Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

7

MST

*r rc ret

<JCírIap

1971. FEBRUÁR 33.. KEDH

Az 53. évforduló

(Folytatás az 1. oldalról.)

lyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját

Az évforduló jegyében már tegnap megkezdődtek az ünnepségek, és ma is sok helyütt köszöntik a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok katonáit.

A váci városi és járási KISZ-szervezetek tagjai és az egyik szovjet alakulat kom- szomolistái barátsági esten találkoztak a Madách Imre Művelődési Központban, ahol az ünnepség után a fiatalok közös műsort adtak. A váci járási pártbizottságon a járás és város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői és az egyik szovjet alakulat képviselői ünnepélyesen aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi-járási szervezetének és az alakulatnak idei társadalmi, kulturális és politikai együttműködéséről szóló szerződést. A sokéves hagyomány alapján hasonló együttműködés szerepel a Hazafias Népfront budai járási szervezetének most készülő programjában is. Az üzemek, községek ünnepi rendezvényeire meghívót küldenek az egyik szovjet alakulat képviselőinek: a tiszteknek és kiváló katonáknak. Ugyancsak vendégei lesznek az alakulat képviselői a szocialista brigádok értekezletének, s a katonák idén is baráti látogatást tesznek majd a járás több Ipari üzemében és termelőszövetkezetében.

,Modemnálódó" Indokína?

Béke — izraeli módra

Cionisták Brüsszelben

A Laoszba behatolt dél-vietnami zsoldosok az elmúlt napokban súlyos veszteségeket szenvedtek és egy hét óta egyetlen kilométerrel sem jutattak előbbre. A különleges harci feladatokra kiképzett 39-es sai- goni rohamzászlóaljat teljesen felmorzsolták és megfutamodásra kényszerítettók a Patet Lao fegyveres erői. Az amerikai hírügynökségek egyértelműen leszögezik, hogy az amerikaiak és a délvietnami bábjaik laoszi inváziója a népi erők heves ellentámadása miatt megtorpant s az inváziós programban „egyhetes lemaradás mutatkozik’’.

A kritikussá vált laoszi helyzet tanulmányozására hétfőn Abrams tábornok, az USA Dél-Vietnamban és Kambodzsában harcoló fegyveres erőinek parancsnoka, megbeszélést tartott Bunkerrel, az USA

Választási összeírások

(Folytatás az 1. oldalról.)

fogadják őket szeretettel, munkájukat segítsék, az Ö6z- saeírólapok gyors és pontos kitöltésével és tájékoztassák őket mindazokban a kérdésekben, amelyek az összeírás eredményessegét szolgálják.

Az összeíró biztosok csak a lakossággal együttműködve képesek megoldani feladatukat

és elkerülni azt, hogy egyetlen választópolgár se maradjon ki a névjegyzékből.

Oszlopok Budapest és Vác között

(Folytatás az 1. oldalról.)

Reméljük. hogy ezzel cgyüttjár a személyszállító szerelvények nagyobb pontossága is.

Tegnap a vác—szobi térségben a MÁV sok vezető szakembere tartott szemlét, s dolgozott ki haditervet a további

munkálatokhoz. Külön öröm, hogy a nehéz talaj okozta pályaépítési időveszteségeket sikerült eltüntetni, s e percben nem látszik semmilyen akadálya annak, hogy karácsonyi vagy szilveszteri ajándékként megindulhasson a villanyvonat-forgalom a budapest—szobi vonalon. t.

Laoszi tájkép — csata közben

saigoni nagykövetével és Thieu-vel, a dél-vietnami bábrezsim elnökével. A több mint egyórás konzultációról csak annyi szivárgott ki, hogy „Kambodzsáról, káoszról és az egész indokínai program modernizálásáról volt szó”.

Közel-Keleten vasárnap végre megszületett az izraeli kormány válasza Egyiptom legújabb indítványaira. Lényege, hogy Tel Aviv továbbra sem hajlandó alávetni magát a Biztonsági Tanács 1967- es határozatának. Miközben hétfőin Meir izraeli miniszterelnök és Eban külügyminiszter hozzálátott a miniszteranácstól kapott felhatalmazás alapján az egyiptomi békejavaslatokra adandó válasz részletes kidolgozásához, a Time Magazin hétfői száma, befolyásos izraeli körökbe hivatkozva ismerteti a békeszerződésben

MŰSZAKI PÁLYÁRA

KÉSZÜL»,

Vili. OSZTÁLYOS FIATALOK!

Vár benneteket a Villanyszerelőipari Vállalat, amely az 1971/72. tanévre

villanyszerei«

szakmunkástanulókat vesz fel

A budapesti és Budapest környéki fiatalokat Budapesten, a vidékieket pedig Miskolcon, Tatabányán és Dunaújvárosban képezzük ki. Budapesten a vidéki tanulókat- havi 70 Ft térítésért - tanulóotthonban helyezzük el.

A TANULMÁNYI IDŐ: 3 ÉV Emeltszintű oktatás.

A jó elömenetelű ifjú szakmunkások

— kétéves esti középiskolai továbbtanulással — érettségi bizonyítványt szerezhetnek.

A tanulmányi ösztöndíjon felülj a vállalat a tanulmányi szerződés keretében HAVI 250 FT TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJAT fizet, amely a tanulmányi eredménytől független. Kiváló tanulmányi előmenetel esetén külön jutalom és soron kívüli szakmunkássá minősítés.

A III. éveseket, megfelelő tanulmányi eredmény esetén, az utolsó félévben teljesítménybéres munkában foglalkoztatjuk.

Jelentkezés a részletek megbeszélésére és a levélcím:

VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT

Munkaügyi Osztálya

Budapest VII., Sip utca 23. szám.

megvonandó közel-keleti határok Tel Aviv-i tervét. Eszerint a Sinai-félszigeten az El Aristól Sarm-El-Sejkig húzódnának vissza az izraeliek, ragaszkodva ahhoz, hogy csapatokat állomásozhassanak a Tiran- szoros bejáratát ellenőrző erődben. A Jordán folyó nyugati partját csak abban az esetben hajlandók kiüríteni, ha egész Ciszjordániát fegy- vermenitesítík és félkatonai izraeli településláincolatot létesítenek a Jordán folyó mentén. A Golan-magaslatokon Izrael hajlandó nyugati irányban valamelyest visszavonulni, de ragaszkodik a hegygerinchez. Jeruzsálem egészét Izrael magának akiarja megtartani, a szenthelyeik szabad megközelítéséneik biztosításával.

Izraellel kapcsolatos, helyesebben a cionistákkal az a tüntetés, mellyel vasárnap New Yorkban meg kívánták zavarni Igor Ojsztrah szovjet hegedűművész hangversenyét. A szovjetellenes és cionista jelszavakat kiabálók ugyan kétszer megszakították a hangversenyt, de a szovjet hegedűművész sikere ennek ellenére óriási volt, a zenekedvelő közönség kitörő ünneplésben részesítette Ojsztra- hot s négy ráadást „tapsolt ki”. E New York-i tüntetés mintegy előjátéka annak a „világkonferenciának”, mely ma nyílik meg Brüsszelben. E konferencia programjából kitűnik, hogy a „szovjet zsidók védelmében” a világkonferencián felszólalók valamennyien az USA és Izrael cionista szervezeteinek delegáltjai. Nyilvánvalóan közös amerikai—izraeli akcióról van szó, melynek feladata a nemzetközi légkör megrontása s az, hogy elvonja a világ közvéleményének figyelmét az USA indokínai és Izrael közel-keleti agresszív politikájáról.

A. B. T.

Dániába - először

Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a dán kormány meghívására ma hivatalos látogatásra Dániába utazik.

A magyar külügyminiszter első alkalommal utazik Dániába. A látogatás célja, hogy folytassa az 1966-ban Budapesten megkezdett eszmecserét, amely — mint sz akkor kiadott közös közlemény megállapította — előmozdította a két ország közötti kölcsönös megértés ügyét.

Magyarország és Dánia egyaránt különösen érdekelt földrészünk tartós békéjének biztosításában. így az európai biztonsági konferencia összehívására irányuló törekvés minden valószínűség szerint egyik fontos témája lesz a magyar és a dán külügyminiszter eszmecseréjének, de ugyanúgy minden bizonnyal szó esik majd a Kelet és Nyugat kapcsolatairól, az ENSZ békefenntartó szerepéről, a közel- keleti kérdésről, s az indokínai térségben fokozódó agresszióról.

A magyar—dón kapcsolatok a régmúltba nyúlnak vissza: a két ország között már 1887-ben jött létre az első kereskedelmi szerződés, amelyet 1946-ban, a felszabadulás után újítottunk meg. A tőkés országok közül Dániával kötöttük meg 1963-ban az egyik első hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt is. Az 1970. január 1-vel életbe lépett újabb — öt évre szóló — kereskedelmi egyezmény, valamint ipari, a gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megállapodás már előirányozta a két ország közötti kooperációt, a dokumentumcseréket, valamint a szakemberek kölcsönös látogatását. Közvetlen és hasznos kapcsolatok alakultak ki a mezőgazda- sági tudományos kutatások terén, a gödöllői és a dán királyi mezőgazdasági főiskola, illetve a keszthelyi

agrártudományi főiskola között.

A két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését érzékelteti, hogy 1965-ben a Dániába irányuló magyar export 80,4 millió, az import pedig 80,5 millió devizaforintot tett ki. 1970-ben ez a szám 141 millió, illetve 137,3 millió devizaforintra emelkedett. A magyar külkereskedelem elsősorban hengerelt árut, acélt, alumínium-kábelt, gyógyszer alapanyagokat, különféle textíliákat, bör- díszműárut, zöldség- és gyümölcsféléket szállít Dániának. Az import legfontosabb tételei: halliszt, halkonzerv, gyógyszeripari termékek, különböző papírféleségek, gépek és berendezések, műszerek és híradás- technikai felszerelések.

A Magyar Népköztársaság és Dánia között kialakult jó viszony eredményeként diplomáciai kapcsolatainkat 1964-ben nagykövetségi rangra emeltük, s egy évvel később vagyonjogi megállapodás jött létre a két ország között.

Kulturális kapcsolataink az utóbbi években megélénkültek. Koppenhága, illetve Budapest kölcsönösen nagy sikerrel mutatkozott be a magyar és a dán fővárosban megrendezett nagyszabású kiállításon. A magyar művészek egyre gyakrabban vendégszerepeinek Dániában és a hazai filmszínházainkban rendszeresen láthatjuk a legkiválóbb dán filmalkotásokat. A magyar és a dán rádió és televízió között is jó együttműködés alakult ki. A kulturális kapcsolatok fejlődésének újabb fontos állomása lesz az együttműködésről szóló államközi egyezmény, amelyet Péter János külügyminiszter ír alá dániai látogatása alkalmából.

Francia utazás kezdőknek és haladóknak (1.)

Merre itthon és otthon?

„Magyarok, ugye?” — szólít meg bennünket a Montmartre legnevezetesebb pontján, a Plance du Tertren egy sovány, hosszú hajú, szakállas, sápadt és ráncos arcú festő. Ez a tér a festők tanyája; pici, körös-körül alacsony, ódon házak, mintha egy romantikus kosztümös film díszletei lennének. „Igen, honnan tudta?” „Ránézésre. Nem akarnak egy jó képet, ja, persze maguknak drága, 30 frank egy portré.” Megszemléljük alkotásait, s ezek után, ha három frank lenne, se állnánk kötélnek. „Ebből él?”, és nem akarjuk elhinni, mert ezek a rajzok olyan szá- nalomraméltóan primitívek, mint a hímzett konyhai' falvédők. „Hát miből, télen kevesebb az amerikai és nyugatnémet turista, de csak itt Párizsban, most megyek fel az Alpokba, ott síelnek.” Fázósan összehúzódik vedlett kabátjában, arca kifejezéstelen és ápolatlan. „Az MTK-ban fociztam, még együtt a Szimcsákékkal, nevem W., nem tudom emlékszik-e; 56-ban kijöttem, először még fociztam, aztán egyszer feljöttem ide, megláttam, hogy mit művelnek itt a rajzolók, és azt mondtam magamban, hülye legyek, ha én ezt nem tudom megcsinálni.” Hát igen, nem lett hülye...

A legtöbb párizsi magyar közvetlenül a háború után érkezett S. otthon fog- technikus volt, kijött, több mint 10 évig padlásszobában lakott, beállított az egyik sarokba egy petróleumfőzőt, később gáztűzhelyet és főzött szorgalmasan és olcsón. Sorsjegyen nyert, akkor lakást vett a Boulevard Strasbourgon, egy régi, falépcsős házban; az a negyed az egyik legolcsóbb, sok algériai is lakik arrafelé. S. délelőttönként egy fogorvosnál dolgozik, délután otthon fogadja a pacienseit és ilyenkor csak magyar szót hallani. Paciensei ugyanis magyarok. Tudniillik. S. fél, mivel nincs ipar- engedélye és a kontárkodást szigorúan büntetik. A magyaroktól nem kell félnie, mert ő egy 2000 frankos munkát 400-ért is elvállal. S-nél esténként hárman nézik a tévét: G., aki itthon történelmet tanított, most adminisztrátor, s nincs annyi pénze, hogy lakbért tudjon fizetni, ezért S-nél lakik ingyen, mert S. jószívű és kedves; itt nézi a tévét M. is, aki otthon műbútorasztalos volt, most vasalósegéd és padlásszobában lakik; no és a házigazda. S., akinek már volt egy francia felesége, aki elvált tőle, mert S. állandóan magyar társaságba hi^rcolászta, s ezt az asszony meg- únta. S. ismét udvarol, egy kedves francia elvált asszonynak, aki egyelőre még tűri, hogy társaságban némaságra kárhoztatott, mert nem ért magyarul. Tehát vagy megtanul, vagy... Ha az ember S-sel halad a párizsi utcákon, azt hiszi, hogy Párizs is magyar város: sűrűn köszön szervuszokkal és jó napotokkal, meg is áll tárgyalni, időnként felugrik egy-egy házba a legváratlanabb pillanatokban magyar barátaihoz. Naponta egy félórát tölt, mindig ugyanabban az időpontban, egy kis olcsó kávézóban, ahol már a pincémő is ért néhány szót magyarul. Kénytelen.

