Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

1971. JANUAR 19., KEDD FEST ff EGYE! INTERFAVORITOK A székes fehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyár, tele­vízió- és végszereidé j ében hét­főn kezdték meg az új kor­szerű Interfavorit televíziók sorozatgyártását. A TA 3203, 3202, illetve 3201 jelű új „In- tér” készülékek az Intersztár- hoz és az Interfavorithoz ha­sonlóan folyamatos hangolá­snak, tehát skálával állítható be az állomás. A három változat közül a TA 3203-as egynormás, a TA 3202-es kétnormás, a TA 3201- es készülék háromnormás, amellyel az OIRT- és a COR- állomásokon kívül az UHF sáv is vehető. A TA 2101-es új Interfavorittal fekete-fehér­ben vehető a budapesti színes kísérleti adás, továbbá az in­duló második program adása is. Az első negyedévben össze­sen 11 000 készüléket adnak át a belföldi kereskedelemnek.' Arukat 5370, 5470 és 5950 fo­rintban állapították meg. KONGRESSZUSI ÚTMUTATÁS Nem lehet minden a „gyerekből" Régi mondás: „a gyerekből még minden lehet”. Társadal­munk célja az, hogy „a gye­rekből” ne „minden” legyen, hanem rendszerünk iránt el­kötelezett ember. A fiatalság kommunista szervezete, a KISZ olyan szövetség, amely­ben a fiatalokat a szocialista elkötelezettség irányáé m ne­velik. A KISZ tömegíszervezet, amelyben a tagság nem telje­sen egységes világszemléletű. A KISZ-re tehát egységesen kommunista szemléletű szer­vezetnek kell hatást gyakorol­nia; az MSZMP hatásának döntő jelentősége van a fiatal­ság tömegszervezetének poli­tikai és ideológiai irányításá­ban. A párt és a KISZ kap­csolata az egyik legfontosabb szervezeti és politikai, ideoló­giai kérdés. A párt és a KISZ kapcsola­táról beszélgettünk a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egységében. BESZÉLGETÉS A KISZ-TITKÁRRAL Az üzem KISZ-titkára Kiss János. — Milyen az üzemi párt- és KISZ-szervezet közötti kap­csolat? — Mindent megtárgyalunk, részt veszek a párt gyűlésein, megbeszéljek a pártépítés, vagyis az új tagok — akik a KISZ-esek közül kerülnek ki — felvételének tervét. — Mit jelent ez a kapcso­lat az ifjúsági szervezetnek? • — A véleménycsere során végső formába önthetjük prog­ramunkat és biztosabbak lehe­tünk abban, hogy olyan dolgo­kat is jól csinálunk, amiket ha nem beszélnénk meg, eset­leg hibásan hajtanánk végre. A pihenés bére (1) ACSEND VILÁGA Parasztfestők képein — mint éppen a nem távoli, ceg­lédi Benedek Péterén — látni olyan arcokat, amilyen Hável Ambrusé. Elnagyolt vonások, melyek magukban nyersek lennének, ám összefonódva, egymást kiegészítve a már- már időtlen nyugalmat, s a világ dolgaival való békés megtérést sugározzák. Ahogy az embert körülfogó tárgyak is.* Az évtizedek alatt pati­nát kapott bútorok, a gond­dal eligazított térítők, az üveg mögött csillogó porce­lánok fehérje, a szobanövé­nyek zöldje. Az olajkályha jól fűt, a házigazda legénye- ssn, ingben ül az asztal mel­lett, hatvanhat éve ellenére. — Hol kezdjem? 1904 de­cemberében születtem, az egyik kecskeméti tanyán, apám Hável Károly, anyám Szőreg Ilona volt. ötödik gyerekként érkeztem, kettő még énutánam született, he­ten voltunk testvérek. Apám­nak két holdja volt, s kettőt bérelt hozzá. Azóta a tanyát, a földet megette a város, jár­tam arra, láttam, házak áll­nak ott, a két nagy diófa he­lyén utca fut... Mosolyog, legyint, mint aki azt mondja, így veszik el a bölcsőhely, s így az öreg te­metők sok-sok halma is, mert ront és épít az élet, szünte­len. —r Ma már csak az öregek hiszik el: nagy szerencsének számított, 1 hogy bekerülhet­tem a vasúthoz, krampácso- liónak, azaz pályamunkásnak... Élet: semmi és minden. Semmi háborúk viharában, embermilliók tülekedésében, ; minden annak számára, .akinek élnie kell ezt az éle­tet. Hável ■ Ambrus tehát végigjárta a semmi és a min­den útját. Hável Ambrus pá­lyamunkás ... Hável Ambrus, mozdonyfűtő, segédvezető, gé­pész... Férj, apa, házat épí­tő ember; a lét apró kapasz­kodói fölfelé. — A háborúban a vasút mentességet biztosított, de mégis hadifogoly lettem, né­met katonával a hátam mö­gött vonatoztam ki Ausztriá­ba, ott estem fogságba, negy­venhétben kerültem haza... « Állomások: képletesen s valójában is. Mennyit vona­tozott? Nem tudja. Nem volt divat akkoriban a teljesít­mények ilyesfajta jegyezge- tése. Tolatómozdonyok, te-i herszerelvényeket vontató gé­pek, majd az oly’ áhított be­teljesülés, a személyszállítás. Állomások lassan fölbukkanó és eltűnő képe — sárga vako­lat, zöld ajtók, piros mus­kátlik az ablakokban —, jel­zők pirosa és zöldje, vál­tók csattogása a kerekek alatt... Menetutasítások, vas­utas laktanyák rideg, férfi- szagú termei, hajnali ködben való indulások, a mozdony szikrái a koromfekete éjben... A gyerekek valamikor moz­donyvezetők akartak lenni. Bűvölte őket a gőzfúvó, síp­pal nyerítő, csattogva vág­tató vasparipa. Hány gyerek akar ma mozdonyvezető f len­ni? S ha akar is, gőzfúvó, szikrát okádó vasparipán? Ugyan! * — öt esztendeje vagyok nyugdíjas, havonta 1830 fo­rintot kapok. FÖlrajzólhátó-e reális, kép arról, a társadalmi méretek­ben is hatalmas táborról, amelyet a nyugdíjasok alkot­nak — tettem fel a kérdést ma­gamban,, amikor elkezdtem a nyugdíjasokról szóló riport- sorozat anyagának gyűjté­sét. A megjelölés, a nyug­díjas, sokféle embert fog ösz- sze. A minisztert, a termelő­szövetkezeti parasztot, a ve­zérigazgatót és a munkást, az egész életén át picinyke fi­zetésért körmölő hivatalnokot s az emlékezetes alakítások fe­ledhetetlen tulajdonosát, a színművészt. Ki tehát A Nyugdíjas? Kiket kellene föl­keresni, bemutatni életüket, gondjaikat, örömeiket? Hol az igazságos mérce? Társa­dalmi erőforrások s egyéni igények egyeztethetők-e, s miként ? Kérdések, amelyek­re — jó, ha az elején beval­lom — aligha ad teljes, ki­elégítő feleletet a szerző. Nem, mert nincsenek egyértelmű, minden nyugdíjasra igaz fe­leletek. A részből azonban kikövetkeztethető az egész. Ezért kopogtattam Hável Ambrusok s mások ajtaján, azért nyitottam be hiva­talok, intéznrt-'-°k kapuján. Hável Ambrus és felesége ketten élnek albertirsai házuk­ban, amely saját tulajdonuk. Hável néni nem dolgozott, azon kívül, hogy fölnevelt há­rom gyereket... A gyerekek közül egy sem maradt a falu­ban, ketten a fővárosban, a harmadik Debrecenben él, ez utóbbi szintén a vasútnál dol­gozik. A fővárosban élő két Hável-gyerék közül az egyik tanár, a . másik műszerész. Mindhárom fiú, mindhárman családosok. Hável néni: — Jó gyerekek. Nem feledkeznek meg rólunk, hazalátogatnak. Mindig aján­dékkal, hiába mondóm nekik, kisfiam, van elég kiadásotok, nem szabadna... Istennek hála, nem szorulunk segítség­re, az «iram nyugdíja, ha nem is sok, azért elég ... Ami kell, amit a szükség követel, az megvan. Ugye, nem- nagyigé­nyű az ember ... A Hável-háztartás * szabatos. mondatokkal leírható, összes bevételük a nyugdíj — ha­vonta 1830 forint —, tehát az egy főre jutó jövedelem alap­ján alatta maradnak az ezer forintos határnak; az úgyne­vezett alacsony jövedelműek kategóriájába tartoznak. Havi rezsijük — amibe Hável néni szíves közreműködésével min­dent, a házadét, a villanyszám­lát, a fűtőolajat, tisztító- stisz- táLkodó-szereket belevettem — 769 forintra rúg. Marad tehát élelemre, s minden másra — ruházkodásra, nagyobb ipar­cikkre, esetleg féh'etevésre — 1061 forint. Igaz, nyáron bese­gít a kert, a zöldfélét megter- mi, a húshoz, tojáshoz némi pótlás, a csirke, tyúk, mert ■txifhfHá^jgl néni mondja, az mindig volt a háznál. Az. 1061 forint túlnyomó ré­sze élelemre megy el. Disznót nem tartanak, drága a takar­mány, Hável bácsi szerint csak annak éri meg a tartás, hizla­lás, akinek megterem a takar­mány. Télen'többet költenek élelemre, mint nyáron, s így a téli hónapokban alig tudnak bármi mást venni. Utolsó nagy vásárlásuk — két esztendeje — az olajkályha volt. Hável néni a konyhai tűzhely helyébe sze­retne palackos gázt, de erre nem futotta miég. Talán ... Van, amiről viszont nem haj­landók lemondani. Három új­ság — egy napilap, két hetilap — előfizetői, könyvet is vásá­rolnak, bár csak a bácsi olvas, Hável néni inkább kötöget, horgol az unokának, van be­lőlük öt. A luxust — vagy a statisztikai nomenklatúrát be­tartva: az élvezeti cikkeket — a kávé, s a bácsi cigarettája képviseli. — Januártól évi két száza­lékkal emelik a nyugdíja­kat ... — Annyit az árak is föl­mennek. Persze, eddig még ez sóm volt. — Rossz nyugdíjasnak len­ni? Nemcsak a pénzre gondo­lok. — Ami törvényesen megil­let, azt megadják. A többért hiába sóhajtozna az ember, ennyi van. Amúgy mrj: elva­gyunk csöndesen. Két öreg. — Nem hiányzik a vonat, a mozgás, a mindig más táj? — Nem, elég volt. Néha, ha éppen az állomás felé megyek, s járat van, azért nem hu­nyom be a szemem. Most már villamosmozdonyok járnak er­re. — Kívánság? — Egészség legyen, mind­kettőnknek. — Tervek? Gyűjtenek va­lamire? Nagysokára szólal meg: — Ugye, a temetési pénz... nem akarjuk a gyerekei. . terhelni vele... Mészáros Ottó (Következik: NYUGDÍJASOK ORSZÁGA) De a kapcsolat nem azt jelen­ti, hogy önállótlanul dolgo­zunk. Teljesen önállóak va­gyunk, függetlenül dolgozunk, s évente kétszer beszámolunk a párt vezető ségnek. — Tehát megfelelő az együttműködés az üzemben a két politikai szervezet között? — Megfelelő, csak ezt tu­dom mondani, tanácsokat ka­punk, és segítséget az ideoló­giai munkában. — S mi a véleménye: mi lenne akkor, ha nem töreked­ne a két szervezet arra, hogy kapcsolatot tartson? — Mi neveljük az új gene­rációt a pártnak. Irányítás nélkül ez a nevelés nem sokat érne. Ma a KlSZ-titkárnak párttagnak kell lennie, ha ko­moly munkát akar, és hogy komoly munkát tudjon végez­ni. A pártszervezet segítsége nélkül el sem tudnám képzel­ni a KISZ-munkát — Lehetne a kapcsolat jobb? Lát-e valahol hibákat? — Szerintem ez így megfele­lő, legalábbis nálunk. — Lenne valami elképzelése, igénye a témával kapcsolat­ban?. — Semmi különösebb nincs. Elképzeléseinket, programun­kat elfogadták. Megkapunk minden támogatást. BESZÉLGETÉS A PÁRTTITKÁRRAL Az üzem csúcsvezetőségének titkára Cseri Béla. — Hogyan fogja fel az üze­mi pártszervezet a KISZ-szel való kapcsolatát? — Irányításként, inkább így mondhatnám. A KISZ mun­káját figyelemmel kísérjük, s ahol szükséges, támogatjuk, illetve irányítjuk. — A gyakorlatban hogyan történik az irányítás? \ — Minden javasig tünkről értesül első kézből Ü KISZ- titkár. Ezenkívül az üzemi ve­zetés — párt-, .gazdasági, szak- szervezeti és KISZ-vezetés — megbeszélésein is értesül a KISZ képviselője a tenniva­lókról. Állandóan ügyelünk arra, hogy legyen feladat a fiataloknak, figyelemmel kí­sérjük rendezvényeiket, ak­cióikat és főleg a politikai ok­tatásban tanúsított aktivitá­sukat. — Milyennek ítéli a két szervezet kapcsolatát itt az üzemben? — Élő, jő kapcsolatnak. — El tudna képzelni job­bat is? — Nekünk ez így jé. De le­het, hogy nem ez a kapcsolat a legtökéletesebb, amilyen ná­luk van. Lehet, ha másként csinálnánk, esetleg jobb len­ne, de ebben nem vagyunk biztosak. — A párt miben nyújthatja a legtöbb segítséget? — A KISZ szervezeti élete rendszerességének kialakítá­sában és főleg abban, hogy az ifjúsági szervezet politikai te­vékenysége ne sikkadjon el. — A KISZ a pártszervezet elvárásainak megfelel? — Ezzel különösebb problé­mánk nincs. Teljesítik évi ak­cióprogramjukat, ez azt jelen­ti, hogy a mi irányításunknak eleget tesznek. — A párt, a közvélemény alakításában, tud támaszkod­ni a KISZ-szervezetre? — Eme még nem kértük a fiatalokat, bár van egy infor­mációs csoportunk, amelyben a KlSZ-vezetőség egyik tagja is dolgozik. — A pártnak kell segítséget nyújtani a KISZ érdekvédel­mi munkájához? — Ahol erre szükség lenne, segítenénk, de ilyen esetekkel nem találkoztunk. _____________B. Gy. Ka mionnal c Kanári-szigetekre Hétfőn, a déli órákban az év első. 250 rpázsa trappistasajt- szállítmánya indult Szekszárd- ról a Kanári-szigetekre. A ma­gyar sajtot kamionnal viszik a hamburgi kikötőbe, ahol ha­jóra rakják. HÍD — 1946 Budapest nem lehet hi­dak nélkül. így jajdult fel a keltő, Jllyé3 Gyula, az iszonyat napjaiban: „A leg- szomorúbbb látvány / ez volt: a betörött / gerincű néma hidak / a két város között. / ahogy feküdtek sorban. / mint leölt álla­tok / a bűnben és mocsok­ban / ők, az ártatlanok”. Óriási mészárszéknek ne­vezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsem­misítette a budapesti hida­kat. És ünnep lett 1946 tele, január tizennyolcadika. Ek­kor nyitották meg ünnepé­lyesen a forgalom számára Budapest felszabadulás utáni első állandó Duna- hídját, a Kossuth-hidat. Tegnap, huszonöt élve. A felszabadult magyar nép hős-i krónikájának szép fejezete az, amelyik a híd­építésekről ad számot. Kü­lönösen a budapesti hidak újraszületéséről. A - jubi­leum megkívánja a törté­nelmi visszapillantást: bi­zonyára lesz majd vállat­kozó, aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valami­féleképpen Budapest törté­nelme. A Gellérthegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron. Okirat emlékezik meg a pesti rév­ről, a Portus Pestről 1148 évi keltezéssel. De már ko­rábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő építmények. A Budát és Pestet össze­kötő állandó híd gondolatá­val Zsigmond király ural­kodása idején találkozunk. Egy errejárt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzü- seiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az ál­landó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lánd- zsányi magas volt. Marad­ványai még a XIX. század elején is láthatók voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajóhidak kötötték össze a két partot. Az eszme Széchenyi Ist­ván gondolatában érett meg, neki köszönhetjük a Lánchíd felépítésűi. Az építkezés előmunkálatai 183S-ben kezdődtek Clark Thierney William angol mérnök tervei alapján. A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Már az épí­tés során sok viszontagsá­got kellett megérnie, sok­szor került veszélybe. A szabadságharc idején több­ször akarták levegőbe rö­píteni félig kész szerkeze­teit az osztrákok. A hidak legújabbkori tör­ténelműnek szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszá­tól 1946 januárjáig a szov­jet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési le­hetőséget a partok között. Január 18: Kossuth-híd, 1946. augusztus 20: Szabad- ság-híd. 1947. november 16: Margit-híd. 1949. november 20: Lánchíd. 1964. novem­ber 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával meg­épített Kossuth-híd 1955-ig szolgálta a közúti jármű­vek forgalmát, később csak gyalogos forgalmat engedé­lyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kcssuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá, Üj hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él, éte ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult né­pünk alkotó erejét idézi. S. I. Januárban már 30 százalékkal magasabb gondozási díjat kapnak a nevelőszülők Életbe lépett a művelődés- ügyi miniszter utasítása a ne­velőszülőket megillető gondo­zási díj emeléséről. Ennek ér­telmében a nevelőszülők a rá­juk bízott állami gondozott kiskorú gyermek után az ed­diginél több mint 30 százalék­kal magasabb gondozási díjat kapnak. Ez lehetővé teszi a gyerekek körülményeinek ja­vítását, igényesebb nevelését, gondozását is. Előnyös változás a múlthoz képest az is, hogy a nevelőszülőknek ezentúl nem háromhónaponként, hanem havonta folyósítják a pénzt a gyermek- és if­júságvédő intézetek. Másik újdonság: figyelem­mel arra, hogy az életkor vál­tozásával párhuzamosan növe­kednek egyebek közt az élel­mezésre fordított családi ki­adások is, az eddigiektől elté­rően a nagyobb gyermek után a jövőben magasabb összegű gondozási díjat fizetnek. A mi­niszteri utasítás úgy intézke­dik, hogy ha a gyermek súlyos betegsége miatt kórházi vagy gyógyintézeti ápolásra szorul, a nevelőszülő ebben az eset­ben is felveheti a gondozási díj 70 százalékát. Ennek ter­mészetesen előfeltétele, hogy ellássa az ilyenkor szokásos szülői feladatokat. Gyakran előfordul, hogy a gyermek tar­tósan betegeskedik, vagy hosz- szabb ideig tart gyógyulása valamilyen betegségből. Mindkét esetben fokozott ápolásra, • gondozásra van szüksége, hogy egészsége hely­reálljon, Ezért a rendelkezés a betegség, illetve a lába­dozás időszakára módot nyújt a gondozási díj emelésére. Gyakori, hogy a volt nevelő­szülők anyagi hozzájárulás nélkül is szívesen otthont ad­nak a vakációzó gyerekeknek. A jövőben — az utasítás értel­mében — a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatója gondozási díjat fizet a nevelő­szülőnek, ha a gyermek 15 napnál hosszabb időt tölt ko­rábbi otthonában. Hasonlókép­pen a patronáló szülő is meg­kapja az ellátás díját, ha az általa patronált gyer­mek nála tölti n^’ári sza­badságát. Érvényesíti a miniszteri ren­delkezés azt a helyes nevelési elvet is, hogy az önálló kere­sők minden családban anyagi­lag járuljanak hozzá a kiadá­sokhoz. Ennek megfelelően, ha a nevelőszülőknél élő állami gondozottnak önálló keresete van, a gondozási díjhoz való hozzájárulás címén — mérle­gelve a kiskorú gyermek egyéb anyagi körülményeit is — a gyámhatóság a kereset legfeljebb 30 százalékát ilyen célra igénybe veheti. Ezt a gyermek nem közvetlenül a nevelőszülőjének adja, hanem a gyámhatóság számlájára fi­zeti be. Megnyílt a II. csehszlovák műszaki hét A Technika Háza nagyter­mében hétfőn került sor Bu­dapest és hat vidéki nagyvá­ros gazdag tudomáhyos prog­ramja, a II. csehszlovák mű­szaki hét megnyitására, ame­lyen több száz csehszlovák és hazai szakember, a két ország gazdasági és műszaki tudomá­nyos életének számos kiváló­sága vett részt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents