Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
WgMirlap 1971. FEBRUAR 13., SZOMBAT Építsünk iskolát! Gödöllő — az „első fecske?” Gondos előkészítést! Lapunk 1970. december 3-i számában beszámoltunk arról, milyen előrehaladás történt abban a társadalmi akcióban, amelyet a gödöllői árammérőgyár kommunistái kezdeményeztek, egy nyolc tantermes iskola felépítésére. Megírtuk, hogy a városi pártértekeziéten elhangzott felajánláshoz elsőként egy honvédalakulat parancsnokai jelentették becsatlakozásukat. Az értékes felajánlás nem kis feladat elé állítja a város vezetőit: először fordul elő Pest megyében, hogy ekkora beruházást egyetlen fillémyi állami hozzájárulás nélkül, kizárólag helyi erőforrásokból, társadalmi összefogással kívánnak tető alá hozni. Arra bőven akad példa megyénkben, hogy hasonló módon oldották meg elavult középületek felújításét, bővítését, átalakítását; épültek már társadalmi munkával új tantermek, óvodai foglalkoztató helyiségek is — de egy teljesen új oktatási intézmény felépítésére először kerül sor. Először, ám — amint hírlik — nem utoljára. Hasonló akciók vannak kibontakozóban más járásokban is. Ez pedig azt jelenti, hogy hasonló, tisztázatlan kérdések várnak megoldásra másutt is. Ilyenek, például: ki legyen a beruházó, olyan építkezés esetében, aminek megszületésén egy egész város — vagy járás — üzemei, vállalatai, intézményei, termelőszövetkezetei bábáskodnak? Hogyan lehet kivitelezési . szerződést kötni olyan beruházásra, amelynek költségeit csak részben — legfeljebb ötven százalékban — tudják forintban A Ceglédi Építőipari Vállalat FELVESZ SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÖ SZAKMUNKASOKAT Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Cegléd, Damjanich utca 5. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége (Vác, Derecske dűlő) FELVÉTELRE KERES tervezőmérnököket, tervezőmérnöki beosztásba. Jelentkezni lehet: a gyáregység személyzeti osztályán. (Telefon: 223.). AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK építőipari gyakorlattal rendelkező SZTKügyintézőket JELENTKEZÉS: 31. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest III., Harrer Pál u. 19. Telefon: 686-440. előteremteni, a többire a felajánlott társadalmi munka a fedezet? Ki koordinálja az egész társadalmi akciót, magára vállalva a hivatalos ügyek intézésétől az építőanyagok beszerzéséig, egy sereg feladatot? Ezekre a kérdésekre Szarvas Ferencnétöl, a Beruházási Bank Pest megyei fiókjának igazgatójától kértünk választ. — A gödöllői iskola tipikusan koordinációs beruházás. A I legideálisabb megoldás ezért az' lenne, ha a koordinátor — egyben a beruházó — szerepét a városi tanács végrehajtó bizottsága vállalná magára. Ha ez nem megoldható, abban az esetben az akció kezdeményezőjére — az áram- mérőgyár megbizottaira — vár ez a feladat. Járatlan út előtt állnak, csak rendkívül alapos előkészítéssel kerülhetik el a buktatókat. @ Milyen sorrendet javasol a tennivalókban? — Legelőször javaslom ösz- szegyűjteni a felajánlásokat. Jó tudni, mielőtt bármibe is fognak, mennyi pénzre, menynyi társadalmi munkásra, mire számíthatnak? A következő lépés a megfelelő tervdokumentáció kiválasztása, a tervek adaptálása lehetne. Ebbe már tanácsos bevonni az akcióban részt vevő vállalatok, intézmények, valamint a városi tanács vb műszaki szakértőit. Mialatt a tervek adaptációján dolgoznak, a városi tanács elvégezheti a helykijelölést, és a telekjog rendezésével kapcsolatos tennivalókat. A következő lépés a költség- vetés elkészítése legyen. Ezt feltétlenül a 16/1969. (Ép. Évt. 19) ÉVM—PM számú együttes utasítás alapján végezzék; ebből ugyanis mindent megtudhatnak az építtetők által az építőipari munkák kivitelezéséhez felajánlott társadalmi munkák igénybevételéről és elszámolásáról. Magyarán: a teljes bekerülési költség ismeretében úgy kell kimunkálni a társadalmi munkában végezhető tételeket, amint azt az említett utasítás előírja. A társadalmi munkák értékét ezután le kell vonni a teljes bekerülési összegből, és ami fennmarad, azt kell az akcióban résztvevőknek saját erejükből biztosítaniuk. Ennek az összegnek — a városi tanács vb kérésére — a Beruházási Bank megyei fiókja elkülönített számlát nyit, s ez mindenkor a beruházó rendelkezésére áll. 0 Kit tanácsos megbízni a generálkivitelezéssel ? — Feltétlenül állami építőipari vállalatot! Azt is megmondom, miért: az állami építőipar megfelelő forgóalapellátással rendelkezik ahhoz, hogy csak végszámlát nyújtson be, az épület műszaki átadásakor. Egy városgazdálkodási vállalat jóval kisebb forgóalappal, építőanyag-készlettel dolgozik, tehát képtelen a beruházónak évekig hitelezni. Minden elvégzett munkaszakasz után kénytelen rész-számlát benyújtani, márpedig, ekkora volumenű építkezésnél nem valószínű, hogy egy-két év alatt összejön a készpénzfedezet. O Hitelt nem remélhet a beruházó arra az esetre, ha elfogy a pénze? .— Az általános iskolai tantermek építése nem preferált cél, arra hitel nem folyósítható! Tanácsaimat tehát így summázhatom: inkább két évi előkészület az első kapavágásig, mint hozzáfogni az építkezéshez, és menet közben küszködni a pénz- vagy építőanyaghiánnyal, esetleg más buktatókkal — mondotta befejezésül Szarvas Ferencné. Nyíri Éva w BÁLOK MEGYESZERTE RÖPÜLJ PÁVA DÖNTŐ OfflBaT A BAJOR GIZI MÚZEUMBAN asau Hó nélküli, derűs szép napokkal ajándékoz meg bennünket a február. Hideg van, kedvcsináló a fűtött teremhez, a tánchoz. A szinte naponta érkező meghívók bizonyítják, valóban így van, benne vagyunk a farsangban. Például Vácott két nagy bál is lesz ma este. Az autóklub váci szervezete a DCM színháztermében rendezi meg a bálját, a városi tanács dolgozói is mulatságra jönnek össze. Cyömrőn cigánybál lesz szombat este, amelyen a Rajkó zenekar tagjai muzsikálnak, és fellépnek a Nyílik a rózsa tv-vetélkedő- ből ismert énekesek, Horváth István és Mata Mária. A szomszéd faluban, Maglódon, a szülők báloznak. Az 1-es számú általános iskola szülői munkaközössége évek óta megrendezi a szülők bálját. Ez jó alkalmat teremt arra, hogy a szülők és a nevelők jobban megismerjék egymást, és a bevétel az iskolának is jelentős anyagi segítséget jelent. A ceglédi autósbál is hagyományos eseménye a téli hónapoknak. Ma este 8 órakor nyitják meg a Kossuth Szálló éttermében és pálmakertjében. Mint mindig, most is tartogat kellemes meglepetéseket a hálózó autósoknak. Nem marad el az est népszerű, vidám „külön mulatsága”, a tombola sem. Pomázon különösen nagy a készülődés erre a szombatra. A új kötet Földeák János József Attila-dí- jas író, költő új kötetén dolgozik. A negyvenes években működő „munkás írócsoport” alapító tagja fiatal korától részt vett a munkásmozgalomban. 1970-ben kiadott novellas kötetében is számos, a mozgalomban szerzett személyi élményét eleveníti fel. A képen: otthonában a kis- unokával. kertbarátok báloznak majd a művelődési otthonban. Báloznak egyébként még a gyerekek is. Bogon úttörőkarnevál lesz ezen a napon, míg Túrán a népi együttesek fesztiválját tartják, s a napot tánc- mulatsággal zárják. A farsang nemcsak szombaton farsang, hanem vasárnap is. Vácott a Madách Imre Művelődési Házban ennek a jegyében délelőtt fél tizenegykor játszik a NON-STOP együttes Zádor István vezetésével és Orosz András konferálásával. Tápiógyörgyén a művelődési házban vasárnap délután öt órai kezdettel Sztárok és srácok címmel vidám ifjúsági klubvetélkedő lesz tánccal egybekötve. Egyelőre elég lesz a táncból, mulatságból. Nézzük, mit nyújt a hét vége színházból, kirándulásból, másfajta szórakozásból. A Csepel Autógyár művelődési házában szombat este az Állami Déryné Színház Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című 3 fel- vonásos nagy sikerű zenés játékát mutatja be. Ugyancsak szombaton lesz Budapesten a Zeneakadémia kistermében Katona Ágnes Híres szonáták című zongoraestje, míg vasárnap délelőtt ugyanitt Schu- bert-matiné lesz. A múzeumbarátok is gazdag programban válogathatnak. Monoron megnyílt a repro- dukdökiállítás a Vigadó fölötti kiállítóteremben. Az anyagot a Művelődésügyi Minisztérium bocsátotta rendelkezésre. Oíme: A posztimpresz- szionizmustól napjainkig. A kiállítás ízelítőt ad a korszak stílustörekvéseiből. Vasárnap délután Cegléden a Ceglédi évszázadok című kiállítást lehet megtekinteni a Kossuth Múzeumban. Igen érdekes sorozatot indít a Kossuth Klub Budapesten, a Múzeum utcában. A XX. századi képlátás problémái címmel. Dr. Végvári hajós tanszékvezető f őiskolai tanár a Képzőművészet helyzete a századfordulón címmel tart előadást. A sorozat a képalkotás új módszereivel ismertet meg. Nemcsak a festészetet tárgyalja, hanem kitér a fotográfiára és a filmre, és a művelődés párhuzamos jelenségeit is érinti. Bemutatja a képzőművészet és a fotográfia egymásra hatását: részletesen foglalkozik a montázs, a kollázs és egyéb modern eljárások problémáival. Szintén a festészetet mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten a Kossuth Lajos téren Borbély László művészettörténész a XIX. századi festészetünk címmel, míg Kisdéginé Kirimi Irén dr. művészettörténész Endre Béla- emlékkiállítását mutatja be. Azt hiszem, olvasóinknak különösen érdekes kiállításra hívjuk fel a figyelmüket. Lapunkban most olvashatják nagy színművésznőnk, Bajor Gizi életéről szóló sorozatot. Ragadják meg az alkalmat, s vasárnap délelőtt tegyenek egy látogatást a Bajor Gizi-mú- zeumba halálának 20. évfordulója alkalmából. Vezető dr. Cenner Mihály színháztörténész lesz. A múzeum címe: XII., Stromfeld Aurél u. 12. A hét vége jelentős kulturális eseménye lesz Tápiósze- csőn a vasárnapi De szeretnék az égen csillag lenni járási népdalvetélkedő-döntő. Az óriási érdeklődésre való tekintettel egész napos műsort adnak a Damjanich Művelődési Házban. Délelőtt tíz órakor kezdődik az iskolások műsora, amelynek« végeztével a legjobbak jutalomban részesülnek. Délután három órakor kerül sor a felnőttek döntőjére. A műsort este hat órakor díszelőadás keretében megismétlik. Akit a napsütés kirándulásra csábít: vasárnap szép túrát tehet, s közben megtekintheti a Mátyás-hegyi barlangot. Találkozás reggel kilenc órakor Budapesten a Szépvölgyi úton a Pálvölgyi-barlang előtt. S mivel itt a disznótorok ideje, két autóbuszos-vacsorás kirándulást is javaslunk, kinek melyik táj tetszik. A Szentendre—Dunabogdány utat választók Dunabogdányban, a Vadásztanya kisvendéglőben kapják a finom torosfalatokat, a zsámbéki útvonalat választók pedig a zsámbéki fmsz-ét- teremben. Komáromi Magda „A Ti szakanyag címmel megjelent a Szabolcs- Szatmár megyei Idegenforgalmi Hivatal legújabb kiadványa. A megye legszebb és legváltozatosabb vidékéről 20 ezer példányban kiadott színes fotókkal gazdagon illusztrált leporelló, hasznos idegenvezetője lesz a Szabolcsba látogató turistáknak. GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XI. A magánéletben egyelőre több sikerrel játszott, mint a színpadon. Régi testőrségéhez, amelynek zsoldját a barátság tartós és a szerelem változó értékű pénznemében fizette ki, újoncok is csatlakoztak; a Báthory kávéházban kialakult törzsgárda egyre bővült; s ezt természetesnek kell tartanunk: hiszen a pesti polgárvilág don- zsuánjainak társasági előnyöket is jelentett, ha egy fiatal színésznővel hozták hírbe őket, és a fiatal színésznőnek sem ártott, ha beszédtémát adott a közönségnek. Csak a kapcsolatok fenntartása, a csapatban futtatás, az egybegabalyodó gyeplők kezelése lett mindig bonyolultabb és nehezebb. Ügy játszani, hogy elhiggyék, és úgy kijátszani, hogy ne tarthassák soha árulásnak. Mikovényi Attila az ifjú színésznő első partnere volt. Ugyanazon a napon vették fel őket az akadémiára, egyszerre figyeltek fel rájuk, s csakhamar állandó partnerek lettek az Urániában meg a próbadobogón. Pályájukat, művészi jövőjüket is páros sikerekben kezdték elképzelni. Hiszen az idétlenül magas, kefehajú, cipőgomb szemű, palócos tájszólásban beszélő fiatalember éppúgy kivált az átlagból, mint Beyer Gizi. Nem volt benne semmi „tipikusan színészi”. Egy színpadra tévedt kosárlabda-játékosnak látszott inkább. S még növendéktársainak ugratásait is valami dilettáns gyanútlansággal viselte el Mikovényi Attilát azonban, rá- szedhetősége ellenére, az egyik legnagyobb vígjátékszínészi ígéretnek tartották. A kortársak emlékezete szerint: játéka rikítóan mulatságos és elgondolkoztató volt egyszerre; külsejének langaléta báját és groteszkségét emberien karakteressé tette az átélés komoly- ságávaL Gizi gyakran felhívta Attilát szüleinek Baross utcai lakására; hosszú délutánokat töltöttek kettesben; közös szerepeiket közösen tanulták — s Gizi a fiú tehetségének szóló elismerést talán önmaga előtt is vonzalommá túlozva, és mindjobban belehevülve e féltréfás, félkomoly játékba, sokszor a partnerén is kikísérletezte a szemérmes-odaadó pillantások, kétértelmű mozdulatok és hosszú, jelentős hallgatások ismert játékrendjét — de mielőtt némán tett ígéreteit be kellett volna váltania, kitért Mikovényi komolyabb közeledése elől. Föltehetően azzal, hogy neki már vőlegénye van. Csak épp a vőlegény személye változott Egy évig valóban „jegyben járt” Csipkay Jánossal. Csipkay nehezen előhívható figura a színésznő életrajzában: előnyös arca. modora, jó magaviseleté, ragaszkodása nem időálló erény. De valószínű, hogy több kedvet érzett valamilyen művészi hivatáshoz, mint a medicinához. S talán ő is — mint annyian a könyv- és képügynökök erőszakától ellágyuló orvosok közül — örökké sajnálta, hogy egy életre szóló tévedés hitében, kedvetlenül kellett elpol- gáriasodnia. Igaz, Gizi első mátkasága csak olcsó kabalatárggyal megpecsételt diákfogadalom volt: Csipkay addig is, amíg megszerzi az orvosi diplomát, és családot alapíthat, egy bazári fém karperecét húzott szerelme csuklójára. Ezt az érzelmi zálogot Gizi afféle kelléknek használta. Ügy is bánt vele, mint színpadi kelléktárggyal. Gyakran felhúzta és letépte, odadobta és visszavette, elejtette, majd a karjára csatolta megint. Tudjuk, hogy később milyen leleményesen játszott a színpadi tárgyakkal. Hát most ezt a képességét gyakorolta. Koholt bűnök miatt indulatba jött, s ha ő követett el hibát, megsértődött. A karperec föl-le, fölle járt; a hangulat és szeszély dramaturgiája szerint. A kapcsolat valódi tartalmáról azonban keveset tudunk. Péchy Blanka is csak a végleges szakítás körülményeire emlékszik. , Az első világháború előtt, a szociális elégedetlenség lo- hasztására, gyakran rendeztek gyűjtéseket. Ilyenkor a forgalmasabb útszakaszokra kiraktak egy napernyőt. A napernyő alá egy nemzeti színnel letakart asztalt. Az asztalra egy perselyt. Mögé négy-öt széket. Rájuk ugyanannyi nagyasz- szonyt. De utóbb, a látványosság kedvéért, neves színésznőket is kiültettek az utcára. A színinövendékeket pedig, persellyel kezükben, nekiszabadították a járdának. Gizi Péchy Blanka párja lett. Akkor is matrózruhát hordott. Másra nemigen futotta volna a Báthory kávéház bevételéből. Jószerint már a Beyer-család javára is kiírhattak volna egy kisebbfajta gyűjtést. A két barátnő együtt rótta a Körutat, a Nemzetitől a Wesselényi utcáig és vissza; a perselyt azonban nem merték megcsörrenteni. Igaz, Gizi egyszer útját állta egy éltesebb úrnak, de a „Csak néhány krajcárt...” kezdetű könyörgést olyan riadt kétségbeeséssel habogta el, hogy az öregúr megijedt: „Szegény kis kisasszony, rosszul van?” Csipkay a közelben, az Oktogon környékén lakott. „És most — mondta Gizi —, gyere velem! Szakítani szeretnék Jánossal. Te légy a tanú !” Csipkayt azonban nem találták otthon. Ekkor Gizi a perselyt a földre téve, lehúzta csuklójáról az olcsó kis karkötőt, cérnát kötött rá, és az ajtókilincsre akasztotta. Vajda Ödön, aki miatt a szakítás történt, már a híres Zboray-féle ügyvédi irodában bojtárkodott. Zboray Miklós amolyan falstaffi figura volt: nagy Vatermörder-gallérokat viselő, termetes, vérmes férfi. Cégjénél sokan megfordultak főként a magasabb körökből az országos visszhangot veri zengzetes sajtóperek hőseitől i félrelépett grófnékig. Az ügy véd a drámaibb természeti ügyeket intézte; 6 hatalma termetével, szónoki basszusé val a látszatigazságnak is dra bális méreteket tudott adn: Míg bojtárjának a simább, óla josabb elintézést kívánó aktái jutottak. A szenvedély mellet ő volt a charmeur józanság. Amikor Vajda először lépet a Báthory kávéházba, már ma gával hozott egy titkot is. Itt érdekes társadalmi drá mára húzhatnánk fel a füg gönyt. Farkas Teréz, egy kis pesti vasmunkás lánya, szé arcocskájával operaénekesn akar lenni. De nincs pénze tanuláshoz. Teri az érvényesü lés színpadának arra a pontja ra lép, ahol a süllyesztő műkő dik. Előbb varrólány lesz. Máj fölfedezése reményében el szerződik „próbababának” Belvárosba. Amikor találkozi Vajdával — már szakított szü leivel, „önállósította” magát, kevés az esély, hogy ragaszko dó élettárs váljék belőle, i szegény nyíregyházi dijnokfi pedig még nem végezte el a egyetemet, elemózsiásdobozok bői él, és karrierjének ser használna a könnyelműen el követett házasság. Teri azon ban ragaszkodik a szitás ke nyökű jogászhoz. S 1910-be megszületik Vajda Erzsiké. Vajda Ödön, családi nevén Duci, ilyen „múlt után” csa pódott Sztrakoniczkyék barál köréhez. (Folytatjuk)
