Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
1971. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP ^^Mtríap 3 r .. \ Ta nácstörvény Az elmúlt esztendőben ünnepeltük a tanácsok megalakulásának huszadik évfordulóját. Két évtizeddel ezelőtt úgy kezdték meg tevékenységüket, hogy egyetlen nagy cél lebegett előttük: előbbre vinni a község, a város, a járás, a megye, az egész szocialista Magyarország ügyét. A fejlődés eredményeként ma már a tanácsi és szak- igazgatási munkában egyaránt szültek a húsz év előtti keretek. A szocialista demokrácia kiteljesítése jegyében meg nagyobb hatáskörre,' még több önállóságra van szükség ahhoz, hogy maradéktalanul betölthessék hivatásukat. Államéletünk sokoldalú és rendszeres fejlesztése, erősítése, intézményeinek korszerűsítése, az állami munka hatékonyságának javítása egyaránt új tanácstörvény meghozatalát sürgette. A törvénytervezetet az elmúlt napokban az országgyűlés megtárgyalta, és törvényerőre emelte. Az új tanácstörvény a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. Az új tanácstörvény korszerű jogi feltételeket teremt ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, csökkenjenek az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus vonások. Fokozatosan növeli a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővíti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. A jelzett feladatok végrehajtásával egyidejűleg erősíti a központi irányítás hatékonyságát. A tanácsok fejlesztésének egyik kulcskérdése ma s az elkövetkező években: gazdasági önállóságuk további fokozatos növelése, írja elő a többi között az új tanács- törvény. Ez azt jelenti, hogy ezután többségében közvetlenül kapják meg azokat az anyagi eszközöket, amelyekre feladataik ellátásához szükségük van. így a működési kiadásokat majdnem teljes egészében, a beruházásokat pedig — a célcsoportos beruházások kivételével — döntően saját és az állam által tartósan, tehát véglegesen átengedett bevételi forrásokból fedezik. Mindennek eredményeképpen ezután a tanácsi testületek egyre átfogóbban foglalkozhatnak urbanizációs, kommunális, a lakosság életkörülményeit meghatározó kérdésekkel. A tanácsi szervek nap mint nap találkoznak a lakossággal, tevékenységük célja tehát nem lehet más, mint a lakosság szolgálata. Ez azt is jelenti, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben hallgassák meg a lakosság véleményét, javaslatait. Vegyék azokat figyelembe, és vonják be az állampolgárokat a helyi feladatok megoldásába. A lakosság érdeklődésének, felelősségének felkeltése, társadalmi ellenőrzésének lehetővé tétele mind-mind fontos elemei ennek a munkának. Az új tanácstörvény kimondja: a tanácsi munka korszerűsítésének fő célja, hogy lehetőleg minél több államigazgatási feladat tartozzék a helyi tanácsokhoz, olyan feladat, amelynek megvalósulása közvetlenül az adott település, terület lakosságát érinti. E követelményből kiindulva változik a jövőben a tanácsok jellege, a tanácsi testület és tanácsi bizottsági munka tartalma is. A nagyobb közigazgatási egységek — nagyközségek, közös tanácsú községek — létrehozása máris kedvezőbb feltételeket teremtett a hatósági jogkörök decentralizálásához. Az elsőfokú ipari és kereskedelmi hatósági jogkört a megyében valamennyi, az építési hatósági jogkört pedig hetvenöt községi tanács kapta meg, ezenkívül decentralizálták az adótörlési-adómérséklési ügykört, a szabálysértési, valamint a közületi szervek elhelyezésére irányuló hatósági jogkörök egy részét. Az új tanácstörvény tovább kívánja segíteni azt a folyamatot, hogy egyre közelebb kerüljön az élethez a lakosság ügyeinek intézése. Ezért jelent elsősorban történelmi előbbrelépést a parlament által megszavazott új törvény. munkájába, s így „oldottan” próbáljon hatni a fiatalokra. • — Mi a párt legfontosabb eszmei feladata az ifjúság szempontjából? — A marxista világnézetre nevelés, hogy a stafétabotot nyugodtan átnyújthassuk majd. Ehhez persze az is kell, hogy megkönnyítsük az ifjúság beilleszkedését, amikor az iskolapadokból kilép. Nekünk az egyes gazdasági egységekre, vagyis . a munkahelyeikre úgy keli hatnunk, hogy elősegítsük a fiatalság érvényesülését. Ezzel együtt azonban azt is tudatosítani kell ifjúságunkban, hogy választott szakmájukat vagy hivatásukat becsüljék meg és állandóan képezzék magukat tovább. Mi ígérhetjük az ifjúságnak azt is, hogy segítjük őket az életben megtett első önálló lépéseikben, akár kedvezőbb anyagi lehetőségek — például lakás — vagy a szabad idejük eltöltésének — klubok, ifjúsági házak — biztosításában. — A nők és az ifjúság után melyik az a legjelentősebb réteg, amelynek irányítása — a járás területén — a legtöbb munkát adja a párt számára? — A szövetkezeti mozgalom. Mi egységesen fogjuk fel a szövetkezeteket, legyenek azok téeszek, fogyasztási szövetkezetek, kfcsz-ek. A járásban több mint 21 ezer ember dolgozik ebben a szektorban, amely minden más szektortól különbözik Itt a mi irányításunk közvetett, a helyi pártalapszervezeteken át érvényesül. Mi operatíve nem avatkozunk be, csak akkor, ha túlságosan nagy nehézségekbe ütközünk. Az utóbbi időben a szövetkezetek ugrásszerűen fejlődtek, ezzel lépést tartott a politikai fejlődésük is, párt- alapszervezeteik ma szilárdak, egységesek és politikai vezetésre alkalmasak. Hosszú idő munkájába került ezt elérni, óriási erőfeszítésbe. Nehezen álltak áj az alapszervezetek az önálló munkára, ma pedig már többségük így dolgozik. Véleményezési joguk van, beleszólnak, irányítják a szövetkezetek életét, káderkérdésekben nélkülük nem történhet semmi. • — Milyen módszerek érvényesülnek a Hazafias Népfront irányításában? — A népfrontirányításban most érik a változás, ugyanis a népfront közvetlenül a járási pártbizottság irányítása alá tartozik majd a jövőben, tehát a párt befolyása itt közvetlenebbé válik. Mi a népfrontnak nagy jelentőséget tulajdonítunk, hiszen benne ölt testet a népi-nemzeti egység, korra, nemre, világnézetre, foglalkozásra nézve különböző elemeket tömörít, nem is tömegszervezet, hanem mozgalom. Olyan mozgalom, amelyre óriási feladatokat ró a szocialista demokratizmus kiszélesítése, az állampolgárok tevékenységének mozgalmi kerete, amelyre úgy akarunk hatni, hogy ne csak a választások alkalmával aktivizálódjon, hanem mindig az állampolgárok közéleti fóruma legyen. Szeretnénk — ez részben már meg is valósult —, hogy a köA város szabad lett M$ZMAR GRIICSKOV MMT HMM. Budapestet négyéves koromban láttam először. Levegőváltozásit tanácsolt az orvos, a gyönge tüdejű munkásgyermekek ingyen gógyszerét. S ugyan hová küldhették volna szüleim a poros levegőjű alföldi városból? Természetesen a füstös gyárkémények világába, az angyalföldi munkásrokonokhoz. Földszintes házakhoz ^zokott szemem valósággal itta a látványt: a Nagykörút „égigérő” j három-négyemeletes házait, a kimérten döcögő, sárga villamosokat, a budai hegyek „szédítő” magasságát, a Duna széles, ezüst szalagját. A belvárosi kávéházakban rekedt hang fújta a harmincas évek slágerét: „Budapest, a Duna gyöngye, Budapest tündérek könnye..Az asztalok között fáradtan cikáztak a lúd- talpas pincérek, s a törzsközönség együtt dúdolta a refrént a repedt hanggal: „Igazi álomváros, Pest.” Az volt: igazi „álomváros". A lámpafűzéres hidak és népkonyhák, az úri kaszinók és a külvárosi nyomortanyák, a Szent István napi fényes körmenetek és a dzsumbujbeli sötét sikátiorok, a díszmagyarok és az állástalan diplomások, a Stefánián korzózók és a szeméttelepi guberálók, a talmi fények és a valódi nyomor városa. Tündérek könnye?! Hatéves koromban már törzsvendégnek számítottam a Krisztina körúti Palota Mozgóban, ahol házmester rokonunk jóvoltából két héten át minden előadást végignéztem az első sorból. Ám az Angol Park céllövöldéjében nyert gipszmaáac sem tudta feledtetni velem csalódásomat, amikor nem engedtek be a Margitszigetre. Ide ugyanis 50 fillér volt a belépődíj. Másfél kiló kenyér ára. Harmadszorra jókora szünet után kerültem Budapestre: 1945 tavaszán. Éhség és lázas nyugtalanság uralta a várost. Az utcákról már eltűntek a kiégett gépkocsik és a temétet- len holtak, de szomorúan ásí- toztak az üzletek betört, üres kirakatai. A külvárosokban még rohammunkésok egyengették az elgörbült villamossíneket, de a Nagykörúton már februárban 37 ezer ember utazott a villamoson. Az Ilkovitsnál delante forró bablevest mértek, s a romeltaka- rítók fegyelmezetten várakozzéptávú tervek helyi megvalósítása érekében mozgósítsa a lakosságot. A — Hogyan irányítja a párt a szakszervezeti mozgalmat? — Közvetett módon, a helyi gazdasági egységek pártalap- szervezetein át Segítséget nyújtunk a szakszervezeti oktatásban, a választások előkészítésében, lebonyolításában. Mindezek során egyre inkább megismerkedünk a szakszervezeti tagsággal, a helyi problémákkal, a szervezett munkássággal — amely a közelmúlt ipartelepítései során jelent meg a járásban —, az érdek- védelmi tevékenységgel, amelyben a pártszervezetek támogatják a szakszervezetet. ® — A tömegszervezetek sorába tartozik még a Vöröskereszt és az MHSZ is. Melyiknél érzékel eredményesebb munkát a pártbizottság? — A Vöröskeresztet és az MHSZ-f közvetetten irányítjuk. Járásunkban a Vöröskereszt munkájával vagyunk elégedettebbek, az MHSZ-nek többet kellene tenni... • — Milyen jelentőséget tulajdonit a tömegszervezetek pártirányításának? — Természetesen a párt egyik legfontosabb feladatának tartom, hiszen a párt számára elengedhetetlenek a tömegkapcsolatok; és a szocialista demokrácia sem fejlődhet a töraegszervezetek aktivizálása nélkül. Berkovits György tak szűkös adagjukra. A romokon itt-ott sárgászöld fű sarjadt, s a bombától kettészelt lakások épen maradt falán meglátszott a családi fényképek porkoszorúzta nyoma. A be- deszkázott ablakon kidugott, rozsdás kályhacső kígyózó füstje szinte vidáman oszlott szét a tavaszi szélben: ez már a túlélés, az újrakezdés jele volt. Álltam a Duna partján és néztem a vízbe hullt hidakat. Hűvös eső szemelt és lyukas cipőm körül tócsákba gyűlt a víz a Bem rakpart aknaszaggatta aszfaltján. Táskámból kivettem a lejárt vasúti jegyet és talpbélésnek raktam a cipőmbe. „Min nyet” — akna nincs — olvastam betűzve a szemközti ház falán. A vörös kréta felirat alá valaki fehérrel másikat is rajzolt: „Délután 2 órakor krumpliosztás az MKP helyiségében. Az álomváros — szörnyű álomból ébredezett... A többit újságokból, filmhíradókból, tankönyvekből tudom. Tudom, hogy a kommunisták hívó szavára Kőbánya 31 üzemében már februárban 17 ezer ember állt munkába. Csepelen egy tál meleg ételért napi tíz órán át gyártották a pontonokat a munkások. A Ganz Hajóban — áram híján — kézzel hajtották a gépeket. Az I. kerület négy, épségben maradt lakóházában tejet, komiszkenyeret osztottak a szovjet katonák. Vagonok tucatjai hozták Békésből, Szalmáiból, Szabolcsból a borsót, lisztet, babot, burgonyát az éhező fővárosnál?. Márciusban megjött Moszkvából Is az első segítség: húszezer tonna élelmiszer és százmillió pengő kölcsön __ Hu szonhat esztendő telt el Budapest felszabadulása — 1945. február 13-a — óta. Mi lehet a mércéje a megtett útnak? Ki tartja számon az új hidakat, gyárakat, lakásokat, játszótereket, gyermekotthonokat, üzleteket. . iskolákat?. Ki tudná felsorolni, mit építettünk csupán az I. kerületben, ahol utolsónál? hallgattak el a fegyverek? Ki tudná forintra átszámítani azt a tényt, hogy a Mária Valéria főhercegnőről elnevezett nyomortelep helyén olyan új városnegyed épült, amelyet szívesen vállalna magáénak a világ bármely ik metropolisa? Hogy lehet pénzben kifejezni, statisztikáiba szorítani azt, hogy az úri Budapest exkluzív szórakozóhelyén, a Margitszigeten, ma munkás- és parasztgyerekek ezrei mérik össze ügyességüket az úttörő- stadion vörös salakján? Ki tudja fejből megmondani, hány boldog család él a Kelenföldi lakótelep összkomfortos lakásaiban? Az Erzsébet-híd kecses ívét, a külföldi szakemberek csodálatát hogyan lehet forintban kifejezni? Elmúltak a negyedszázados jubileumok, a fényes külsőséA TATABÁNYAI SZÉNBÁNYÁK F El VESZ 14—17 éves, az általános iskola 8. osztályát végzett fiúkat vájár szakmunkástanulónak. A képzési idő: 3 év. A tanulók kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást és a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. A harmadik évben már a teljesítménybérezés is lehetséges. A tanulmányi ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül a vállalat havi 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizet. A fenti feltételekkel építőipari tanulókat is felveszünk. Jelentkezni lehet a Tatabányai Szénbányák Személyzeti és Oktatási Osztályán, Tatabánya L, Vértanúk tere 1. gél? helyett Budapest most munkával ünnepel. Üj üzletek átadásával, a metró újabb métereivel, néhány száz új lakással, egy új parkkal, amelyben a legfiatalabbak és a legidősebbek találnak pihenést. Egy pillanatig azért emlékezzünk. Arra a vörös csillagos katonára, aki elsőnek nyitott be a nyirkos légópimce ajtaján és azt mondta, hogy „vojna kaput”. Az első szippantásra a szabadság levegőjéből. Az első nyugodt, félelem nélküli éjszakára. Az első villamosra. Az első tanítási napra. Arra a tiszta homlokú, égő tekintetű, Gat utcai proletár fiúra, aki Levegőt! című versében ezt írta: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat.” Eljött a szabadság. Huszonhat esztendeje jött el, Keletről. Eljött és olyan rendet szült, amelyben tanulni, játsizani is érdemes. Nyíri Éva Alekszandar Grlicskov, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese és kísérete szombat délután elutazott hazánkból. Búcsúztatásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter, és jelen volt Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. 100 helvre 109 óvodás Az ország 3110 tanácsi és 347 üzemi óvodájában az ösz- szesen 227 279 kisgyerekkel 12 481 óvónő foglalkozik. Közülük 1510 képesítés nélküli. Bár az elmúlt esztendőben 93 új óvodát adtak át rendeltetésének, helyhiány miatt az 1970—71-es felvételek elbírálásakor 30 ezer kérelmet kellett még elutasítani. Az adatok szerint 100 helyre átlagosan 109 óvodás jut. A KÉPVISELŐ HÉTKÖZNAPJAI Haladás ésszerű feltételekkel Kalmár János, a Dunakeszi Járműjavító Vállalat főmérnöke, a dunakeszi—fóti választási körzet országgyűlési képviselője, tizennyolc éve dolgozik vállalatánál. 1957-től annak főkonstruktőre, nyolc éve pedig főmérnöke. Legnevezetesebb eddigi munkája: a BAH- kocsi alapkonstrukciója. Húsz éve tevékenykedik a Gépipari Tudományos ___E^esjMetben, am elynek vezetőségi tagja. Országgyűlési képviselőnek először 1967-ben választották — jelölése, mint mondja, váratlanul érte. — Egy képviselő munkáját a választók többsége — helyesen vagy helytelenül — azon móri fel, mit tett, „adott” az illető közösségnek, az ott élő egyéneknek... Tehát: mi mindent intézett el, mely dolgok fölött vállalt — sikerrel — fáradságot, védnökséget Dunakeszi—Főt körzet képviselője? — A megye az időközben nagyközséggé előlépett Dunakeszi és Főt negyedik ötéves tervi költség-előirányzatát megkülönböztetett módon veszi figyelembe, különös tekintettel a közművesítésre, amely máris előrehaladt: Dunakeszin például majdnem mindenütt bevezették a vizet, és a lakástelepítési koncentrációra. Tudott, az OTP összesen háromezer lakást kíván Dunakeszin építeni, de a járműjavító KISZ-lakásépítési akciója is jelentős, a KISZ-lakások egy része, hetvenkettő, már felépült. — Nagy könnyítés volt, hogy az építési és városfejlesztési miniszter a hosszasan húzódó üzemi rekonstrukciónkat felszabadította a korlátozó rendelkezések hatálya alól. így tavaly már egy kilencszáz főre méretezett öltözőt és mosdót, egy ezerötszáz adagos konyhát és éttermet, ezenkívül jelentős raktárterületet adhattunk át a Dunakeszi Járműjavítóban. Egy tizennégyezer négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok építése az idén befejeződik. — A közlekedés- és postaügyi miniszter az alsógödi ár- vízvédelmi áteresz megépítésére vagy a dunakeszi helyi járatú busz indítására soron kívül intézkedett... A megye a dunakeszi gyümölcstermesztő társulattól igényelt és már megkezdett szabadságligeti híd építéséhez kétszázezer forintot biztosított... Az ÁFOR-Igazgatóság, elhúzódva ugyan, de megoldotta a fűtőolaj-szolgáltatást Dunakeszin, Fóton pedig a benzinkút építése előrehaladt ... Fóton gyalogoshád is épült, amelynek vasszerkezetét üzemünk készítette el soron kívüli munkában... Végül sikerült elintéznem több magánkérelmet, szociális otthoni elhelyezést, nyugdíjügyet, iskolai felvételt... (A képviselő eddig névtelen levelet még egyet sem kapott.) — Milyen fontos ügyekben nem sikerült mindmáig eljárnia? — Még mindig nem történt egyetlen kapavágás sem annak a csatornának az építésében, amely a dunakeszi szennyvizeket, a folyó, a káposztásmegyeri kutak szennyezését kikerülendő, elvezetné. Ez gátolja a. lakásépítést, üzemünk fejlesztését, nem beszélve arról az egyre nagyobb bírságról, amelyet úgy a konzervgyár, mint üzemünk folyamatosan fizet. A csatorna terve már kész, s az idén talán elkezdik végre a munkát... Káros koncepcióhiány mutatkozik a dunakeszi gázvezetéknél. A vezetéket először a házgyárig vitték, utána a konzervgyár, az alagi mechanikai labor és a járműjavító a saját költségükre meghosszabbították. Akkor a tanácsnak nem volt pénze, hogy betársuljon. Most már az OTP- s a KISZ-lakásokhoz is kellene a gáz, ám a jelenlegi vezeték keresztmetszete, úgy néz ki, szűk ehhez... — Milyen témában szólalt fel az országgyűlésen Kalmár János képviselő? — Legutóbb az ipartelepítéshez kapcsolódva előadtam, hogy hiába a Pest-közeli korlátozás — Dunakeszin felépült a házgyár, egy százvagonos hűtőház, bővült a járműjavító, a mechanikai labor, a konzervgyár —, a munkaerőhiány hatalmas gonddá terebélyesedett. Ilyenkor legtöbbször az ipartelepítés, a beruházás gazdaságossága áll szemben a telepítési koncepcióval. Könnyíti a Pest-közeli beruházást, hogy a lakosság közvetlen ellátását érintő objektumokra — ilyen a hűtőház is — a korlátozás nem vonatkozik. Viszont hiába gazdaságos a Pest-közeli telepítés, a munkaerőhiány, a munkaerő-elszívás már gazdaságtalanná teszi. Ezért a Parlamentben a fokozottabb korlátozás mellett emeltem szót, illetve kértem, kérjék ki s vegyék figyelembe a helyi tanácsok véleményét. P. A.
