Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

A SIKER TITKA Sűrű köd gomolyog az ut­cákon. A Rákóczi úton hó­lapátoló munkások fújják a „körtét”. Cinkét fogott or­ruk pirosodik, ködnél is fe­hérebb a leheletük. Mínusz 14 fok lehet. Az egyik, lapáttal fel­fegyverzett hóhaxcos had­vezér módjára, napóleoni tekintettel nézi fázós tár­sait. Ö bátran áll a vártán — pálinkásüveggel á zsebé­ben. Kétlépésenként húz egyet belőle — a tél örö­mére! No, meg a magáéra. Mire ugyanis az utca végé­hez ér, már derűs kedvű, nótázó atyafira csodálkoz­hatnak a didergő járókelők. PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CE6U XV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1971. JANUAR 16., SZOMBAT A HIDEG ELLENÉRE IS ÖREGEK A KÉPES ÚJSÁGBAN A Képes Üjság legutóbbi száma hangulatos riportot közölt a ceglédi öregek ott­honáról, az otthon vezetőnőjé­ről és lakóiról. Csonttollú madarak Szombathelyen is megjelen­tek a sarkkörön túl élő, ha­zánkban ritkán látott csonttol­lú madarak. Negyvenes-ötve­nes csoportokban lepték ei'-a kertek fáit, bokrait, táplálékot keresve. A rigóhoz hasonló nagyságú, szürkés színű, csonttollú madarakból kettő véglegesen Szombathelyen marad. Nekirepültek ugyanis a légvezetéknek, s elpusztul­tak. Mindkét madarat prepa­rálják. dolgozik az építőipar Épül a fársasház — Elkészült a műhelycsarnok Nem irigylésre méltó ezek­ben a napokban az építőipar­ban dolgozók helyzete. Egyes munkaterületeken ugyan — ahol a belső szerelési és egyéb munkák folynak — van lehe­tőség védekezni a hideg el­len, de számos olyan munkát is • el kell végezni, ahol nincs erre mód. A városban több társasház épül a Bács megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. A munkáról a vállalat ceglédi építésvezetőségének főnöke adott tájékoztatást. — Nagyobb építkezéseink sorába tartozik a Jászbe­rényi úton épülő 98 laká­sos társasház. Az „A” épületben helyet ka­pó 42 lakásnál a födém és a panelek szerelése folyik, a „B” szárnyon az ajtók, abla­kok és a kémények kiképzé­sén dolgoznak. Az épület át­adásának időpontja 1971 no­vembere. — A múlt év végén tető alá került az ÉVIG mű­helycsarnoka. A hozzá tartozó szociális léte­sítmények, az öltöző, a kony­ha és az étkezde építése fo­lyik, jelenleg a kétszintes épü­letben a földszinti részen dol­goznak a szakemberek. Ezzel agyidőben készül az agrogló- bus, amelyet már megala­poztunk. A létesítmények át­adását 1972 októberére ter­vezzük. — A jövőre átadásra ke­rülő kétezer vagonos ga­bonatárház építésével egyelőre a ml vállalatunk végzett, a csúszózsaluzási munka más vállalat feladata. Ügy tudjuk, ezt tavasszal kezdik meg. A tárházat és a hozzá tartozó szociális létesítményeket 1971. december végén adják át. — Megkezdtük a hordógyár építésének előmunkálatait, itt jelenleg a tereprendezés fo­lyik — mondotta az építésve­zető. (csat—) Helyén volt az éjjeliőr TŰZ A BORHÁZBAN OLVASÓINK ÍRJAK AZ ÉN UTAM JÁRHATÓ VOLT! Huszonöt perces töJéne4 Kenyérröptetés Délután két óra. Méhrajként felzsong a kenyérre várako­zók csoportja a Kossuth Fe­renc utcai boltban: itt az autó, megjöttek a kilósakkal! Tizen­egyre ígérték, de késett a szál­lítmány. Hó, csúszós út, mi­egymás — mindenki megérti. A fő, hogy itt vannak. A csöpp helyiségben állók, amennyire lehet, félrehúzódnak, hogy két markos férfi az ajtón át ado­gató láncban a bolti alkalma­zottakhoz röptesse kettesével a kenyereket. Egyikük a kocsi­ból szedi, dobja az • ajtóban állónak, az továbbítja a pult mögé, ahol két újabb kéz to­vábbítja végre polcra a kenye­ret. Huszonkettő, huszonnégy, huszonhat — immár harmad­szor. Szóval eddig háromszáz- huszonhat kenyeret fogott meg a vásárlók orra előtt négy em­ber. Sebaj, majd utána papír­ban k’-et hazavinni. Egy idő óta csak csomagolva adják át a kenyeret az ország minden boltjában. Megesik, hogy nem papírba, hanem mentegetőzés­be csomagolják: elfogyván a papír. Az egyik eladó, látva, hogy több vevő nem fér el a bolt­ban, megkezdi az árusítást a háromszáz valahányból. Hadd legyen a polcokon és a boltban is több férőhely. Ha maguk_ ott eladnak, nem adok egy darabbal sem többet! Az hiányzik, hogy ne­kem azután félreszámoljon! — hangzik az ajtóból a szállítók dörgedelme. — Várják ki a végét! Akinek meg nem tet­szik, az... Adogatnak tovább. Az eladó bocsánatkérő pillantást vet a vevőkre és polcritkítás helyett segít a polcra zsúfolni az egy­re érkező kenyereket. Embe­rek mennek — üres kézzel. Emberek jönnek, várnak. Délután két óra múlt hu­szonöt perccel. Végre, lehet ki­lós kenyeret kapni. Papír nél­kül. A fontos, hogy végre ve­vő is, kenyér is kikerülhet az üzletből... (—esk—) — A január 6-i újságban ar­ról írtak, hogy a hó miatt csak a Budai út járható, és a nagy hóesés óta nem tudnak közle­kedni az Abony—Kőröstetétlen közti úton. Az említett út gon­dozását rám bízták. A havas napokon: december 24-, 26-, 28- és 29-én, valamint január 3-án, 4-én és 6-án naponta egyszer hóekével takaríttat- tam, és forgalombiztos álla­potban volt az út — írja leve­lében Dombóvári Sándor útőr, kőröstetétleni lakos. — Kérem, helyesbítsenek, mert az én utamon megelége­déssel közlekednek a járműve­zetők. A rámbízott útszakasz hossza 35 kilométer. Jövet­menet az éppen hetven. Rend­ben tartása 10—14 órát vesz igénybe. A kifogásolt szakaszt minden hóeséskor rendbe szed­tem. ★ Köszönjük Dombóvári Sán­dor levelét és egyúttal szorgos munkáját is. Mentségünk le­gyen, hogy amikor a MÁ- VAUT-tól információt kap­tunk, a kőröstetétleni útsza­kaszról még a KPM ceglédi út­mesterségéhez sem érkezhetett meg a pontos jelentés. így a legutolsó adat szerint kellett a tudósítást nyomdába küldeni. Tudjuk, hogy munkája igen fáradságos. Lelkiismeretessé­gét nem kell igazolnia, hiszen a sok arra járó autó, szállító jármű vezetője ezt önként megteszi. Az újság, sajnos, nem tud órányi pontossággal hó jelentést adni. Reméljük, a jövőben is dicsérni fogják szorgalmát a járművezetők. A téli tanyai élet jellemző­je, hogy korán vége a nap­nak. Az emberek korán ágy- babújnak. így van ez meg Csemőben is. A nagy ese­mény, a vándorcirkuszosok előadása azonban vasárnap sokakat tartott ébren. Kőte Pál, a csemői Szabad Föld Tsz éjjeliőre, maga sem vetette volna meg a tv-nézést, vagy a cirkusz műsorát, de- hát a szolgálat az szolgálat. A közönség talán már a bo­hócokat neveti, amikor útja éppen a nagy borház elé ve­zet. Ajtói lelakatolva, a pin­cemester régen elment, sót péntek óta, amikor kicsit betüzeltek a borokra, alig járt bent valaki. Vagy talán mégis? Kőte Pál az udvarról felvezető padlásfeljárót ve­szi szemügyre. Semmi kétség, onnan bizony füst szivárog ki. Ennek már fele sem tréfa, gyerünk gyorsan lármát csap­ni, mert a padláson gyékény meg ki tudja még, milyen gyúlékony dolgok vannak. A tanya lakói ijedten vet­ték hírét az esetnek, a cirku­szi közönség is, amelynek so­raiban ott volt Demjén Géza önkéntes tűzoltóparancsnok, aki határozottan és szaksze­rűen intézkedett. Többedmagával a padlásíel- járón át behatolt a már több helyütt lángoló padlástérbe, majd a borház épületébe. Te­lefonon értesítették a ceg­lédi tűzoltókat és vedrekből locsolni kezdték a parázsló gerendákat. A sűrű füst és gőz megnehezítette az oltást, annyit mégis elértek, hogy a tűz nem terjedhetett át a padláson tárolt gyúlékony anyagokra. Hamarosan meg­érkeztek a tűzoltók. Kiderült, hogy a tűz a fa­lon áthúzódó gerendában ke­letkezett, a ráépített kémény melegének hatására. Jellem­zője az ilyen szabálytalan és felelőtlen építkezésnek, hogy hosszú ideig rejtve marad a parazsasodás és rendszerint éppen a legváratlanabb pilla­natban válik nyílt födém-, illetve tetőtűzzé. Hogy most ez nem követke­zett be, Kőte Pál érdemé, az éberen és lelkiismeretesen vi­gyázó éjjeliőré. (jakab) Hortobágyi kisbárányok A múlt év decembere óta tízezer kisbárány látott nap­világot a Hortobágyi Állami Gazdaságban, a puszta külön­böző részein levő juhászaik­ban. Van olyan nap, amikor ezernél több a szaporulat. Ko­ra tavaszig, az ellések befeje­zéséig'— csaknem 35 ezerrel szaporodik a gazdaság juhlét- száma. Ilyen méretű növe­kedés még soha nem volt a Hortobágyon. Az elmúlt esztendőkben a szikes legelők, mozdulatlan ősgyepek jobb hasznosítása érdekében gyorsan növeke­dett a törzsállomány. Ma már nemcsak értékes gyapjáért és tejéért tartják a juhokat, ha nem jelentős bevételt ad a pecsenyebárány-hizlalás. Az évszázados pásztorkodás leg­jobb hagyományait párosítják a korszerű eljárásokkal. Ita­tással nevelnek bárányokat, „tápszert” kapnak a legkiseb­bek, általánossá vált a bárá­nyok gyorshizlalása. Zárszámadás városunk sportjában ATLÉTIKA - CEGLÉDI VSE Hazafelé Hogy több legyen a gyümölcs A ceglédi járásban a követ­kező években igen nagy gon­dot fordítanak a kertészet és a gyümölcstermesztés fejlesz­tésére. Nagyüzemi gyümölcsös jelenleg 1338 hold. Ezek a fák a következő években fordul­nak termőre, és termésátlaguk így lényegesen több lesz. A számítások szerint téli almá­ból a holdankénti átlag 56,5 mázsáról 120 mázsára, kajszi- barackbó!^80 mázsára emelke­dik. Jelentősebb gyümölcsfa­telepítést a következő öt év­ben nem terveznek. Foto: Apáti-Tóth Sándor A szakosztály 1970. évi ered­ményeiről Magyar Antal ve­zető edző számolt be: — Az utánpótlás nevelése, a nevelés megerősítése és a szer­vezés jobbá tétele volt a fő célunk. A szakosztály és a sportiskola együttműködése sokat javult és ez az eredmé­nyek további javulását is ígé­ri. Az 50 atléta közül hárman II. osztályú, tizenegyen III. osztályú minősítést szereztek, míg 1 ifjúsági aranyjelvényes, 31 ezüstjelvényes, és 37 bronz­jelvényes versenyzőnk van. A felnőtteknél nem sikerült a terv teljesítése (iskolázás, be­vonulás, munkahelyi problé­mák miatt). Utánpótlásukat a középiskolákból viszont nem tudtuk kielégítően elvégezni. Az év folyamán 47 versenyen indultunk. Az országos pont- versenybert szépen szerepel­tünk. Néhány eredmény a job­bak közül: országos serdülő bajnokságon: Kiss Gábor III., Sinka István IV. lett. Országos ifjúsági bajnokságon: Meny­hárt Ferenc IV., Szebeni Be­nő VI., az ifjúsági gyalogló- csapat első helyet szerzett. Az országos vidéki bajnokságon a rangsorban csak hat együttes előzött meg bennünket. — Az év folyamán kik nyúj­tottak figyelemre méltó telje­sítményt? — A már említetteken kívül Molnár László ifjúsági arany­jelvényes sportoló (magasban 158, távolba 682 cm), Radnóti Géza, aki időközben bevonult, de visszavárjuk, Dóka Gábor, 16 éves eredményes pályafu­tása után (sokáig II. osztályú volt), az idén akasztotta szeg­re a. cipőjét. A fiatalabbak kö- .zül Szabó Judit, Nyújtó Zsu­zsa, Rajkort Teréz, Balogh Zsuzsa, Réti Katalin, Dóczi Ilona, Király Mária, Matulo- vics Ilona, Erdélyi Károly és Szabolcs Gábor szerepelt jól. — Es a következő évben? — A pályát újítják, átala­kítják, így Cegléden 1971-ben nem tudtunk versenyt rendez­ni. Az edzési lehetőségeket az elnökség biztosítja. A II. osz­tályú szintet elérők aranyjel­vényes és ezüstjelvényes atlé­ták egyéni edzésterv alapján készülnek fel. Célunk egy 10— 12 tagú fiatal gyaloglócsoport szervezése. Ugyanezt a rúdug­róknál is meg akarjuk tenni. A jövő évi versenynaptár kor­szerű és jó. Célunk, hogy az országos vidéki bajnokságon még jobban szerepeljünk, mert a rangsorban szeretnénk előre lépni. (-reán) EGYKOR TILALOM VOLT A feledékeny háziasz- szonyok örömére ősz óta minden vasárnap délelőtt kinyit valamelyik élelmi­szerüzlet. A miniszteri rendelet a vasárnapi nyit­va 1 tartásról régi , hagyo­mányt tört meg, és ezzel messzemenően elősegíti a lakosság igényeinek kielé­gítését. Pleier Ádám irsai kereskedőt nem büntetnék most meg 12 forintra. 1812- ben ugyanis megintették a ceglédi kereskedőket, mert boltjaikat királyi parancso­lat ellenére vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tartották. Dr. Szálisznyó Lajos említi a Cegléd cí­mű monográfiában, hogy Pleier Ádámon nem fo­gott az intés, mert „o város tilalma ellen ün­nepnapon templom előtt bőröket árult”, ezért 12 fo­rintra büntették. (sz — ó) Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este táncest, holnap: tánczenei koktél. A színházte­remben, fél 8 órai kezdettel a szolnoki Szigligeti Színház előadásában a Szökés a Sing- Singből című zenés krimit lát­hatja a közönség. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Spartacus I—II. (amerikai). Kossuth: vasárnap: Ködös éj­szaka (NDK). Abony: Az élet dolgai (fran­cia). Törtei: ma és holnap: Dr. Holst fantasztikus esete (dán). JáSzkara jenő: ma és hobiap: Vadász jelenetek Alsó- Bajorországban (NSZK). Al- bertirsa: vasárnap: Elvira Ma- digan (svéd). Törtei: ma és holnap: A nagy kék jelzés (magyar). SPORT Asztalitenisz: Délelőtt fél 10 órától rende­sük meg a sportcsarnokban a Pest megyei felnőtt női és fér­fi egyéni bajnokságot. A szolnoki rádió műsora JANUAR 18-TOL 24-IG Hétfő: Alföldi krónika. Tö­rökszentmiklósi Liszt Ferenc Kórus énekel. Üzemilapszem­le. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Ter­vek — célok. Virágénekek. Űttörőhíradó. Mi így gondol­juk. A Revival együttes mű­sorából. Szerda: Alföldi krónika. Vezetés. Kedvelt melódiák. Nyugdíjban. Beat-fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. A kisegítő tevékenység. A vita ... Tánc­zene. Sporthíradó. I Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor. Agrárnapok Jász­berényben. Könnyűzene. Épí­tők fóruma. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Görbe tükör. Sláger, slágerek. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Archív tárunkból. A Szol­noki Bartók kamarakórus éne; kel. Lapszemle... Egyedül. Slágerkoktél. Az adások minden nap 18 órától a 22 méteres középhul­lámon hangzanak el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents