Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

4 7"s?JCMap 1971. FEBRUAR 14., VASÄRNAP Autógyáriak Holnap, Maiok nélkül? Tavaly szeptemberben a KISZ Pest megyei Végrehajtó- Bizottsága a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának jelentését tárgyalta volna. Az ülés félórás volt: a vb az anyagot nem fo­gadta el, arra hivatkozva — túl pesszimista. 1971. január 28-án a Csepel Autógyárban KISZ-hizottsági ülés volt. Erre a gyár gazda­sági és társadalmi vezetői nem jötték el. © — Küldtetek meghívót? — Csak szóltunk. — A gazdasági vezetőknek Is? — Nekik nem. Nálunk tra­díció, hogy ők nem jönnek. Csak akkor, ha a gyáregysé­gektől kérünk beszámolót. A Csepel Autógyár a megye legnagyobb ipari vállalata: hat gyáregysége és 18 főosztálya tízezer dolgozót foglalkoztat. A KISZ-tagok száma: 1029. Her- czenik Gyula, a KlSZ-bizott- ság titkára indulatosan beszél: — Az ifjúságpolitikai hatá­rozat nekünk alapdokumen­tum, és megpróbálunk annak szellemében cselekedni, de saj­nos csak mi... Nemcsak az if­júsági szövetség dolga a neve­lés, vártuk, hogy a pártbizott­ság, a szakszervezet és a gaz­dasági vezetők kidolgozzák a határozatból rájuk háruló fel­adatokat. Tervet csak mi ké­szítettünk. Az utolsó mondat elkesere­dett: — Segítséget várunk. I Két évvel ezelőtt a KISZ 25 ezer forintos ellátmányi össze­get kapott. Az ifjúsági ver­senymozgalmak dotálására — külön hetvenezret. Tavaly meghirdették a fel- szabadulási olvasónapló-pályá­zatot, a gyár mind a harminc alapszervezete indult a verse­nyen. Az első hatot szerették volna jutalmazni összesen 15 ezier forinttal. A felszabadulási naplópályázat minden terüle­ten megmozgatta a fiatalokat: társadalmi munkákat szervez­tek, kiállításokat nyitottak, ve­télkedőket, sportversenyeket rendeztek. A 15 ezer forintot máig sem tudták kifizetni. Pi- lisszentkereszten kétnapos ve­zetőképzőn vettek részt — szombat, vasárnap, hogy a munkából ne essenek ki — de ezt sem a gyár, hanem a KISZ Pest megyei Bizottsága fizette. Tavaly a 25 ezer forintos el­látmányi díjból csak 14 ezret kaptak meg. — Lejárattuk magunkat a srácok előtt... Elhamarkodot­tan hirdettük meg azt a pá­lyázatot ... Beletört a bics­kánk ... © — És a 169 KISZ-lakás? — Klasszak, örülünk nekik. Csakhogy ott is beütött vala­mi... Miután megtörtént a végszámlázás és feloszlott az építőközösség, 600 ezer forint befizetését követelik a tulaj­donosoktól. Semmi indok nincs erre... Azt mondták, ha de­cember végéig fizetünk, leen­gedik 300 ezerre, ha nem, bí­rósági ügy lesz belőle. Nem fi­zettünk ... A Csepel Autógyár KISZ- szervezetét hőbörgő KISZ- szervezetnek nevezik. — Égünk, de nem látjuk sok értelmét, célokat sem látunk, csak felülvizsgálunk és mind­untalan falakba ütközünk. Falakat mond. Falakkal nem lehet beszélni. — Mire vártok? — Arra, hogy a gyár párt- bizottsága segítsen minket, ve­zessen, reklamáljon, mondja, mit, hogy csináljuk — a KISZ valóban a párt aranytartaléka lehessen. — És ti? — Mi dolgoznánk. De nem igénylik. Kommunista vasár­nap nem volt a gyárunkban. Aznap földmunkát csináltunk, a gyár nem igényelte a vasár­napi műszakot, a földmunkára pedig alig jöttek. Költséges az ablaktisztítás, azt szeretnék, ha a KISZ védnökséget vállal­na e felett. Mi úgy érezzük, értékesebb munkát is ránk le­hetne bízni, nemcsak „nagy- takarítást”. melést segítő tevékenység egyáltalán nem — és ezért a felelősség már nemcsak a KISZ-t terheli... Krinyán Pál, a járműgyár KISZ-titkára: — A gyáregységben jobban támaszkodnak az ifjúsági szö­vetségre, viszont az öntevé­kenységben ott sem állunk a legjobban ... Túlságosan cent­ralizált gyárunk ahhoz, hogy egy alapszervezet a saját sza­kállára belekezdhessen vala­mibe ... És a legnagyobb hiba: nincs elismerve a vállalaton belül a KISZ. Ezen kéne első­sorban változtatni... A fiata­lokat a vezetők nem ismerik, csak felületes tapasztalatuk alapján, az öltözködésről, a hajviseletről ítélik meg a gyár fiataljait... © A Csepel Autógyár a megye legnagyobb ipari vállalata, termelési értéke: 3,3 milliárd forint. Rengeteg a fiatal a gyárban: szükség van egy életerős, tettrekész KlSZ-szer- vezetre. Tamás Ervin Ismét Budapesten A MAGYAR ÄLLAMI OPERAHAZ BALETTKARÁNAK GYAKORLATAIT ISMÉT OLGA LEPESINSZKÁJA, A VI­LÁGHÍRŰ SZOVJET BALETTMESTERNÖ VEZETI. © — Nem volt olyan, amibe ti buktatok bele? — De. Év végén felajánlot­ták, hogy ha a járműgyárba és a hajtóműgyárba szervezünk 100 alkalmazottat, akik haj­landók néhány napot ott dol­gozni, naponként ezer forintot kap a KISZ. Még ötven nap volt hátra az évből, érdemes vott igyekezni'-. - "De a főosztá­lyok is verbuváltak és megkez­dődött a harc, hová jelentkez­zen az illető: hozzánk vagy hozzájuk? És á fogadóüzemben is kiszúrtak a jelentkezőkkel, a legrosszabb munkákat kap­ták, kezdőként. Nem ment so­káig a dolog... — így aztán sók hiba csúszik a mi munkánkba is: nem megy úgy a politikai nevelés, ahogy kéne, s a termelést segítő te­vékenység nagyon rossz. Ha az együttműködés javulna, a mi szervezetünk is talpra tudna állni. De így állandóan csak falakba ütközünk. Falakat mond. Falakkal nem lehet beszélni. © Iványi Pál gépészmérnök, aki szakdolgozatával tavaly első díjat nyert, KISZ vb-tag. — Jó közepes KlSZ-szerve- zet a gyáré. A kultúrmunka jól megy, a politikai nevelés és oktatás kevésbé és ez az if­júsági szövetség hibája, a ter­Futóvendégek Órára vett emberek A törzsvendégeket minde­nütt ismerik, és nagyobb fi­gyelmességet tanúsítanak irán­tuk, mint a futóvendégekkel szemben. Ez alól csak & mun­kaközvetítők, kivételeik. Tálas Jánosáénak, a Ceglé­di Városi Tanács munkaügyi főelőadójának éppen a rend- ■sTeF®óh-FiskTaTérök okozzák a legtöbb gondot. Azok az embe­rek, akik csak alkalomszerűen és rövid időre vállalnak mun­kát, munkahelyüket sűrűn változtatják. Tálas Jánosné 20 éve végzi ezt a feladatot, is­meri tehát őket, de ez nem je­lenti azt, hogy meg is barát­kozott velük. Ingerült, fáradt hangon beszél azokról a ne­hézségekről, amiket — az ő szavával élve — a munkake­rülők elhelyezése okoz. — Nem tudok mást monda­ni, minthogy ifysn a természetük. El nem tudom képzelni, hogy más dka legyen egy felnőtt embernek arra, hogy havonta új helyen dolgozzon. Teker­gők. Nyughatatlan a természe­tük, összeférhetetlenek. Leg­többjüknek nincs szakmája, iskolai végzettségük minimá­lis, és éppen az az érdekes, hogy emellett nagyhangúak, köveitelőzőek, a legjobb mun­kahely kell nekik, a legna­gyobb kereset... Általában A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: épületgépész-mérnököt, épületgépész-technikusokai, építőipari technikusokat, elektroipari technikust, műszaki végzettséggel rendelkező, gyakorlott építőipari előkalkulátort. Jelentkezni lehet: Budapest XXI., Kiss János altb. utca 19—21. Személyzeti osztály. AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK építőipari gyakorlattal rendelkező SZTK­ügyintézőket JELENTKEZÉS: 31 sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest III., Harrer Pál u. 19. Telefon: 686-440. rakodómunkát és napszámot, keresnek, ezért naponta, vagy két nap után megkapják a pénzt, valóban többet, mint amit egy átlagos munkás meg­keres egy nap alatt, de ez havi átlagban mégsem lépi túl a munkásfizetéseket, mert ők sohasem dolgoznak egy hónap­ban 26 napot. Dolgoznak egy hétig, aztán amíg tart a pénz, nem csinálnak semmit Sokan azért is választják ezt az életformát, mert sokféle fizetési kötelezettségük van — gyermektartás, stb. — s így, ha nincs állandó munkahe­lyük, nem tudják levonni tő­lük a követelt összeget Január 1-től nagyobb a forgalom, az alkalmi munkát vállalókra is a kötelező közvetítés érvé­nyes, a munkaügyi csoportra kényszerülnek, ha keresethez akarnak jutni. — Munkahely van bőven. Csak Cegléden ebben a pilla­natban 915 munkást tudnának felvenni. Ebből 501 férfit, és 414 nőt, igaz, hogy utóbbiakból 300-at a Szeszipari Vállalat keres. Mi az oka, hogy ennek el­lenére jócskán akadnak embe­rek, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel? Márkus Béla, az Albertirsai Községi Tanács vb-elnöke sze­rint társadalmi szükséglet tartja fenn az alkalmi mun-1 kásokat. Mindaddig, míg vidé­ken nem fejlődnek úgy a szol- [ gáltatások, mint az igények, s míg a meglevők színvonala nem biztosítéka a lakosság bi­zalmának, mindig lesznek em­berek, akiknek ilyen jellegű munkájára szükség van, s akik ezt el is, vállalják, hi­szen — éppen mert szükség van rájuk, s nincs konkuren­ciájuk — jó pénzt fizetnek nekik. — A felnőtt, munkaképes lakosságnak 10 százalékát sem teszik ki községünkben az al­kalmi munkások. Érdekes, hogy bár munkájukat igénybe veszik, életformájukat a köz­vélemény ellenzi, általában el­ítélik őket rendszertelen élet­módjukért Emberi és erkölcsi mi voltuk alacsonyabb szintű az átlagnál. Családjukat rend­szerint elhagyják, alkalmilag megkeresett, magas napi kere­setüket (100, 120 forint az át­lag) a kocsmába viszik. Több évtizedes probléma, alapvető változást még sokáig nem remélhetünk, de Javulásra számíthatunk. Ennek egyik eszköze lehetne a szolgáltató brigádok létesítése, de ez csak nagyobb munkák esetén megoldás. Annál is in kább, mert a brigádot csopor­tot, nem utasíthatja közvetle­nül a szolgáltatást igénybe ve­vő. Az alkalmi munkásnak azt mond, amit akar. — Nem válik presztízs■ kérdéssé — mint a „kinek van szebb és drágább kerítése’ verseny —, az alkalmi mun­kásak foglalkoztatása? — Szerencsére, ezen már túl vagyunk, öt, tíz évvel ezelőtt még tapasztalható volt ez a jelenség, ma már nem. Az vi­szont igaz, hogy az imént em­lített elítélő közvélemény el­lenére, véleményét senki sem érezteti velük, sőt ellenkező­leg, örülnek, ha valaki elvég­zi a munkát A községi tanácsoknak is rengeteg gondot okoznak az alkalmi munkát vállalók. Tar­tozásaikat, a felvett, de ki nem fizetett munkaruháért, a gyerektartást vagy egyéb adósságot a tanácsnak kell behajtania. Ez legtöbbször nem sikerül. S mindaddig, míg tényleges szükséglet egyedüli kiszolgálói, ki is bújhatnak kötelezettségeik teljesítése alól. Varga Vera „Röpülj páva” körök A MEGYEI TANÁCS DÍSZUDVARÁN A televízió „Röpülj páva’’ népdalversenyének hatalmas sikere nyomán a Pest megyei Tanács elhatározta, hogy a népdaléneklési és gyűjtési kedv elősegítésére megrendezi a „Röpülj páva körök” első or-: szagos bemutatóját A nagyszabású dalostalál­kozót 1972. augusztus 20- án, a Pest megyei Tanács díszudvarán tartják. A felhívás élénk visszhangot váltott ki az országban. Pest megyében néhány héttel ez­előtt, Túrán alakult meg az első kör, a napokban pedig Pi- lisszentkeresztről jelentették az ország első nemzetiségi „Röpülj páva körének” létre­jöttét. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Pest megyei Tanács elhatározta, hogy az idén, augusztus 20-án Heves, Nógrád, Komárom és Pest megye „Röpülj páva” köreinek rész­vételével találkozót rendez ugyancsak a megyei tanács díszudvarán. (MTI) Új szálló Szoboszlón A negyedik ötéves terv so­rán tovább folytatják a gyógy­fürdő és környékének fejlesz­tését, ezenkívül mintegy négy­száz millió forintot költenek kommunális beruházásokra — határozta el a hajdúszoboszlói városi tanács végrehajtó bi­zottsága. A következő eszten­dőkben befejeződik a gyógy­fürdő rekonstrukciója: fel­újítják a termálfürdőt, három, szintes vállfás öltözőt adnak át rendeltetésének, s még a tervidőszakban. megkezdik egy új, négyszáz ágyas gyógy­szálló építését. Üzemek és vál­lalatok pedig összesen hatszáz új üdülőhelyet alakítanak ki a városi fürdő környékén, újabb, közművesített faházakat he­lyeznek el a fürdő melletti kempingben. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége (Vác, Derecske dűlő) FELVÉTELRE KERES tervezőmérnököket, tervezőmérnöki beosztásba. Jelentkezni lehet: a gyáregység személyzeti osztályán. (Telefon: 223.). FEBRUÁR 12-TÖl ENGEDMÉNYES MOTORVÁSÁR szaküzleteinkben és vegyesiparcikk-boltjainkban BALKÁN KISMOTOR 4800 Ft helyett 4300 Ft CZ 175 cm3-ES JAWA MOTORKERÉKPÁR 13 100 Ft helyett 12 700 Ft Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents