Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

1971. JANUAR 29., PÉNTEK "^KMiríap 3 Számvetés a megye művelődéséről bik része természetszerűen az oktatásügy elöbbrelépését hi­vatott elősegíteni. © Milyen új kulturális be­ruházásokra számíthatunk 19’U-ben? Borbély Tibor7 — Megyei' költségvetési ke­retből csupán a mar megkez­dett berungzások folytatására kerül sor, vagyis tovább épül majd a, Szentendréi művelődé­si központ, a Ferenczy Múze­um és az érdi mozi-művelő­dési ház. Dr. Csicsay Iván: — Ami viszont szintén új vonása lesz az idei esztendő­nek — a megnövekedett helyi tanácsi önállóság eredménye­képpen: úgy tudjuk, hogy he­lyi erőforrásokból egész sor népművelési intézmény épí­tésére kerül sor. Eddigi érte­süléseink szerint Vác, Nagy­kovácsi, Páty, Tatárszent- györgy, Iklad, Pécel, Veres­egyház, Nyáregyháza, Tápió- bicske, Tápióság, Tápiószele, Leányfalu, Pomáz, Bernece- baráti, Zebegény és Ácsa ha­tározta el művelődési intéz­mény létesítését. • Melyek lesznek az cv je­lentősebb kulturális esemé­nyei? Borbély Tibor: — A megye képzőművészei augusztusban a Nemzeti Ga­lériában mutatkoznak be. Üj évadot kezd, új műsorral a Szentendrei Teátrum, ismét megrendezik a Dunakanyar Dalostalálkozót, a visegrádi országos színjátszó napokat, a zebegényi képzőművészeti szabadiskolát, augusztus 20-án pedig Pest—Heves—Komá­rom és Nógrád megye közös Röpülj páva hangversenyére kerül sor a megyei tanács díszudvarán. • Prukner Pál MA Ütést tart a megyei képvisel csoport A soron következő ország- gyűlési tanácskozás előkészí­tésére ma délelőtt a Pest me­gyei képviselő csoport ülést tart. A megye képviselői meg­vitatják mindazokat a gondo­kat, amelyeket az országgyű­lés legközelebbi ülésszaka elé kívánnak terjeszteni. — Második szakaszához ér­kezett az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás gyá­rának építésé. Az 1965-től elkészült létesítményekben már termelnek, s most a ter­melés növelésének feltétele­it teremtik meg. Két zárszámadó Egy munkaegységre 60 forint — Tej 40 ezer embernek . Két zárszámadó közgyűlés­ről kaptunk hírt tegnap az es­ti órákban. A dömsödi Petőfi Tsz megalakulásának 10 éves jubileumát és a sikeres esz­tendőt ünnepelte. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is növe­kedtek a hozamok, a mellék­üzemek a bevétel közel felét adták. Néhány számadat: a szövetkezet bruttó jövedelme meghaladta a nyolcmillió fo­rintot; a mérleg szerinti ered­mény., is kétmillión félül van. A közös vagyon 13 millió­val gyarapodott. A tagok munkaegységenként) jövedelme pedig 58 forintról 60-ra emelkedett. A vácszentlászlói művelődé­si házban a Galga Tejfeldol­gozó és Értékesítő önálló Kö­zös Vállalkozás tartotta zár­számadó közgyűlését. A négy termelőszövetkezet egyesülésé­ből létrejött vállalkozás siker­rel zárta a múlt évet. Több mint egymillió liter kannatejet, valamint kö­zel félmillió polipack-tejet hoztak forgalomba. A vállalkozás 59 üzletbe szál­lít s a helyi igények kielégí- tésén túl kiveszi részét Gö­döllő és Isaszeg tejellátásából is. Mintegy 40 ezjer emberről gondoskodnak. Bruttó bevéte­lük 1 millióéiorint volt, a nye­reség közel egymillió. Ha hoz­zátesszük azt is: mindössze 18 dolgozójuk van, akkor láthat­juk, hogy milyen szép az eredmény. JÁSZSÁGI GYARAK A jászboldogházi rádifUorüzemben, ahova sokan járnak a környező Pest megyei falvakból, készülnek az alumínium fűtő­testek. A Jászság lett — lesz az or­szág hőtechnikai, klimatizá- eiós bázisa. Ügy kezdődött, hogy Jászbe­rényben:, 6 kilométerre a vá­rostól felépítették a hűtőgép­gyárat. Az 1950-es évek végén megkezdték a Lehel nevű és JEGYZET A legbátrabb elnyerte méltó büntetését A január a számvetés és a tervezés hónapja. Mire jutot­tunk az elmúlt esztendőben? Mit» tettünk jól és mit rosz- szulr Hogyan kívánunk to­vábblépni a megkezdett úton? Milyen új feladatok végre­hajtására kerül sor ebben az esztendőben? Erről beszél­gettünk dr. Csicsay Ivánnal, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesével és Ijorbély Tiborral, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának helyettes ve­zetőjével. • Véleményük szerint ho­zott-e fejlődést az elmúlt esz­tendő a megye közművelődé­sében?. Dr. Csicsay Iván: — Mielőtt - konkrét választ adnék a kérdésre, azzal kez- oeném, hogy munkánkat a megyei parioizottság 1969 má­jusi határozata szaDta meg, amely összegezte az addig ei­ert eredményeket, feltárta a hiányosságokat és irányelvek­ben rögzítette azokat a ten­nivalókat, amelyeket a har­madik ötéves terv befejezésé­ig, illetve a negyedik ötéves terv során el kell végezni. 1970 tehát már ezeknek az új feladatoknak az esztendeje voit. Hogy melyek voltak ezek az új feladatok? A tájcentri­kus népművelés kialakítása és továbbfejlesztése, az öntevé­keny művészeti bemutatók renaszerenek a megújítása, a népművelési munka hatóköré­nek szélesítése, az erők foko­zottabb összefogása, szorosabb kapcsolat létesítése a főváros­sal és a környező megyékkel. Véleményem szerint vala­mennyi területén sikerült előbbre lépnüns. Borbély Tibor: — Lássuk például a táj- eentrikus népművelés kialakí­tásának feladatát. Abból in­dultunk ki, hogy Pest megye kulturális feladatainak diffe­renciált megoldása csak a ha­gyományokkal rendelkező kul­turális központokra építve képzelhető el. A feladat meg-, határozásakor még csak há­rom ilyen, kisugárzó hatású kulturális központot tartot­tunk számon: Szentendrét, mint jelentős művészeti ha­gyományokkal rendelkező vá­rost, a munkásmozgalmi és zenei hagyományokban gaz­diig Vác városát, valamint a számottevő paraszt- és föld- munkásmozgalmi hagyomá­nyokat ápoló Ceglédet, illetve Nagykőröst. Az első konkrét lépés az a közös tanácsi vb volt, amelyen Cegléd és Nagy­kőrös Város, valamint a ’ ceg­lédi járás tanácsának végre­hajtó. bizottsága vett részt s határozta r/ieg az élkövetkező időszak közös kulturális fel­adatait. Azóta új tájcentru­mok vannak kialakulóban, a többi között a dabasi járásban, valamint az alsó Dunakanyar mentén. • Milyen jelentős kulturális eseményekre került sor az el­múlt esztendőben? Borbély Tibor: — Részben folytatódtak a már hagyományos, a megye hatál ain túl is ismert kultu­rális rendezvények, részben pedig új eseményekkel gaz­dagodtunk. A már nert és hagyományos rei,. menyek közül csupán néhányat em­lítenék. Megtartotta második évadját a Szentendrei Teát­rum. Az eddigi legnagyobb létszámmal működött a nyá­ron a zebegényi. képzőművé­szeti szabadiskola. Sok láto­gatót vonzottak a szentendrei kulturális napok. Siker volt ismét a Dunakanyar Dalosta­lálkozó és az ezúttal Pilis1- szántón megrendezett nemze­tiségi napok. A kiskun napok rendezvénysorozata nemcsak magyar, hanem sok külföldi vendéget is vonzott. Országos zenei eseménnyé léplek elő a vácrátóti botanikus kertben rendezett hangversenyek. Ami új vonása volt az elmúlt év­nek: tovább bővült azoknak a községeknek, illetve tájegysé­geknek a száma, amelyek gaz­dag tartalmú kulturális ' na­pok keretében kívánták fel­hívni magúkra a figyelmet. Ezek közül a legrangosabb kétségkívül a Galga menti né­pi fesztivál volt. A megyéből indult el a Röpülj páva kö­rök alakításának gondolata. Es új esemény volt a Pest me­gyei művészeti hetek megren­dezése is. • Mi volt a célja a Pest megyei művészeti hetek meg­rendezésének? Dr. Csicsay Iván: — Ez a program a korábbi területi művészeti tevékenysé­get összegezte és kulturális értéke.ből ízelítőt kívánt ad­ni a fővárosnak. E? a prog­ram mar a fővárossal alakí­tandó szorosabb kapcsolat je­gyében került megrendezésre. Tizenhárom, Budapesten sorra kerülő rendezvényét több mint háromezren tekintették meg. Hogy melyek voltak a ’legsi­keresebb programpontok? A váci Vox Humana nyitó hangversenye a Zeneakadémi­án, a megyeháza díszudvarán rendezett két szabadtéri hang­verseny, valamint a megye népművészetét bemutató kiál­lítás. De sok érdeklődőt von­zottak a Kossuth Klubban rendezett, a megye hat váro­sát bemutató előadások, vala­mint a műemléki séták. • Volt-e az elmondottakon kívül más, említésre méltó új vonása az elmúlt esztendő me­gyei közművelődésének? Borbély Tibor: — Volt, és nem is jelenték­telen. Mégpedig arra a dicsé­retes törekvésre. gondolok, amely a kulturális célokra fordítandó anyagi erők össze­fogását tűzte ki céljául. Csu­pán néhány példát említek ezzel kapcsolatban. Dabasön a Fehér Akác Termelőszövetke­zet vállalta a művelődési ház teljes anyagi fenntartását és az élére függetlenített igazga­tót nevezett ki. Dabas egy másik . kerületében, a . ..helyi ÁFÉSZ (fizeti a művelődési ház fenntartásának fele költ­ségét. Tápiószentmártonban négy termelőszövetkezet és a községi tanács vállalt jelen­tős részt a művelődési köz­pont költségvetéséből. Csorná­don a termelőszövetkezet és a tanács. Százhalombattán pe­dig a két nagyvállalat és a ta­nács lépett közös egyezségre. • © Milyen jelentős kulturális beruházásokra került sor az elmúlt esztendőben? Dr. Csicsay Iván: — Megkezdődött a szent­endrei művelődési központ építése és a Ferenczy Múze­um bővítése. Érden mozi és művelődési ház épül. Elkészült a megye megrendelésére Bar- csay Jénő monumentális mo­zaikja, amely a szentendrei művelődési központot díszíti majd. Megkezdődött a gazdag Ferenczy-hagyaték megvásár­lása, amelynek elhelyezésére Szentendrén kerül majd sor. Tovább folytatódott az Orszá­gos Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum építése Szentendrén. A Száz falu — száz könyvtár mozgalom. keretében pedig hat klubkönyvtár építését kezd­ték el vagy fejezték be. © Melyek az idei esztendő közművelődésének új voná­sai? Dr. Csicsay Iván: — A legjelentősebb, hogy ezúttal már nem egy eszten­dőre, hanfcm a negyedik öt­éves terv egész időskakára ké­szültek, illetve készülnek a tervek. Hogy ezek reálisak le­gyenek, maga a tervezés is új módon történik, nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé egységes koncepció, a már említett pártbizottsági irány­elvek alapján. Vagyis: először a községi közművelődési ter­vek készülnek el, azok össze­gezése alapján a járásiak. © A közművelődésre szánt összegben várható-e változás az idei esztendőben? Dr. Csicsay Iván: — Igen, és nem is jelenték­telen. A megye 1970-hez vi­szonyítva közel ötvenmillió fo­rinttal többet fordít a kultu­rális ágazat fejlesztésére, bár énnek az összegnek a nagyob­Minálunk. Ma. Vagyis a bátorság nemcsak az elnyomó kapitalista rend­szerben üldözendő hivatalból, hanem hazánkban is? így van! Az újságban olvastam. Ha -van logika, akkor aki ezt így meg­írta, maga is hős, hiszen ha a bátQrságot büntetik, akkor azt is büntethetik, aki megírja, hogy a bátorságot büntetik. Faramucinak látszó, de vi­lágos érvelés. Ám nem érvé­nyesül maradéktalanul. Kez­dődik már ott, hogy aki a na­pisajtóban megírta, hogy a legbátrabb kapta a legsúlyo­sabb börtönbüntetést, hazánk­ban és most — az nem bátor, hanem ... De ne ítélkezzünk elhamarkodottan. Hiszen az említett híradásban szereplő garázda bandát is csak akkor érte el méltó büntetése, ami­kor már túl voltak az üllői ruházati bolt és eszpresszó, valamint jó néhány telefonfül­ke kifosztásán, zsebükben több tízezer forintnyi zsákmánnyal. A hír így szól:... „A Pest-' vidéki Járásbíróság öttagú fia­tal bűnszövetkezetet ítélt el a napokban — telefonautomatá­kat fosztogattak, és tettek tönkre, összesen kb. negyven­ezer forintnyi kárértékben ... Az elsőrendű vádlott volt a legbátrabb — ő hajtotta végre a betörések nagy részét... a bíróság 2 évi és 6 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte”... Az ember azt hinné, bátor­ság ahhoz-kell, hogy valaki szembeszálljon a túlerővel, nyíltan megmondja a vélemé­nyét a várható retorzió elle­nére is, bekötött szemmel ugorjon szalto mortálét, hogy — hogy merjen a soványabb sonkából kérni a' közértben, és így tovább. Sok mindenhez ahogy a lótánc- és lóillemtan- iskolában tanulták, elhagyták az apartmant, pardon (erre még nincs tapintatosabb kife­jezés) — az Istállót. Napisaj­tóban jelent meg az a hír is, amely tudtul adja, hogy „vég­re renoválni kezdik az idős épületeket.” Olvashatunk számos ittas emberről; az egyik ittas halál­ra szúrkálta apját, a másik ittast a vonat gázolta halálra, mert ittasságában nem tudott kikecmeregni a kerekek elől, a harmadik ittast csak a gyors gyomormosás mentette meg az allkoholmérgezéses haláltól, a negyedik ittast már semmi sem mentetté meg semmitől, annyira ittas volt. Részeg — az nincs! Ittas, igaz, egyre több van, de az mégis szeb­ben hangzik. Kimentek a divatból az éles jelzők. Az a szó, hogy telita­lálat — divatba jött, de a te­libe találó jelzőket már a ku­tya sem használja. Bocsánat: az eb sem. Mindez külterjes, azaz spe­ciális nyelvi jelenségnek lát­szik. Mert a nyelv nem önál­lóan alakul, hanem (bár ez a fordulat már elkopott kissé) — kölcsönhatásban az élettel. Nem rövid napilapi eszmefut­tatásba gyömöszölhető téma, hogy vajon mitől finomodott el annyira a jelzőhasználat? De hétköznapi és fontos dolog, hogy aggodalmunknak kifeje­zést adjunk: netán nem úgy függ-e össze élet és nyelv, hogy éppen a mindennapossá vált bűntetteket nemcsak túl- gyengéd (sőt olykor dicsérő — „bátor”) jelzőkkel illetjük, ha­nem túlzottan enyhe büntetés­sel is...?! Péreli Gabriella emblémájú hűtőgépek gyártá­sát. Betanítottak a részmun­kákra egy sereg embert, főleg nőt. Saját konstrukcióban, ma­guk tervezte, gyártotta gépso­rokat állítottak össze. Az idén — ünnepélyes kül­sőségekkel köszöntötték a Jászberényben elkészült 1 mil­liomodik hűtőgépet. Általában háromévenként új típusú hűtőgépét gyártunk — mondja kísérőm, a gyár fő- konstruktőre. — A mostani tí­pus 1968 óta „megy”, jövőre aktuális a váltás. A 150, 170, 200 és 250 literes hűtőszekré­nyek csak méretben különböz­nek egymástól, formában alig. Fekete üzemrész. így neve­zik azokat a termeket, ahol acéllemez táblákból hajlítják, formázzák a hűtőszekrény pa­lástját. A festőműhelyben zsártala- nítás" után több réteg festék kerül az acéllemezre, minden festékréteget külön beleéget­nek. Vákuum formázógépek préselik a hűtőszekrény belső kamráját; ajtóbélését. És © szerelőszalagon lyukakat fúr­nák, apró alkatrészeket, elekt­romos szerelvényeket raknak bele. Aztán helyére kerül a hűtőszekrény lelke, az aggre­gét. A szalag mellett csupa fiatal lány. Most másfél percen­ként lép egyet a futószalag. Azt mondják, az ideális az 1 perces továbblépés. Ami azt jelenti, hogy percenként elkészülne egy-egy jégszekrény. Most egy műszakban 380 hűtőszekrényt gyártanak. A szalagról a villamos biz­tonságtechnikai ellenőrző rész­legbe kerül a gép. Majd hő- technikailag próbálják ki plusz 32 fokon. A hagyományos, kompresz- szoros hűtőgépek mellett már­cius éta svájci licenc alapján abszorpciós rendszerű háztar­tási hűtőgépek is készülnek. Az idén 17 ezer 60 literes gép ke­rült forgalomba, s jövőre nagy­méretűt, 140 literest is gyárta­nak majd. Mi a különbség a kétféle hű­tőgép között? A kompresszo­ros mínusz 6 fokig hüt, az abszorpciós mínusz 18 fokot biztosít. Ez utóbbi alkalmas mirelitételek, mélyhűtött áruk huzamos tárolására. Az óriás — kereskedelmi — hűtőgépeket 1000, 1100, 1600 li­teres befogadótérrel szovjet megrendelésre gyártják. De készülnek hűtőpultok, áruházi hűtővitrinék, nyitott felületű mélyhűtő pultok is. Az ivóvíz­hűtő a trópusi országokban és meleg üzemeinkben népszerű. Jászberényben a hűtőgép- gyártás a központi téma (ké­szül itt egyebek között alumí­nium edény, autoszifon, alu­mínium söröshordó). A fűtőberendezések, radiá­torok gyártása a jászberényi telepen akkor szűnt meg, ami­kor nemrég J ászboldogházán megkezdte termelését a'hűtő­gépgyár radiátorüzeme. A jászsági meglevő és épülő gyárak, a hűtőgépgyár vidéki telepei — az országos klimati- zációs programban is aktív ré­szesek lesznek. Jászárokszállá­si gyáruk klímaberendezéseket gyárt majd. kell bátorság. Telefonfosztoga­táshoz, üzletek kirablásához valami más kell — sok min­den más: gátlástalanság, er­kölcstelenség, arcátlanság, pi­maszság. Meglepőén hangzik, mégis ki merem mondani (mert bátor vagyok), hogy a munkakerülő sihederek, akik fosztogatásból fedezik szórakozási igényeiket: sok mindennek nevezhetők, de bát­raknak aligha. Faként nem nevezhető bátornak az, aki a legmesszebb ment az unalom­ból, virtuskodásból, korlátolt­ságból űzött fosztogatásban. Újsághíreket általában nem remekírók fogalmaznak. Nem is fontos, hogy egy bűnügyi vagy baleseti híradás a meg­testesült nyelvi lelemény, Lő- rincze-díjas gyöngyszem le­gyen. De erre a „bátor” jel­zőre érdemes felfigyelni, mert nem véletlenség szülte, nem is szórakozottság. Ez az aszink­ron jelző nagyon szépen bele­illik egy csöndes, de észrevét­lenül terjedő mozgalom köré­be. Milyen az az aszinkron jelző? Olyan, mint amikor a tévében (egyre több példát láthatunk erre a képernyőn mostanában ...), mást mond a kép, mást a szöveg, mert az adásvezető nem vette észre, hogy elcsúszott a képszalag a hangszalag mellől. Az elcsú­szott jelző is valahová odébb illik, mint amire vagy akire alkalmazták. Az újságírásban elharapódzó agyontapintatosodás következ­ménye az az aszinkron jelző­használat is, amit nemrég ol­vastam. Azt mondja: „az égő istállót sietve hagyták el a lo­vak”. Vagyis: nem fejvesztet­ten rohantak, nem egymást ti­porva száguldottak ki, hanem decensen, kimérten, úgy, HŰT ÉS FŰT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents