Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
1971. FEBRUAR 21. VASARNAP FEST «gSÜ?1, ISMÉT A JUGOSZLÁV NAPTAR 99 Csak“ 15 fok eltérés Hány órás a légmozgás útja Pest és Belgrad között? f Jan. C » 9 8 I I I t 3 2. b-1-5-6 6 _f u t ■ ■ B • m s ■ n \ • * B a • • . . ■ •ff * ■ ■ • *- _. ■ ■ * m ■ m ff t • a Í >8 —C *» m m4 * B £ ■ n m m • % Q 1» *• ff-A— ____^ ! S r i____ Ő P 1 < ) < «■ ) 1 iá Fi * m a a a T% K r jq L A J J |i Q * Ö L L u [ li ff* j • m ff* lLfJb < 5 —c. >------V/Vy V < ■ 'Belgrádi tényleges maximum hőmérsékletek •a naptáíta előrejelzett tmmtn hőmérsékletek A grafikonon szembetűnőek az eltérések. A vastag vonal a tényleges, a szaggatott a naptárban előrejelzett értékeket mutatja. Január 17-én például a valóságban mínusz 4 fok volt Bclgrádban a legmagasabb nappali hőmérséklet, holott a naptár plusz 15 fokos, kellemes meleget jósolt. A különbség könnyen kiszámítható... Divatos dolog napjainkban az időjárásról beszélni. Ez természetes is, hiszen az ember nem függetlenítheti magát az időjárástól. Elemi csapások, sok szenvedéssel járó nagy katasztrófák, az esetek nagy többségében kedvezőtlen időjárási előzményekre vezethetők vissza. Természetes tehát, hogy mind a szakember, mind az amatőr meteorológus, mind a nagyközönség azt szeretné, hogy fokozzuk az előrejelzések pontosságát, hosszabbítsuk meg érvényességi idejük határát. A feladat persze roppant bonyolult. Hogy mennyire az, ezt a szakember tudja. Az amatőr meteorológusok azonban gyanútlanok ezen a téren. S részben ennek a gyanútlan- ságnak köszönhető, hogy a sajtóban elég rendszeresen megjelennek az évszakos előrejelzési naptárak. Kezdetben a bécsi volt a divat, de néhány év óta nálunk is a belgrádi az „igazi”. A legutóbbi ügyet említve: a Pest megyei Hírlap olvasói ismét megkapták április végéig az előrejelzést. Egy hónap elteltével azonban becsapva érezhetik magukat, mert a januári időjárás megtréfálta a jugoszláv időjárási naptár készítőjét, aki tudomásunk szerint a bécsi naptár készítőjével egyetemben nem meteorológus, nem szakember. A meteorológusok hivatalos állásfoglalása az évszakos előrejelzési naptárakkal kapcsolatban ismert, s azóta sem változott. Visszatérésünket a régi témához az indokolja: szeretnénk egy-két kérdést tisztázni, egy-két téves elképzelésre fölhívni a figyelmet. Elöljáróban szögezzük le: a részletes évszakos előrejelzések kérdése még nem megoldott. Szerte a világon nagy erőt köt le ennek a kérdésnek a kutatása, reméljük, rövidesen olyan eredmények születnek, hogy a szakemberek megközelítőleg pontos előrejelzésükkel a nyilvánosság elé léphetnek. Vegyük most konkrétan a Pest megyei Hírlapban megjelent jugoszláv naptárt. Elkészítési módszeréről csak sejtéseink vannaik, így szakmai vitába szállni nem óhajtunk vele, csupán néhány gyanús tényre szeretnénk felhívni a figyelmet. Az első ilyen gyanús dolog: hogyan lehetséges az, hogy egy Belgrád térségére elkészített előrejelzés jó Budapestre is, éppen úgy, mint az ország bármelyik más helyére. Az időjárási körzeti jelentésekből gyakran megállapíthatjuk, hogy milyen eltérő például a dunántúli és a tiszántúli időjárás. A hőmérsékleti szélső értékekben gyakran 10 fokos, sőt esetenként 15 fokos különbség is tapasztalható. A naptárhoz mellékelt használati utasítás is félrevezető. Mit is mond a szöveg? „A várostól (Belgrád) északabbra fekvő területeken — természetesen — két-három napos eltérés lehetséges az előrejelzésben.” Tételezzük fel, hogy ezt a két-három napos eltérést Budapestre kell érteni, és tételezzük fel azt is, hogy ez az állítás igaz is. Mivel logikusan választottuk meg a feltételeket, akkor azt is el kell ismerni, hogy természetesen csak déli áramlás esetén állja meg helyét az előbbi feltevés, olyan esetben, amikor Jugoszlávia felől érkeznek a légtömegek hozzánk. Ezután jogos a kérdés, mi van olyan esetben, amikor más irányból, mondjuk északról érkezik a változást hozó levegő. Ilyenkor ugyanis előbb élik át az időjárás változását a budapestiek, mint a belgrádiak. Baj van ezenkívül a megállapítás második részével is. A két-három napos eltérésre gondolok. A változást előidéző légmozgások átlagos sebessége óránként 30—40 kilométer (természetesen néha találkozunk ennél jóval nagyobb sebességekkel is). Budapest és Belgrád távolsága légvonalban körülbelül 300 kilométer, ez pedig az átlagos sebesség alsó határát figyelembe véve is csak 10 órás eltérést ad. A naptár fordítója a hőmérséklet-előrejelzéseknél már 3—4 napos eltérés lehetőségét említi — óvatosan, mert nem írja, hogy az eltérést előre vagy hátra számoljuk. Az évszakos naptárak általában háromnapos eltérést engednek meg a csapadék-előrejelzéseknél is. Itt érdemes ismét egy pillanatra megállni. Naptárunk január 2, 3, 7, 12, 13, 17, 18, 21, 26, 27 és 28-án (tehát ösz- szesen 11-szer csapadékos napot jelöl. Nem nehéz következtetést levonni. Ha háromnapos eltérés lehetséges, szinte a teljes hónapot lefedték a készítők, vagyis a naptár csapadékra vonatkozó előrejelzése elvesztette prognosztikai értékét. De térjünk vissza a hőmérsékleti viszonyokra, és nézzük egy kicsit részletesebben a hőmérséklet előrejelzését. Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy a Belgrádra előrejelzett és a tényleges belgrádi hőmérsékleti éltékek között még véletlen egybeesés sem fedezhető fel. Kilenc olyan napot találunk, amikor 10 fokos vagy ennél nagyobb az eltérés az előrejelzett és a tényleges érték között. Január 17-én például az előrejelzett plusz 15 fokkal szemben mínusz 4 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet. Ugyanez fordítva: január 31-én a jelzett mínusz 2 fokos hideg helyett plusz 15 fokos, kellemes tavaszi melegnek örültek a belgrádiak. Most nézzük a legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket. Január 22-én a tényleges legalacsonyabb hőmérséklet plusz. 7 fők volt, az előrejelzésben pedig mínusz 8. Ez „csiak” 15 fokos eltérés... Gondolom, a példákból világos: ezeket az előrejelzéseket nem vehetjük komolyan számításba. Nem alapozhat rá a mezőgazdasági szakember, nem használhatja az építőiparban dolgozó mérnök, sőt még a magánember sem használhatja szabadsága időpontjának kiválasztásánál. Máhr Jenő, a Központi Előrejelző Intézet előrejelzési osztályának vezetője Vadmalacok A Bakonyban és a Balaton- felvidéken befejeződtek a nagy vaddisznóvadászatok. A több helyen rendkívül elszaporodott dúvadakra azonban egész évben korlátozás nélkül vadászhatnak. A vadszaporulat miatt a vadászok ilyenkor rendkívül óvatosak, s gyakran engedik le már célzásra emelt puskájukat, amikor kicsinyeit nevelő anyadisznó kerül eléjük. A vadászok már csapatosan láttak az erdők sűrűjében csíkos hátú vadmalacokat. Almát az asztalra! „Asztal utóján már kedvökre lakoznak; S im, erdei süldőt, büszke vadat hoznak... Bőre piros páncél, szájában egy alma.” Azon a dús középkori lakomán, amelyről Arany János írta e sorokat, bizonyára nemcsak a vad szájában piroslott az alma, hanem bőségesen fel is tálaltak belőle: hadd „lakozzanak kedvökre” a vendégek. Am a dínom-dánomokon kívül hosszú időn át ott állt a gyümölcsöskosár a fogadókban, csárdákban is. S fogyott tartalma. A vendég — miután megette őzpecsenyéjét s kiürítette ónkupáját — szívesen ízr lelgette a különféle fajtákat. Mi sem szeretjük kevésbé a gyümölcsöt, almát, mint cicink. Mi is sokszor kívánjuk ebéd után — az éttermekben. Tanárainkra gondolunk vissza, akik sűrűn ismételgették, hogy mennyire tápláló, egészséges eledel. ,A mindennapi almaevés erősíti a fogsort, az ínyeket” — ezt is nemegyszer hallottuk egészségügyi előadásokon. Ma már azonban egyre ritkábban. Mert reklámot csapunk mindennek: medicinrol- lernek, koffein nélküli kávénak — csak egy olyan igazán a népegészségügyet szolgáló terméknek nem, mint az alma. A vendéglőkben, éttermekben hiába kérjük. Nincs se alma, se más gyümölcs. Igaz, bemehetnénk az üzletbe, s vehetnénk ott, de mi helyben, közvetlenül ebéd után szeretnénk enni. S miért is nem lehetne? Almából van elég. Nincs olyan év, hogy a sajtó ne cikkezne róla: a fák alatt rothad el a gyümölcs. Mi lenne, ha némely étteremvezetőnek eszébe jutna, hogy kosárkákban — ahogy a kenyeret szokás — almát tegyen az asztalra? Ráfizetne az üzletre? Aligha! Persze, olyan hasznot nem húzhatna belőle, mint a pálinkaforgalomból. Ámbár, ki tudja: talán a kedves vendégek ismét megszoknak, s oly gyakran kérnék az almát ebéd után — mint a pálinkát ebéd előtt. Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest Vili., Auróra u. 23. sz. alatt. Sürgős belépésre keresünk: ■ gépészmérnököt ■ technológust ■ technikust ■ gyártmányszerkesztőt ■ gyártmányfejlesztőt F I ÓVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VALLALAT Budapest XIII., Révész utca 27/31. Függőhíd 1970 őszén adták át a forgalomnak Dániában a képünkön látható modern hidat, amely a Jylland félszigetet a Fyn szigettel köti össze. A légi felvételen jól látható az elegáns vonalú, osztott pályás, hatsávú függőhíd, amely feszített betonelemekből készült. (A háttérben a régi híd látszik.) A függőhíd egyébként egyike a legrégibb hídfajtáknak. A képen látható hídon vastag kábelek hordják a hídszerckezetet. TV-TORONY PENGÉBŐL Nem mindennapi vállalkozásba fogott egy magyarszéki kőműves, Kaj tár Gergely: megépíti a mecseki televíziós torony kicsinyített mását — kétszázezer zsilettpenge felhasználásával. Pengegyűjtés a hobbyja: négyezer féle hazai és külföldi zsilett található jelenleg a házi múzeumában. A sajtó nyilvánossága útján is kért pengéket. Ennek nyomán hetente 40—50 csomag zsilettpengét kézbesít a posta Kajtárék lakásán. A magyarszéki kőműves egyedülálló vállalkozásának híre eljutott külföldre is, ahonnan elsősorban a penge- gyáraklól kapott aj ándékcsoma- gokat. A 980 milliméter magasságúra tervezett acéltoronyból száz milliméter már készen van és eddig 27 ezer zsilettet épített be. A pengéket ugyanúgy darabolja, mint a téglákat szokták, lapjával egymásra rakja és malterként epokitt ragasztót használ. Úgy tervezi, ha elkészül a páratlan acélépítmény, felajánlja a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti gyűjteménye számára. iftflf yrjj sí A DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT az 1971/72. tanévre, külön ösztöndíjjal és kollégiumi elhelyezéssel felvesz kőolajfeldolgozó szakmunkástanulókat Altalanos iskolát végzett, 16. évnél nem idősebb fiúk jelentkezhetnek. Az oktatás időtartama: 3 év, helye: Szőny. A végzett tanulóknak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, Százhalombattán kell munkát végezniök. A vállalat az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndijat folyásit. Jelentkezni lehet: a vállalat Személyzeti és Oktatási Önellátó Osztályán. (Százhalombatta 3. Pf. 1.) Telefon: 258-617. Nyolcadik osztályos fiúk és lányok! Jelentkezzetek mezőgazdasági szakmunkástanulónak KERTÉSZ, Állattenyésztő vagy BAROMFITENYÉSZTŐ szakmára. A szakmunkásképzés helye: Pécel, Maglódi út 57. Az iskola minden tanulóját el tudjuk helyezni kollégiumban. A tanulók ösztöndíjat és munkaruhát kapnak. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás állandó jellegű munkát kap a termelőszövetkezetben vagy tíz állami gazdaságban. Szülőknek és tanulóknak mindennap 8-tól 12 óráig adunk felvilágosítást az iskola központi irodájában. MEGYEI MEZŐGAZDASAGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA Pécel, Maglódi út 57.
