Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

1971. FEBRUAR 21. VASARNAP FEST «gSÜ?1, ISMÉT A JUGOSZLÁV NAPTAR 99 Csak“ 15 fok eltérés Hány órás a légmozgás útja Pest és Belgrad között? f Jan. C » 9 8 I I I t 3 2. b-1-5-6 6 _f u t ■ ■ B • m s ■ n \ • * B a • • . . ■ •ff * ■ ■ • *- _. ■ ■ * m ■ m ff t • a Í >8 —C *» m m­4 * B £ ■ n m m • % Q 1» *• ff-A— ____^ ! S r i____ Ő P 1 < ) < «■ ) 1 iá Fi * m a a a T% K r jq L A J J |i Q * Ö L L u [ li ff* j • m ff* lLfJb < 5 —c. >------­V/Vy V < ■ 'Belgrádi tényleges maximum hőmérsékletek •a naptáíta előrejelzett tmmtn hőmérsékletek A grafikonon szembetűnőek az eltérések. A vastag vonal a tényleges, a szaggatott a naptárban előrejelzett értékeket mutatja. Január 17-én például a valóságban mínusz 4 fok volt Bclgrádban a legmagasabb nappali hőmérséklet, holott a naptár plusz 15 fokos, kelle­mes meleget jósolt. A különbség könnyen kiszámítható... Divatos dolog napjainkban az időjárásról beszélni. Ez természetes is, hiszen az em­ber nem függetlenítheti magát az időjárástól. Elemi csapások, sok szenvedéssel járó nagy ka­tasztrófák, az esetek nagy többségében kedvezőtlen idő­járási előzményekre vezethe­tők vissza. Természetes tehát, hogy mind a szakember, mind az amatőr meteorológus, mind a nagyközönség azt szeretné, hogy fokozzuk az előrejelzé­sek pontosságát, hosszabbítsuk meg érvényességi idejük hatá­rát. A feladat persze roppant bonyolult. Hogy mennyire az, ezt a szakember tudja. Az amatőr meteorológusok azon­ban gyanútlanok ezen a téren. S részben ennek a gyanútlan- ságnak köszönhető, hogy a saj­tóban elég rendszeresen meg­jelennek az évszakos előrejel­zési naptárak. Kezdetben a bécsi volt a divat, de néhány év óta nálunk is a belgrádi az „igazi”. A legutóbbi ügyet em­lítve: a Pest megyei Hírlap olvasói ismét megkapták ápri­lis végéig az előrejelzést. Egy hónap elteltével azonban becsapva érezhetik magukat, mert a januári idő­járás megtréfálta a jugoszláv időjárási naptár készítőjét, aki tudomásunk szerint a bécsi naptár készítőjével egyetem­ben nem meteorológus, nem szakember. A meteorológusok hivatalos állásfoglalása az évszakos elő­rejelzési naptárakkal kapcso­latban ismert, s azóta sem vál­tozott. Visszatérésünket a régi témához az indokolja: szeret­nénk egy-két kérdést tisztáz­ni, egy-két téves elképzelésre fölhívni a figyelmet. Elöljáró­ban szögezzük le: a részletes évszakos előrejelzések kérdése még nem megoldott. Szerte a világon nagy erőt köt le ennek a kérdésnek a kutatása, remél­jük, rövidesen olyan eredmé­nyek születnek, hogy a szak­emberek megközelítőleg pon­tos előrejelzésükkel a nyilvá­nosság elé léphetnek. Vegyük most konkrétan a Pest megyei Hírlapban megje­lent jugoszláv naptárt. Elké­szítési módszeréről csak sejté­seink vannaik, így szakmai vi­tába szállni nem óhajtunk ve­le, csupán néhány gyanús tényre szeretnénk felhívni a figyel­met. Az első ilyen gyanús do­log: hogyan lehetséges az, hogy egy Belgrád térségére el­készített előrejelzés jó Buda­pestre is, éppen úgy, mint az ország bármelyik más helyé­re. Az időjárási körzeti jelen­tésekből gyakran megállapít­hatjuk, hogy milyen eltérő például a dunántúli és a ti­szántúli időjárás. A hőmérsék­leti szélső értékekben gyakran 10 fokos, sőt esetenként 15 fo­kos különbség is tapasztalha­tó. A naptárhoz mellékelt használati utasítás is félreve­zető. Mit is mond a szöveg? „A várostól (Belgrád) észa­kabbra fekvő területeken — természetesen — két-három napos eltérés lehetséges az előrejelzésben.” Tételezzük fel, hogy ezt a két-három napos eltérést Budapestre kell érte­ni, és tételezzük fel azt is, hogy ez az állítás igaz is. Mi­vel logikusan választottuk meg a feltételeket, akkor azt is el kell ismerni, hogy természete­sen csak déli áramlás esetén állja meg helyét az előbbi fel­tevés, olyan esetben, amikor Jugoszlávia felől érkeznek a légtömegek hozzánk. Ezután jogos a kérdés, mi van olyan esetben, amikor más irányból, mondjuk északról érkezik a változást hozó levegő. Ilyen­kor ugyanis előbb élik át az időjárás változását a budapes­tiek, mint a belgrádiak. Baj van ezenkívül a megállapítás második részével is. A két-há­rom napos eltérésre gondolok. A változást előidéző légmozgá­sok átlagos sebessége óránként 30—40 kilométer (természete­sen néha találkozunk ennél jó­val nagyobb sebességekkel is). Budapest és Belgrád távolsá­ga légvonalban körülbelül 300 kilométer, ez pedig az átlagos sebesség alsó határát figye­lembe véve is csak 10 órás el­térést ad. A naptár fordítója a hőmér­séklet-előrejelzéseknél már 3—4 napos eltérés lehetőségét említi — óvatosan, mert nem írja, hogy az eltérést előre vagy hátra számoljuk. Az év­szakos naptárak általában há­romnapos eltérést engednek meg a csapadék-előrejelzések­nél is. Itt érdemes ismét egy pillanatra megállni. Naptárunk január 2, 3, 7, 12, 13, 17, 18, 21, 26, 27 és 28-án (tehát ösz- szesen 11-szer csapadékos na­pot jelöl. Nem nehéz követ­keztetést levonni. Ha három­napos eltérés lehetséges, szin­te a teljes hónapot lefedték a készítők, vagyis a naptár csapadékra vonatkozó előre­jelzése elvesztette prognoszti­kai értékét. De térjünk vissza a hőmér­sékleti viszonyokra, és nézzük egy kicsit részletesebben a hő­mérséklet előrejelzését. Ada­taink alapján megállapíthat­juk, hogy a Belgrádra előre­jelzett és a tényleges belgrádi hőmérsékleti éltékek között még véletlen egybeesés sem fedezhető fel. Kilenc olyan na­pot találunk, amikor 10 fokos vagy ennél nagyobb az eltérés az előrejelzett és a tényleges érték között. Január 17-én pél­dául az előrejelzett plusz 15 fokkal szemben mínusz 4 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet. Ugyanez fordít­va: január 31-én a jelzett mí­nusz 2 fokos hideg helyett plusz 15 fokos, kellemes tava­szi melegnek örültek a belg­rádiak. Most nézzük a legala­csonyabb hőmérsékleti értéke­ket. Január 22-én a tényleges legalacsonyabb hőmérséklet plusz. 7 fők volt, az előrejel­zésben pedig mínusz 8. Ez „csiak” 15 fokos eltérés... Gondolom, a példákból vilá­gos: ezeket az előrejelzéseket nem vehetjük komolyan szá­mításba. Nem alapozhat rá a mezőgazdasági szakember, nem használhatja az építő­iparban dolgozó mérnök, sőt még a magánember sem hasz­nálhatja szabadsága időpont­jának kiválasztásánál. Máhr Jenő, a Központi Előrejelző Intézet előrejelzési osztályának vezetője Vadmalacok A Bakonyban és a Balaton- felvidéken befejeződtek a nagy vaddisznóvadászatok. A több helyen rendkívül elszaporo­dott dúvadakra azonban egész évben korlátozás nélkül va­dászhatnak. A vadszaporulat miatt a vadászok ilyenkor rendkívül óvatosak, s gyakran engedik le már célzásra emelt puskájukat, amikor kicsinyeit nevelő anyadisznó kerül elé­jük. A vadászok már csapato­san láttak az erdők sűrűjében csíkos hátú vadmalacokat. Almát az asztalra! „Asztal utóján már kedvökre lakoznak; S im, erdei süldőt, büszke vadat hoznak... Bőre piros páncél, szájában egy alma.” Azon a dús középkori lako­mán, amelyről Arany János ír­ta e sorokat, bizonyára nem­csak a vad szájában piroslott az alma, hanem bőségesen fel is tálaltak belőle: hadd „lakoz­zanak kedvökre” a vendégek. Am a dínom-dánomokon kívül hosszú időn át ott állt a gyü­mölcsöskosár a fogadókban, csárdákban is. S fogyott tar­talma. A vendég — miután megette őzpecsenyéjét s kiürí­tette ónkupáját — szívesen ízr lelgette a különféle fajtákat. Mi sem szeretjük kevésbé a gyümölcsöt, almát, mint cicink. Mi is sokszor kívánjuk ebéd után — az éttermekben. Taná­rainkra gondolunk vissza, akik sűrűn ismételgették, hogy mennyire tápláló, egészséges eledel. ,A mindennapi alma­evés erősíti a fogsort, az ínye­ket” — ezt is nemegyszer hal­lottuk egészségügyi előadáso­kon. Ma már azonban egyre ritkábban. Mert