Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
W11, FEBRUAR 11., CSÜTÖRTÖK «»T ftECYEI K^lúiap GYÁREGYSÉG ÉS ÖNÁLLÓSÁG Rekonstrukció-robbanás „A rekonstrukció robbantotta ki a problémákat!” — mondtak a Beton- és Vasbetonipari Művök szentendrei gyáregygségében. A gyárban ugyanis 400 millió forint értékben új csarnokok épülnek, korszerű gépeket állítanak üzembe, új műhelyekben állványok között indul a termelés, s közben régi részlegek dolgoznak, illetve szűnnek meg. Hadiállapot ez. Az új nehéz születése, természetes, hogy gondokkal terhes az átmenet. A feszült légkörben élesebben jelentkeznek a gyáregységi önállóság problémái. E cikkben csak példaszerű bizonyításra vállalkozhatunk. Érdekelleniét ? Kezdjük a Művek szerkezeti felépítésével. A csúcs: a vezérigazgatóság (vezérigazgató . és négy helyettes), ez irányítja a tíz termelőüzemet és a tervezőirodát. A vezérigazgató és helyettesei között természetesen munkamegosztás van. Máris a témában vagyunk. Hogyan néz ki ez a munkamegosztás szentendrei szemszögből? A műszaki vezérigazgató-helyettes a gyár rekonstrukcióiáért felelős. A termelési helyettes azért, hogy a termelés a rekonstrukció alatt is zavartalan legyen. A gazdasági helyettes célja: gazdaságos rekonstrukció, párhuzamosan a pénzügyi terv teljesítésével. Az érdekek tartalmukban azonosak! • És a gyakorlatban? A műszaki helyettes kérdez: a szanálási munkák még nem kezdődtek meg? — és intézkedik. A termelési helyettes a gyári főmérnököt vonja felelősségre a tervelmaradás miatt. Mindkét vezetőnek igaza is van, csakhogy nehéz egyszerre rekonstrukciót folytatni és eredményesen termeim is. A helyes közös érdek látszólagos érdekel leírté tbe csap át, amelyet így fejezett ki Zsarkó János gyári főmérnök: „Ha a termelési, gazdasági vezérigazgató-helyettesnél jók vagyunk, rosszul áll a szénánk a műszaki helyettesnél, s végeredményben a vezérigazgatónál is.” Az azonos érdekek megosztottsága a gyárban feszültséget okoz. Nem a megértés hiánya szüli ezt a látszat-érdekellentétet? Tervmódosítás Nézzünk egy másik példát. A szentendrei gyár elkészítette 1971. évi termelési tervét. A tavalyihoz képest ugrásszerűen nagy termelési értéket Ígértek, 170 millió forintot. Ezt az eredményt a termelékenység 23 százalékos emelésével kívánták elérni. A rekonstrukció miatt is 15—17 millió forintos veszteséget irányoztak elő. A terv megérkezett a vezérigazgatóságra, s csakhamar megkapták a gyáriak a módosítást is. A Művek vezetői egyetértenek a 170 milliós termelési értékkel, a termelékenység növelésével is. A veszteséget azonban hétmillió forintban határozták meg, hozzátéve, hogy háromszázalékos bérfejlesztést csak hatmillió forintos veszteségnél hajthatnak végre. A gyári tervkészítés tehát illuzórikussá vált, semelyik szentendrei vezetőt nem kérdezték meg a módosításkor. A gyáriak nem kaptak olyan dokumentumot, ellenszámítást, amely meggyőzte volna a vezetőket az új terv helyességéről. Ök ugyanis részletesen bizonyították, miért ' szükséges ekkora veszteségre számítani. Egy végszámmal semmit sem lehet kezdeni — mondotta a gyári főmérnök —, csak az információk özönével. A vezérigazgatóság, a gyár, de mindenki azon van, hogy csökkenjen a veszteség. Nem lehetne ezt a célt úgy elérni, hogy a szentendreiek is jobban ismerjék a módját? Bérfejlesztés Nézzünk egy harmadik példát. A Művek vezérigazgatósága, a szakszervezeti tanácscsal egyetértésben alakítja ki az egyes gyárak bérszínvonalát. A szentendrei gyáré éves szinten: 26 800 forint, ezzel negyedikek a gyáregységek rangsorában. Csakhogy... Csakhogy a rekonstrukció miatt változik a dolgozók szakmai összetétele, a szakmunkások, illetve a technikusok, mérnökök számaránya nő. Bizonyíték: olajtüzelésű kazánhoz csak olyan munkást lehet állítani, aki lakatos, kazánkezelő, kazángépész, kazántelep-kezelő vizsgával rendelkezik. Ilyen komplex szakmunkás a „piacon” 14—17 forintos órabérért kapható. Korszerűsödik a gyár, kvalifikált dolgozóikra van szükség — s a következmény: nagyobb bétíceretre! Az alkalmazott létszám arányaiban nem változhat, ideértve a műszakiakat is. Ugyan- akikor egy automata üzemben szükségeltetik egy üzemvezető, három művezető, hat automatika kezelő, egy Automatika kezelő mérnök, meós, üzemi adminisztrátor stb. A gyárban azt tartják, korszerűtlen az ilyen szakembereket alkalmazotti kategóriába sorolni! A gyárban 465-en dolgoznak, közülük 133 alkalmazott. A jövőben 172 alkalmazottra, műszakira lesz szükségük. Csakhogy az alkálmazotti létszám arányában nem változhat. Tehát munkásállományba veszik majd, fel a műszakiakat. Már persze azokat, akik ilyen körülményeik között is jönnek. Ugyanis, akár helyes, akár nem, sok műszaki rangon alulinak találja az ilyen besorolást. E kérdések is rendezésre várnak a Művek és a szentendrei gyár kapcsolatában. Harmónia Nézzük a negyedik, ötödik, hatodik stb. példát — de most SZÖVETKEZETI JAVÍTÓ SZOLGÁLAT BÁRMILYEN TÍPUSÚ SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz v- (Ceglédi út 8.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Ceglédi út 8.) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Szolnoki út 1.) garanciális és garanciaidőn túli javítását váliaija a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz már csak távirati stílusban. Minden kérdésihez az előbbiekhez hasonló, részletes bizonyítást lelhetne adini. Röviden: a szentendrei gyár vezetői több erkölcsi elismerést várnak; szeretnék, ha a fejlesztési alapok felhasználásánál növelnék a gyárak hatáskörét; amennyire lehet, enyhítenék az értékesítés kötöttségeit stb. összegezve: na- j gyobb gyáregységi önállóságot! A Beton- és Vasbetonipari Művek nagy fejlődés előtt áll, 1971-ben elérik a kétmilliárd forintnyi termelési értéket, a szentendrei gyár is felfut knajdan az évi 350 millió forintra. Ismert az építőanyagipar sok-sok gondja, a harmonikus munkastílus azonban több nehézségen átsegítene. A szentendrei gyár önmagában sohasem tudott volna 400 milliós rekonstrukciót végrehajtani. A korszerű gyárban jobb, eredményesebb lesz a munka. Nem szabad engedni, hogy a rekonstrukció problémákat robbantson ki. Szentendrén új születik, természetes, hogy gondolokal terhes ez az átmenet. A feszült légkörben élesebben jelentkeznek a gyáregységi önállóság problémái. Pedig most épp fokozóit harmóniára van szükség. E harmónia kialakulását szeretnénk mi is segi- teni, amikor a vezérigazgató elé tárjuk a mai gondokat. Következő utunk ezért a Beton- és Vasbetonipari Művek központjába visz... Fóti Péter ABOXVI MEREEG A korábbi éveket eltüntetni nem lebet Nem jó az abonyi József Attila Tsz tagjainak hangulata. Az okok kiderítésére közreadjuk az alábbi három beszélgetést. Beszélgetés az elnökkel Az újságíró anélkül lépett be a tsz-irodába, hogy bármit- is tudott volna a tagok rossz hangulatának tényezőiről, Az elnök arcáról azonban leolvashatta, hogy ő sincs rózsás kedvében. — Nem nagyon aktuális, hogy nyilatkozzam, így zárszámadás előtt — kezdi az elnök, de becsületére legyen mondva, rossz kedvét fegyelmezetten palástolva, készségesen válaszolt mindenre, s ez azért is a javára írandó, mivel sok jóval nem szolgálhatott. — A bérek csupán nyolcvan százalékát tudja a tsz tagjainak biztosítani, már megkapták havi bérként, a kiegészítő részesedést — tehát a hiányzó 20 százalékot — nem fizethetjük — kezdi őszintén az elnök, Tamasi István —, olyan rossz időjárású év volt a tavalyi, annyi eső esett — méréseink szerint 1600 milliméter —, hogy kedvezőtlen volt a növények fejlődésére és hátráltatta a földmunkákat. Rossz években pedig minden hiba hatványozottabban kijön. — Milyen hiba? Gödöllőn a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet elektromos laborjában fedettségmérő műszert terveztek. A szerkezettel azt állapítják meg, hogy mennyire takarja be a növényeket, leveleket, gyümölcsöket a permetlé. Foto: Gárflos ZÁRSZÁMADÁSOK UTÁN Nyolc nap alatt egy hónapot Árkedvezmények ' Ruházatnál 28 százalékos forgalomnövekedés — öregeik a tagok, csaknem 60 év az átlagéletkor, így természetesen nem vagyunk jól eleresztve munkaerővel. S ez kinek a hibája? — kérdezné az újságíró, de nem- kérdi, csak elgondolkozik azon, Hogy néhány jó tsz-ben nemhogy középkorúak, de sok fiatal is szívesen vállal munkát ma már. . — Tehát gépesíteni kellene — mondja az újságíró a szokványos választ a munkaerőnehézségekre. — A gépek meg elavultak, elhasználódtak — folytatja az elnök, szinte a kérdéssel egy- időben —, igen, gépesíteni kellene, de nincs rá pénzünk, a hitel segíthetne. — No és a vezetésben sincs minden rendben — hangzik az elnök szájából, s az újságíró meglepődik, mert ezt csak akarta kérdezni, de megelőzték —, egy sor dolgot meg lehetett volna előzni, ha a vezetés előrelátóbb, tudása legjavát nyújtja, aprólékosabban, tervszerűbben dolgozik... Tehát, ha mondjuk, tervszerű gépesítési programja van — fogalmazza meg magában. az újságíró... — ... ha nagyobb a felelősségérzete — folytatja önkritikusan az elnök. — Mi ezt őszintén elmondjuk minden tagnak.-Íme, az elnök mindennel tisztában van, őszinteségre is törekszik, tehát aki-tor -miért rossz a tsz — kérdezi az újságíró. — Mert úgy látszik, a hibák hibák maradnak, ha nem szüntetik meg azokat — válaszol az újságíró saját magának. — Nehéz a helyzetünk, mert rendkívül rosszak az adottságaink, szikes, agyagos, homokos. földjeink bőven vannak, sőt nagyüzemi művelésre alkalmatlan régi nadrág- szíjparceliák is. — És a hibák? — Intézkedéseket hozunk, ha támogatást kapunk, szeretnénk fölszámolni azokat. Beszélgetés a főkönyvelővel — Mit tehet tenni, hogy jobb legyen a tsz? — Mit? — s most a főkönyvelő, Táncos Gyula hosszabb szünetet tart, habozik. — Elsősorban a valóságnak megfelelő, a tényleges munkákat tükröző béreket kellene fizetni, mert voltak lazább és feszítettebb normák, ezen szeretnénk változtatni. — Ez lényeges? — Ez nem is annyira — gondolkozik el —, inkább a munkák szigorúbb ellenőrzése. — Laza volt a munkafegyelem? — Nem is ezt akarjuk vizsgálni, inkább azt, hogy amiért kifizettük a pénzt, azt a munkát úgy végazték-e el, ahogy kell, ezért a pénzért. — Gépesítésre korábban keveset gondoltak? — Korábban használt gépeket vettünk át főleg, de az idén már nagy teljesítményű erőgépeket vettünk, kaptunk géphitelt. — Tehát; sikerült a jobb gépesítés? — Nézze — válaszol a főkönyvelő óvatosan — az egész népgazdaság teherbírásától függ, hogy mennyi lehetőségünk lesz. Egyelőre inkább saját erőnkre kellene támaszkodnunk. — S milyen ez a saját erő? — Elég gyenge. — Tehát rossz adottságú, gyenge a tsz, ezért kevés pénze van a gépesítésre, lemarad, még kevesebb jut gépesítésre, hitelekben nem nagyon reménykedhet, mert alig hitelképes, továbbra is elmarad gépesítésben, akkor ebből a „körforgásból” mi a kiút? — Ezt az utat keressük. Nem is tudom, hova jutunk-. Nem tudom, hogy kapunk-e hitelt, lehet, hogy azt mondják „itt van, mennyi kell?”, de nem nagyon bízhatunk ebben. Befejezetlen beruházásainkra is sóik pénz kell, modern tehenészetre és sertés- hizlaldára. — A hitelfeltételeiknek megfelelnek? — A zárszámadáskor kiderül. Itt különböző mutatók érvényesülnek... Beszélgetés a párttitkárral — Ebben a rossz évben ugrott ki minden hiba — kezdi a tsz csúcsvezetőségének titkára, ifj. Kovács István — az elmúlt esztendők összes hibái: a vezetés elképzelés nélkülisége, a fejlett agrotechnika elmaradása, például a gépesítésé, vagy a ke- mizálásé. — Miért maradtak el? — kérdezi az újságíró, pedig tudja a választ. — A vezetők szakmailag igénytelenek voltak — igen, ezt a választ tudta az újságíró, de azt már nem, hogy — új vezetőség van tavaly óta, csak az elnök maradt. Az új vezetők' a régebbi problémákat nem tudták orvosolni egy esztendő alatt. Én is csak négy hónapja vagyok itt — mondja a párttitkár. — Mi hiányzott a vezetőkből? — A vezetőkészség, az env- berek véleményének figyelembe vétele, értékelése, megvalósítása. — Mitől függ, hogy kapnak-e hitelt? — kérdezi az újságíró, hogy ne neki kelljen kimondani a kellemetlen választ. lesz-e veszteség — Hogy vagy sem. — Lesz? — Nem valószínű. Ha 100— 200 ezer lenne csak, az nem jelentene a hitelképesség szempontjából problémát — de a korábbi évek hibáit egy- csapással eltüntetni nem lehet ... Berkovits György Hogyan érezteti hatását a zárszámadási időszak a megye boltjaiban? Erről kértünk rövid információt a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól és a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattól. Elsőnek a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője, Papp Tibor tájékoztatott. — Van olyan boltunk, ahol február 1-től 8-ig annyit árultak, mint egész januárban, azt hiszem ez mindennél többet mond a forgalomnövekedésről. Még annyit — az előző éveknél sókkal nagyobb árukészlettel várjuk a vásárlókat: 145 boltunkban 122 millió forint értékben lehet vásárolni. Természetesen zajlik a téli vásár is — különböző árkedvezményekkel leptük meg a boltunk- | ba látogatókat: 20 százalékos árkedvezménnyel tart a csillárvásár, két televízió típushoz j negyedéves előfizetést kap a j vevő, két fajta robogót adunk olcsóbban, mint eddig és sikere van a babakocsi-vásárnak is. Milyen forgalomra számítunk ebben a hónapban? Nagyon szeretnénk, ha február végén 60—70 millió forinttal zárnánk a hónapot. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat tájéKoz- tatása: — Pest megye 89 boltjában tart a téli vásár. Csak egy számadatán rendelkezésünkre: tavaly február 1 és 6 között 4 millió 600 ezer forintos forgalmunk volt, idén 5 millió 800 ezer, ami 23 százalékkal nagyobb forgalmat jelent. t. e. Sürgős belépésre keresünk: villanyszerelőket szerszámkészítőket "■ szerkezeti és géplakatosokat ’ műszerészeket forgácsoló és sajtoló gépmunkásokat f 4 • női és férfi segédmunkásokat takarítónőket Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat Budapest XIII., Révész utca 27/31. TF Milyen a takarás?
