Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
1971. FEBRUAR 13., SZOMBAT "£&űrlap 3 ÉLELMISZER GAZDASÁG ÉS JOG Ipari munka a parképítés? Az Észak-Pest megyei Tsz Szövetség 51 közös gazdaságának peres ügyeit 26 jogtanácsos intézi, közülük 19 függetlenített. A termelőszövetkezetek 1965 óta valamivel többet pereskednek, mint a megelőző időben. A jogvédelem elvi irányítását a szövetség jogi munkatársa, dr. Világos Imre végzi. Tulajdon viszonyok A verőcei Reménység szak- szövetkezet és a Társadalom- biztosítási Igazgatóság váci kirendeltsége között áll a per. Ugyanis a kirendeltség a parképítő kiegészítő tevékenységet ipari jellegűnek minősítette — köztudott, hogy ebben az esetben nagyobb a társadalombiztosítási hozzájárulás — és kb 140 ezer forint utólagos befizetésére kötelezte a gazdaságot. Ebből lett a per, amely a megyei bíróságra is eljutott. Itt a kirendeltség igazát állapították meg, s a szóbeli ítéletben így 1 indokolták: „a tsz-ek feladata a lakosság mezőgazdasági termékekkel, különösen kenyérgabonával való ellátása __" Ug ye mondani sem kell, hogy ez a megállapítás menynyire elmaradt az időtől: a mezőgazdaság az élelmiszer- gazdaság szerves része lett. A MÉM Értesítő tavaly áprilisi számában a közlemények között — ez nem kötelező érvényű a bíróságokra! — olvasható: „...az ún. parképítő vagy kertépítő munka gyűjtőnév alatt ismert, pontosabban kertészeti munka nem minősül építőipari tevékenységnek ... rá az általános szabályok vonatkoznak”. Az ügy pikantériája: a verőceiek saját kertészetük díszcserjéiből „építették” a parkokat. — A mezőgazdasági, élelmiszer-gazdasági munka sokrétűvé válásával nem járt együtt a jogviszonyok kiterjesztése? Hasznos lenne, ha az élelmiszer-gazdaságot egyetlen jogág szabályozná? — Az élelmiszer-gazdaság dinamikus fejlődésével nem. tartott, talán nem tarthatott lépést a jogalkotás ... Élelmiszer-gazdasági jog nincs. Megvalósítása nehézségbe ütközne, mert lényegében azonos, de mégis különböző tulajdonviszonyok összeegyeztetésére lenne szükség. Pontosabban: a társadalmi tulajdon (pl. élelmiszeripar) és a csoporttulajdon (pl. tsz.) egységes rendezésére, amely jelenleg szerintem alig megoldható. Talán a végtermék szerinti szabályozás — ez a járható út! Ma a verőceiek csak törvényességi óvást kezdeményezhetnek ... Vó'ldlt, honira szö/e.kszet A nagykátai termelöszövet- kezetneic korábban a vízügyi igazgatósággal volt pere. Vízrendezéskor egy átereszt rosz- szul építettek meg, ez belvizet és kárt okozott a közösnek. A gazdaság felszólalására így reagáltak; .össztársadalmi érdek, a tsz sír és nevet. A perbe nehezen mentek bele, húzták, államtitokra hivatkoztak, azaz hatalmi alapon igyekeztek nyertesek lenni. Ugyanilyen hatalmi viszonyok uralkodnak a kisajátításoknál, parcellázásoknál, konzervgyári szerződéskötésnél is. A polgári jog alig ismer hatalmi viszonyokat! Nemcsak a jogból vagy a gyakorlatból származik az erőeltolódás, hanem a konkrét helyzetből is. íme, erre is egy példa. A mogyoródi Arany János Tsz a vándorméhészeknek — permetezéssel — kárt okozott. A 120—130 ezer forintos kártérítés teljesítésére a közös gazdaság áz Állami Biztosítót szólította fel. Megindult a vita, hogy az eset szerződéses vagy szerződésen kívüli károkozás? Az ÁB főigazgatóságát négy jogtanácsos képviselte a megbeszélésen, a tsz-jog- tanácsos csak a területi szövetség jogi munkatársát hívhatta segítségül. Négy — kettő „ellen” — ez a valóságból származó erőeltolódás. Hogy mégis egyezség lett, ez csak a mezőgazdasági jogi szakemberek hozzáértését dicséri... Valóság a perbeli egyenlőség, de a feltételek nem azonosak. Ez külön fejezetet érdemel .., A jogvédehm egyenlőtlensége A tsz-szövetség jogtanácsosa konkrét ügyben nem láthatja el a tsz jogvédelmét. Az indokolás így hangzik: a szövetség érdekképviseleti szerv, szakemberei ne vesszenek el a részletekben. A másik oldal: a termelőszövetkezeti jogtanácsos üzemi vezető, perbeli jogának biztosításával is emelni kell tekintélyét. Igen ám, de hogyan lehet üzemi vezetővé válni — másodállásban? Más: a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál iiyen megkötés nincs. Helyes ezt a szövetségnél fenntartani? így csak új jogi formulát gyártanak a szövetségek jogi szakemberei, s bejelentik a bíróságon, hogy „megfigyelőként” — ilyen perbeli pozíció nincs! — kívánnak részt venni a tárgyaláson. Fölösleges az effajta bonyolítás! A termelőszövetkezeti jogtanácsosok, különösen a másodállású ügyvédek, nehezen Sürgős belépésre keresünk: villanyszerelőket szerszámkészítőket szerkezeti és géplakatosokat műszerészeket forgácsoló és sajtoló gépmunkásokat női és férfi segédmunkásokat takarítónőket Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat Budapest XIII., Révész utca 27/31. specializálódnak, pedig legtöbb perben konkrét jogterületre szakosodott jogi szakemberekkel találják szembe magukat. A segédeszközök, szakkönyvek, törvények, bírósági határozatok sem állnak a rendelkezésükre, mert sok közös gazdaság fölösleges beruházásnak tartja az ilyen vásárlást. A perbeli jogegyenlőséghez a tsz-jogtanácsosok specializálódása szükséges! Életszerűbbé kell tenni a továbbképzést. A szövetség szocialista szerződést kötött a budapesti jogi egyetem mező- gazdasági jogi tanszékével, ahonnan tanácsokat, előadókat, szükség esetén szakvéleményt kapnak. No, és fiatalokat, akik a nyári szünetben a szövetség tsz-eiben dolgoznak, készülnek hivatásukra: a tsz-ek jogvédelmére. A szövetség számít rájuk az államvizsgák után is! A valóságos perbeli jog- egyenlőséghez fel kell nőni a termelőszövetkezetek jogtanácsosainak! Tsz — tsz ellen — Pereskednek a közös gazdaságok egymás ellen is? Hogyan? — A perek oka legtöbbször a hanyagság. Például: egymás között adásvételi szerződést kötnek, s a vevő elfelejti a fizetést. Az eladó gazdaság fizetési meghagyást kér a bíróságtól — ez nem peres eljárás! A vevő tsz jogtanácsosa — hogy produkálja magát —szerencsétlen kamatvitába kezd. Az elfecsérelt energia a kamat háromszorosát is eléri... Ugyanakkor megromlanaka kapcsolatok, amelyek a későbbi kooperációk, társulások gátjai lehetnek. A fizetés elmaradásából a másik gazdaság olyan — esetleg alaptalan — következtetést von le, hogy a partner közösnél mérleghiány lesz, azaz az egész gazdálkodásra megalapozatlan ítélet születik. Ez rontja az adott tsz tekintélyét... Sok a megoldásra váró kérdés az élelmiszer-gazdasági jog területén! Fóti Péter Centenárium PEST-BUDA: BUDAPEST Pest-Buda egyesítésének századik — 1972—73-ban elkövetkező — évfordulója alkalmából emlékművet állíttat a Fővárosi Tanács — közölték a városházán. Az emlékmű helyének meghatározására, a felállításával kapcsolatos térrendezésre — ötletpályázat formájában — nyolc szobrászépítész párt jelöltek ki. A pályázat nyertese még ebben az évben elkészíti az emlékmű mintáját eredeti nagyságban. A centenáriumi emlékérem is készül már. Díszalbumot is kiad a főváros, amely Budapest legszebb közterületi képzőművészeti alkotásait foglalja majd össze. Papírpróba A Papíripari Vállalat Lábatlani Vékonypa- pírgyárának első gépsora sikeresen befejezte a próbaüzemet. A finn Karhula cég által szállított gépsor a napokban megkezdi az üzemszerű termelést. Ahol borbély se jár. Ötforintos emberek Sokan vannak, öt forintot adnak nekik, hogy borbélyhoz menjenek. Ez még nem lenne baj. De sokan azért adják, mert azt hiszik — különben ellopnák. A beatfrizura némelykor maga után vonja a galeritagságot, a szotyolaköpködős te- továltságot, a boxert. Sok felnőtt véleménye a fiatalokról nem terjed többre az öltözködésnél és a hajviseletnél, ök’így fordítanák meg a kezdő mondatokat: Sokan vannak, öt forintot adunk nekik, hogy borbélyhoz menjenek. Ez még nem lenne baj. De nem mennek. HAJH... A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központi műhelyének üzemvezetője, Bíró István: — Hát kérem... Furcsa, ugye, nős ember, gyereke van ... mégis hát, kinőhetett volna már belőle... Furcsállotta itt mindenki... A balesetvédelmi oktatások alkalmával mindig külön szólok neki... Volt, mikor fejikendő- ben dolgozott. Most kötött sapkában. Szerencsére nem sokat van gépnél, könnyen leSOK UJ TANSZER segíti a kisdiákot Eredményes évet zárt az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat: 1970-ben 330 millió forint értékben adtak el különböző iskolai felszereléseket, szemléltető eszközöket. Az idén 350 millió forintos forgalomra számítanak, s változatlan céljuk: az oktatási és a népművelési intézmények igényeinek minél jobb kielégítése. 1971-ben a többi között 350 fizikai, 700 biológiai és 400 kémiai egységcsomagot gyártanak. Az új Ditán típusú diavetítőből ezer darab készül. Az idén kerül forgalomba a középiskolai fizikaórákon használható elektrovaria II. kombinálható és változtatható összeállítású tanári bemutató eszköz, amely szinte valamennyi elektromosságtani kísérlet elvégzésére alkalmas. 24 új oktatófilm gyártása is szerepel a TANÉRT idei programjában. Ezenkívül készül hat díszsorozat, valamint öt új hangszalag — az utóbbiak 15—20 ezer példányban — az általános, valamint a középiskolák magyar és más nyelvek oktatása könnyítésére. Emellett a vállalat több olyan térképet hoz ismét forgalomba, amelyek az elmúlt években egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozott számban voltak kaphatók. Az óvodák régi kívánsága teljesül azzal, hogy ebben az esztendőben már rendelkezésükre áll az építőkocka-készlet és új, korszerű, színes óvodai bútorok is forgalomba kerülnek. A korszerű eszközök választékának bővítését részben import útján biztosítják. Olcsóbb lesz az NDK-ból származó írásvetítő gép, a szovjet epidiaszkóp, valamint a japán gyártmányú tanulói kismikroszkóp. Szintén a választék bővítését szolgálják a jugoszláv matematikai bemutató eszközök, episzkópok, epidiaszkópok, és diavetítő berendezések. Lengyelországból 16 milliméteres filmvetítőket hoznak be, Bulgáriából biológiai szemléltető eszközöket. Az import összértéke az idén mintegy 25 millió forint lesz, ebből 150 féle eszközt vásárolnak. HúsznulSsöval több bevétel Tegnap tartotta zárszámadási közgyűlését a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet több mint ezer tagja. A közgyűlés jónak minősítette a vezetőség elmúlt évben végzett munkáját A tsz árbevétele több mint 20 millió forinttal növekedett 1969-hez viszonyítva, 68 millió 854 ezer forint volt. A tagok jövedelme több mint 7 millió forinttal növekedett: 29 millió 676 forintot tett ki. hetne ugye baleset... Nem, nem is akarja lenyími... De hát rendes gyerek és most már megszoktuk. Csak furcsa. Nős ember. Gyerekkel. Saját ügye. HAJ Horváth István két éve növesztette meg a haját. Most a válláig ér. Puha, szőke haj. Hetente kétszer mossa: szerdán és vasárnap. Úgy mondja, azért növesztette, mert általános iskolás korában a szülei kétnaponként küldték a borbélyhoz és megharagudott érte. A 26-os Iparitanuló Intézetben tanulta ki a szakmát és az utolsó évben a Tímár utcai műhelybe került, mint géplakatos-tanuló. Osztályfőnöke csak annyit mondott, őt nem érdekli, ha akkora haja lesz, mint Rákóczinak, de amikor az igazgató szól, olyan osztályfőnöki rovót kap, hogy bele- sántul. Ezért Horváth István kerülte az igazgatót Az utolsó évben, mivel tanulmányi eredménye jó volt, teljesítménybérbe kerülhetett volna, de nem engedték. A haja miatt. — Mondtam: Mester, nem a hajam dologzik! A kezem! Azt válaszolta, ilyen torzonborz nem lehet egy valamire való géplakatos. Pedig nem voltam torzonborz. Mindig ápoltam a hajam. Horváth István makacs ember. Nem vágatta le a haját. És ez havonta hétszáz forint különbséget jelentett. A mester ordított: elintézem, hogy megvágjianak a vizsgán! Minden hiába, a vizsgákon átment és egy „torzonborz” géplakatos került a szakmába. Mikor megnősült, a szülei kikötötték, csak akkor mennek el az esküvőre, ha levágja a haját. Az esküvőn nem voltak ott a szülők, csak az ünnepi vacsorán. Egy budaörsi bolt vezetője kétezer forintot rakott az asztalra. Ha Horváth István megengedi, hogy belevágjon a hajába, övé a kétezer forint. A százasok nem cseréltek gazdát. A Sasad Termelőszövetkezet portása öt liter bort ajánlott fel, hogy Horváth borbélyhoz menjen. Nem ment. Négyhónapos gyereke van. Régen babos fejkendőben dolgozott, mert az üzemvezető azt mondta, vágassa le a „tollát”, különben fejkendőben dolgoztatja. Az üzemvezető egy hét múlva szólt neki, ne csinálja, vegyen fel inkább kötöttsapkát. Horváth István minden iránt érdeklődik, szereti a komolyzenét, olvas könyveket, újságokat, otthonos a politikában és büszke, hogy családapa. Fizetését hazaadja, feleségétől zsebpénzt kap és lassan környezete megszokja: Horváth István — ilyen. — Egyébként az ilyen herce-hurcák miatt nem vágom le a hajam... Már csak azért sem... Nem létfeltétel és nem is feltűnési Viszketegség... Ezzel ma már különösebben fél sem tűnik az ember __ Neke m tetszik! HAJH! Tóth Istvánná, a váci Sztáron Sándor Gimnázium igazgatónője: — A zenekarok tagjainak lehet olyan hosszú hajuk, ám lehet, hogy nekik is parókájuk ven. A diákoknak semmiképpen sem tudom elképzelni. Három éve még harc volt emiatt, de már szerencsére, kimegy a divatból. A gimnáziumunkban tíz gyereknek van nagy haja... Tóth Istvánná pontosan tudja, hogy az iskolában ki visel az átlagtól elütő frizurát — Ha ápolják, nem csúnya az, de az érettségin az ilyenekkel nem leszek elnéző.f. A küllemből is kisugárzik valami ... Hogy mi az iskolában levágjuk valakinek a haját? Nem, ilyen nálunk nem fordult elő, az csonkítás! Inkább pénzt adunk, menjen fodrászhoz. Fiúknak lányos hajat nem engedek! Maximum, hogy a fülét eltakarja ... Lassan újra divatba jön a borotvahajvágás. De akinek a lányosán hosszú haj tetszik, ne menjen borbélyhoz. Inkább énekelje a slágert: „Az emberek mind bámultak reám. Gúnyolódtak: fiú ez, vagy lány? Igen, rájöttek már, és azóta senkit sem zavar, Az ész a fontos, nem a haj!” Tamás Ervin A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Budapest XV., Ifjú Gárda u. 113-115. szám alatti telepén (telefon: 680-635) r«x-, biliárd- és pingpongaszSalok teljes felújítását vállalja A megrendeléseket kérjük a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Műszaki osztálya cimére: Budapest XIII., Radnóti Miklós utca 2/a. küldeni. GYORS, PONTOS MUNKA.
