Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

1971. JANUÁR 30., SZOMBAT FEST tlEOYfl k/CMop Miért bosszankodik? Wetzel János, a Pest megyei Ingatlanközvetítő Vaüalat igazgatója Kevés támogatást ka­punk a felettes szervektől — kezdi beszélgetésünket Wetzel János. — Én ezt mindenhol meg merem mondani. — Milyen támogatást Igé­nyelnének? — Például olyat, hogy ha elképzeléseinket, javaslatain­kat felterjesztjük, akkor an a legalább reagálnának, mert ha elfogadnák, akkor éreznénk, hogy jól dolgozunk — ez is támogatás —, ha nem fogad­ják el, akkor legalább meg­tudnánk, hogy miben téved­tünk — ez is támogatás. — Milyen javaslatuk volt, amire nem kaptak érdemi vá-. laszt? — Egy kormányrendelet le­hetővé teszi, hogy ezután mi is közvetlenül értékesíthessünk ingatlanokat. Ez a rendelet nem véletlenül született, ha­nem azért, hogy a kisfizetésű- ek is hozzájuthassanak telkek­hez — olcsóbban. Mi olcsóbb telkeket garantálhatnánk úgy, hogy együttműködünk a köz­ségi tanácsokkal. Radon pél­dául . négyszögölenként 35 fo­rintos telkeket tudtunk volna kínálni, de nem kaptunk rá lehetőséget, s most ugyaneze­ket a telkeket, az OTP 45 fo­rintért adja. — Tehát a lényeg az, hogy olcsóbban adhatnák a telke­ket, mint az OTP? Miért? — Az OTP érdeke az, hogy drágább telkeket adjon el, mert az ár után kap jutalé­kot. Az ingatlanközvetítő ak­kor is megél, ha reálisabb áron értékesít, mert ez a ju­talék bennünket nem érint. A kormányrendeletben éppen az az érdekes, hogy ezután mi konkurálhatunk az OTP-vel, ami nagyon helyes, mert az OTP ezáltal nein lehet mono- polhélyzetben. Ezenkívül egy­szerűbb lehetne az ügyintézés is, jogtanácsosunk kimenne a helyszínre és a tanáccsal együttműködve ott helyben megköthetnék a szerződése­ket. — Miért nincs lehetősége az ingatlanközvetítőnek egy kor­mányrendelet* értelmében el­járni? — Mert az OTP-nsk lehető­sége van arra, hogy ne en­gedjen monopolhelyzetűből. Elsősorban azért, mert hitele­ket tud nyújtani, amit mi nem tudunk, másodsorban meg ki­tűnően szervezett apparátus áll rendelkezésére. — Tehát ezek szerint egy rendelet nem mindig realizá­lódhat a gyakorlatban? — Dehogynem, ez is érvé­nyesülhetne, ha javaslatain­kat jobban szemügyre ven­nék, de úgy látszik, ez a fe­lettes szerveinknek nem érde­ke. — S az a másik rendelet az ingatlanokról, amely az ingat­lanok számát és az értük való adózást szabályozza? — Ügy tűnt, hogy nagy in­gatlanforgalomnak nézünk elé­be, gondoltuk, sokan meg akarnak szabadulni ingatlan­jaiktól, de nem így történt. Az emberek elkezdtek gondolkoz ni, tervezni, aztán egy ideig csendesség maradt. Később sokan kezdték a nagyobb tel­keikét felparcellázni és egyen­ként eladni, tehát végül is mozgás támadt a piacon, több lett a telek. — Mi a véleménye a telek­árakról, a házak árairól? — Emelkednek, nem vitás. A döntő ok, hogy kevés a te­lek, s ez bosszantó, a másik ok. ami ebből következik, hogy licitálnak egymásra, mint va­lami árverésen, így. megy fel az ár. Az átírásnál azonban hirtelen, mintha „csökkenné­nek” az árak, igyekeznek ke­vesebbet beírni, mint ameny- hyiért eladták, illetve megvá­sárolták, hogy az átírási ille­ték kisebb legyen. — Hogyan veszik fel ez el­len a harcot? — Mi mindig kitűnően is­merjük a kialakult forgalmi értékeket, meg tudjuk álla­pítani, hogy' mit érnek az in­gatlanok, mennyiért adhatják eL — Hogyan csinálják ezt a gyakorlatban? Miként védik az állam érdékeit, hogy ne legye­nek veszteségei az ingatlanfor­galomból? — Megállapítjuk az ingat­lan forgalmi értékét, ez után kérjük az illetéket, nem tö­rődünk vele, hogy mennyiért adják el, többért valószínűleg úgysem tudják ... Az elmúlt évben például 38 m.liió forint hasznot hozott az államnak a csalások megakadályozása. — S azt meg tudják állapíta­ni. ha az ingatlan nem a tu­lajdonos nevén van? Ezt ma már kevesen me­rik, mert a telekkönyvnál úgyis kiugrik az igazi tulaj­donos személye, tehát érté­kesíthetetlen lesz a telek, ha a vevő látja, hogy nem azon a néven van, mint, aki el akarja adni.. — Ha több lenne a telek, ol­csóbb lehetne. Lesz több? — Ezek mind olyan kérdé­sek, amelyeken mi is bosz- szankodunk. Nehézkesebben mennek a parcellázások, mint ahogy mehetnének. Pedig azért ßok helyen parcelláznak, fő­leg üdülőövezetekben. — Sokszor csak összekötteté­sek árán lehet jó helyen fekvő telekhez jutni... — Ez nem általános, bár van rá példa. Igaz, hogy sok helyen panaszkodnak a fizi­kai dolgozók, h«gy a közvet­lenül a számukra indított te­lekakciókból egyszercsak ki­maradnak, s mások kerülnek a helyükre — de ez egy kü­lön cikk témája lehetne. (berkovits) Benke Valéria Soroksáron Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken Budapesten a XX. kerületbe látogatott. Felkeres­te a kerületi pártbizottságot, majd Balogh István első titkár társaságában látogatást tett a Hazai Pamutszövő soroksári gyárában. fernes Pezsé Miskolcon i Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön délután Miskolcra érkezett. Este a megyei párt- bizottság oktatási igazgatósá­gára látogatott és a tanári karral eszmecserét folytatott a politikai oktatás időszerű kér­déseiről. Nemes Dezső pénte­ken délelőtt felkereste a Bor­sodi Vegyikombinátot. A Pest megyei képviselőcsoport ülése Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanácson gyűltek össze a Pest megyei képviselők, hogy meghallgassák S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei titkárának, or­szággyűlési képviselőnek be­számolóját a Parlament feb­ruári ülésszakával kapcsolatos teendőkről. A képviselőcsoport ülésén részt vett Cservenka Ferencné, a megyei pártbizott­ság első titkára is. A beszámoló után dr. Stark Janka egészségügyi problé­mákról, Nagy Miklós, a fővá­ros környékének, valamint a fővárosnak együttes fejleszté­si és tervezési gondjairól, Benke Lajosné oktatási kér­désekről és Kalmár János az ipartelepítés koncepciókról be­szélt. Az ülést dr. Wild Frigyes, a képviselőcsoport titkára zár­ta be. Napsugár Agárdon A velehcei-tavi intéző bizott­ság elkészítette az agárdi üdü­lőközpont részletes rendezési tervét. A Velencei-tó „főváro­sának” koncentrált területfej­lesztése már az elmúlt évek­ben megkezdődött, s az idei nyáron már több új létesít­mény várja az üdülőket. A strandokat kibővítették. Az új agárdi strandon 2000 szemé­lyes öltözőt építettek, a 2. szá­mú strandon pedig négy, egyenként 400 személyes öltö­zősort állítanak fel. Rendezik a tópart legrégibb strandját, a Napsugár strandot is. A stran­dok szomszédságában elkészül a tóparti vízirendőrség szék­háza. A Touring Hotel mel­lett felépül a 150 adagos ét­terem. A MEGYEHÁZARÓL JELENTJÜK... MÁV helyeit MÁVÁ VT Első díj: 4000 forint Budapest, Városház utca 7. ] Sárgafalú. boltíves-oszlopos négy utcára szóló patinás | BOLTOK, HÁZIASSZONYOK Gondok, eredmények Százhalombattán A százhalombattai távolsági busz belsejében finom, friss kenyérillat terjeng. Két fiatal- asszony alaposan megpakolva óriási, pirosra sült kenyerek­kel — battai lakosok. Kérdem: honnan cipelik az ínycsiklan­dó, de hat-nyolc kilónyi súlyú kenyereket. Válaszúik: egyi­küknek át kellett mennie Érd­re, a bőrgyógyászati rendelés­re, de sokan voltak, nem ke­rült sorra. Még egyszer át kell mennie, ha ráér, de hogy még­se pródálódjon eredmény nél­kül a délelőttje, legalább ke­nyeret hozott haza, jó érdi ke­nyeret! Érd — ha több tízezer lako­sa van is — nagyközség. Száz­halombatta — bár lakossága legfeljebb ötödényi — ma már város. Meglepően hangzik, hogy a városi lakosnak érde­mes buszon cipekednie, mert a szomszédos község kenyere megéri a fáradságot. Kevés a bolt Battán, vagy gyenge a kenyér minősége? A Százhalombatta-új városi lakótelep szép, tágas ÁBC boltja körül mindenféle zöld­ségpavilonok, üzletek — az el­ső benyomás lendü'etes fej'ődést mutat, olyan üteműt, hogy üzlethálózat tekintetében sok A Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára FELVESZ • kazángépészeket • kazánkezelőket • kazánfűtőket, olajtüzelésű gyakorlattal, • lakatosokat • csőszerelőket • segédmunkásokat olajtüzelésű automata kazántelepére TOVÁBBÁ • elektroműszerészeket • hőtechnikai műszerészt • daru-villanyszerelőket • TMK-villanyszérelőket. Jelentkezés Szentendrén, a Dózsa György u. 34. szám alatt, az energiaüzem-vezetőnél. bolttalanul felejtett fővárosi új lakótelep megirigyelhetné. De valóban elegendő-e a bolt, árukészletük kielégíti-e az igé­nyeket? A megkérdezett itttakók — köztük rendszeresen otthon főző nagymama (fia a hőerő­műben dolgozik, menye peda­gógus), háziasszonyi feladatát is elvégző dolgozó nőle, társa­dalmi ellenőr — egybehang­zóan megfelelőnek tartják az áruellátást. Még máj is volt a múlt-héten, mondja a társa­dalmi ellenőr, hogy valami olyat mondjon, amivel illuszt­rálja az igyekezetét (— siker­rel, hiszen sok pesti már azt sem tudja, milyen és mire jó a sertésmáj...). A sertésmáj — amiért azért sorbanállni csak kellett, hiszen kuriózum mostanában — élel­miszer-ellátottságuk rendsze­rességét még nem dokumen­tálja meggyőzően. És végül is nemcsak az újvárosból áll Százhalombatta. Vajon a vá­rosi tanácson is maradéktala­nul elégedettek? Berki Sándor titkársági fő­előadó és Jánky Zoltán terv­csoportvezető arról számol be, hogy a tanács tisztában van a hiányosságokkal is, s hogy ez így legyen, azt a jól megszer­vezett állandó bizottság is se­gíti. Tény, hogy a tanácsi je­lentések, beérkező lakossági panaszok az áruellátás hiá­nyosságaira figyelmeztetnek. — Várossá váltunk — de j még korántsem fejlődhettünk várossá a szó teljes értelmé­ben; nagyon sok m,ég a hiá­nyosság, talán meglepő körül­ménnyel kezdjük. Egyetlen őr­szobánk, egy-két rendőrünk van. Ez azért nyomasztóan ke­vés, mert a jövő-menő alkal­mi munkavállalónk sok. Tetézi ezt a gondot a helyenként gya­korlattá vált egyoldalú áruel­osztás. — Kissé meglepő logikai kapcsolódás! — A DKV-nak is, a DHV­nak is van egy-egy helyi bolt­ja. Mindkettő élelmiszerraktá­ra szűk. De van olyan áru, ami kis helyen elfér, nagy hasznot hoz: az ital. Egyszerű megoldás: koncentrálni az italforgalmazásra. A kereske­dő csak a közvetlen haszonra gondol, a közvetett károkkal nem törődik. A részegeskedés nagy problémánk, ebből ered a garázdálkodás, randalírozás. Nemrég gyenge facsemetéket, fenyőfákat csavartak ki jódol­gukban néhányan. Például ezért kellene szervezettebb rendőrségi hálózat — és cél­szerűbb „áruterítés”. Visszaté­rő gond, hogy általában nem szeretnek szállítani olcsóbb hentesárut, felvágottfélét. A vasúttól a városközpont felé vezető úton levő kis boltban például nagyon szerény az áruválaszték; ha finomabb hentesárut kap, hamar elkap­kodják és napokig nem kap újat. — Ez a kereskedőnek sem jó. Hogyan vélekedik a kiske­reskedelmi vállalat? — Az ABC áruházunkat is .üzemeltető Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat vezetőivel sokat tárgyaltunk — ők azt állítják: a szükséges árut hiába rendelik meg, mindig aránytalanul kevés ol­csó hentesárut kapnak. így az tán* akinek ilyen kell, hoz Pestről — ha bejáró. — Miért hoznak kenyeret Érdről? Rossz itt, vagy másna­pos?* — Általában nincs kifogás a kenyér ellen, de például teg­nap 11-kor sem volt még sem kenyér, sem péksütemény. Biztonság kedvéért hoz Érd­ről kora reggel, aki ráér, vagy úgyis ott van dolga. Ezen is segítenünk kell, hogy fennaka­dás ne legyen. — A külterületek -— Öváros és Dunafüred — üzletellátott­sága hogyan oldódik meg? — Öunafüred gyakorlatilag majdnem teljes egészében üdülőterület; nagyobb problé­mát okoz az aránylag kis te­rületen sűrűn lakott Ófalu, az­az most már Öváros. Idén már sikerült némileg javítani ott az ellátáson. A továbbiakról és általában az áruellátás problémáiról legutóbb a de­cemberi, vb- és tanácsülés tár­gyalt. A napokban tárgyaltuk meg a IV. ötéves terv terveze­tét, amelyet ezután felterjesz­tettünk a megyéhez. Vagyis: kora tavasszal mar több konk­rétumról adhatunk hírt, a kö­zeljövő, azaz a következő öt év fejlesztésére vonatkozóan. Péreli Gabriella épület. Falai között futnak össze a szálak a Pest megye falvaiból, városaiból, üzemei­ből és termelőszövetkezeteiből. A jövőben rendszeres tájékoz­tatást adunk, mivel foglalkoz­nak egyes osztályain, g vég­rehajtó bizottság és a tanács milyen határozatokat hozott. A KÖJÁL vizsgálja... A végrehajtó bizottság szep­tember végi határidővel ha­tározatot hozott arra, hogy a KÖJÁL megvizsgálja a jelen­leg érvényben levő tanácsren­deleteket, vajon megfelelnek-e az utóbbi években kiadott sza­bályozásoknak, különös tekin­tettel a Dunakanyarra, az üdü­lőterületekre és városokra, va­lamint a járási székhelyekre és a nagyközségekre. Ugyan­csak ez ideig vizsgálják felül a gyermekélelmezést ellátó üze­mi konyhák feladatait. A tele­pítési és üzemeltetési hiányos­ságokat fontossági sorrendben igyekeznek felszámolni. A vb külön felhívja a KÖ­JÁL figyelmét, hogy fordítson gondot a megyei Állategész­ségügyi Állomás bevonásával az ÁTEV tököli új üzemében levő közegészségügyi helyzet­re az üzemen belül és a nyers­anyagszállításnál. S az.év vé­géig gondoskodjanak arról: egységes bírságpolitikai elvek uralkodjanak a közegészség- üsyi szabálysértések kiszabá­sában. Pályázati felhívás A megyei tanács vb, a Ha­zafias Népfront, valamint á Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyei bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója tiszteletére a megye valameny- nyi tanácsi dolgozója, vezető­je és tanácstagja részére pá­lyázatot hirdet a tanácsi mun­ka egyes ágazatainak fejlesz­tésére. A pályázat kiírói javas­latokat várnak az igazgatási, hatósági, gazdasági és fejlesz­tési tevékenységben hasznosít­ható tapasztalatok összegyűj­tésére és alkalmazására. Rész­letesen kidolgozták, hogy me­lyik ágazatban' milyen témák­ról kérik az elsősorban gya­korlati szempontból hasznosít­ható pályamunkák beküldését. Határidő: szeptember 1. Az ünnepélyes eredményhirdetés november 7-én lesz, amikoris kiosztják az ágazatonként négyezer forintos első, a há­romezer forintos második, a kétezer forintos harmadik dí­jat és a különböző tárgyjutal­makat. Köfliégreíési üzem Péeelen A Péceli Nagyközségi, Ta­nács — a Gödöllői Járási Ta­nács egyetértésével — költség­vetési üzem létesítését hatá­rozta el. Feladata lesz a köz­ségben, esetenként a járásban költségvetési és fejlesztési jel­legű, építési, valamint földgáz- program megvalósításával kapcsolatos szerelési munkák elvégzése. A nagyközségi tanács az üzem részére 744 ezer forint értékben állóeszközt és anyag- készletet, valamint az indulás­hoz szükséges forgóalaphoz 200 ezer forintot biztosít idei fejlesztési alapjából. Adnak ezenkívül irodát és raktárt, anyagtároló területet. Ebben az évben közel négymillió fo­rint tenne lesi értéket akarnak létrehozni tíz alkalmazott és 40 munkás közreműködésével. Az üzem a megyei tanács vb jóváhagyásával január Oisején megkezdte munkásságát. Gyorsabb* jobb forgalmat A megyed tanács 1968-ban elfogadta azt az előterjesztést, amely jobbá, hatékonyabbá kí­vánta tenni a megye közleke­dését, különös figyelemmel az áru- és személyszállításra. En­nek a tervezetnek az értelmé­ben végezték el a körzetesítést és a kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra való te­relését. A vb elfogadta az épí­tési, közlekedési és vízügyi osztály erről szóló jelentését és elrendeli annak tanácsülés elé való terjesztését. Az 1970. december 31-ig megvizsgált vasútállomásoknál javaslatot tettek a kocsirako- mányú áruforgalom átterelésé­re. Iklad—Domony állomás­ról Aszódra, Vácrátótról és Váchartyánról Vácra, ha a for- galomfelvevő állomáson a mű­szaki feltételeket biztosítják. A végrehajtó bizottság előzetes elvi egyetértését adta a Ceg­léd bércéi—Cserő állomásról Albertirsára, Szentmártonkátá- ról Nagykátára, Alagi major­ból Fótra és Csornád—Önszent- miklós—Vácbotty ánból Veres­egyházra történő áruforgalom- áttereléshez. A javaslattal ér­demben az előfeltételek telje­sítése után foglalkoznak. Beszámoltak arról is, hogy helyes volt a Gödöllő—Veres­egyház vasútvonal felszámolá­sa. A közlekedéspolitikai alap terhére megépítésre kerülő yasútpótló úthálózatból június végére 1,7 kilométer elkészüL A szükséges többletbuszokat a MÁVAUT beállította. A lakos­ság túlnyomó többségének kedvezőbb a sűrűbben, gyor­sabban közlekedő autóbusz, míg a népgazdaság 18 millió forintot takarít meg ily mó­don. (komáromi)

Next

/
Thumbnails
Contents