reklámot csa­punk mindennek: medicinrol- lernek, koffein nélküli kávé­nak — csak egy olyan igazán a népegészségügyet szolgáló terméknek nem, mint az alma. A vendéglőkben, éttermek­ben hiába kérjük. Nincs se al­ma, se más gyümölcs. Igaz, be­mehetnénk az üzletbe, s ve­hetnénk ott, de mi helyben, közvetlenül ebéd után szeret­nénk enni. S miért is nem le­hetne? Almából van elég. Nincs olyan év, hogy a sajtó ne cikkezne róla: a fák alatt rothad el a gyümölcs. Mi len­ne, ha némely étteremvezető­nek eszébe jutna, hogy kosár­kákban — ahogy a kenyeret szokás — almát tegyen az asz­talra? Ráfizetne az üzletre? Aligha! Persze, olyan hasznot nem húzhatna belőle, mint a pálinkaforgalomból. Ámbár, ki tudja: talán a kedves vendé­gek ismét megszoknak, s oly gyakran kérnék az almát ebéd után — mint a pálinkát ebéd előtt. Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest Vili., Auróra u. 23. sz. alatt. Sürgős belépésre keresünk: ■ gépészmérnököt ■ technológust ■ technikust ■ gyártmányszerkesztőt ■ gyártmányfejlesztőt F I ÓVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VALLALAT Budapest XIII., Révész utca 27/31. Függőhíd 1970 őszén adták át a forga­lomnak Dániában a képün­kön látható modern hidat, amely a Jylland félszigetet a Fyn szigettel köti össze. A légi felvételen jól látható az elegáns vonalú, osztott pályás, hatsá­vú függőhíd, amely feszített betonelemekből készült. (A háttér­ben a régi híd látszik.) A függőhíd egyébként egyike a legrégibb hídfajtáknak. A képen látható hídon vastag kábelek hordják a hídszerckezetet. TV-TORONY PENGÉBŐL Nem minden­napi vállalkozás­ba fogott egy ma­gyarszéki kőmű­ves, Kaj tár Ger­gely: megépíti a mecseki televíziós torony kicsinyített mását — kétszáz­ezer zsilettpenge felhasználásával. Pengegyűjtés a hobbyja: négyezer féle hazai és kül­földi zsilett talál­ható jelenleg a házi múzeumában. A sajtó nyilvá­nossága útján is kért pengéket. Ennek nyomán hetente 40—50 csomag zsilettpen­gét kézbesít a posta Kajtárék la­kásán. A magyar­széki kőműves egyedülálló vál­lalkozásának híre eljutott külföldre is, ahonnan első­sorban a penge- gyáraklól kapott aj ándékcsoma- gokat. A 980 millimé­ter magasságú­ra tervezett acél­toronyból száz milliméter már készen van és ed­dig 27 ezer zsi­lettet épített be. A pengéket ugyan­úgy darabolja, mint a téglákat szokták, lapjával egymásra rakja és malterként epokitt ragasztót használ. Úgy tervezi, ha elkészül a párat­lan acélépítmény, felajánlja a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytör­téneti gyűjtemé­nye számára. iftflf yrjj sí A DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT az 1971/72. tanévre, külön ösztöndíjjal és kollégiumi elhelyezéssel felvesz kőolajfeldolgozó szakmunkástanulókat Altalanos iskolát végzett, 16. évnél nem idősebb fiúk jelentkezhetnek. Az oktatás időtartama: 3 év, helye: Szőny. A végzett tanulóknak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, Százhalombattán kell munkát végezniök. A vállalat az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndijat folyásit. Jelentkezni lehet: a vállalat Személyzeti és Oktatási Önellátó Osztályán. (Százhalombatta 3. Pf. 1.) Telefon: 258-617. Nyolcadik osztályos fiúk és lányok! Jelentkezzetek mezőgazdasági szakmunkástanulónak KERTÉSZ, Állattenyésztő vagy BAROMFITENYÉSZTŐ szakmára. A szakmunkásképzés helye: Pécel, Maglódi út 57. Az iskola minden tanulóját el tudjuk helyezni kollégiumban. A tanulók ösztöndíjat és munkaruhát kapnak. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás állandó jellegű munkát kap a termelőszövetkezetben vagy tíz állami gazdaságban. Szülőknek és tanulóknak mindennap 8-tól 12 óráig adunk felvilágosítást az iskola központi irodájában. MEGYEI MEZŐGAZDASAGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA Pécel, Maglódi út 57.

Next

/
Thumbnails
Contents