Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

1971. JANUÁR 26., KEDD

A fordulat éve: 1971

Beszélgetés a Csepel Autógyár vezérigazgatójával

— A fordulat éve 1971 —

fogad Fröschl Gusztáv, a Csepel Autógyár vezérigazgatója —, a gyárban olyan ugrásszerű fejlesztést még sohasem terveztek, mint most.

— Miért beszélhetünk „fordulat evéről”, mi tette ezt lehetővé?

— A kormány jóváhagyta a közútijármű-programot. Ez eleve szilárd és piacképes profilt kölcsönöz vállalatunknak, ugyanakkor e kiemelt programban való részvétel erőteljes fejlesztést követel, hiszen a j negyedik ötéves terv végére ’ 100 százalékkal növelünk kell I termelésünket.

— A piac kedvezően fogadja ezt a kiemelt programot';

— Rendkívül kedvezőn, hiszen az előző évekhez viszonyítva — amikor az év elején még nem tudtuk, hogy minden termékünket eladjuk-e — most úgy indulhatunk, hogy gyártmányaink egészére rendelés van, sőt 500 millió forint értéltű rendelést már nem fogadhattunk el. Főleg a speciális célokat szolgáló járművek iránt nagyobb a kereslet, a pótalkatrészekre is 25 százalékkal nagyobb az igény, mint tavaly volt. Üj termékünk, az autóbuszpadlóváz elhelyezése sem gond, másik új gyártmányunkat, a szervokormányt pedig exportáljuk is.

— E termékek elsősorban a pia;i igények itatására alakultak ki?

— Az említett kiemelt programot az igények szülték, tehát az igények hatására változott a termékösszetétel, így néhány évig tartó profilbizonytalanság után a legbiztosabban tudtuk rögzíteni a következő öt év gyártmányösszetételét. Azt a négy új járműcsaládot, amit kialakítottunk, a piac igényei hívták életre.-*• Nem okozott zökkenőket az új termékekre való átállás?

— Az anyagellátás sokat javult, azonnal értékesíthető árukészletünk sokkal jelentősebb, mint tavaly volt — kevesebb a befejezetlen és a félig kész termék —, a szerelő- szalagok. is. folyamatosan dolgozhatnak, csupán némely alkatrész hiánya hátráltat.

— Az ugrásszerű fejlesztés milyen új beruházásokkal jár?

— Átadunk egy hatalmas szerelőcsarnokot, új gyárrészleget, új irodaépületet, valamint belső gyári utakat, öltözőket, mosdókat, óvodát, bölcsődét, üdülőt bővítünk... Annyi szociális létesítményt adunk át a közeljövőben, amennyi 20 év alatt sem épült íeL

— Tehát vonzóbbá teszik a munkahelyet. Ügy tudom, a gyár az utóbbi években jelentős létszámhiánnyal küzdött.

— A szociális létesítmények feltétlenül kedvezőbb körülményeket teremtenek, vonzóbbá teszik az üzemet; fontos, hogy érezzék a dolgozók: gondoskodunk róluk. Nekünk minden emberre szükségünk van — tavaly 600-as létszámhiányunk volt —, ezért azt is elhatároztuk, hogy többet foglalkozunk dolgozóinkkal. Arra törekszünk, hogy emberségesebb munkahelyi légkört alakítsunk ki — ez, persze, nálunk sem rosszabb az átlagnál —, nekünk erre különösen ügyelnünk kell, rossz a földrajzi fekvésünk, kedvezőtlen a | közlekedés. Minden kilépni szándékozóval el akarunk be- I szélgetni, igyekszünk segíteni gondján, baján, sérelmén.

— Gondolom, nemcsak az Ilyen tényezők késztetik az embereket a munkahelyváltoztatásra, hanem a jobb kereset reménye is.

— Valóban. Tőlünk főleg a tsz kiegészítő üzemágak szívják el az embereket, mert ott a kétszeresét is megkereshetik, mint nálunk Ezzel a versenyt felvenni nem tudjuk, hiába kezdtük ezt az évet kedvezőbb bérszínvonallal, mint a tavalyit, és újabb háromszázalékos bérszínvonal-emelkedést tér- | veztünk 1971-re. A tsz kiegészítő üzemágak adókötelezettségei egészen mások, mint a mienk, tehát több marad nekik, amiből fizethetnek. Hamarosan rá kell jönnünk azonban, hogy olyan helyzetet teremtettünk, amely gazdasági és politikai visszahatást is szülhet.

— Mi lehet ez a gazdasági visszahatás?

— Az egy főre jutó termelési érték a gyáriparban több, mint a tízszerese a melléküzemágainak, tehát kisebb termelékenységért több bért fizetnek. Ezt valakinek valahol meg kell érezni — csak az állam érezheti meg. Gondolja el: manufakturális viszonyok között, nagyrészt elavult gépekkel termelni ma, amikor például a mi gépi kapacitásunk, amely modem, nagy termelékenységű, nem teljesen kihasznált, tehát anélkül kopik el — erkölcsileg —, hogy megtermelték volna rajta legalább azt az értéket, amibe került. A technika óriási fejlődése mellett a nagyüzemek kénytelenek bérmunkában foglalkoztatni a „manufaktúrákat”, amelyek gazdaságtalanabbul termelnek, kevesebbet térítenek vissza a köznek, tehát termeltetünk a kiegészítő üzemágakkal, mi is — pedig én sokáig ellenálltam, de a létszámhiány miatt nem tehettem mást —, tehát nő a megrendelésük, ezáltal még

több embert foglalkoztathatnak, s ezeket az embereket tőlünk szívják el... íme, a körforgás.

— Visszatérve a „fordulat évére”: közelebb kerülnek-e a világszínvonalhoz?

— A világszínvonalat — ezen áll például a Mercedes — kitűzni nagyképűség lenne, irreális. Célunk, hogy a szocialista államok között megálljuk a helyünket — és az, hogy bizonyos gyártmányaink műszaki mutatóinál megközelítsük, esetleg elérjük a világszínvonal követelményeit.

— 1971 az üzem vezetésében jelent-e valami „fordulatot”?

— Felsőbb szintű vezetőink között sok volt a vita a profil, a járműprogram, a beruházások körül. Mi mindenkit meghallgattunk, és arra törekedtünk, hogy egységes véleményt alakíthassunk ki. Sok vélemény nem egyezett/ a népgazdaság érdekeivel. Jelenleg csaknem egységes a felsőbb szintű vezetők véleménye, a közútijármű-programra vonatkozó kormányhatározat alapján áll — mondta befejezésül Fröschl Gusztáv.

Berkovits György

KINEVEZÉS

Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága Suha Andort felmentette a Pest megyei Hírlap főszerkesztői tisztségéből, és dr. Lőkös Zoltánt nevezte ki főszerkesztőnek. Beiktatásán részt vgtt ‘ Barinkai

Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója és Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese.

Módosították a védőoltás-szabályzatot

Az egészségügyi miniszter módosította a védőoltási szabályzatot A rendelkezés szerint a diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni, úgynevezett di-per-te oltás második részletét betöltött 36 hónapos korban kell adni. Kimondja az intézkedés a továbbiakban, hogy

kolera ellen azokat kell beoltani, akik részére ezt az egészségügyi miniszter elrendeli.

(Ilyen rendelkezésre kerülhet sor például a betegség behur- colásának megelőzése céljából.) Oltani kell azokat is, akik olyan területre utaznak, amelyre vonatkozóan az Egészségügyi Minisztérium esetenként vagy állandó jelleggel oltási kötelezettséget és nemzetközi érvényű oltási bíZárszámadás előtt

A Bentavölgye Tsz-ben középpontban: az ember

— A mérlegünk most készül, részletes adatokkal tehat még nem szolgálhatok — figyelmeztet beszélgetésünk kezdetén Dékány István, az érd—százhalombattai Bentavölgye Tsz elnöke — de vannak más, fontos kérdések, amiről érdemes szólni. Küzdelmes, nehéz esztendőt hagytunk magunk mögött, ugyancsak próbára tette a szakvezetők eszét, szervezőképességét. Erre már csak azért is szükség volt, mert tavaly vetettük meg az alapját a korszerű gazdálkodáson alapuló, bővített újratermelésnek, a további fejlődésnek. E cél érdekében erőinket három dologra koncentráltuk: a szó igazi értelmében vett vállalatszerű gazdálkodás megteremtésére — a szövetkezeti jelleg egyidejű erősítésével —, az intenzív gazdálkodást szolgáló beruházásokra és az emberek munkakörülményeinek fokozott javítására.

Miközben egy kérdés fogalmazódik bennem — mi lehet az üvegtárlóba zárt makett ott, az iroda sarkában?—, az elnök így folytatja:

— „Formabontó” zárszámadásra készülünk az idén — hogy én is evvel a divatos szóval éljek —, a szokásosnál több szó esik majd a legfontosabbról, az emberről. Az utóbbi években a gazdaságosság, a nyereségképzés, a vállalatszerű gazdálkodás feladatai kissé háttérbe szorították az embert. Kevesebb figyelem jutott olyan problémákra, mint a munkahelyi közérzet, a munkakörülmények javítása, a dolgozók szociális ellátottsága. Most arról is számot adunk a közgyűlésnek, hogyan igyekeztünk tavaly változtatni ezen. Sok mindent tettünk: a korábbinál jóval többet fordítottunk szociális létesítményekre — mosdókra, öltözőkre, étkezőkre —, üdültetésre, külföldi jutalomutazásokra, belföldi kirándulásokra, kulturális célokra. Gyakrabban és rendszeresebben tartottunk termelési tanácskozásokat, mint azelőtt: lényegesen megjavítottuk a belső információt, a táiékozitatást: nagyobb figyelmet szenteltünk a szakmai továbbképzésre. Erre az ipar- szorű termelési eljárások ki- "iskítása. a termelésszerkezet '"'’•szerűsítése miatt is szük- '•óg van.

— Tizenhárommillió forintot ruházitunk be tavaly, kizárólag

1 saját erőből. Ennek jórészét — I mintegy hatmillió forintot — I legnagyobb létesítményünkre, az év végére elkészülő 320 férőhelyes, szakosított szarvasmarhatelepre. Az állattenyésztés tavaly vált főágazattá és a jövőnket elsősorban erre kívánjuk alapozni. Ennek a telepnek a makettjét látja ott, a sarokban; tudomásom szerint

ez lesz az első

tömbösített szarvásrnarhatelep az országban: egy fedél alá kerül benne a 320 tehén férőhelye, az ellető előkészítő, az ellető, az utókezelő, az borjak kutricája, és a 150-es itatásos borjúnevelő. Hozzácsatlakozik a tejház — ahová belga tejvezetékrendszeren jut el a tej a fejőből — és a polipack- üzem, ahol saját üzlethálózatunk számára negyed-, fél- és egyliteres adagokban csomagoljuk a tejet.

— Ha már a beruházásokról esett szó, hadd folytassam a tavaly épült pecsenyenyúl- teleppel. Nyolcszázas törzsállománnyal kezdtük — Vérteshibrid anyákkal — s ma már csaknem ötezres szaporulattal rendelkezünk. Pecsenyenyula- inkat 12 heti hizlalás után exportáljuk, főleg Olaszországba. Aztán építettünk tavaly méregraktárakat, több üzemet, műhelyt korszerűsítettünk és sokat költöttünk a géppark felújítására, illetve bővítésére.

A gépesítésről érdemes több szót ejteni. Egyebek között ennek is köszönhetik, hogy a rossz időjárás miatti terméskiesések ellenére

nyereséges lett

a tsz gazdálkodási mérlege.

— Nálunk évente 900 ezer forintot tett ki a kukoricate/-- mesztés munkabére. Tavaly gépesítettük az egész növény- termesztést. A kukoricánál ily módon 400 ezer forintot takarítottunk meg a munkabéreken. További 650 ezret az őszibarack-termesztésben. Ennek van pozitív oldala is — ugyancsak a gépesítés —, de negatív is: 32 vagon termés helyett csupán tíz vagon leszedéséért kellett munkabért fizetnünk.

— Ekkora volt a terméskiesés?

— Sajnos! A tavalyelőtti súlyos jégverést — ami valósággal megroncsolta a gyümölcsöst — még ki sem hevertük, amikor újabb bajok jöttek: a kései kitavaszodás, a virágzás időszakában beállott hideg és a havas eső nagy kárt tett a rügyekben, s ehhez járult a szokatlanul száraz nyár. A gyümölcstermesztésben a tervezett 2 millió forintos bruttó termelési érték helyett csak 1,2 milliót értünk el.

— Hogyan tudtak ilyen veszteséget „kigazdálkodni”?

— Bizonyos növénykultúrákból a tervezettnél jóval magasabb terméshozamokat sikerült elérnünk, és általában „megfogtuk a pénzt”. Szigorúan ellenőriztük a teljesítményeket, végre valóban csak az elvégzett munkáért fizettünk bért: sehol sem léptük túl az alkalmazotti bérszintet; sokkal több időszaki elemzést, felmérést végeztünk, mint más években. A növénytermesztésben szűkítettük a fajtaszámot: azt termesztettünk, andre adottságaink megfelelőek és gazdaságosak. Ahol szükséges volt, ott cserét hajtottunk végre a szakvezetésben. Szakágazataink önelszámolóak, vezetőiknek nagy önállóságot biztosítunk, de nem engedjük meg a takarékoskodást a talajmegmunkálásban, a növény- és talaj- védelmi munkákban!

A belső szerkezeti átalakítások, a bérmegtakarítások és egyéb intézkedések együttesen eredményezték azt, hogy nyereséggel zárhatjuk a tavalyi évet. E nyereség tíz százalékát — a teljesítménytől függően — szétosztjuk a tagok között. Az 1969. évihez képest egy főr > kétszázalékos jövedelememelkedést terveztünk. Ezt a tervet teljesítettük. Szövetkezetünk összvagyona és — mivel az elmúlt évben nem vettünk fel egyetlen fillémyi hitelt sem — tiszta vagyona

tizm'lllóval emelkedett:

eléri az 55, illetve a 40 millió forintot.

— Néhány szót — befejezésül — az idei tervekről.

— Ez évi tervünkben nem

szerepelnek nagy összegű beruházások. Annál többet szeretnénk fordítani szolgáltató- hálózatunk fejlesztésére — Érd után saját üzletek építését tervezzük Százhalombattán is. amelyekben saját termékeinket árusítjuk — szociális létesítményekre és a szarvasmarha-állomány negativizálá- sára. __

Ny. É.

zonyítvány megszerzését írja elő. Ebből a szempontból állandóan fertőzött területnek kell tekinteni a Pakisztántól keletre Vietnamig terjedő területet. Oltási kötelezettség áll fenn olyan országba utazás esetén is, amely a beutazást ilyen bizonyítványhoz köti.

A szocialista országok /. ószövetségeinek tanácskozása Moszkvában

Darvas Józsefnek, az- írószövetség elnökének vezetésével hétfőn íródelegáció utazott Moszkvába a szocialista országok írószövetségei vezetőinek tanácskozására.

BUKAREST

Fénycsőreklám

ötmillió forint értékű neonberendezés szállítására kapott megrendelést a román külkereskedelemtől a miskolci Finommechanikai Javító Vállalat.

MOTOROK - SZÁZSZÁMRA

Sok száz motor készül naponta az ÉVIG ceglédi gyáregységében. A képen az egyik alapművelet: a tekercselés.

Foto: Urban

Még egy kis türelmet

Á

llandó tudósítónk, Kelemen János hívta fel a figyelmünket Gödöllőn Kaszab Mária lakásügyére. Mint írta, várható, hogy a Knézich Károly utca 12. szám alatti egy szobából álló lakás rövidesen összedől, annyira rossz állapotú. A tanács már többször megígérte, hogy rendbe hozatja az épületet, de a sok sürgetés ellenére sem történt még változás.

A kérdéses ház messze kinn a külvárosban található. Meredek domboldalon füvekbe-bokrokba kapaszkodva lehet megközelíteni. Valóban, már csak az imádság tartja a lelket a hajdani kúriában. Nem tudják megmondani, hogy mikor, de valószínűleg nem sokkal a szabadságharc után hegyi nyaralónak készült. A felszabadulás után államosították, több lakásra osztották, s azóta sem sok gondot fordítottak rá. Az is biztos, hogy az ott lakók sem tettek keresztbe egy szalmaszálat az állag- megóvásért. Nemcsak az udvar és a ház külső képe bizonyítja ezt, hanem az említett félj árat is. Több tucat ember liheg, csúszkál, kapaszkodik a domboldalon fel-le, de képtelenek saját hasznukra egy téglalépcsőt építeni. Amikor megkérdeztem, hogy miért nincs Ilyen, azt mondták, nem érdemes lépcsőt vájni, mert a lezúduló víz úgyis kimossa. Az agyagot igen, de a beépített fát és téglát nem.

Kaszab Máriáék egy szobájában jelenleg nyolcán laknak. A kétablakos nagy helyiség nagyon rossz állapotban van. Szimpla ablakok, a keretek alig tartják az üveget. Szörnyű dolog öt gyereknek, három felnőttnek így összezsúfolódni, mert a különálló konyhát télen nem használják — mégis mindez az elhanyagolt rendetlenséget, az általános piszkot nem igazolja.

A bejárat: még festetlen belső ajtó és szélfogóknak vastag külső ajtó. Ezt most tétette fel a tanács, miután az ajtótok teljesen elkorhadt.

Biztos, hogy vigasztalan körülmények. Azonban Kaszabék- nak és lakótársaiknak már nem sokáig kell itt nyomorogniuk. Amint a Gödöllői Városi Tanács lakásügyi előadója, Gebrucza György elmondta, a házat még ebben az évben lebontják. Itt halad el ugyanis a Budapest—Miskolc gyorsforgalmi út gödöllői szakasza. A nyomvonalba eső és lebontandó házat a KPM- nek kell kisajátítania, és a lakókat kártalanítani. A bérlakásban lakóknak Máriabesnyő felé a fenyvesben építenek kis lakótelepet. Kaszabék is ott kapnak majd megfelelő, közművesített lakást.

A modern új otthonban, ahol szülőknek és gyerekeknek megfelelő helyük lesz, talán a kedvük is megjön rendezett kö rülmények között lakni.

(komáromi)