bemutató, nem túlzottan meggyőző műsorát. ................. Pe reli Gabriella Nőnapra Tömegesen virágzik a nyugat-afrikai szigetvilágból szár. mazó cinerária az iregszem- csei kutatóintézet kertészetének üvegházában. A margarétához hasonló, kék, bordó, bársonylila, húspiros, fehér, rózsaszín virágú dísznövényből 2000 cseréppel nevelnek a nők köszöntésére. GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XVIII. A forradalom alatt az eltávozottak: Rudi, Duci és kato- nabajtársai hazatértek. Az otthon levő meg nemsokára eltávozott. Október végén hetvenegy éves korában váratlanul meghal a Papa. A hirtelen megdöbbenés egy lélek működéséről nem adhat hű képet. A halál ténye, amely- lyel szemben valamennyien gyámoltalanok vagyunk, ideig- óráig mindenkit azonossá tesz a jobbik énjével. A lélek igazi működését a vállalkozások jelzik. Az, hogy a fájdalom milyen finomítási műveletet végez el bennünk; hogy a hiányérzet kihívása milyen feladatokra kényszerít Gizi a Papa halála után szinte észrevétlenül foglalta el a családfő szerepét. A „pater fa- milias” helyére a „filia fami- lias” kerül. Érvényesülni mások szeretetében t mindenkit meghódítani, elgyöngíteni, lekötelezni; a ragaszkodás és a hála érzésével magához kötni; alattvalóvá tenni környezetének tagjait úgy, hogy ezt a függőséget ne vegyék észre, sőt boldoguljanak is általa — már kezdettől fogva szenvedélyes erénye és gyönyörű gyöngéje volt Gizi az önzetlenségben megnyilvánuló önzés legmagasabb rendű művészetét gyakorolta. Nemcsak kötelességből vállalta a másokkal törődés gondját, hanem gyönyörűségből, élvezetből, lelkesedésből is; olyannyira, hogy sohasem tudta megmérni a különbséget jótetteinek igazi haszna s az érte hozott áldozat súlya közt. Lapozzuk fel újra dr. Barát Irén tizennégy évvel később írt föl jegyzéseit. „Van egy fenyőtobozom, amit a Papa melléről vettem le, amikor már halott volt. Miért kellett őt elveszítenem? Most nyolcvanhat éves lenne, kis, sovány ember; de szörnyű is elveszíteni azokat, akiket szeretünk! Néha — s többnyire olyankor, amikor a legjobb kedvem van — fölrémlik bennem egy koporsó. Apóm iszonyú vastag szemüvegét látom, finom, száraz kezét vagy Mariska nővérem sápadt, szenvedő kis arcát a kórházi ágyon, amint az ajtó felé fordulva várja, hogy jövök-e, és mesé- lek-e neki első sikereimről? Sokszor szinte eszméletemet vesztem a fájdalomtól... Tudod, ilyen hangulatban valóságos kín vígjátékban szerepelni. Míg ha derűs a kedvem, szívesen játszom drámai szerepet is, mert akkor igazán Morvái Istvánné Vasas Erzsébet a leányok ünnepi népviseletében. A papírkemény gyoicsfélying ujjráncainak kiigazításához nem is elég egy ember, tükörben is ellenőrzik a ráncoFoto: Urbán kát. — Milyen a túrái népviselet? — Az a kérdés, hogy melyik? — kérdésre kérdéssel válaszolt Sára Ferenc népművész, a Gödöllői Járási Tanács népművelési felügyelője. Más ruhát ölt ugyanis minden korosztály, sőt a viselet alkalmanként is változik... A LÁNYOK Természetesen a 10—20 éves lányok népviselete a leggazdagabb. Miből áll ez? Először is: három alsószoknyából. Az egyik a „szőritószoknya”, ez az a harang alakú szoknya, amelyet pörgés közben láthatunk; efölött van a „pendely”, amely lehet rakott és sima, erre jön a kartonszoknya, amelyik szintén lehet rakott és sima, és végül a színes posztó- szoknya következik. A fehér „félying” papírkeményre keményített gyolcsból készül, erre jön a pruszlik, azaz a mellény. A színek: ha a szoknya piros, akkor a pruszlik zöld, és ha a szoknya zöld, akkor a pruszlik piros. A MENYECSKÉK AZ ASSZONYOK Ruhájuk legjellemzőbb színe a sötét. Ez a korosztály már nem hord pruszlikot, és gyolcs helyett hímzett selyemből készül a félying. A viselethez tartozik még a kötény, a „habos kecele”. A lányok — hogy jobban tetsszenek a fiúknak — fehér harisnyát vesznek föl, és természetesen cipőben járnak, az idősebbek azonban cipő helyett laggos szárú csizmát húznak. M. S. — A Pécsi Nemzeti Színház operaénekeseivel — Cser Tímeával és Mészöly Katalinnal — együtt lép fel a váci KISZ-kórus és a Musi- ca Humana zenekar március 6-án a váci Gépipari Technikum dísztermében. A napokban megalakult Petőfi-emlékbizottságnak az lesz az elsődleges feladata, hogy méltóképpen előkészítse hazánkban Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója — 1973. január 1. — megünneplését. A Petőfi-em- lékbizottság azonban be akarja kapcsolni a megemlékezésbe a szomszédos baráti államokat, és fel kívánja hívni a világ közvéleményének figyelmét is a halhatatlan költőre. Mert a világ közvéleményének figyelme erre a költőzse- nire nem fordult eddig érdeme szerint. Éppen itt lesz különleges feladata a Petőfi-emlékbizottságnak, hogy elősegítse világszerte Petőfi életművének megismertetését. Pedig néhol nagyon régen felismerték már eddig is Petőfi világirodalmi jelentőségét. Például Milánóban. A híres észak-olasz városban, az 1609- ben alapított világhírű könyvtár, a Biblioteca Ambrosiana A hír kissé szokatlan, de reméljük, másutt is követésre talál: „örökbefogadták” a Tá- piómenti Művészeti Együttest. Aki valamelyest is ismeri a művelődési házak gazdálkodási-költségvetési nehézségeit, tisztában van vele, mit jelent, ha egy erkölcsi sikerekben gazdag, anyagiakban szerény lehetőségekkel bíró folklór együttes pártfogókra, mecénásokra talál. Hadd álljon itt az „örökbefogadók” neve: a nagykátai Kossuth Termelőszövetkezet, a Magyar—Koreai Barátság Tertöbb százezer nyomtatott kötetével, számos ősnyomtatványával, több tízezer kéziratával, valamint rézkarc-, térkép- és rajzgyűjteményével, a magyar látogató szívét is hevesebben megdobogtatja. A könyvtárban a világirodalom legnagyobb szellemi nagyságait ábrázoló szobrok között ott van a Petőfi-szobor is, mégpedig a Goethe-szobor és Chateaubriand szomszédságában. íme, ez is milyen nagyszerű elismerése Petőfi szellemi értékének. Egyúttal egyik bizonysága annak, hogy Petőfi volt az első magyar költő, aki költészetének teljességéből a világirodalom nagy klasszikusaival egyenrangúan tudta megszólaltatni népe géniuszát. A Petőfi-emlékbizottságnak különlegesen szép feladata lesz, hogy Petőfi költészetére minél teljesebb mértékben hívja fel a világ közvéleményének figyelmét. (MTI) melőszövetkezet, a Nagykátai Járási Építőipari Ktsz, a Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, a Nagykátai Nagyközségi Tanács és — természetesen — az együttes .spiritus rectora”, művészeti irányítója, a járási Bartók Béla Művelődési Központ A társulás — így nevezik szövetségüket a patrónusok — azzal a céllal alakult, hogy egyesített erővel lehetőséget teremtsen a járás értékes nép- művészeti hagyományainak összegyűjtésére, ápolására, a közművelődés művészeti eszközökkel történő szolgálatára, a járásban végbemenő társadalmi változások kulturális segítésére, és a már kialakult vagy születő nemzetközi kulturális kapcsolatok szélesítésére. Mi legyek? A népművészet mecénásai NAGYKÁTÁN VALAMI ÚJ KEZDŐDÖTT Nem szólunk minden alkalmi ruháról, az itt leírtak általában a szórakozáskor használatos viseletek. Mit is vesznek fel hát a menyecskék, illetve az „új asz- szonyok”? A posztószoknya színe kék, a félying változatlanul fehér, a pruszlik viszont lehet lila, rózsaszín vagy almás selyemszínű. A lányok vállkendőjét ebben a korban a kásmirkendő váltja föl. Az „új asszonyok” öltözékéhez tartozik még a „fékötő”, azaz a főkötő. játszik az ember; tökéletesen beleélem magam a hős tragikus sorsába, de közben — a lelkem mélyén — érzem, hogy nincs semmi baj. Ha azonban a kín összeszorítja a torkomat, ha a fájdalmat érzem valóságosnak és az örömöt csak játéknak — a komédiázás emberfölötti szenvedést jelent... Aztán egyszerre felocsúdok. Hirtelen meleg lesz a szívem: milyen jó, hogy az én tiszta kis anyám megmaradt, és Rudi is mellettem lehet! Az életemet adnám értük. Ma már ott tartok, hogy túl akarom élni va- lamennyiüket. Mióta vállamra vettem a család gondját, úgy beleszoktam a teherhordásba, mint egy öszvér. Mi is lenne velük, ha én előbb halnék meg?...” A jegyzet csak a mamát és Rudit említi, de ez a mondat: „túl akarom élni valameny- nyiüket!”, elárulja, hogy többekről van szó. Rudi 1919 májusában megnősült. Egy csinos arcú és kedves lányt választott; Gizinek is jó barátját. Házasságukból leánygyermek született: Lívia. Vajda Duci, a vőlegény pedig ez idő tájt vitte fel a Baross utcai lakásba házasságon kívül született gyermekét, a kilencéves Vajda Erzsikét, ök valamiképp mind a családhoz tartoztak. S hogy hősnőnk túl akarta élni a nála fiatalabbakat is? Ez már a szeretet patetikus túlzása. Gizi a bátyját — kinek életében épp a tanulás, felkészüMegjelent a „pályaválasztási felelősök kézikönyve” A napokban látott napvilágot — a Munkaügyi Minisztérium kiadásában — a pálya- választási felelősök kézikönyve. A 420 oldalas kötet a pályaválasztást segítő munka különböző — pedagógiai, pszichológiai, orvos-egészségügyi, szociológiai stb. — oldalait ismerteti meg olvasójával. A tananyagjellegű kézikönyv elsősorban azoknak szól, akik lés éveit hasította ki a háború — úgy támogatta, mintha ez az embernyi ember, komoly, jó tagba nőtt férfi még gyámkodásra szorulna; az Olasz Bankban, a színházi UNIO-nál s másutt szerzett állást neki; de ő, az állásszerző, egyik beosztással sincs megelégedve; rábírja hát bátyját, hogy hagyja ott hivatalát: addig is, amíg újat nem kerít, gondoskodni fog róla. Rudi feleségét meg partnerének használta a szereptanuláshoz; óradíjat ugyan nem fizetett neki, de a „végszavazásért” juttatott ajándékokból kisebb színészgázsi is kitelt volna. Rudiék kislányát, Líviát meg szinte a maga gyerekének tekintette. S Vajda Erzsiké még az előkelő svájci intézetből is folyton visszavágyódott a Baross utcai lakásba. ★ 1920. augusztus 2. Gizi ezen a napon végre feleségül ment Vajda Ödönhöz. Az esküvőt a Horánszky utcai templomban tartották. A lakodalmat Dvorzsák Babi nevű barátnőjüknél, az Üllői úton. A mama néhány nappal előbb a Mária Terézia tér 3-ba költözött így az új házasok egyedül foglalhatták el a Baross utcai lakást Hosszú mátkaság volt mögöttük. Majdnem nyolc esztendő. Kissé már bele is fáradtak a várakozásba. De most jobb borszak kezdődik Ügy értik egymást, mint a testvérek. (Folytatjuk) 1 hivatásszerűen segítenek a fiataloknak a számukra legmegfelelőbb életpálya megtalálásában. A pályaválasztási felelősök az általános iskolák helyi pedagógusgárdájából kerülnek ki, többnyire olyan tanárok, akik érdeklődésüknél, fel- készültségüknél fogva alkalmasak is erre a sok körültekintést, emberismeretet, lelkesedést s nem utolsó sorban a szakmák körének ismerétét igénylő feladat ellátására. A 10 ezer példányban készült kiadvány hasznos a 4000 pályaválasztási felelős mellett a többi pedagógus és a pálya- választás előtt álló fiatalok szülei számára is. A patronáló szervek képviselőiből intéző bizottság alakult; ennek feladata ellenőrizni az együttes programjának előkészítését, a műsorok összeállítását, és a gazdasági ügyeket; beszámoltatni az együttes vezetőjét és szakmai irányítóit, felmérni a népművészet iránti kulturális igényeket. A társulásban részt vevők évente meghatározott összeggel — összesen 170 ezer forinttal — járulnak hozzá az együttes fenntartásához. Az „örökbefogadás” — egyelőre — négy esztendőre szóL Ennek lejárta előtt döntenek majd arról, hogy kívánnak-e továbbra is részt venni a Tápiómenti Művészeti Együttes patronálá- sában. ny. é. Az ÉVIG Kisgépéyár (Ceßd) FELVETELKE KERES gépésztech nikusokat, esztergályos, lakatos, szerszámkészítő és szerszámmarós szakmunkásokat, valamint férfi és női munkavállalókat betanított munkára, éjjeliőröket 55 éves életkorig. Bérezés a kollektív szerint. Jelentkezni lehet: CEGLÉD, Külső Tőrteli út 12. Munkaügyi osztály.