S. legjobb barátja A., aki még 16 éves korában került ki egy gyerek- csoporttal, miután szülei meghaltak. A. már 20 éves korában megnősült — elszegényedett francia generális lányát vette el — áhítozott a családra, otthonra. Építésztechnikus lett, kiejtésén semmilyen idegenszerűség nem hallatszik és beszél még négy nyelven; Néhány éve azonban A. tinédzserré vedlett, pedig már 41 éves, most éli „gyermekkorát”. A korai magány és család- alapítás miatt úgy érezte, hogy elmulasztott „élni”. Hát most bepótolja: otthon külön szobát rendezett be magának, vastag, puha szőnyegekkel és párnákkal a földön, itt ücsörög, a bútorok huzata és a falak pasztellszínűek, meztelen fotók, sexv-magazinok hevernek mindenhol, bömböl a magnó. Szobájába nem léphetnek családtagjai, pedig inkább 21 éves lányának, 16 éves és elemista fiának való lenne ez a környezet. Esténként eltűnik. Fiat sportkocsiján járja az éjszakai Párizst, nőket cipel fel barátja, S. lakására, későn kel reggel, ezért aztán otthagyta építészeti állását és felcsapott parókaügynöknek, mert így akkor kelhet, amikor akar.

Ügy él Párizsban, mint egy turista. Ja, és parókát visel, mert teljesen kopasz és 33 évesnek mondja magát Különben tájékozott és művelt, legszívesebben nyelvészettel foglalkozik, váltig állítja, hogy a magyar rokon a baszk nyelvvel — igen, ezt már komoly nyelvészek is állították. Utazgat is, nemrégiben két évre Brazíliában ragadt de családját azért támogatta.

Sz. másképpen akar másnak mutatkozni, mint ami. Azt mondja, hogy X. főszerkesztő Budapesten neki sógora, másnap meg azt, hogy ugyanez a fő- szerkesztő az unokaöccse. Ismerősei csak nevetnek és árulkodnak róla, hogy a múltkor egy magyar mérnöknek azt mesélte, hogy ő is járt a Műegyetemre, magyar focistáknak meg azt, hogy valamikor a Fradiban játszott Szegény még azt is elsuttogta bizalmasan, hogy tulajdonképpen újságíró volt Neves művészeket, sportolókat — természetesen mind magyarokat — említ, akikkel jó barátságban és levelezésben van. Mint mondja, most modellező. Értetlenül nézek. Hamiskásan mosolyog és talányosán elgondolkozik. Elérte célját: törhetem a fejem, hogy vajon mivel is foglalkozik — esetleg repülőgépeket tervez? Sz. különben esőkabátokat „modellez”, vagyis szab. itthon villany- szerelő volt Műhelye van, néhány alkalmazottal, akik nehezen értik Sz. francia mondatait Ha kocsival járkál, általában eltéved Párizsban. Elegáns feleségét ez felettébb bosszantja, mert felesége párizsibb a párizsinál — különben magyar. Viszont kávét nem hajlandó inni máshol, csak a Champs- Élysées-n. Sz. viszont pestibbnek akar látszani a pestinél: ő mindent jobban tud, hogy mi van nálunk, felvilágosít és tájékoztat

K-t úgy ismertük meg. hogy pénzt jött kölcsönkérni Sz-től. Aztán elkísért bennünket a nagybulváron és rámutatott egy cégtáblára a viliódzó reklámok rengetegében: N. patikája — olvashattuk. „Látja, mindenhol magyarok. Én is megtalálható vagyok a világ minden táján. Tudja, utazgatok, csak úgy. Maguknál is voltam, de többet nem megyek, tudja azelőtt voltak azok a jó klubok, meg kávéházak, ahol kártyázni lehetett.”

Berkovits György KÖVETKEZIK:

A FOGYASZTÓ ZSENIK VILÁGA