Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

2 1971. J ANTI AR 30.. SZOMBAT SZELENOLÓGIA A szovjet fővárosban kiállították a kurszki pionírok érdekes művét: a Lunohod eredeti nagyságú mását. Tizenhárom év telt el az első szovjet mesterséges hold fel­bocsátása óta; ez megnyitotta a kozmikus korszakot. Csak­nem tíz éve, hogy az első em­ber, Jurij Gagarin felment a világűrbe, s aztán az amerikai űrhajósok hagyták ott a Hold­felszín porában nyomaikat. Sok mindent láttunk az eltelt 13 év alatt, amikor az ember­nek a világűrbe való behato­lását figyeltük, a Lima—16 út­ja nyomán azonban megújult lelkesedéssel szemléljük az em­beri munka hatalmát, az em­beri gondolat vakmerő szárnya­lását. A Luna—16 útjának sikere mindenekelőtt a szovjet tudo­mány és technika stratégiájá­nak sikere. Ez a stratégia arra irányul, hogy maximálisan ki­használja az automatikát a kozmosz tanulmányozásában és meghódításában.' Az auto­matika nem zárja ki, hogy az ember részt vegyen ebben a munkában, s nem állítja szem­be az embert a technikával; megnyitja az utat a kozmosz­ba, biztosítja az űrhajósok munkáját, előzetesen felderíti a helyzetet, amelyben az űr­hajósoknak tevékenykedniük kell. Az automatika megnöveli az ember lehetőségeit a koz­moszban, kiegészíti erőfeszíté­seit a különösen nehéz vagy az ember számára egyelőre megoldhatatlan feltételek kö­zött. í'j íudoniánj születése A Földet tanulmányozó ku­tatók számára a Luna—16 útja különleges esemény; időpontja egybeesik egy új tudomány; a Hold-geológia keletkezésével. Beszélhetünk-e egyáltalán Hold-geológiáról? Hiszen ez a szó „geo”, annyit jelent, hogy Föld, s a geológia a Föld fel­építésével és fejlődésével fog­lalkozó tudomány. Nem vol- na-e jobb, ha az új tudományt szelenológiának neveznénk a Hold görög neve, „Szelena” után, s bevezetnénk a szeleno- fizika és szelenokémia fogal­mát a geofizika és a geokémia mintájára. Most, amikor hoz­zálátunk, hogy a Hold felszí­nét és mélyét olyan közvetlen módszerekkel tanulmányoz­zuk, amelyeket a Földön dol­goztak ki, a legegyszerűbb, ha a Hold-geológia, a Hold-geo­fizika, vagy a Hold-geokémia kifejezéseket használjuk. (Mel­lesleg, már régóta tudjuk, hogy a Holdon a sötét foltok köves, puszta síkságok, amelyeken egyáltalán nincs víz; ezeket mégis Holcl-tengereknek ne­vezzük, s ezt egyáltalán nem érezzük furcsának.) Mi is hát a Hold-geológia és két húga: a Hold-geofizika és a Hold-geokémia? E tudományok tárgya a holdkéreg anyaga, külső burka, a rajta levő kő­zetek és ércek, a Hold-felület fizikai térsége és a Hold kö­rüli térség kutatása. A Hold­tudomány módszerei az űrha­józás sikerei és az automatika használata következtében sok tekintetben hasonlatosak lesz­nek a Földdel foglalkozó tu­dományok módszereihez. Adatgyűjtés a Holdon A Hold-geológia felhasználja azt a mintagyűjteményt, ame­lyet a Hold területéről szerez­tünk és a lyukak fúrását, a fényképfelvételeket. A Hold­geológia a légifelvételek alap­ján tanulmányozni fogja a Holdon levő ásványok, kőzetek és ércek szerkezetét és össze­tételét. A Hold felszínén végbemenő folyamatok, amelyeket a Hold­geológiának tanulmányoznia Kell, sok tekintetben különböz­nek azoktól, amelyek a Föld arculatát kialakítják. A mag- matizmus és a vulkanizmus je­lensége mellett a Holdon fon­tos szerepet fog játszani a fel­színnek a meteorit-bombázása, a Hold-kőzetek lekopása és alakváltozása az éles hőmér­séklet ingadozások, valamint a „nap-szél” és a világmin­denség távoli területeiről ér­kező nagyenergiájú kozmikus sugarak hatására. A Földön elég sűrű légkör véd bennünket a meteoritcsa­pások aktív hatásától, a Nap­radiációtól és a kozmikus su­garaktól. A Holdon még csak nyoma sincs légkörnek. Vi­szont nincs ott meg a kőzetek elkopása, szelek és vizek hatá­sára, nincs a könyörtelen eró­zió, amelyek ismételten letö­rölték a Föld arculatáról a nagy hegyi képződményeket és sok kilométer hosszúságú völ­gyeket töltött fel az elkopta­tott kőzetek anyagából. Az első fúrólyuk a Holdon, amelyet a Luna—16 segítségé­vel fúrtak, mindössze 35 centi­méter mély volt. A jövőben 100 és 1000 méter mélységű fúrólyukak is lesznek jött. A Hold-geológia kétségkívül tel­jesen fel fogja használni a mélyfúrások földi tapasztala­tát. A Föld és a Hold nagy, mélységei mégis hozzáférhe­tetlenek lesznek a klasszikus geológiai módszerek számára. A Hold mélyének tanulmányo­zására az ember — akárcsak a Földön —■ • geofizikai kutatási módszereket fog használni. Az emberiség haszna Mit nyerhet az emberiség az új tudománytól, a Hold-geoló- giátol? A Hold-geológia a Föld­ről szóló tudományokhoz ha­sonlóan fog fejlődni elméleti és gyakorlati tekintetben egy­aránt. A Föld-történet kialaku­lásának megértésében új táv­latokat tárnak fel azok a ku­tatások, amelyeket a Hold-ke- reg felszínén és a Hold nagy melységeiben végeznek majd. Miért van az, hogy a Hold es a Föld között olyan nagy a kü­lönbség az alkotóelemek arcu­latában? Az emberiség bölcső­jét, a Földet, több mint 40 szá­zalékban a világóceán vizei bo­rítják, többrétű légkör veszi körül, felületén gazdag és vál­tozatos szerves élet van. Sem­mi ehhez hasonlót nem talá­lunk a Holdon. Pedig a Hold és a Föld .körülbelül azonos időben jött létre, szinte ugyan­abból az anyagból alakult ki, a Naprendszernek ugyanazon területén, vagyis megközelítő­leg ugyanolyan kozmikus fel­tételek között. A geofizika alkalmazása a Fold mélységeinek kutatásá­ban és az oceánológiai kuta­tások, amelyek a legutóbbi 15—20 év folyamán fejlődtek ki, már eddig is forradalmat idéz­tek elő a Földdel foglalkozó . tudományokban és arra kész­tették a tudósokat, hogy felül­vizsgálják, sőt jelentős mérték­ben elvessék az ezen a terü­leten korábban kialakult fel­fogásokat. A •• Hold-geológia fejlődése kétségkívül arra ve­zet, hogy ez a tudományos for­radalom elmélyül, és a Földdel foglalkozó tudományokat új, magasabb szintre emeli, ez vi­szont nem csupán közelebb hozza a Föld szerkezetéről és fejlődéséről alkotott tudomá­nyos elképzeléseket a valóság­hoz, hanem a legkedvezőbb ha­tással lesz a geológiai tudomá­nyok gyakorlati eredményes­ségére is. Kszevold Fediszkij professzor, a Szowjet Tudományos Akadémia levelező tagja. Búcsú és eskü (Folytatás az 1. oldalról.) Géza, a Gödöllői Gépgyár dol­gozója mondott búcsúszavakat. Az ünnepélyesen fogadott csa­patzászló előtt ezután esküt tett az újoncok egysége, kép­viseletükben Németh Sándor, a Ganz Árammérőgyár dolgo­zója vette át jelképesen a fegyvert Sallai Gézától. A bú­csúzó és a frissen avatott munkásőröket úttörők is kö­szöntötték. Törékeny tűzszünet (Folytatás az 1. oldalról.) •tűzszünet lejárta sem jelenti •feltétlenül a harcok kiújulá- (sát — erre Szadat államfő is utalt a minap. Inkább arról van szó, hogy Egyiptom nem nyugodhat bele a jelenlegi (status quóba. A legérdekesebb közel-keleti hír a francia ENSZ-delegátus- inaik az a bejelentése, hogy Franciaország, a Szovjetunió és Anglia közös felhívást akart kibocsátani a tűzszünet meghosszabbítására, de' Wa­shington nem volt hajlandó részt venni ebben a négyha­talmi gesztusban. Így nem ne­héz megjósolni, hogy egy ilyen felhívás kibocsátása az ENSZ- íőtitkárra, U Thantra marad. Vasárnap indulnak a Holdra az Apollo—14 asztronautái. (Képünkön — balról jobbra): Stuart A. Roosa, Edgar D. Mitchell és a parancsnok, Alan B. Shepard. Vita Brandt hat pontjáról Willy Brandt kancellár csü­törtökön mintegy egyórás be­szédében számolt be a „nem­zet helyzetéről” a Bundestag­nak. A beszéd alig érintette az NSZK belső problémáit, ha­nem elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott s ezen belül is főként a keleti politikával. A kancellár lénye­ben semmi újat sem mondott már eddig is ismert állás­pontjához képest, de ezt az álláspontot a korábbinál félre- érthetetlenebbül fogalmazta meg. Látható volt, hogy szem­be akart szállni azokkal a vá­dakkal, amelyekkel a jobbol­dalról illetik s amelyek szerint feladni készül az NSZK pozí­cióit fontos elvi és gyakorlati területeken. Brandt a következő pontok­ban foglalta össze mondaniva­lójának lényegét: O Az önrendelkezési jog a „történelmi folyamat” so­rán a németekre is vonatko­zik. O A német nemzet akkor is realitás marad, ha a né­metek két különböző állami és társadalmi rendszerben éL- nek. © Az NSZK szerződésileg szabályozott viszonyt kí­ván létesíteni az NDK-val. A Kasselben előterjesztett 20 pont marad Bonn, számára a tárgyalási alap. O Nyugat-Berlin jogi stá­tuszát nem szabad meg­változtatni. Az NSZK. — a há­rom nyugati nagyhatalom ál­tal megszabott keretben — mindent el fog követni, hogy még jobban biztosítsa Nyugai- Berlin életképességét O A négy nagyhatalom ál­tal folytatott berlini tár­gyalások kielégítő eredménye lehetővé fogja tenni a bonni kormánynak, hogy a moszkvai szerződést ratifikálás végett a Bundestag elé terjessze. © Ugyanezen politikai és időbeli összefüggés alap­ján kell a parlamentnek a varsói szerződés ratifikálásá­ról döntenie. Brandt aláhúzta, hogy min­den keleti politikai szerződés egységet alkot. Ezek a szer­ződések azonban nem változ­tatnak az NSZK helyzetében a NATO-ban és a Közös Piac­ban. Ami az NDK és Bonn kapcsolatait illeti, ugyanazok­nak az elveknek kell érvénye- sülniök, mint amit az ENSZ alapokmánya az államok kö­zötti viszonyokról kimond. Brandt hivatkozott a két né­met állam között megindult eszmecserére. Az NDK — mondotta — közlekedési kér­déseket helyezett az előtérbe. Az NSZK kész erről tárgyal­ni, a nyugat-berlini közlekedés problémáiról azonban nem haflandó a nagvhatalmak feje felett megegyezni. A kancellár hosszasan fog­lalkozott a nemzet fogalmával és támadta az NDK felfogását ebben a kérdésben. Egyetértett azonban Walter Ulbricht-tal abban, hogy a két német ál­lam között nem lehet' elmosni az ideológiai és a társadalmi ellentéteket. A nyugat-berlini problémá­ról szólva Brandt hivatkozott arra, hogy a moszkvai szer­ződés elősegítette a négyhatal­mi tárgyalásokat Ezek a tár­gyalások bizalmasak s ezért a közvéleményben sok félreértés keletkezett velük kapcsolat­ban. Nagyjából azonban sike­rült a kormány és az ellen­zék között egyetértésre jutni ebben a kérdésben. A kancellár hosszan igyeke­zett a kitelepátetteket , meg­nyugtatni, hangoztatva, hogy az európai határok elismerése nem jelent „jóváhagyást a né­metek kitelepítése tekinteté­ben”. Hivatkozott arra, hogy a varsói szerződés megkönnyí­tette számos német kiutazását Lengyelországból. Brandt hangoztatta, hogy kis, hangos csoportoktól elte­kintve, a nyugatnémet lakos­ság támogatja a keleti politi­kát. Ezekkel a . csoportokkal szemben, amelyek az erősza­kot és a terrort teszik politi­kájuk módszerévé, energiku­san kell védekezni — mondot­ta. A Brandt beszámolóját kö­vető vita első szónoka Rainer Barzel volt. A CDU/CSU par­lamenti f ralid ójának elnöke szemére vetette Brandtnak, hogy nem jelentette ki, addig szó sem lehet a moszkvai szer­ződés ratifikálásáról, amíg az NDK „hátráltatja a közleke­dést” a Nyugat-Berlinbe veze­tő útvonalakon. Aláhúzta a CDU/CSU-nak azt az állás­pontját, hogy addig nem lehet­séges enyhülés, amíg nem tör­ténik haladás a „b elitemet” kapcsolatokban. A továbbiak­ban az ismert „érvekkel” do- bálódzott, kijelentve, hogy a kancellár feladta az NSZK po- zócióit. Brandt azonnal válaszolt Barzelnek, s szemére vetette, hogy pártja az ötvenes évek politikájához akar visszaka­nyarodni. A CDU/CSU csak ak­kor kíván részt vállalni az enyhülés politikájában, ha ha­ladás történik a belnémet kap­csolatokban. Ez alatt az el­lenzék az NDK megszünteté­sét érti igazában. Ezen az úton az ellenzék nem fog támoga­tásra találni — mondotta Brandt. A szociáldemokrata frakció nevében Hans Apel kijelentet­te: a CDU/CSU alibit kíván ki­építeni magának a keleti poli­tikai szerződések elutasítása esetére. Az ellenzék semmifé­le konstruktív alternatívát sem tud ajánlani a kormány poli­tikájával szemben — hangoz­tatta. Wolfgang Mischnick, az FDP-frakció elnöke azt mon­dotta: ez a kormány véget ve­tett annak a módszernek, amely össznémet pátosszal és puszta deklamációval igyeke­zett helyettesíteni a cselek­vést. A kormány felismerte, hogy a húszéves mozdulatlan­ság senkinek sem használt. Mischnick is bírálta azokat az intézkedéseket, amelyeket az NDK a nyugat-berlini útvona­lakon életbe léptetett, válaszul Heinemann és az FDP-frakció nyugat-berlim jelenlétére. Johann-Babtist Gradl CDU- képviselő, az úgynevezett bed- német kapcsolatok parlamenti bizottságának elnöke kért ez­után szót. Brandt beszámoló­járól azt mondotta, hogy az „sok információt tartalmaz ugyan a megosztott Németor­szágról”,' de egészében véve „politikai bírálatot igényel”. 1 Karl Wienand, az SDP par­lamenti csoportjának ügyvi­vője Barzel kijelentéseit bír rálta. Szemére vetette a CDU/ CSU frakció elnökének, hogy beszédének egyes pontjai „su­ba alatt” annak folytatására vezethetnek, amit korábban más prominens ellenzéki poli­tikusok már elvetettek, s tete­mesen megnehezíthetik a kül­politikával kapcsolatos együtt­működést. A bonni kormány — hangsúlyozta Wienand — előterjesztette és nyilvános vi­tára' bocsátotta külpolitikai koncepcióját Ez a koncepció semmiben sem változott. Az SDP-politikus az utóbbi esz­tendők „katona- és biztonság- politikai” fejleményeit taglal­va, arra a következtetésre ju­tott hogy az NSZK-nak a fe­szültség csökkentése érdeké­ben tett erőfeszítései „tartalmi összhangban” állnak a NATO- szövetségesek enyhülési poü- tikájávaL A Bundestag vitájának egyik legkiemelkedőbb pont­ja Helmut Schmidt hadügy­miniszter felszólalása volt A többi között leszögezte: a szö­vetségi kormány „egységes koncepciónak tekinti keleti és biztonsági politikáját”. Meg­győződése — fűzte hozzá —, hogy tárgyilagos és józan elemzés esetén sem a kor­mányon, sem az ellenzéken belül nem kételkedhetnek ab­ban, hogy az NSZK „keleti és biztonsági politikája szorosan összefügg egymással”. A nyu­gatnémet kormány „biztonsá­gi politikája” a Kelettel való megegyezést célzó erőfeszíté­sek nélkül „nem, lenne egyéb, mint a hidegháború folytatá­sa” — hangsúlyozta Schmidt. Az előző CDU-kormányok sze­mére vetette, hogy nem is­merték fel, illetve nem hasz­nálták ki „a Kelet vonatkozá­sában kínálkozó politikai já­tékteret”. Ezzel szemben a je­lenlegi kormány eltökélt szán­déka, hogy „a lehetőségek ha­táráig” kiaknázza e játékteret Ezt azonban „nyugati barátai­ra támaszkodva” teszi majd. Az Apollo—14 holdrakéta fellövését megelőző visszaszá- molást csütörtökön délután egy. magyar idő szerint 191 órakor 16 órás időtartamra ab­bahagyták, hogy lehetőséget adjanak a műszakiaknak aa utolsó simítások elvégzésére. Az űrhajó, a „Kitty Hawk” és holdkompja, az „Antares” va-* sámap indul útnak a Hold íe-i lé a Kennedy-fokról. A fellö­vés időpontja helyi idő szerint 15.23, közép-európai idő sze­rint 21.23 óra. Az előkészületek most már a forgatókönyv pontosságával haladnak előre. Korábban is csupán egyszer észleltek ki­sebb szivárgást a hidraulikus berendezésekben, és az űrhajó Földön maradó modelljének számlálóberendezése mondta fel átmenetileg a szolgálatot A' hibákat azonban már elhárí­tották. Csütörtökön este Edgar Mitchell, aki a holdkomp pi­lótája lesz, a leszállási manő­vert gyakorolta. A kis holdj'ár- mű a tervek szerint a Fra Mouro-krátert környező­dombvidéken ereszkedik majcí alá. A másik két űrhajós, Alani Shepard és Siiiart Roóía isjj ismételte a legfontosabb mű-f veleteket. A Reuter-iroda tudósítója,’ aki már a támaszponton tar-' tózkodik, péntek reggeli tudó-: sításában elmondja, hogy az Apollo—14 fellövésének híre: valóságos injekció a kísérleti; telepnek. Kennedy-fok, amely; az űrkorszak „aranyásó" or­szágának indult, az utóbbi időkben kihalt vidékké vált,; tekintettel az űrkutatási költ-: ségvetés állandó csökkenésére,' amely elbocsátásokat eredmé­nyezett és ritkította az űrkí- sédeteket. A tudósító elmond-; < ja, hogy Kennedy-fokon és környékén több szálloda csőd­be került, egy vendéglő bezárt és ez az Egyesült Államok olyan ritka vidékeinek egyi­ke, ahol a telekárak nem emelkednek, hanem csökken­nek. Ezt a képet változtatja meg most, ha ideig-óráig is, az Apollo—14 kísérlet, amely­re félmillió embert várnak. Ingyenes művezetői tanfolyamét tartunk ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKÁSOK RÉSZÉRE (kőműves, ács, állványozó, épületasztalos, hő- és hangszigetelő) Jelentkezés: Budapest XI., Dombóvári út 19. 43. si. AEV Szakoktatási Csoport A tanfolyam 1971. február 15-én indul. Jelentkezhetnek az általános iskola 8. osztályát elvégzett és 5 éves szakmunkásbizonyitvánnyal rendelkezők, 45 éves korig. APOLLO-14 Holnap: irány a Fra Mauro kráter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents