Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
8 “%/ií/HífP 1971. JANUAR 26., KEDD Korszerűsített forgácslapok Szombathelyen, a nyugat- oniagyarországi fűrészeknél az ország egyik legnagyobb faipari beruházását valósítják meg, melynek célja a hazai forgácslapgyártás növelése. Lényegesen változtatnak az eddigi technológián. A több mint 300 millió forintos beruházás kétharmad részét a legmodernebb gépek, berendezések beszerzésére fordítják. Jelenlegi berendezéseiken 3,5 méter hosszú, 1,75 méter széles forgácslapok készülnek. A bővített, korszerűsített üzer ben 5,5 hosszú és 1,83 méter széles 8—10—12—19 milliméter vastag forgácslapokat gyártanak majd. Tmácskoiás az országgyűlés következő ülésszakának előkészítéséről Beremenden az óriás henger Szerencsésen megérkezett Beremendre az épülő cement- mű egyik leglátványosabb berendezése, a 60 tonnás malom- hengerköpeny. Az NDK-beli Dessauból utazott Csehszlovákián át a Hungarocamion szállítókocsiján. A rendkívüli méretű teher „biztosított” úton haladt három országon keresztül. A következő hónapokban még két ilyen szállítmány érkezik az NDK-ból. A BCM- nek ugyanis három cementmalma lesz. A malomcsarnok a BCM „legkritikusabb” építménye. Rendkívüli megterhelése miatt 27 méter mélységig hatoló, úgynevezett résalapokat kellett készíteni a csarnok alá. A nálunk újszerű technológiája sok gondot, problémát okozott, emiatt csúszott is az ütem. Mivel a technológiai szerelés szempontjából ugyancsak ez a BCM legmunkaigényesebb egysége, csaknem egy évig tart a gépek szerelése. Kállai Gyula elnökletével hétfőn a Parlament Gobelintermében értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, illetve a képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen megjelent Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az. országigyűlés alel- nöke, valamint dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tartott tájékoztatót a tanács- törvény tervezetéről. A törvényjavaslat — mondotta egyebek közt — új módon határozza meg a tanácsok jellegét, fokozott hangsúlyt ad népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási funkciójuknak. A hamarosan az országgyűlés plénuma elé kerülő törvényjavaslat növeli a tanácsok szerepét a helyi államigazgatási munkában, a lakosság ellátásában; szélesíti a választók állandó, tevékeny közreműködését a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében; fokozza a tanácsok önállóságát, felelősségét s ezzel egyidejűleg erősíti a központi állami irányítás hatékonyságát A referátumot követő vitában kifejtette véleményét dr. Ortutay Gyula, Galló Ernő, Sándor József, S. Hegedűs László, Gazsó Sándor, dr. Varga Péter, Varga Gábomé, Illés Dezső, dr. Pesta László, dr. Orbán László, Papp Lajos, dr. Bognár József, Jedlicska Gyula és Bencsik István ország- gyűlési képviselő. Végezetül Kállai Gyula tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az országgyűlés következő — s ebben a ciklusban utolsó ülésszakának teendőiről. Az országgyűlés elnöke összegezte a testület elmúlt évi munkájának főbb tapasztalatait is. ÓZD Fémbéiyegzőtői kisvasútit; Az ózdi népművelési intézmények honismereti körének tagjai tíz esztendővel ezelőtt kezdték meg a már több, mint százhuszonöt éve fennálló kohászati üzemek történeti emlékeinek összegyűjtését. Gondos munkával számos értékes leletet mentettek meg az utókornak. Ezek között vannak régi szerszámok, munkaruhák, térképek, muzeális értékű fényképeik és festmények. Az emléktárgyak között megtalálhatók a gyár jogelődjének fémbélyegzői, 1808-tól napjainkig, valamint a száz éve megnyílt bánréve—ózdi kisvasút első kocsijai, mozdonyai. A honismereti kör tevékenységét segítik a szocialista brigádok, a KISZ-fiatalok és a gyár idős nyugdíjasai is. A gazdag anyag elhelyezésére a vállalat vezetősége most a kör rendeiikezésére bocsátotta az eddig üzemélelmezésre használt úgynevezett Béke éttermet. Az elavult épületet az idén átalakítják, rendbehoz zák és helyiségeiben az őszi hónapokban megnyitják, a város első állandó jellegű kiállítását. Kenyér, csomagolás és a sütő kisiparosok A kenyér csomagolásáról több mint egy évvel ezelőtt hozott miniszteri rendelettel kapcsolatban még most is merült fel probléma: érvényes-e a rendelkezés a sütő kisiparosokra? A Belkereskedelmi Minisztérium most kiadott állásfoglalása leszögezi, hogy a sütő kisiparosok a kenyér árusításával kereskedelmi tevékenységet folytatnak, tehát a csomagolási kötelezettség rájiuk is vonatkozik. A lisztért esi erébe adott kenyér a kereskedelmi forgalomba kerülő kenj "érrel azonos elbírálás alá esik, ezért az értékesítéssel, a csomagolással kapcsolatos követelmények is azonosak. A csomagolási kötelezettség egyedül a bérsütéses kenyérre nem vonatkozik. Olaszok a Divatcsarnokban A Divatcsarnok Lotz-termé- ben megnyílt az olasz háztartása eszközök kiállítása. Hót olasz cég: a Gnutti, a PuppienTEGLA A PANCELSZEKRENYBEN Lóvontatású szőlőprés a Lóherés dűlőből Széchenyi kancsó, Molnár Ferenc szemüveg az ahonyi falumúzeumban m jx KECSKEDI FESZTIVÁL Pest, Nógrád, Komárom megyei német és szlovák művészeti együttesek részvételével A Hazafias Népfront Komárom megyei Bizottságának nemzetiségi munkabizottsága hétfőn ülést tartott Tatabányán. Az ülésen elhatározták, hogy ez év májusában nagyszabású nemzetiségi találkozót Ml A MEGOLDÁS? „Képviselet” rendszerű árufuvarozás Mit tehet egy törteli, vagy felsőgödi lakos, ha ingóságot, vagy bármi mást szeretne szállítani a megye egy másik helyiségébe? Vagy mit tehet akkor, ha a megye határain kívül eső helyiség a fuvar célja? Bizony, ez eddig, elég komplikált eljárást igényelt. A fuvaroztató kapta magát és elutazott egy olyan helyiségbe, ahol fuvarvállaló iroda működött, és ott, annak rendje és módja szerint megrendelte a fuvart. De minden egyes megrendelésért ide-oda utazgatni? Sok bosszúságot okozott ez a lakosságnak, ám a Volán 1. számú vállalat vezetői meghallották a sok jogos panaszt. A megye tíz helyiségében lépcsőzetesen, először Kö- röstetétlen. Törtei és Fel- sőgöd községekben kísérleti jelleggel megindítják a képviselet rendszerű áru- fuvaroztatást. Az új rendszerben azok a gépkocsivezetők vesznek majd részt, akik az előzetesen kijelölt tíz község egyikében laknak, ök, a jövőben a vállalat tulajdonát képező tehergépkocsit majd otthon tarthatják, lakóhelyüket, mint a Volán 1. számú vállalat képviselői, táblával jelölhetik meg, s a vállalat nevében szabadon vállalhatnak majd fuvart, természetesen a hivatalos fuvardíjért, és menetlevél szerinti elszámolással. Ha a gépkocsivezető éppen munkában van, feleségénél, vagy valamelyik másik családtagjánál is megrendelhető a fuvar. Jó az ötlet: megoldják a fuvarvállalás gondját azokban a községekben is, ahol vállalati szempontból eddig nem volt kifizetődő egy-egy fuvarvállaló iroda fenntartása, ezentúl .megkímélik a lakosságot a sok ide-oda gatástól. utaz- k. i. rendeznek. Ez lesz a megyében a második nemzetiségi találkozó; tavaly Oroszlányban rendezték meg az első találkozót a szlovák ajkú együttesek részvételével. Az idei fesztivál színhelye Kecskéd és Környe lesz, ahova három megye — Pest, Nógrád és Komárom — német és szlovák művészeti együtteseit hívják meg. Az egész napos program összeállítására különbizottságot alakítanak. Többek között népviseleti bemutatót rendeznek, s felelevenítik a nemzetiségi hagyományokat, réigi népszokásokat. ŐSSZEL: PRÓBA CSORNÁN Önműködő kocsikapcsolás az európai vasutakon MEGKEZDŐDTEK A HAZAI ELŐKÉSZÜLETEK Szakértőcsoport alakult a MÁV-nál az önműködő kapcsolókészülékek 1979. évi bevezetésének előkészítésére. Európában 1970-ben minden 20 ezer vasutas közül egy meghalt és 30 megsérült kocsikapcsolás közben. Mivel a kocsi- rendezők munkája nehéz és veszélyes, egyre nehezebben kapnak a vasutak kocsirendezőket. A probléma megoldására évtizedek óta foglalkoznak az európai országok vasútjai központi vonó- és ütközőkészülékek bevezetésének tervével. Az önműködő készülékek felszerelése igen költséges, körülbelül 20 év alatt térülnek meg. Ennek ellenére elhatározták bevezetését, mert a hagyományos módszer fékezné a gazdasági-műszaki fejlődést. Az önműködő kapcsolókészülék alkalmas a f ékhez szükséges levegővezeték és a villamosvezeték kapcsolására is, meggyorsítja a rendezőpályaudvari munkát, csökkenti a kocsi-fordulóidőt. További előnye, hogy használatával jelenlegi 2500 tonna helyett 6000 tonnával lehet megterhelni egy-egy szerelvényt. A nemzetközi vasúti szervezetek tervei szerint a nemzetközi forgalomban közlekedő teherkocsikat (Európa 1435 milliméter nyomtávú vonalain) 1979 húsvétján kell — mintegy 2 hét leforgása alatt — önműködő kapcsolókészülékekkel felszerelni. Azért jelöltek ki olyan távoli időpontot, mert az átszerelésre kijelölt kocsikat műszakilag a lehető legjobban elő kell készíteni, hogy a tulajdonképpeni áttéréshez szükséges végszerelés a lehető legkevesebb időt és munkaerőt igényelje. Á választás azért esett éppen hús- vétra (amikor az időjárás is megfelelő a szabadban végzendő munkához), mert az áttérést olyan időszakban kell megvalósítani, amikor Európában a vasúti teherforgalom aránylag a legkisebb és a teherkocsipark egy részének hiánya nem okoz fennakadást. A Szovjetunióban már évekkel ezelőtt felszerelték a vasúti járműveket önműködő kapcsolókészülékekkel, ezért a szocialista országok vasútjai részére szovjet mérnökök segítségével fejlesztette ki az NDK a nemzetközi műszaki feltételeknek megfelelő készülékeket. Ezeket ez év őszén próbálja ki a MÁV a Csorna melletti különböző sugarú ívekből álló próbapályán. A hazai előkészületek során ezenkívül ez évtől kezdve évente 2000 teherkocsi alvázát erősítik meg, s elkezdik a kocsirendezők és más érdekelt dolgozók szakmai felkészítését. Egykor magtár volt az épület. Ma is inikább ehhez hasonlít, iratot múzeumhoz. Kívülről kissé mállók a vakolat. Bte az értékes helytörténeti emlékek jól megférnek itt egymás mellett. Az abonyi falumúzeum sajátos hangulatát talán éppen ez a kétarcúság adja meg. A XVIII. század végén készült kétszintes, felső fagerendás épületet 1966-ban vásárolta meg a helyi tanács a Terményforgalmi Vállalattól. És 1967. november 7-én megnyitotta kapuit a múzeum. A gyűjtés már jóval előbb megkezdődött. Győré Pál, Abony nagyközség vb-tiikára — aki egyben a múzeum igazgatója is — így emlékezik: — Legalább tíz évig gyűjtöttük az anyagot. Megannyi kedves emlék fűződik ehhez az időszakhoz. A múlt századbeli, lóvontatású szőlőprés a Lóherés dűlőből, került hozzánk. Elgyszer arra jártam és G. Szűcs Istvánná megszólított: „Hallottam lelkem, hogy múzeum lesz. Ezt szívesen odaadnám.” Elhoztam. Aztán a 80 éves Badár Balázs bácsi Mezőtúrról küldött kerámiákat, korsókat, díszkancsókat. Ma már néprajzi, irodalomtörténeti, képzőművészeti és csekély régészeti gyűjteményt láthatnak az érdeklődők. Gazdag anyaggal dicsekedhet a falumúzeum. Téglagyűjtemény, egészen biztos, kevés helyen látható. Jellel, névvel ellátott, de még feldolgozatlan mind az 500 darab. „J. T”. — e két betű tisztán leolvasható. Jelentését egyelőre még nem tudják, a község múltszázadbeli térképei mindenesetre sokat segíthetnek a „rejtjel” megfejtésében. — Persze megkönnyíti a munkát az, hogy Abonyban él dr. Készéi Gyula állatorvos. Téglákat gyűjt, kitűnően ismeri eredetüket. A legrégebbi helybéli téglát — 1688-ból származik — a páncélszekrényben őrzi. Aztán újabb ritkaság. Kézzel írott abonyi parasztikrónika — 1742-ből származik. A „robotkönyv” hiteles gazdaságtörténeti visszapillantást nyújt. Kancsó a vitrinben. Nevezetes esemény tanúja lehetett. Amikor 1847. szeptember 26-án felavatták a Budapest—Szolnok vasútvonalat, gróf Széchenyi István Ahányon utazott át. A város elöljárói, ebből az öblös, mázzal bevont kancsó- ból töltöttek bort. Széchenyi poharába. Egy feketekerefles szemüveg mellett fehér cédulán felirat: „Ajándékozta a Puskás—Drá- vay család, Molnár Ferenc hagyatékából.” De hogyan kerülhetett a „Pál utcai fiúk” írójának szemüvege Abonyba? Drávay József, az abonyi tanácsa művelődési felügyelője pontosan ismeri a történetet: — Feleségem egyik távoli rokona, annak idején házmester volt Budapesten, a Nyúl utca 12-ben, s itt lakott Molnár Ferenc is. Amikor az író meghalt, lánya — ha jól emlékszem, Sárközinének hívták — leszólt a házmesternek: „Annyi holmi van a szekrényben, Gyula bácsi, nézze már mag, nem kell-e magának valami?” így került az író sétapálcája és szemüvege Abonyba. Ez a szemüveg látható a múzeumban. Megannyi emlék. S mindhez történet fűződik. De az abonyi falumúzeum gazdag anyagát már nem sokáig őrzik, az egykori magtárban. A falak sa- létromosak. Győré Pál a szemközti épületre mutat: — Ez a klasszicista stílusú épület — az 1820-as években építették — most orvosi lakás és rendelő. De két év múlva elkészül az új szolgálati lakás, s akkor ez a múzeumé lesz. (falus) Foto: Gábor ni, a Pentolinda, a Neio Schal, a Zanetti, a Bechettil és az Italimpex sorakoztatja fel magyarországi exportra ajánlott cikkeit. A kiállítás all almával a Divatcsarnok műszáki osztályán már árusítják az olasz háztartási felszerelésed egy résziét, többségüket azoriban mint mintadarabokat, közt élemény- kutatásra hozták. Az olasz rozsdamentes acél és teflonbéléses alumínium edények, rozsdamentes evőeszközök, tálcák, porcelán és fém- kombinációjú étkészletek, továbbá grillsütők, fündőszdbale lszereiések, tisztítóeszkö: :ök, vasalóasztalok, bevásárláko- csnik, bár széipek és korszerűek, de eléggé drágák. Éppen ezért a további megrendeléseket a közvélemény-kutí iitás eredményétől teszik függj övé. Műszőrme bunda 1890-0^ 30—40 százaiéi: férfi télikabátok A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat hétfőtől 300 forinttal olcsóbban, 1890 forintérj, árusítja a női műszőrme bundákat, a férfi féliikabátöü: árát pedig 30—40 százalékkal leszállította. A kedvezmény — amely korszerű, a szezonnak megfelelő cikkekre vonatkozik. — mindaddig érvényes, amíg a vállalat készlete tart. Új, kalocsai motívumok A hímzésbe öltött Kalocsa vidéki népművészet fénykorát éli. A Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet évről évre több bedolgozót foglalkoztat. Újabb háromszáz nő bevonásával összesen 1500 hímző dolgozik a környező falvakban az igényes munkákon. Népművész asszonyok „írják”, s állandóan gazdagítják a motívumokat, a térítők, alátétek díszítőelemeit A sajátos minták formálásán kívül a színösszeállítás is jellegzetes. A vidék hímzőasszanyai olykor a színek 40—50 árnyalatával is dolgoznak. A kézimunkák nagy része Francia- országba, Angliába, az USA- ba, Hollandiába és Japánba kerüL PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LÖKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadő: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., somogyi Béla u. s. II. em. Levélcím: Bp. 70. Postafiók L Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—230. Gépiró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/286 Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1* sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
