Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

8 "‘"Cjűriap 1971. JANUAR 16., SZOMBAT BORÉRT SÖR A Monimpex Külkereskedel­mi Vállalat a prágai Koospol külkereskedelmi vállalattal együttműködésük óta az eddi­gi legnagyobb összegű export­import szerződést írták alá Budapesten. A megállapodás 11 millió rubel értékű vásár­lásról, illetve eladásról szól. A szerződés szerint ebben az év­ben a Monimpex 160 000 hek­toliter bort, továbbá cigarettát és édesipari terméket exportál Csehszlovákiába. Csehszlovák partnerétől viszont félmillió hektoliter hordós és palacko­zott sört vásárol. A szerződés aláírói közölték, hogy ez a vi­lág eddigi legnagyobb volu­ment képviselő sörexportszer­ződése. Agárdi strand Az elmúlt nyáron — külö­nösen a hétvégéken — nem­egyszer kicsinek bizonyult a Velencei-tó legkedveltebb strandja, az agárdi. Ezért az idén kibővítik a fürdésre, na­pozásra, játékra alkalmas te­rületet. A szomszédos autós­strandot a nagystrandhoz csa­tolják, fásítják, füvesítik, új kabinsorokat állítanak fel, s a strand előtt nagy befogadóké­pességű autóparkolóhelyet épí­tenek. Űj, emeletes kabinsoro­kat állítanak fel, s így az idei nyáron már 2800 vendéget tud­nak majd elhelyezni a kabi­nokban. Újdonságként csónak­motor- és Csonakmegőrző-fül- kéket is létesítenék. Az eddi­ginél nagyobb gondot fordíta­nak a füvesítésre, s a szezon kezdetétől már gondozott, üde zöld pázsit fdgadja majd a nyaralókat. Program az egészségért Fiatal házasok klubja — 8600 liter vér Félszázados jubileum A Vöröskereszt megyei szer­vezetei ebben az esztendőben is hagyományos feladataikat tel-, jesítik. Egészségügyi felvilágo­sító előadásokat tartanak, szer­vezik a tisztasági mozgalmat, családvédelemmel, véradással foglalkoznak. Az idén 1410 egészségügyi előadást és 392 tanfolyámot rendeznek. Évek óta nagy sikere van például az Anyák iskolá­jának, ahol a gyermek, fogadására, gondozására, a korszerű neve­lésre készítik fel a leendő anyákat. A családtervezés, a családvédelem minden Vörös­kereszt-szervezet programjá­ban szerepel. Követésre méltó a dunavarsáinyiak példája, ahol megalakították a fiatal háza­sok Klubját, hogy felkészítsék a fiatalokat az életre. A megyei Vöröskereszt eb­ben az esztendőben elsősorban a mezőgazdasági üzemekben létesít új szervezeteket, hogy hatékonyabban foglalkozhas­sanak a növényvédőszerek ár­talmaival, az egészségügyi fel­világosítással. Ma még előfor­dul a tsz-ekben, hogy előzetes orvosi vizsgálat nélkül dolgoznak élelmi­szerekkel. Az üzemi Vöröskereszt-szer­vezetek azt a célt tűzték ma­guk elé, hogy minél több he­lyen érjék el az üzemi minta­szervezet címet, amelynek fel­tétele a rendszeres felvilágosí­tó munka, tanfolyamok szerve­zése és természetesen a tiszta­ság. A megyei Vöröskereszt idén is bekapcsolódik a polgári vé­delmi munkába. Cegléd és Vác kórháza mellett létesítenek egy egészségügyi mintasí akaszt. Az egyik legszebb feladat a Vöröskereszt munkájában a véradás. Tavaly 22 365 több­szörös véradót tartottak nyil­ván. Ebben az esztendőben 8600 liter vért kérnek a megye önkéntes véradóitól. Sokat segítettek eddig, s szá­míthatnak az aktivisták mun­kájára az idén is a tüdőszűré­sek szervezésénél, lebonyolítá­sánál. Részt vesznek a megyei tanács egészségügyi osztályá­val közösen a gondozási mun­kában is. Jelenleg a Vöröske­reszt-szervezetek 628 egyedül­álló idős embert ápolnak, gon­doznak. Az idén ünnepli az ifjúsági Vöröskereszt-szervezet fennál­lásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból rendezik meg az „Ifjú egészségőr tettre kész” jubileumi vetélkedőt, a közép­iskolások pedig nemzetközi el­sősegélynyújtó-versenyen vesz­nek részt. Ebben az esztendőben is megszervezték a vöröskereszt­titkárok, -aktivisták tovább­képzését. Nagykátán a mező- gazdaság egészségügyi problé­máiról rendeznek ankétot, Vá­cott pedig az egészségügyi in­tézmények vöröskereszt-titká­rait hívják össze tapasztalat- cserére. PATYOLAT Német és olasz után: angol újabb szalonnal gyaraoodott a Fővárosi Patyolat Vállalat önkiszolgáló vegytisztító fiók­hálózata: az új létesítményt a Krisztina körút 45. szám alatt nyitották meg. A hálózatot 1970-ben kezd­ték kiépíteni, az első szalont a Baross téren, a másodikat a Ferenc körúton üzemeltetik. Az egyikben az NSZK-ból, a másikban egy Olaszországból, 2780 vadasa hősül csak 4 vétette el a lövést Agyonlőtték a liaf tót a kosdi vaddissnóvadássaton a Krisztina körúti harmadik­ban pedig egy angol gyártmá­nyú, Spencer mini típusú gép dolgozik. Terv: a három gép közül kiválasztják a legjobb minőséget adót, a leggazdasá­gosabban üzemeltethetőt, s a „győztessel” szerelik fel a kö­vetkező évek során nyitandó ilyen jellegű üzleteket. Az ügyes automatákkal 30 perc alatt négy kiló felsőruha tisztítható — 50 forintért. Ez a ruhamennyiség — négy-öt pu­lóver, két-három szoknya és egy-két nadrág vagy három öltöny — hagyományos mó­don tisztíttaitva három napba és 200 forintba kerül. A gép használatáról az üzlet szak­képzett személyzete tájékoz­tatja a megrendelőket. A környező szocialista or­szágok — a Szovjetunió, Len­gyelország, Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Románia, valamint az NDK — mai mo­dern irodalmának a bemuta­tása a most induló „Friss szél” előadássorozat célja. Ezért is gyűltek össze tegnap megbe­szélésre a megyei, könyvbarát- bizottság tagjai. Pál Ernő, a megyei könyv­tár igazgatóhelyettese elmond­ta, hogy az előadássorozatot az Európa Könyvkiadó a megyei könyvtárral és a Hazafias Népfront megyei bizottságával karöltve rendezi meg három helyen: Vácott, Cegléden és Nagykátán. Ez év novemberé­ben pedig a Szovjetunió iro­dalmát négy előadásban mu­tatják be. Az egyórás programok so­rán nem száraz irodalmi is­mertetést hall a közönség. Bo­dor Tibor, Halda Aliz és Ta­kács Márta előadóművészek tolmácsolják a szocialista or­szágok íróinak, költőinek mű­veit. . A premier — a lengyel iro­dalom bemutatása — január 18-án este 7 órakor a váci könyvtárban lesz. Ezen a na­pon ugyanitt lengyel könyvki­állítás nyílik. A „Friss szél” január 29-én este ér Ceglédre: a műsorban a helyi zeneiskola növendékei is fellépnek. Az előadóművészek január 20-án a járási könyvtárban találkoz­nak a nagykátai közönséggel. A mai lengyel irodalom be­mutatása után a román írók és költők műveivel ismerkedhet meg a hallgatóság. A megbeszélésen szó esett a februárban sorra kerülő me­zőgazdasági könyvhónap szer­vezéséről. A cél az, hogy a ter­melőszövetkezetekben dolgozó emberek közül ne csak az ag- ronómus és az elnök kezébe jussanak el a szakmai köny­vek. A megyei könyvtár ez alkalomból hasznos előadások­kal egybekötött filmvetítéseket tervez Cegléden, Tápiószenz- mártonban, valamint a gödöl­lői járásban. A termelőszövet­kezetek segítségére feltétlenül számítanak. Ezt követően Debreceni lm- réné, a megyei könyvtár igaz­gatója a bizottság idei munka­tervét terjesztette elő. — fg — Lovas TEFU új szolgáltatást vezetett be a nyírbogát! Rákóczi Termelő- szövetkezet. A gépesítés kö­vetkeztében feleslegessé vált lófogaitokból „lovas tefut” hoztak létre. Meghatározott óradíj ellenében az igénylők­nek fogatot, szekeret, lókapót adnak hajtóval, vagy anél­kül. Hóhányó fűkasza Az erős havazások utáni nagy hótömeg eltakarítása mindig gondot jelent a fővá­rosnak. Az alkalmi hómunká­sok bére jelentős kiadásokkal terheli a Köztisztasági Hiva­talt, s nem kis gondot, okoz a hó — különösen a tömbházfel- ügyelőségek korában — az IKV-nek is. Éppen ezért első­sorban e két ígéri érdekelt in­tézmény képviselőit hívta meg jövő heti kisgépbemutatójára a Tragikus hírek érkeznek az erdőkből. Példa nélkül áll a mostani vadászati idény bal­esetsorozata Évek óta nem yolt halálos szerencsétlenség Pest megyében, 1969-ben is csak két kisebb sérülés tör­tént — más években semmi sem. Az első 1970. szeptember 24-én történt Ócsa környé­kén. A Sport Nimród Vadásztársa­ság egyik tagja a körvadásza­ton ráduplázott a vadra — fi­gyelmetlenül. A vad túl kö­zel került a hajtóvonalhoz, s egy sörét a vadőr homlokába fúródott, közvetlenül a szeme fölött. Balázs István megyei vadá­szati felügyelő — mint min­den ilyen esetben —, vizsgála­tot rendelt el. Kiderült: ko­rábban is történt már sérülés a társaságnál, ám az előírások éllenére gondosan eltitkolták, nem jelentették. Akkor, 1969- ben, ugyanaz a vadász okozta a balesetet. A mulasztások és a vadászerkölcs súlyos megsértése miatt a va­dásztársaságot feloszlat­ták. November 8-án következett a második: a Budapesti Mag­nezit vadászai Üllő vidékén járták a cserjéseket. Két va­dász összelőtt egy felrepülő fácánkakasra — 37 fokos szög­ben. Itt is a vadőr lett a vesz­tes: arcába csapódptt egy sö­rét. Ez is nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott. Az előző esetben a minden árón való zsákmányszerzés volt az ok, itt pedig a forma: nagyon összetömörültek a vadászok. Aztán a harmadik, novem­ber 15-én, Érd alatt. A Buda­pest XXII. kerületi „Kinizsi” tagjai hajtóvadászaton voltak. Egyikük rálőtt egy kitörő ró­kára, s két szem sörét — va­lószínűleg gellert kapva — a yadőr combjába fúródott. Mindhárom baleset közös oka: a figyelmetlenség, a körültekintés hiánya. Szerencsés baleset nine: , mégis szerencsének nevezheti hogy a sőrétek nem 'rtek ne­mesebb testrészeket. Megsokallva az eseteket, a Budapesti és a Pest megyei Rendőr-főkapitányság, a MA- VOSZ megyei bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, no­vember 19-én körlevelet bocsá­tott ki: felhívták a figyelmet a balesetek megelőzésére. A vadászat nemes, férfias sport — és nem a zsákmány- szerzés eszköze. A bírói gya­korlat „veszélyes üzemnek” te­kinti, s ennek alapján ítéli meg a cselekményeket. Bár korábban hivatalos rendeletek, intézkedések szorgalmazták a biztonság fokozását, s rendsze­res oktatások, balesetelhárítási tanfolyamok voltak megye- szerte, néhányan nem akartak tanulni ebből. De a szo­morú históriákból, a kör­levélből sem. December 20-án Kösd erdei­ben vaddisznóra vadásztak a Nehézipari Minisztérium „Jó­szerencsét” Vadásztársaságá­nak tagjai. Dragos József, a szendehelyi (Nógrád megye) tanács vb kirendeltségének vezetője egy 8x57-es Mauser puskával, 9 méterről, célzott lövéssel, golyót eresztett a hajtó hasába. A vadász szerint sűrű bozót­ban, négykézláb mászott a hajtó, ezért nem ismerte fel. A vizsgálat eredménye más. Egymástól 13—15 méterre vol­tak beosztva a hajtők és pus­kások, egyenes vonalban kel­lett előre haladniuk. Lőni csak a vonalon visszatörő disznóra, hátrafelé lett volna szabad. Kicsit megtört a vonal, a haj­tó 3 méternyire lemaradt. Oda­lőni akkor sem lett volna sza­bad, ha egy egész csorda csör­tet át, s akkor sem, ha a va­dász biztosan felismeri a va­dat. Az áldozat: 22 éves fiatal­ember, Hároméves kislá­nya apa nélkül maradt. Kórházba szállították ugyan, I literszámra próbálkoztak a I vérátömlesztéssel, de nem tud­ták megmenteni. A vizsgálat a napokban ért véget. Taggyűlést tartottak a I baleset körülményeinek, és az egyesületi élet légkörének elemzésére. Dragost kizárták, s mivel nem látszott célszerű­nek kollektív büntetést alkal­mazni, a társaság rövidesen visszakapja vadászati engedé­lyét, melyet azonnali hatály- lyal felfüggesztettek. A bíró­ság a BTK 258. paragrafusa értelmében, „foglalkozás köré­ben elkövetett, halált okozó veszélyeztetés” bűntettében hoz majd ítéletet. A kiszabható büntetés: 2—8 év börtön. A megye 194 vadásztársasá­ga közül csak négyben volt baleset, 2780 vadász közül csak 4 vétette el a lövést. Százalék­ban alig kifejezhető arány. De az emberéleteket nem száza­lékban kell mérni! Palád! József SLÁGER A TOJÁS Félmilliós ruktárkészlet Hajnali fél hat a Dimitrov téri Nagycsarnokban. A ka­puk még zárva, mert azok csak hatkor tárulnak ki, de belül már élénk a forgalom. Az eladók, az árudavezétők sürögnek-forognák, és a pul­tok megtelnek áruval. Van itt minden. Hús, sokféle. Kolbász­áru, sokfajta. Aztán zöldsé­gek s hal, lőttvad mindenütt. Hat órakor nyit a csarnok, betódul a közönség. Mindenki siet, mindenki első akar lep­ni. A nagykőrösi Rákóczi Ter­melőszövetkezet boltját meg­rohanják a vásárlók, ám a hat eladó jól állja az ostromot. Gyorsan dolgoznak, udvaria­san szolgálnak ki. Az. üzletve­zetőt csak akkor mertem kér­déseimmel zavarni, amikor már lement az első roham. — A csarnok épületében — mondja Pajlócz András áru­davezető — mintegy félmillió forint értékű áruval feltöltött raktárunk van, amely bizto­sítja, hogy a nem romlandó élelmiszercikkekből soha nem fogyunk ki. A mi üzletünk, zöldséget, gyümölcsöt, élő és vágott baromfit, tojást, vala­mint déligyümölcsöt árusít. Havi forgalmunk több mint félmillió forint. A mai sláger­cikkünk az egy forint ' húsz fillér és 1.60 között kapható tojás. A háziasszonyoknak kedvezünk a sokféle, nyolcto­jásos tésztával, amit szintén bőségesen tudunk árusítani. Árudánk, a nagykőrösi' Rákó­czi Tsz-re támaszkodik, de ka­punk árut a vecsési Ezüstka­lász és a fóti Vörösmarty tsz- böl is. Az üzletmenetünk na­gyon jó, hiszen egy hónap alatt rendszerint elfogy két vagon burgonya, ötven mázsa alma, harminc mázsa zöldség, 100 mázsa csirke. Nyolc és kilenc óra között újabb roham kezdődik, ekkor jönnek a nyugdíjasok, vala­mint azok, akik a délutáni műszakban dolgoznak. — Én mindig ide járok vá­sárolni — mondja özvegy Horánczki Jánosné, a Bartók Béla útról —, mert itt mindig friss, jó árut kapok, és ked­vesen szolgálnak ki. Az áruda reggel hattól este hatig tart nyitva, s dolgozói a 12 órás műszakban fáradha­tatlanul tevékenykednek, hogy a vevők jó árut kapjanak, és megelégedetten távozzanak. (k. L) Hermes Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A „sztárok” azok a kistraktorok lesznek, amelyekre ezúttal hó­marót, illetve hótolót szerel­nek fel. Egy-egy ilyen kisgép folyamatos üzemben műsza­konként tíz ember munkáját képes elvégezni. Hóeltakarítás­ra, egyebek között, sikerrel al­kalmazható — s alkalmazza napjainkban is — például a János-kórház, a MOM, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet és több más intézmény. A Hermes a bemutató során egyelőre a szükségletet kíván­ja felmérni, hogy annak alap­ján állíthassa össze a jövő évi megrendeléseket. Az okos kis­gép egyébként a bemutatón „inkognitóban” vesz részt. Ere­detileg az alapgép ugyanis egy fűkasza, amely magyar—cseh­szlovák kooperációban, nyu­gatnémet licenc alapján ké­szül. Határszemle Az enyhe napsütésben éled'a határ a Duna—Tisza közén. A gyümölcsösökben megjelentek az ágritkító munkások, a sző­lősökben pedig szerves trá­gyával terítik a pásztákat. A szántóföldeken is szemléket tartottak. A szakemberek tü­relmetlenül várják, hogy „megroggyanjon” a hótakaró, s hozzáfoghassanak a téli mű­trágya kiszórásához. A munkát sürgeti az is, hogy az őszi idényben a gabona vetésterü­letének egy részén alaptrágya nélkül került földbe a mag: Egyébként jól telelnek a veté­sek, a fehér takaró alatt fris­sen zöldell a kalászos. Néhány nap, s az elvékonyodott hóré­tegen munkába állhatnak a műtrágyaszóró gépek. TARHONYAMAG Tonnaszámra gyúrják, a kí­vánt méretek szerint rostázzák a tarhonyatésztát a kalocsai Sütőipari Vállalat üzemében. A házi készítésű rostákon kéz­zel pergetett „tarhonyamag” az egyik legkeresettebb termé­ke a gyárnak. Néhány éve je­lentek meg vele a hazai és a külföldi piacon, s nem győz­nek eleget tenni a rendelések­nek. A tészta exportsikerére jellemző, hogy tavaly töbt mint ötmillió forint értékber. szállítottak külföldre. Aj aranysárga négy-öt tojásos tar­honya vevőköre az idén to­vább bővül. Az újabb rendelé­sek Amerikából, Angliából, Franciaországból és Ausztriá­ból érkeztek. Februárban: mezőgazdasági könyvhónap r-jQQ q_a|(í HiTisa VÁCOTT, CEGLÉDEN ÉS NAGYKÁTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents