Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
PEST *i te vei 1971. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK Hajógyári küldöttség dereknél .. „. * „ ■ • ■ . ■ - • *»trí‘ '':7í;y ’: •; ; ‘ ■ A ' & ' ?7*3 •’ ■ <&■>. ;i (> ■ ' ’ ^ i’ . .3 ■ - / 1 ■ ■ “••-V ■ ‘#777 jr ■> V ; 77:7 * -K; 7 V "•- ■ : /...■V-..- ; ■.• .-. . tfÄ-ivr.' •' - • /£, "\ • .. : * */y V - v * V- /? ; V- x Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Gdansk, Gdynia és Szczecin hajógyári és kikötői munkásainak küldöttségét. OTP-TERVEK (Folytatás as 1. oldalról.) IV. ötéves terv lakásprogramját jó starttal kezdjük. Milyen az OTP prognózisa az elkövetkezendő öt esztendőre? — Először talán a számokat. Várhatóan 1975-re a betétállomány meghaladja a hárommilliárd forintotl Terveink szerint ebből több mint 2,5 milliárd kölcsönt adunk. Tizennégyezer lakás épül majd az OTP segítségével. — És a TV. ötéves terv első esztendejének feladata? — A lakásépítkezésekről már beszéltünk. A megyei tanáccsal kötött együttműködési, programunknak ez az egyik pontja. De a telekgazdálkodás pénzügyi lebonyolításának feladatát is mi kaptuk meg. öt év alatt mintegy kétezer katasztrális hold nagyüzemi művelésre alkalmatlan földet értékesítünk. A telkek iránti érdeklődés megnőtt, s valószínűleg a lakosság jövedelmének emelkedésével tovább fokozódik. A kínálat bővítésével, szeretnénk az árakat csökkenteni, mindenkinek hozzáférhetővé tenni. — Idén épül az érdi OTP- fiók és szolgáltatóház, mely első jelentős lépésünk a lakosság jobb ellátásáért. Több szövetkezettel és megyei vállalattal közösen építjük, és szeretnénk ha a megye legnagyobb községének ellátási gondjait csökkentené. — A mezőgazdasági hitel nem aratott különösebb sikert a megyében, hiszen mindössze nyolcmillió forintot vettek igénybe. — Idén valószínűleg több pénzt fogunk a kisáruterme- lés fejlesztésére adni, hiszen megváltozott a hitelkonstrukció, kedvező feltételeket biztosítunk hiteligénylőinknek. Az Országos Takarékpénztár távprognózisa szerint több mint hárommilliárd forintot tesznek a megye lakói takarékba. És hogy milyen ütemben, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az OTP-sek vállalkozni mertek Kapacitást keresünk M 3 mm-nél kisebb, forgácsolt csavarok gyártására, 50—100 000-es sorozatnagyságig, zatnagyságig. Gar.z Műszer Művek Árammérő Gyára Kooperációs-csoport Gödöllő, Erzsébet-park Telefon: Gödöllő 11., 219-es m. á. május elseje tiszteletére a kétmilliárd forintos akcióra. — mka — Hazánk az érdeklődés középpontjában (Folytatás as 1. oldalról.) országban kétségkívül Magyarország került az érdeklődés középpontjába. A finn rádió, tv, valamint a Helsinkiben megjelenő reggeli lapok vezető helyen részletesen beszámolnak a magyar küldöttség programjáról, Fock Jenő miniszterelnök Helsinkiben folytatott hivatalos tárgyalásairól. valamint a Finn —Magyar Kereskedelmi Egyesület esti ünnepi ülésén tartott előadásról. A lapok kivétel nélkül kiemelik azt a tényt, hogy a tárgyalások folyamán a felek behatóan tanulmányozták az Európai Biztonsági Konferencia összehívásának feltételeit, érintették az európai biztonság megszilárdítását elősegítő tényezőket. Gazdasági kérdésekről szólva a tárgyaló felek kicserélték véleményüket az európai gazdasági integráció fejlődéséről. A lapok megállapítják: a finn —magyar kapcsolatokat te- ! kintve különösképpen a ke- j reskedelem továbbfejlesztésé- 1 nek kérdéseit vizsgálták meg. Megegyeztek abban, hogy ezen a téren a szakértők között folytatják majd a megbeszéléseket. HENGERÓRIÁS GÖDÖLLŐN (Folytatás az 1. oldalról.) dett. Motorelőmelegítés közben megégette a kezét és repülőgépen hazahozták. Ezek a távok utak sok meglepetést, élményt rejtegetnek. Van, mikor egy vasúti átjáróViharfelhők (Folytatás az 1. oldalról.) s így nemcsak a levél- és cso- magíorgalom bénult meg a brit szigeteken, de a távirati összeköttetés is. Csak a telefon működik, részint mert a központok jó része automatikusan működik s a gépek nem sztrájkolnak, részint mert a telefon- kezelők más szakszervezethez tartoznak. Harmadik problémaként sorolhatjuk — hogy csak a gondok nagyját említsük —az ismét kiéleződött észak-írországi helyzetet. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközösségben kirobbant válsál got nem a dél-afrikai fegyver- szállítások mellett való konok kitartás simíthatja el, csakis az, ha London eláll ettől a tervétől. Az sem kétséges: a postássztrájk és hasonló munkaügyi problémák azzal nem nyernek megoldást, ha életbe léptetik a készülő szakszervezet- és sztrájkellenes törvényt, azzal csak olajat öntenek a tűzre. Miként az észak-írországi helyzet javulása sem az eddigi politika folytatásától várható — hiszen ez csak új meg új krízishelyzeteket idézett elő —, hanem egyedül attól, ha a polgárjogi mozgalom jogos követeléseinek tesznek eleget. nál órákat kell időzni, engedélyre várva. Előfordult, hogy erősen lejtős útvonalon hiába fékeztek, csúszott a jármű és sodort mindent, ami útjába került: fákat, villany- és tele- fonoszlopökat beretvált. A csehországi Sokolovban egy hidat kellett daruval megemelni, hogy a beremendi rakomány tovább gördülhessen. Kérges László 30 éves, nős, egy gyermek apja. Sokat van távol a családjától, de ezzel számolt 6 éppúgy, mint társai. Aki a Hungarocamionhoz szerződik, az egyenlő a távol- léttel. A családdal az utak mentén írt levelek költik ösz- sze őket, és ha megérkeznek, előkerül a táska, a madárlátta eledellel... Délután 4 óra. Megjöitt az engedély. A szállítmány indul. Felzúg a motor és a métereket kilométerek követik. Lassan haladva jutnak a cél felé.'Az utánuk küldött jókívánság pedig ezúttal —foggal — módosult: „Jó széles és magas utat!” Csiba József Az OKP és Gramsci Két nagy éviordulóról emlé- ktz-i.v meg ezexoen a napuKoan az olasz munkásosztály: 1321. január 21-eu, Livornoi>an aia* a.ült meg az Olasz Kommunista Párt; lbJl. januar üú-an született Antonio Gramsci, az első nagy olasz marxista forraual- mar, az Olasz Kommunista Pált megalakításának legtti- emeikeüüuű aiakja. Gramsci és közvetlen harcostársai — Togliatti, Terraccini, Montagnana — erdeme az, hogy az első világháború idején és a huszas évek elején a marxizmus—le- ninizmus benatolt az olasz munkásmozgalomba. Mikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új időszakot nyitott az emberiség életében, Gramsci és harcostársai felismerték, hogy az olasz munkásosztály nem juthat előre harcában forradalmi párt nelküL Az Olasz Kommunista Párt megalakulása a szocialista pártok tehetetlensége miatt az olasz társadalom mélyreható szükséglete volt. Az ötvP akkor jött letre, amikor a tőkés rendszer a háború és az Októberi Szocialista lorr unalom nyomán mély válságba került. Lbben az időben az olasz munkásosztálynak olyan pártra volt szüksége, amely egyseges forradalmi elméletet vall, amely kijelöli a demokrácia védelmének stratégiáját. Az új pártnak a fegyveres fasiszta erőszak viharáoan és a szocialista párt bénító, reformista politikája ellenére kellett szervezkedését és a tömegek megnyerését megvalósítania, Gramsci vezetésével nehéz ideológiai és politikai munkával kellett a pártból marxista—leninista szervezetet teremtenie. A fasizmus elleni harc volt az a próbakő, amelyen az új forradalmi munkáspárt felmérhette történelmi funkcióját, politikai álláspontjának helyességét, a tömegek irányítására való képességét. Az OKP nagy érdeme, harcra mozgósító tette volt, hogy amikor az 1926. novemberi rendkívüli törvények eltörölték a demokratikus rend utolsó maradványait is, kijelentette; a fasizmus elleni harcot folytatni kell. A fasiszta diktatúra elleni megalkuvás nélküli harcban az olasz kommunisták rendkívüli hősiességet tanúsítottak és mérhetetlen áldozatokat hoztak. A különbíróság 4671 elítéltje közül 4030 kommunista volt, s ezek összesen 23 ezer év börtönbüntetést kaptak. Áldozatul esett Antonio Gramsci, a párt megalapítója és vezére, akit 20 évi börtönre ítéltek. Ez az ítélet Mussolini fasiszta diktátor szeriiétyéis1 követelésére született: „Meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését 20 évre” — mondta Mussolini. Gramsci az embertelen szenvedések következtében fogságának tizedik esztendejében meghall. Mussolini akarata mégse Lelj estin, mert Gramsci tízéves fogsága alatt is halnatatlau erteau politikai, filozófiai és esztétikai írásokat készített. Egész élete forradalmi kiállás volt a pártért, a munkásosztályért, az olasz népért. Példamutatasa lelkesítette az egész partot. A kommunisták példáját követve a fiatalok ezrei sorakoztak fel a szocializmus eszméi mellett az ország eletenek legsötétebb éveiben is. Mikor Mussolini fasizmusa összeomlott, az oiasz nép felszabadító háborút K&zdett a hitlerista csapatok ellen. Itt is a kommunista part auta ki elsőnek a felhívást a fegyveres harcra, s a partizán harcosok nagy többségé a part zászlaja, a txarioaiüi urigáuok looogoja alatt küzdött, az oiasz kommunisták nagy véraidozatokat hozlak. A 350 ezer partizán közül 210 ezren voltak garibal- úisták, a 70 ezer 930 hősi halott közül 42 ezer 558-an. Az OKP a fegyveres harcok mellett világos politikai irányt mutatott, megmutatta, ki az ellenség, akire a csapásokat irányítani kell, megőrizte az egység szellemét, leküzdve a pártok és csoportok önzését, hazafias és forradalmi bátorságot tanúsított. A háború után a külső és a belső imperialista tevékenység hatására megbomlott az olasz munkás- és demokratikus mozgalom egysége. A kommunistákat kizárták a kormányból. Az imperialista erők céija az volt, hogy meggátoljanak minden gazdasági és társadalmi reformot, s Olaszországot szorosan az amerikai imperializmus agresszív politikájához kössék. Az OKP nagy érdeme, hogy — felismerve az ellenség támadásának céljait — ellenakciókra szervezte az olasz munkás- és dolgozó tömegeket. Az egységért folyó harc sikerei tettek lehetővé, hogy hatásosan szean- beszálljanak a reakció támadásaival és újra szervezzék a dolgozó tömegeket a demokratikus fejlődés alapvető bázisának megteremtéséért. A tavalyi községtanácsi választások eredménye bizonyítja, hogy az OKP jelentősen növeli befolyását a tömegek között. Jellemző adat a párt befolyásának növekedésére, hogy az 1946-os parlamenti választásokon 4.3 millió, az 1968-as választásokon pedig 8,5 millió ember szavazott a kommunista pártra. A Gramsci és forradalmár- társai által egy fél évszázada létrehozott OKP ma már olyan politikai tényező az olasz társadalomban, amelynek szava rtiind nagyobb súllyal esik lát- ba az országos politika * Megformálásánál. A magyar kommunisták forró osztálytestvéri üdvözletüket küldik az 50 éves évforduló alkalmából az olasz kommunistáknak. Kongresszusi útmutatás TETTEK SEREGE A NŐK ÉRDEKÉBEN Beszélgetés a váci városi pártbizottság titkárával Az MSZMP Központi Bizottságának tavaly februári határozata, majd a pán X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének, az élet- és munkakörülményeik megjavításával kapcsolatos feladatoknak és lehetőségeknek. Mi történt a párthatározat nyomán, milyen intézkedésekkel igyekeztek könnyíteni a termelőmunkában és a gyermek- nevelésben egyaránt helytálló munkásnak helyzetét Vácott? Erről beszélgettünk Papp Józseffel, a városi pártbizottság titkárával. — Városunkban több, mint tizenötezer nő él, közte 9081 munkaképes korú; a foglalkoztatottak száma meghaladja a 8900-at. Ha ehhez hozzáteszem, hogy közülük több, mint 6900-an az iparban dolgoznak, mindjárt következtetni is lehet a munkásnők élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló feladatok nagyságára. Ráadásul — felméréseink szerint — a dolgozó nők 17 százaléka egyedülálló anya, 13 százaléka pedig sokgyermekes. — Hogyan fogadták Vácott a KB határozatát? — Néhány héttel a határozat megjelenése után a városi pártbizottság intézkedési tervet dolgozott ki, amely egyben segítséget, útmutatást is adott a pártszervezeteknek feladataikhoz. Az intézkedési terv minden pontjához határidőt szabtunk, megneveztük a személy szerinti felelősöket, végrehajtásáról pedig a pártbizottság nőfelelősét rendszeresen beszámoltatjuk. A nőmozgalom ismeretes átszervezése után minden munkahelyen megválasztották a nőfelelősöket, őket három alkalommal hívtuk össze eddig, részint, hogy politikai-módszertani segítséget adjunk munkájukhoz, részint pedig, hogy magunk is tájékozódjunk. Legutóbbi megbeszélésünkön, december 18-án már sok konkrét intézkedésről adhatták számot. — Mielőtt ezekről beszélne, engedjen meg egy kérdést: a párthatározat különbséget tesz a nők élet- és munkakörülményei között. Az utóbbiadon elsősorban a munkahelyi adottságokat, az üzem vagy intézmény szociális ellátottságát, a munkaszervezést, az üzemi légkört értjük. Az életkörülmények ennél jóval általánosabb, szélesebb fogalmat jelölnek, amibe a lakásviszonyoktól a szolgáltatások színvonaláig, az áruellátástól a közművesítésig, a közlekedéstől a hatóságok ügyintézéséig sokminden beletartozik. Milyen módon igyekszik biztosítani a város vezetése azt, hogy megbízhatóan tájékozódhassék a dolgozó nők életkörülményeiről? Ahhoz ugyanis, hogy javíthasson o körülményeken, mindenekelőtt ismernie kell a gondokat! — Azt hiszem, sikerült megtalálnunk erre is a megfelelő megoldást. A városi Hazafias Népfront-bizottság mellett létrejött nőbizottság vezetőjét, dr. Kéninger Annát azzal a feladattal bíztuk meg, hogy- gyűjtse össze mindazokat a problémákat, amelyeknek megoldása a tanács hatáskörébe tartozik, és gondoskodjék róla, hogy ezek a végrehajtó bizottság, illetve a tar nácsülés napirendjére kerüljenek. — Tettünk mást is. Javaslatunkra a városi tanács felülvizsgálta az üzlethálózatot, az áruellátást, a választékbővítés lehetőségeit, a szolgáltatások helyzetét. Intézkedése nyomán új élelmiszer- perembolt épült a hajógyárral szemben; ez év első felében nyílik meg a Széchenyi utcai új ruházati bolt, egy bisztró és egy élelmiszerbolt a városban; október elsejétől a ruházati-, iparcikk- és cipőbol- tok — a szabad szombat előtti csütörtökön és pénteken — két órával tovább, 18 óráig árusítanak, vasárnaponként a város területén jelenleg 18, április közepétől 20 élelmiszer- és zöldségbolt tart nyitva; a Földvári téren és Deákváron — kísérletképpen bevezették a tej és a péksütemény házhozszállítását: ha beválik, állandósítják. — Ügy tudom, nagy a sorbaállás a városban fűtőolajért... — Sajnos, a hús- és a fűtőolajellátás nem kielégítő. Az a baj, hogy az igények pontos felmérése szinte lehetetlen, mert a környező községek lakossága is Vácott vásárol. Bármily kiszámíthatatlan is azortban a kereslet, egy bizonyos: az ellátást feltétlenül és mielőbb javítani kell! — Milyen konkrét intézkedések történtek a munkakörülmények megjavítására a város üzemeiben? Kezdjük talán a nők bérezésével... — A nők hátrányos megkülönböztetése a bérezésben városunkban nem jellemző. Ha elszórtan előfordul, az első lehető al’ korrigálják. Legalább is az ipari üzemekben, mint oéldául a finomfonógyárban. Az alkalmazotti munkakörökben már inikáibb van rá példa, itt azonban nehezebb is „kiszűrni”. A nagyobb gondot — nekünk is, a gazdasági vezetőknek is — a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkásnők bérezése okozza. A rendelet arról ugyanis nem intézkedik, hogy mi legyen az érintettek bérével a három év eltelte után? És mert nem intézkedik — ez az igazság—, mindaddig nem gondolt rá senki, amíg a probléma akuttá nem vált. Három év alatt sok minden történhet; új gépeket kap az üzem, fejlődik a technológia, s a többi mun- kásnő többet keres az új gépeken, az új gyártási módszerekkel, mint három év után visszatérő, gvakorlatlan társa. Aztán, három év alatt háromszor van lehetőség bér- fejlesztésre. Csakhogy, a gyermekgondozási szabadságon levőknek sehol sem tartalékoltak a bérfejlesztési keretből. Nem is gondoltak rá. Ezért most üzemenként, és egyénenként külön kell megvizsgálni, kidolgozni annak feltételeit, hogyan érhetné utol mielőbb az érintettek bére a többiekét. — Vannak a bérezésnek más összetevői is, s én most ezeket szeretném kiemelni. A nálunk alkalmazott bérstatisztikák iparáganként tüntetik fel az átlagbéreket. Ezek tanulmányozásakor kitűnik, hogy a munkásnők átlagbérszintje jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Az ember először felháborodik; aztán a számok mögé néz, és kiderül, hogy ennek — egyebek között — az az oka, hogy bizonyos iparágakb a kvalifikált szakmákban főként férfiak dolgoznak, a betanított és segédmunkások többsége viszont nő. Márpedig világos, hogy a szakmunkást jobban fizetik, mint a segéd- vagy betanított munkást. A szakmunkásbizonyítvány megszerzéséhez viszont mindinkább elengedhetetlen a nyolc általános iskolai végzettség. Vácott azonban kb. 5000-re tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek nincs meg ez a végzettségük. És ezeknek — 32 százaléka nő! Ezért is üdvözöltük örömmel és tartjuk követésre méltónak a Forte gyárnak azt a kezdeményezését, hogy kihelyezett osztályokat szervezett a dolgozók általános iskolai tanulásának megkönnyítésére; a szakszervezeti bizottság könyvekkel és tanszerekkel látta el a jelentkezőket, s a tanítás egy része — tekintettel a családanyákra — munkaidőben történik. Szeretném mee®vőzná a gazdasági vezetőket; ne ijedjenek meg ettől az „időveszteségtől”, higgyék el, a termelésben később visszatérül! — A bérezéssel függ össze a nők vezető munkakörökbe állításának kérdése is. Javaslatunkra egyes üzemek tavaly, felmérték, hogyan lehetne bővíteni azoknak a munkaköröknek a számát, amelyekben a nők épp úgy megfelelnek, mint a férfiak; illetve, vannak-e olyan, nehéz fizikai munkát igénylő, egészségre ártalmas munkakörök, amelyekben nőket foglalkoztatnak, holott az rájuk nézve károsabb, veszélyesebb, mint a férfiakra? A fonógyárban g felmérés eredménye az lett, hogy nőket állítottak be csoportvezetőknek a férfiak helyett a keresztorsózóknál; tervbe vették azt is, hogy nőkkel töltenek be egyes művezetői, segédművezetői posztokat. Másutt az ellenkezője történt: a DCM-ben a vonatkozó rendeleteken túlmenően is talál talc olyan munkaköröket. amelyekben nőket foglalkoztatni veszélyes. A bélés- árugyárban pedig vissza kellett vonni azt az intézkedés^ amellyel nőket állítottak bit művezetőknek, mert kiderült, hogy a gépek alá bújni, anyagot mozgatni számukra túlságosan megerőltető. — Milyen munkaszervezési intézkedésekkel igyekeztek könnyíteni a nők helyzetét? — A túlóráztatással kezde-'
