Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

rr.nr HEGHI K^driap Wíí. FEBRUÁR TI* CSÜTÖRTÖK il tanács tárgyalta (Folytatás az l. oldalról.) basi, gödöllői és váci játékban, valamint a főváros vonzási körzetéhez tartozó települése­ken. (Ilyen Dunakeszi, Vecsés, Budakeszi, Budaörs, Sziget- szentmiklós és Szentendre.) A jelentésben éppúgy, mint a fel­szólalásokban és az ülést veze­tő dr. Mondok Pál vb-elnök összefoglalójában fontos követelményként szerepelt az eddiginél ész­szerűbb parcellázás és te­lekgazdálkodás. Nem egy helyen az újabb tel­kekkel növelték az amúgy is szétszórt, illetve hosszan el­nyúló belterületet, s ezzel ne­hezítették például a közműve­sítést. Világos, hogy újabb te­rületek parcellázása, különö­sen akkor, ha azzal a belterü­letet növelik, csak akkor in­dokolt, ha már nem maradtak hasznosítatlan üres telkek. Ez tulajdonképpen a településfej­lesztés ábc-je. Ugyanakkor a lakosság érdeke is, hiszen a csatornázás, víz- és villanyve­zeték-építés sokkál kevesebbe kerül kisebb területen. Indo­kolt szorgalmazni azt is, hogy a városokban és nagyköz­ségekben — ahol csak er­re mód kínálkozik — több szintes épületeket emelje­nek. 4 A felhasználásnak megfelelően kell meghatározni a mezőgaz­dasági települések és üdülőte­rületek telkeinek nagyságát. A hétvégi pihenőhelyek nem igényelnek nagy területet; a hagyományosan paraszttelepü­léseknél azonban a háztáji jó­szágtartást is figyelembe kell venni, s ezért ott nagyobb mé­retű telket kell kimérni és el­adni. Mindezt a vb-ülés által elfogadott határozati javaslat tartalmazza. A megyei tanács tervosztá­lyának munkája is napirendre került. Mind a végrehajtó bi­zottság tagjai, mind az Orszá­gos Tervhivatal képviselője dicsérték a pontos és elemző tervezőmunkát, amely nélkü­lözhetetlen az új gazdasági vi­szonyok között. Elismeréssel szólt a Terv­hivatal megbízottja az agglomerációs övezetben végzett felmérő-, kutató­munkáról is. Pest megye és az OT kapcso­lata példás. Az osztály veze­tőjét, Papp Györgyöt, személy szerint is dicséretben részesí­tették. A végrehajtó bizottság hoz­zájárult ahhoz, hogy a Mecha­nikai Művek Abonyban most létesülő új üzemének kialakí­tását a megyei tanács négy­millió forinttal támogassa. T. Gy. BELGRAD Grlicskov Budapestre utazott Alekszander Grlicskov, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács (kormány) el­nökhelyettese szerda délután Tímár Mátyásnak, a magyar kormány elnökhelyettesének meghívására Belgrádból Bu­dapestre utazott. Grlicskov k%éretében van Nagy Fe­renc, a szövetségi végrehaj­tó tanács tagja, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együtt­működési Bizottság jugosz­láv tagozatának elnöke és Alekszander Drljacsa külke­reskedelmi miniszterhelyettes. Pedagógusok a Fáklya klubban Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest' Vili., Auróra u. 23. sz. alatt. (Folytatás az 1. oldalról.) gondokat, hiszen a régi laká­sok nagy része korszerűtlen. Több kezdeményezés történt a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek támogatására. Az SZMT előkészítő szakköröket szervez a továbbtanulók szá­mára, a pedagógus-szakszerve­zet megyei bizottsága pedig ösztöndíjrendszert kezdemé­nyezett. Felhívták a vállalato­kat, intézményeket, szövetke­zeteket: járuljanak hozzá egy ösz­töndíjalap létesítéséhez, amely a tehetséges mun­kásgyerek továbbtanulását biztosítaná. A felhívás egyelőre nem hozta meg a várt eredményt. Pest megyében. 1148 tisztség- viselőt választottak a pedagó­gusok, hogy képviseljék érde­keiket. A gohdokból néhány: kicsik a fizetések, job­ban meg kellene becsülni anyagilag az osztályfőnöki munkát, csökkenteni kellene a magas óraszámot.' LSók az‘ igaz­gatók és helyetteseik ' admi­nisztrációja. A nyugdíjasoknak ne a legalacsonyabb óradíjat fizessék, hanem besorolásuk­nak megfelelően dotálják őket. A jutalmazásoknál ne egyen- lősdi legyen, hanem méltá­nyolják, ki dolgozik többet. A szakszervezet megyei bi­zottsága kezdeményezte, hogy pedagógiai szakköröket létesít­senek a középiskolában, ahol felkészíthetik azokat a fiatalo­kat, akik hivatást éreznek a pedagógia iránt. Többen szóba hozták a kise­gítő és technikai személyzet alacsony fizetését, amely miatt állandó a munkaerőhiány. Fel­vetették, hogy az illetményföld sokszor csak ráfizetéses, jobban járnának a pedagógusok, lia pénzt kapnának helyet­te. A küldöttértekezlet második napirendjeként megválasztot­A ZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK kőműves, ács, asztalos, könnyűgépkezelö, vasbetonszerelő, villanyszerelő, tetőfedő, bádogos, víz-fűtésszerelő, festő, lakatos, diszműbádogos, parkettás, szak-, betanított és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókat, Panther autódaru-kezelőt, dózer- (D-159-8) vezetőt, gépkocsiszerelőt, építőgép-szerelő, tehergépkocsi- és dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola utca 45. sz. alatt a „PROSPERITÁS” KTSZ munkaügyi osztályán. ták a tizenhárom tagú megye­bizottságot. Tizennégy küldöt­tet a Pedagógusok Szakszerve­zete IX. kongresszusára, tizen­hármat pedig az SZMT kül­döttértekezletére delegáltak. s. i. BIÍCSÚVACSORA (Folytatás az 1. oldalról.) szélest folytatott a vacsora után azokról á sajtójelenté-i sekről, amelyek szerint a saov-' jet kormány érdeklődései alábbhagyott volna a nyugat-* német keleti politika iránt/ Ezeket a sajtójelentéseket az­óta résziben a bonni szovjet nagykövetség, részben Lopa- tyin stockholmi szovjet követe ségi titkár — alti állítólag ilyen értelmű kijelentéseket tett volna — megcáfolta. Törvény a tanácsokról Dr. Korom Mihály (Folytatás az 1. oldalról) nem minden felszólaló foglal­kozott. Fehér Lajos, a Minisz­tertanács ein 5khelyette.se nagy* figyelmet keltő felszólalásában például hangsúlyozta, hogy miközben a törvény egyidejű­leg erősíti a központi hatal­mat és a helyi önkormányza­tot, a társadalmi fejlődés va­lóságos igényeit elégíti ki. A tanácsok működésének alapja a közvetlen, vagy közvetett választás alapján létrehozott népképviselet, amely kifejezi a képviseleti demokráciát, de bizonyos esetekben, pl. a fa­lugyűlések formájában helyír ad a közvetlen demokrácia ér­vényesítésének is. Bencsik István, a Hajdú me­gyei képviselő, a Hazafias Népfront főtitkára is úgy jel­lemezte a törvényjavaslatot, hogy az a szakigazgatás továb­bi demokratizálásának szüksé­gességét fejezi ki, ami azért is jelentős, mert a javuló szo­cialista tömegkapcsolatok óv­ják meg a helyi államigazga­tási szerveket a hatalmasko­dástól, a bürokratikus vonások elszaporodásától. Véleménye szerint azonban a Hazafias Népfrontnak, mint a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepe nem fejeződik ki elég­gé a törvényjavaslat szövegé­ben, csupán annak indoklásá­ban. Ezért fontosnak tartja, hogy a később megjelenő vég­rehajtási rendelet ezzel kap­csolatban kellő biztosítékokat nyújtson. Az igazságügyi mi­niszter azonban a vitát össze­foglaló válaszában inkább Fe­hér Lajos véleményét igazol­ta, aki hangsúlyozta: a taná­csoknak a jövőben fokozottan szükségük lesz tömegkapcsola­tokra és a írt a törvényjavaslat szellemében elsősorban a Ha­zafias Népfront által valósít­hatják meg. Mindez azt célozza, jelentet­te ki a miniszterelnökhelyettes, hogy a tanácsok ügyintézése szakszerűbbé, gyorsabbá és fe­lelősségteljesebbé váljon, ami természetesen nem csupán a törvényes szabályozás kérdése. Mert vajon hol érvényesül a bürokrácia és a protekcioniz­mus? — tette fel a kérdést a minisziterelnökhelyettes —, ahol a társadalmi szükséglete­ket még nem tudják hiányta­lanul kielégíteni, ezt pedig a javak nagyobb tömege tudja csak megszüntetni. Természe­tesen szükség van a szakmai színvonal emelésére is, amit elősegít a törvényjavaslat egy sor intézkedése, A szakmai színvonal növe­lése és ezZel összefüggésben a tanácsok szakterületi, azaz ok­tatási, egészségügyi stb. fel­adatainak növekedése egyéb­ként más hozzászóló képviselő­ket is foglalkoztatott. Varga Gáborné, Borsod megyei kép­viselő fel is tette a kérdést: miként lehet majd a szakem­PARLAM&NTI JEGYZETEK réltltkh tükrében, Még csak néhány perce fe­jeződött be dr. Korom Mihály igazságügyin! niszter ismerte­tése az új tanácstörvény-ter-* vezetről, a szünetben a Par­lament folyosóin másról sem hallani beszélgetni a képvise­lőket. Ez érthető, hiszen nem­csak .egy új törvény elfogadá­sáról van szó ezen a tanács­kozáson, hanem — ha kimon­datlanul is — érződik a han­gulaton a közelgő országgyű­lési- és tanácsválasztás gond­ja, izgalma is. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet országgyűlési képviselő elnö­ke is ezzel kezdi a beszélge­tést. — A tanácsi munka korsze­rűsítése nemcsak nagyobb ha­táskört, önállóságot és felelős­séget jelent, hanem gondokat is. — S hogy értsék képvise­lőtársai, miről is van szó, nyomban példával szolgák — Feltétlenül helyes törekvés a kisebb tanácsoknak egy közös tanácsba való összevonása. Egyesíti az erőket, hatéko­nyabb munkára és fejlesztés­re képes és sorolhatnám még pozitívumait. Csakhogy néha jobban számolni kellene nem­csak az emberek értelmével, hanem az érzelmeivel is. Az elmúlt év októberében közös tanácsú község lett Jászkara- jenő és Kőröstetétlen. Reális és megalapozott volt ez az egyesülés, valamiről azonban megfeledkeztek. Arról, hogy ezentúl — a hivatalos okira­tok szerint — nem születhet többé senki Kőröstetétlenen. Anyakönyvi hivatal ugyanis csak Jásalkarajenőn van, így ezentúl a kőröstetétlen! ek anyakönyvi kivonatába is az kerül: született Jászkazaje- nőn. Igaz ugyan, hogy a falu­nak mindössze negyedszázad a múltja, az új társadalmi rend­del együtt született, s talán éppen ezért ragaszkodnak kő- röstetétleni illetőségükhöz. Vé­leményem szerint a helyi ta­nácsi kirendeltség alkalmas lenne arra, hogy anyaköny­vezze a helybéli embereket. Ezzel még nem követnének el törvénysértést és a jászikara- jenői közös tanács hatáskörén sem esne csorba. Dr. Palotai Sándor dabasi főorvos szintén a tanácsi munka korszerűsítésének hí­ve. — Hogy mit várok a ta­nácstörvény bevezetésétől? — teszi fel a kérdést önmagának s aztán meg is válaszol rá: — Nagyobb önállóságot és ke­vesebb bürokráciát. A ta­nácstörvény hármas célkitű­zése — á tanácsi munka ha­tékonyságának növelése, a ha­táskör és önállóság fokozása, a központi irányítás erősítése — mindenképpen helyes. Csakhogy nem elegendő csu­pán nagyobb hatáskört adni, hanem ennek személyi és más feltételeit is meg kell terem­teni. Miért mondom ezt? Éppen az egiészségügy terü­letén vetődött fel sok kérdés a végrehajtás hogyanjáról. Az új tanácstörvény elfogadása után a mi járási rendelőnk értelemszerűen a községi ta­nács hatáskörébe megy át. A kérdés úgy hiszem, jogos: van-e jelen pillanatban a köz­ségi tanácsnak ereje egy já­rási szintű rendelőintézet ügyeinek intézéséhez vagy akárcsak arra is, hogy orvo­sokat vagy akár pedagóguso­kat nevezzen ki, állítson mun­kába? Félreértés ne essék, nem konkrétan a mi községi tanácsunk tevékenységéről be­szélek, amikor hangot adok jogos észrevételemnek, hanem általában a községi tanácsok­ról. Felnőttek-e már annyira, hogy ilyen fontos személyi ügyekben is önállóan döntse­nek? Azt hiszem, a végrehaj­tási utasítás megjelenése majd választ ad aggodalmamra és megnyugtató módon rendezi ezeket a dolgokat. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront megyei titkára nagyon optimista. — Ügy érzem, hogy a vá­lasztókerületem lassan vissza­kapja azokat a jogokat, ame­lyeknek már a török unalom idején is a birtokában volt — kezdi derűsen a beszélgetést. — Akkor, abban az időben magának a városnak kellett döntenie minden fontos ügy­ben. Most, az új tanácstör­vény elfogadása után lényegé­ben ugyanez lesz a helyzet, Nagykőrös újra maga dönthet minden lényeges, a város éle­tét és fejlődését meghatározó kérdésben. Tudom, hogy egy kicsit anekdótikus a példám, mégis úgy érzem, hogy sike­rült megragadnom az új ta­nácstörvény lényegét. A dolog persze kétoldalú. Az egyik: a jövőben a minisztériumok, a megyei tanácsok több figyel­met fordíthatnak érdemi ügy­intézésre. A másik: a tanácsok, amelyek eddig lényegében vég­rehajtói voltak a felsőbb intéz­kedéseknek, ezután eldöntői is lesznek azoknak. A saját el­határozásának a valóraváltá- sáért pedig mindig többet tesz az ember, mint az olyan el­határozásokért, amelyek má­sok elképzeléseit tükrözik. Persze a döntések meghozatala nemcsak jó dolog, hanem fe­lelősségteljes dolog is. Akkor lesz valóban előbbrevivő, ha a tanácsok különféle elképzelé­seiket még a döntések meg­hozatala előtt elmondják az ál­lampolgároknak, mert a sok vélemény összességéből szület­hetnek valóban reális és a kö­zösség érdekeit szolgáló elha­tározások. Ehhez nyújthat megítélésem szerint nagyon sok segítséget a tanácsoknak a Hazafias Népfront. Sok más vélemény is el­hangzott a tanácskozás szüne­teiben. Nincs lehetőség vala­mennyi felsorolására sem, de talán nem is szükséges, hiszen azzal, hogy a megye ország- gyűlési képviselői egyöntetűen leadták voksukat az új tanács- törvény mellett, tanúbizonysá­got tettek valamennyien a ta­nácsi munka korszerűsítésé­nek a szükségessége mellett P. P. berek tudását a köz érdekében még jobban hasznosítani, ami­kor a tanácsok kötelezettségei különösen az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésében erő­sen mégnövekednek. És utalt régi törvényei ilyen irányú tiszteletreméltó célkitűzéseire, mintahogy az igazságügy mi­niszter is emlékeztetett vála­szában a régi községi elemi iskolák tisztes hagyományaira. A tanács-szervezetek meg­szaporodó munkája és növekvő felelőssége kapcsán többen utaltak a helyi, főleg a közsé­gi és városi tanácsok kiemelke­dően fontos szerepére, hiszen hozzájuk kerül az ügyek döntő hányada és — amint dr. Gonda György képviselő a törvényjavaslat előadója mon­Fehér Lajos dotta — nálunk, az a munká­jukban fejeződik ki a legvilá­gosabban az önkormányzati és a népképviseleti jelleg, azaz a szocialista demokrácia. Nem is lesz ezen a téren különösebb probléma azokban a nagyobb községekben, ahol helyi tanács működik, mondotta, a legki­sebb községek viszonyait azon­ban, amelyeket, úgynevezett közös tanács igazgat, tovább kell tanulmányozni, nehogy úgy érezzék: a tanács távo­labb került tőlük. Végül is dr. Trautmann Re­zső, nyugdíjas miniszter, buda­pesti képviselő fejezte ki talán a legtalálóbban a törvényja­vaslat által felvetett legfonto­sabb kérdést, azaz, hogy mi­ként fogja érzékelni az áll am - polgár a tanácsok képvise­leti, önkormányzati és állam- igazgatási szerepét, külön-kü- lön és együttesen. Végezetül még egy kérdést érdemes megemlíteni, ami élénken foglalkoztatta a hoz­zászólókat, s amiről dr. Mátay Pál, Fejér megyei képviselő, megyei főügyész beszélt nagy alapossággal, ez pedig a taná­csok megnövekedett felelőssé­ge a helyi lakosság ellátásáért, a szolgáltatásokért. Dr. Mátay annak a véleményének adott kifejezést, hogy az országgyű­lés elé került, új törvény re­mélhetően megoldja ezt a problémát, miután a tanács ezután ellenőrizheti a nem ta­nácsi, azaz állami, vagy szö­vetkezeti vállalatok, intézmé­nyek ilyen irányú tevékenysé­get, segítheti őket, de adott esetben el is marasztalhatja ezeket a mulasztásaikért. Van tehát egy „főfelelős”, a sok fe­lelős között, a lakosság kielé­gítő ellátásáért, és ez meg­nyugtató, még akkor is, ha a törvény megvalósítása mellett, akad majd e téren egyéb ten­nivaló is. A felmerülő problémák ilyen sokoldalú megvitatása, majd az igazságügy-miniszter rövid válaszadása után az or­szággyűlés a tanácsokról szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. • Az elnöklő Kállai Gyula zárszavában emlékeztette a képviselőket arra, hogy ez év március 19-én az országgyűlés mandátuma lejár, s addig már nem tartanak újabb ülést A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országgyűlés és a maga nevé­ben köszönetét mondott a képviselők odaadó, lelkiisme­retes munkájáért, majd az 1967—1971. évi ciklus utolsó ülésszakát, a képviselők tap­sa közepette, berekesztette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents