Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Mi az a „citrancs" ? Jobb a város déligyümölcs-ellátása Évek óta nem volt ilyen jó télen Cegléd déligyümölcs-el­látása. A narancs a tél eleje óta szinte kifogyhatatlan a bol­tokból, több fajtát árusítanak belőle. Van füge, mazsola, gyakrabban volt banán és na­gyobb mennyiségben, mint az előző években. Egyedül dato­lyát és a földimogyorót hiá­nyolják a csemegézők. Citrom­ból és a vitamindús — gyo­morbetegeknek előnyös — gra­pe fruitból, amelyet a ceglé­diek „citrancs”-nak nevez­nek színe és íze miatt, szintén bőven jut a zöldség­gyümölcs és élelmiszer-cseme­ge boltokba. VITA Középkorú apa és nagy­hajú fia baktat a ceglédi utcán. Egy fiatalokból álló társaság közeledik feléjük, zajonganak, bömböl a rá­diójuk. — Látod, ilyenek vagytok mind, mai fiatalok. Egy fil­lért sem értek. így az apa, és még foly­tatná mondókáját, de a kö­vetkező látvány beléfa- gyasztja a szót. Két javako­rabeli férfi tántorog része­gen a fiatalok mögött. — Akááácos úúút... — bömbölik talán hangosab­ban. de feltétlenül hami­sabban, mint a rádió. — Ti meg ilyenek — kontráz a fiú. — Hallgas, mert kapsz két pofont, taknyos! Aztán mennek csendben, békésen tovább. (szalontai) Nyolcszor tartottak KISZ- esküvőt, ötször bensőséges névadó ünnepséget a ceglédi Kossuth Tsz fiataljai a múlt évben. NEMZEDÉKI < í PEST MECYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ÉS CÉG XV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1971. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK A KOSSUTH MÚZEUMBAN Megnyílt a pályaválasztási kiállítás MEGNŐTT A VÁLLALATOK SZAKEMBERIGÉNYE Hónapok óta foglalkoztatja a kérdés a 14 éves gyereke­ket és szüleiket: melyik pá­lyát válasszák? Az osztályfő­nökök lassan már négy éve figyelik tanítványaik érdeklő­dési körét, fizikai képességét, hogy megfelelő szakmát, hiva­tást javasolhassanak pálya- választáskor. A fiatalok helyes irányítása eredményezhe /. csak azt, hogy egyéni érdekük és a népgazdaság érdeke ne kerüljön szembe egymással. A pályaválasztással kapcsolatos tennivalók decemberben, ja­nuárban róják a legtöbb fel­adatot a tanárokra. A segítségadás hathatós je­leként decemberben megjelent a Pest megyei Pályaválasztási Tanács tájékoztatója. Ezt már a szülők is forgatják. A csalá­di döntések meghozatalához nagy segítséget nyújt a ceglédi ipari szakmunkás- képző intézet pályaválasz­tási kiállítása, amely ked­den nyílt meg a Kossuth Múzeumban. Petrányi Ferenc, az intézet igazgatóhelyettese megnyitó- beszédében elmondotta, hogy a ceglédi vállalatok sokat tö­rődnek a szakmunkás után­pótlás képzésével. Különösen az ÜTGÉP, a Május 1. Ruha­gyár, a DÁV érdemel elisme­rést. A Fűrész- és Hordóipari Vállalat új hordógyárat léte­sít Cegléden. A gyár alapozá­sát még el sem kezdték, a ká­dártanulók már készülnek le­endő szakmájukra. A vállalat jelentős anyagi áldozatok árán rendezett be számukra tanmű­helyt. Tanulónak a rendes ösztöndíjon kívül társadalmi ösztöndíjat ad. Jövőre ismét indítanak első osztályt, és mire felépül az új gyár, kész szákmunkásokkal indulhat a termelés. költött műszerekre, hogy a tanműhely felszerelése ne maradjon el a korszerű követelményektől. Ízléses tanboltban sajátíthat­ják el a gyakorlati munkát az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat leendő dolgozói. A Május 1. Ruhagyár az Eötvös téren a város legszebb tanmű­helyét rendezte be. A vállala­tok tudiák, hogy az utcáról nem lehet szakmunkást fel­venni, maguknak kell kiké­pezni őket. Annyira megnőtt a vállalatok beiskolázási igé­nye, hogy az igényelt létszám­nak talán csak a felét tudja felvenni a ceglédi iskola. A keddi megnyitóra csak az iskolaigazgatók, pályaválasz­tási felelősök, osztályfőnökök kaptak meghívót. A pedagógusok a közeli napokban közös látogatá­son hívják fel a tanulók figyelmét az egyes ipari, kereskedelmi, vendéglátói szakmákra. A mú­zeum^ időszaki kiállítóterme január 30-ig áll a pályavá­lasztás előtt álló fiatalok rendelkezésére. Sz. A. A DÄV 30 ezer forintot Az asszonyok gyorsabban oltanak' Elnőiesedtek a szőlők MA DÉLELŐTT Kibővített bizottsági ülést tart a városi KISZ-bizottság Ma délelőtt kilencórai kez­dettel a Fegyveres Erők Klub­jában kibővített bizottsági ülést tart a KISZ ceglédi vá­rosi bizottsága. Első napirendi pontként a városi KISZ-bizottság múlt évi munkáját és idei politikai fel­adatait tárgyalják meg. A té­ma előadója Balog György vá­rosi titkár. Ezt követően a vá­rosi bizottság és a vb 1971 el­ső félévére készülő munkater­vét ismerteti Kóváts Zoltán politikai munkatárs. Végül személyi kérdésekről dönte­nek. GŐZ HELYETT FÜST ÖMLÖTT Meggyulladt a Nehéz volt az oltás A szemes termények, áb­ráit- és szálas takarmányok szárításához gyorsszárítási el­járásokat alkalmaznak. A szá­rítási művelet meglehetősen tűzveszélyes. Különösen ak­kor, ha a termény üzemza­var folytán megreked a gé­pek szárítókamráiban. Ez tör­tént a napokban a Pest me­gyei Gabonafelvásárló és Eeldolgozó Vállalat Kölcsey téri körzeti üzemében. A Közraktár néven ismert telepen egy Heyd-típusú, több emelet magasságú szá­rító működik. Egyik kezelője, József Sándor évek óta dol­gozik már a gép mellett. Je­lenleg éppen tengerit szárí­tottak a takarmánykeverő üzem részére. A berendezés két szekrényében ötven-ötven mázsa morzsolt tengeri volt. Ellenőrzésük közben, hajnali öt órakor József Sándor gya­nús füstszagra lett figyel­mes. Okának felderítésére az oszlopos szárító első szint­jére sietett. Ott a szokásos gőzképződés helyett most füsSöt észlelt. A földszintre rohant vissza, intézkedni. A közelben dolgozó Tomcsá­nyi Lászlóné jött segítségé­re kézi tűzoltókészülékkel, majd a tűzoltóságot is érte­sítették. Á kézi oltókészü­lékekkel csupán a szárító ol­dalán előtűnő nyílt tüzet szüntethették meg, a szek­rényben levő tengeritömeg tovább parázslóit. A kivonult tűzoltóknak nagy körültekintéssel kellett eljárniok. Fennállott a veszély, hogy ha a parázsló tengerit vízzel árasztják el, a keletkező gőz szétveti az egész beren­dezést. Ezért élőbb permetszerű vízköddel akadályozták a tűz terjedését, miközben a másik rekeszben levő tengerit minden káro­sodás nélkül kifolyatták. Ez­után kezdték meg az égő rész fokozatos kiürítését és oltá­sát. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a szárítóba ke­rült nedves léha és csutka­hulladék okozta, amely a szekrény bordázatára ra­kódott le. Mivel ez kívülről nem észlelhető, a kezelők nem felelősek a tüzért. (Jakab) Lottó-hír A 49. heti lottó tárgynyere- mény-sorsoláson két „élés­kamra” és- egy 9000 forintos vásárlási utalványt nyertek a ceglédi játékosok. Szerencsés volt az 52. játékhét is. Ez al­kalommal négy 2000 és egy öt­ezer forintos utalvány talált gazdára. Az év első rendkívüli tárgy- nyeremény-sorsolásán, ahol az 1. heti szelvények kerültek a szerencsekerékbe, öt 2000 és egy 5000 forintos vásárlási utalványt sorsoltak ki. A má­sodik hét hozta az idei első négyest. A boldog nyertesnek 57 423 forintot fizetnek ki az OTP ceglédi fiókjában. Kőzép-Dunántúl történelmi borvidékein, Csopak, Somló, Badacsony, Balatonfüred, Sop­ron és Bársonyos környékén megkezdték a szőlőszaporító­anyag előkészítését. A vidék termelőszövetkezeteiben együttesen 5 millió vadalanyt oltarjpk be bor- és csemege- szőlő-fa j tákkal. A piackutatások és a ter­melőszövetkezetek kérése alap­ján a fajták k'.'zül nagyság­rendben a szürkebarát vezet, majd a tramini, a ,rizling­szilváni, a muskát otíonel és a sardone következik. Az ültetvénytervező vállalat balatonfüredi területi köz­pontjának vezetője szerint ér­dekes jelenség, hogy amíg né­hány évvel ezelőtt még csak férfiak, a szőlőtermelő gaz­dák forgatták az oltókést, az utóbbi esztendőkben mindin­kább elnőiesedett ez a mun­ka. Tapasztalatok szerint az asszonyok gyorsabban oltanak és a szaporítóanyag minősége sem marad el a követelmé­nyektől. LENINGRADBAN hétfőn megkezdte munkáját az 57. nemzetközi szőrmeaukció, amelynek első vásárlója egy angol szűcscég volt: 250 da­rab nercet vásárolt 15 dollá­rért darabonként. MAGYAR SCHUBERTÉKÉNT ÜNNEPELTEK Nótái felcsendülnek a Kossuth adón Cegléden élt a komponista főjegyző A magyaros dal, a magyar műdal száz évvel ezelőtt már majdnem kiszorította igazi helyéről, a nép ajkáról az igazi népdalt, népzenét. Mint­hogy a „népi” és a „népies” fogalom tisztázása a zené­ben nem történt meg egyér­telműen, sokan ma is összeté­vesztik a tiszta forrásból ere­dő népdalt és a népies dalt, vagy nótát. A nótakedvelőknek szerez örömet vasárnap délután a rádió. A Kossuth adón 17.10- kor elsőként Simonffy Kál­mán nótáiból hangzik el né­hány. A jeles dalkompomsta több évig lakott Cegléden. Mit tudunk az életéről? \ 1832-ben született Tápió- szelén, 1885-ben halt meg Budapesten. Főhadnagy volt a szabadságharcban, Világos EGY 56 ÉVES spanyol férfi égy rokona segítségével hét­főn harakirit hajtott végre magán. Minthogy a hagyomá­nyos szamuráj-kard hiányzott a családi kelléktárból, egy olló is megtette. Az akció nem sikerült tökéletesen: aligha­nem az öngyilkosjelölt nem volt .birtokában a megfelelő „technikának”, s így meg­úszta a dolgot. Súlyos sérü­léssel szállították kórházba. után Cegléden lett főjegyző. Működése alatt dalárdát szervezett és vezetett a vá­rosban. 1860 körül a legte­hetségesebb dalköltőként tart­ják számon. Petőfi, Vörös­marty verseire írt dalai va­lóban sikerült művek. A ze­neszerzéssel nem hivatássze­rűen foglalkozott, műked­velő volt, mint kortársai: Pa- lotási János, Nyiznyay Gusz­táv, Szénffy Gusztáv. Bár éppen Szénffy figyelmezteti egyik levelében Simonffy Kálmánt, hogy a „generál- basszus elemeivel ismerked­jék meg alaposan”. „Te oly közel vagy Pesthez — írja —, zeneszerzőnek hivatva vagy. Te ezen pályának gond nél­kül szentelheted idődet, ...van­nak dolgok, amelyeket az anyatejjel nem szívhatunk magunkba.” Műveinek zenei feldolgo­zását mások végezték el. Dal­termése alapján „magyar Schubert”-ként ünnepelték korában, pedig régen túlhala­dott szemlélete a reformkori nemesség nézeteivel volt ro­kon. Később országgyűlési kép­viselő lett, és ilyen minő­ségben sokat harcolt a Ze­neakadémia létrehozásáért. Híresebb dalait ma is is­merjük: Ez az én szeretőm..., Ha meghalok, csillag leszek, Jaj, de magas ez a vendégfo­gadó. (sz—ó) A legszebbet is összegyűri Ragasztás második műszakban Plakátnézők, rongálok A mai ember sok hírt tud meg a tévéből, rádióból, újsá­gokból, mégsem megy el anél­kül egy ízléses plakát mellett, hogy meg ne nézze. Németh Gézát már sokan akkor kö- rülállják, amikor friss plakát- enyvvel keni a hirdetőoszlo­pot. — Mi van a plakáton? Mért ragaszt ide is? Jobb mozimű­sort nem tud felragasztani? — Munkáját száz és száz véle­mény, kritikai megjegyzés kí­séri. — Nem könnyű a falragasz­tó dolga. — mondia Németh Géza. — Fiavonta átlag kétezzr darabot ragasztunk ki Cegléden, kol­légámmal, Millik Jánossal. A plakátenyvet már két nappal FONTOS TUDNIVALÓK Tanfolyamon készülnek fel polgári védelmi oktatás előadói A lakosság kötelező idei polgári védelmi oktatásáról kértünk tájékoztatást a polgá­ri védelem városi parancsno­kától. — jelenleg a tanfolyamok előadóinak felkészítése fo­lyik — mondotta a parancsnok. — Az előadók főleg pedagógusok és a polgári védelemben szak- szolgálatra beosztottak. Ceglé­den 15 előadót képezünk ki, akik kizárólag — az üzemek­ben, hivatalokban és egyéb munkaterületeken szervezett oktatáson kívül — azoknak tartanak kiképzést, akik nem vállalatoknál dolgoznak (ház­tartásbeliek, kisiparosok stb.). A lakosság kötelező polgári védelmi oktatásának kezdési időpontjáról még nem kap­tunk tájékoztatást, előreláthatóan ősszel kez­dődnek az előadások. — A tanfolyamon minden 14 és 65 év közötti férfi és 14 és 60 év közötti nő köteles részt venni. Az előadások lá­togatása alól mentesítik azokat a szülőket, akiknek 6 éven aluli, vagy három 14 éven aluli gyermekük van. Nem kell előadásra járniuk azoknak a nőknek sem, akik négy hó­napnál régebben terhesek. Mentességet kaphatnak a csökkent munkaképessé­gűek, és azok. akik a tanfolyam idő­tartama alatt kiküldetésben. illetve igazoltan távol vannak. Ideiglenes halasztást kaphat­nak a tanfolyam hallgatása álól a betegek, természetesen, ha betegségükről orvosi igazo­lást kérnek. — Aki a polgári védelmi ok­tatásról igazolatlanul hiány­zik, ezer forintig terjedő pénz­bírsággal büntethető szabály- sértést követ el — mondotta a polgári védelem városi pa­rancsnoka. (csat-) előtte be kell áztatni, és egy este bizony egy vödörrel el­fogy. — Hogyan lett plakátra­gasztó? — Nyolc éve már, hogy a hirdetővállalat ceglédi kiren­deltségére több ezer választási hirdetmény érkezett. Kaczur Pálék alig győzték már a ra­gasztást, ott lakom a szom­szédban, megkértek, segítsek egy kicsit. „Leragadtam” én is, azóta csinálom. Hegesztő vagyok különben, a plakátra­gasztás csak esti foglalkozá­som. Mindegyik pontos mun­kát igényel. — Vannak-e titkai a plakát­ragasztásnak? — Eszközei közismertek: ko­rongecset az enyvezéshez, si­mítókés, a régi papír lefejté­séhez, simítókefe a kifeszítés­hez. Leszedem a régi falra­gaszt, bekenem az új hirdet­mény hátulját, azután jól ösz- szegyűröm, és amíg az issza az enyvet, bekenem a falat, és mehet rá a plakát. — Hiszen közben összegyűr­te? — Persze! Ragasztás előtt minden vastagabb papírból ké­szült hirdr-J nyt összegyűrök, egy nagy labda lesz belőle. Ügy jobban issza a ragasztót. Még a legcsinosabb fürdőru­hás hölgyeket ábrázoló plakát is csak összegyúrás után kerül a falra, de aztán szíve­sebben simítókefézem, hogy jól tapadjon. — Mekkora utat kell be­járni egy-egy este? — A megrendelők azt szeret­nék, ha csak a központban kerülne a falra a hirdetmény. 91 hirdetőberendezés van a városban, oszlopok, vashenge­rek, fatáblák, fémtáblák, vit­rinek, és kijelölt falak. Sok helyen örülnek, hogy a házuk falára ragasztom a friss hir­detményt, nem kell messze menni, hogy megtudják, mi van rajta. Kétszáz példány a legtöbb, ami mostanában jött, bizony bejárom vele a városi- ilyen hidegben megdermed az enyv is, nehezebben ragad a papír. A múltkor is frissen lehúztak egy totó-lottó plakátot az oszlop­ról, és a fürdő előtti KRESZ- táblára borították. Még sze­rencse, hogy nem lett közle­kedési baleset belőle. Szeren­csére egyre kevesebb az ilyen felelőtlen ember. — Placare, kiabálni. Ebből a latin szóból származik a pla­kát szó. Kiabálnak-e a mai plakátok, van-e tapasztalata a hatásukról? — Az apróbetűseket nem ol­vasom végig, nehéz azt olvas­ni. A többi tetszik, különösen, ha színes. Ha moziműsort ra­gasztok, a fiatalok mindjárt föl is világosítanak, melyiket érdemes megnézni. „Ez ócska.” ..Ez klassz” — mondják. S ha rosszul játszik a CVSE íut- ballcsaoata, vagy netalán ki­kap, hétfőn reggel darabokban lógnak a meccset hirdető pla­kátok ... (szabó) Farsangi cigánybál A ceglédi Alföldi Étterem az idén is megrendezi hagyo­mányos cigánybálját. A han­gulatosnak ígérkező mulat­ság február 3-án, szerdán este lesz és Zsákai Ferenc és népi zenekara húzza a talpalávalót Bő választék lesz ételből, ital­ból, éjfélkor a tombola után választják meg a bál szépség­királynőjét. Az érdeklődés máris nagy. Nagykörösről és a járás szinte valamennyi községéből érkez­nek vendégek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents