Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
1971. JANUAR 16., SZOMBAT "‘‘KJCíríap 3 KONGRESSZUSI ÚTMUTATÁS A nők mennyit tesznek érte? A dunakeszi konzervgyár az asszonyok helyzetének javításáért Már negyvenöt előtt működött ugyanitt, kezdetleges iel- szerelessel egy konzervgyai, amelynek tulajdonosa foutent hadiszállításokból gazdagodott meg. Az államosítás után lassú gyarapodásnak indultak. A két évvel ezelőtti összevonás — egy fővárosi, s egy új, mosonmagyaróvári gyárrészleggel egyesültek —, nagyot lenduett fejlődésükön. Két esztendő alatt e gyáregység s a részben kitelepült/ vállalati központ harmincmillió forint * értékű géppel, berendezéssel, épülettel gazdagodott. (Öt éve még sok jelentkező volt a konzervgyárak munkaügyi osztályain. Ma e gyárrészlegben is szezonban háromszáz, az állandó létszámból száz fő hiányzik. De a nagy vidéki gyárakban, Nyíregyházán, Békéscsabán sincs másképp. A leginkább munkaigényes cikkekről tehát kezdenek lemondani. Termékeiknek,!, a gyümölcskészítményeknek, főzelékeknek, pástétomoknak választéka mégis bővül.) A dunakeszi gyárrészlegben ötszázkilencvenhat a fizikai dolgozók, százötvennyolc a műszaki, adminisztratív, s kisegítő alkalmazottak száma. A dolgozók hatvanhárom százaléka nő, szép számmal képviselik magukat ők a vezetésben is. Például nő a vállalati üzemgazdasági osztályvezető, a laboratóriumi meó vezetője, a vállalati vezetőszámlázó; a gyár részlegben a laboratórium vezetője, a munkaügyi vezető, a normacsoport, a tervcsoport vezetője, az üzemszervező, a tervelőadó, a technológus, a technológiai csoportvezető, a vállalati, belső ellenőr, az utókalkulációs csoport vezetője, a vezető statisztikus, s a gyártásban a csoportvezetők. Az eímúlt hetekben a vállalatnál intézkedési terv készült a nők helyzetének javításáról. A részletes, gyakorlatias, segítőkész vizsgálat, összefoglalás a következő célkitűzéseket tartalmazza: a felső vállalatvezetésben is növelik a nők arányát; az üzemi munkakörülményeken javítandó, mindenhol páraelszívókat, szellőzőberendezéseket szerelnek fel; csökkentik a gépzajt; azokon a munkahelyeken, ahol télen is sokat kell a szabadban tartózkodni melegedőket rendeznek be; ahol csak lehet, átallnak a három műszakról kettőre; lehetőleg mindenhol ülő munkahelyeket alakítanak ki; tízóraizó helyiségeket rendeznek be; a legnagyobb fizikai megterhelést jelentő rakodómunkákat — ahol nők, egész műszakon át, hétszazszor hajolnak óránként —, gépesítik; megszervezik a szabadszombatot; az üzemorvosi rendelőben az eddigi szakrendelések számát kibővítik; kímélő menüt is készítenek a konyhán; négy forintos áron vacsorát is szolgáltat étkezdéjük. A bölcsődében a helyek számát bővítik. (Egy munkásnőjüknek, ki megözvegyült, s két gyermekével albérletben élt, nagy összeget kölcsönöztek, hosszúlejáratú hitelt adtak, hogy lakást vásárqlhasson.) Részint Gáti Imre személyzeti vezető ügybuzgalmának köszönhető, hogy pár évvel ezelőtt a fővárosi gyárrészlegben a munkásnők nagy részét szakmunkásokká, illetve sokoldalúan képzett betanított munkásokká képezték. A gyár további fejlődését tekintve korántsem közömbös, a szakmában mennyire jártas emberekkel dolgoznak? Gáti Imre két éve a dunakeszi gyárban is lelkesen hozzáfogott szervezni a nappali és esti szakmunkásképzést, a fáradozás azonban évről évre kevesebb sikerrel jár. Kihelyezett iskolájukban most harmincegy másod-, és harmadéves tanulót képeznek a nappali tagozaton. Tavaly tanteremhiány miatt nem indítottak első osztályt. Az idén pedig alig találnak jelentkezőt. Prospektust nyomtattak, személyesen -keresték fel a környékbeli iskolák nyolcadik osztályait, sőt sok családot is. Több, a szakma iránt hajlamot érző gyerek szülője így vélekedik: menjen inkább segédmunkásnak! Pedig a tanuló kétszázötven forintos társadalmi ösztöndíjat kaphat a gyártói, s van olyan harmadéves, aki havi nyolcszáz forintot visz haza. Két éve tizennyolc felnőtt dolgozójukat képezték szakmunkássá. A szakmunkásbizonyítvány jelentős fizetéstöbbletet jelent. Most leszállították a korhatárt, a kívánt szakmai gyakorlat idejét, a végzettek az illető szakközéDiskola harmadik évfolyamában tanulhatnak tovább — mégsincs elég jelentkező. A gyár udvarán többemeletes irodaház épül. A központi főkönyvelés leendő szállása. Ha ki lehet hozni a munkatársakat a fővárosból... Mindez arról beszél, hogy egy gyár jó felfejlesztéséhez nem elegendő bevásárolni a legkorszerűbb gépeket, nem elég beruházni súlyos milliókat, nem elégséges a jó szándék, kellő szakértelem, ügybuzgalom. Az emberi rugókat, szempontokat, indítékokat, kívánalmakat, törekvéseket kellene sokkal mélyrehatóbban megvizsgálni. Ez viszont már nem egy konzervgyár belső feladata. Padányi Anna „A pártkongresszus szellemében készülünk a KISZ-kongresszusra.. Interjú Fodor Lászlóval, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárával FŐSZERKESZTŐK ÉRTEKEZLETE Az MSZMP Központi Bizottsága . sajtó alosztálya hét megye főszerkesztőjének kétnapos tanácskozást tartott a Pest megyéi Hírlap szerkesztőségében. Gerencsér Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága sajtó alosztályának munkatársa a párt X. kongresszusa feldolgozásának tervezetéről tartott előadást. A tanácskozáson megjelent Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, Vass, Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese, Boros Béla, a Központi Sajtó- szolgálat főszerkesztője, Béjikéi Károly, a Fejér megyei Hírlap, Csaba Imre, a Veszprém megyei „Napló”,. Gotyár Gyula a „Nógrád”, Kappel Emil, a Komárom megyei „Dolgozók Lapja”, Lányai Sándor, a Győr megyei „Kisalföld” főszerkesztője és Sasvári György, a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztő-helyettese. A KISZ megyebizottsági ülése tegnap foglalkozott az ifjúsági szövetség tavalyi munkájával, összefoglalta az eredményeket és kijelölte az 1971-es év politikai feladatait. Ezzel kapcsolatban kértünk interjút Fodor Lászlótól, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárától. — Hogyan értékelte a tavalyi munkát a megyeoizottság? — A megyei KlSZ-bizottság megállapította, hogy a megye KISZ-szervezeteinek 1970. évi tevékenysége összességében eredményes volt. Fiataljaink kivették részüket a gazdasági építőmunkából, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók aktívan bekapcsolódtak a különböző termelési mozgalmakba, lelkesen vettek részt a kommunista vasárnapok társadalmi munkaakcióiban, az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyekben, eredményesen dolgoztak a nyári önkéntes építőtáborokban és az árvízkárok helyreállításánál. Változatos politikai, kulturális és sportprogrammal méltón ünnepeltük meg hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját, a Lenin-centenáriumot és társadalmunk más kiemelkedő eseményeit. Fiataljaink munkában való helytállásukkal bizonyították világnézeti, erkölcsi hovatartozásukat, politikai elkötelezettségüket. A tavalyi legfontosabb feladatok sorában a X. pártkongresszusra való felkészülés és a KB ifjúságpolitikai határozatának megismertetése szerepelt. — A tavalyi párthatározat éta eltelt néhány hónap után mik a tapasztalatok? — A megyei pártbizottság a területi sajátosságok figyelembevételével dolgozta fel a KB ifjúságpolitikai határozatát és járásainkban, városainkban, üzemeinkben és a tanintézetekben részletesen megtárgyalták az ebből adódó feladatokat. Mi az, amit az elmúlt hónapok után tapasztaltunk? Másképp néznek fiataljainkra, jobban segítik alapszervezeteink munár sem... Érden, Érdligeten, Gödön, a Vác feletti Duna- szakasz településein száz forint körül számítható az átlag, míg országosan — szakemberek becslései és számításai szerint — az ún. -tól-ig határ tíztől ezer forintig terjed ... ! Ám a vágyak kielégítésének drága árát nemcsak a pénzre vezethetjük vissza. A telek több, mint üzleti kérdés. Igaz, évente a telekforgalom értéke mintegy há- rommilliárd forintra rúg — a hasonlíthatóság kedvéért: hozzávetőleg ugyanennyiért vásárol egy esztendőben bútort a lakosság —, ám a telektulaj- donosság sok tekintetben életforma-váltás is! Az országban 3,3 millió család él, ugyanakkor a magántulajdonban lévő kertek, telkek száma 2,4 millió. Az ipar címszó alatt szerepeltethető ágazatok 2,5 millió foglalkoztatottja közül egymilliónak van földtulajdona, igaz, itt a parasztból munkássá lettekről, a kettős jövedelmű — tehát az iparban is dolgozó, földet is művelő — családokról sem szabad megfeledkezni. Ám ha mindezt le is vonjuk a fönti összefoglaló adatokból, még akkor is tekintélyes tábor marad azokból, akik már magukénak mondhatnak egy földdarabot. Olyasmit, amit mások még csak állítanak, vágynak, akarnak, öt év alatt a telekforgalom — a megyében például 1965-ben még az 1500-at sem érte el a gazdát cserélt telkek száma, a múlt évben pedig, mint föntebb már írtuk, a hatezerhez torn aszt a íel magát — országosan ötven százalékkal emelkedett, de bizonyos körzetekben megkétszereződött, megnégyszereződött. (Bizonyos körzetek: Balaton, 1 una-kanyar, Velenceitó stto., azaz a felkapott helyek, ahol elsősorban nagyobb pénzű emberek igyekeznek a nemcsak értéket jelentő, de presztízst is adó telekre szert tenni. Másutt — a megyében például Diósd, Érdliget környékén, a ráckevei Duna-ág községeiben — az egyszerű igényeket is nehezen kielégítők, a kisfizetésűsk birtokolják, veszik a telkeket.) A telekforgalom emelkedése végső soron egészséges társadalmi áramlat összegeződése, hiszen sok megműveletlen föld válik hasznossá, s a városból kiszabadult dolgozók egészséges pihenőforrásává — ám utat nyitott — főként az ismert rendelkezések múlt évben történt meghozataláig — a spekulációnak, a munka nélküli jövedelemszerzésnek, sőt, a hihetetlen meggazdagodásnak is. (Volt, aki korábban mezőgazdasági területet parcellázott fel, s a befektetett hatvanezer forintja fejében zsebrevágott másfél milliót!...) A múlt év végére, ez év elejére valamelyest rendeződtek a sorok, s a spekuláció, az árfelhajtás letörésére — a megyei tanács intenciói alapján — a helyi közigazgatás egyre eredményesebb lépéseket tesz, elsősorban a kínálat növelésével. Azaz: parcelláznak.. Dupla, olcsóbban Az elkészült tervek szerint — amelyek a tavaly megjelent kormányrendeletre támaszkodva a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas bélés külterületi földdarabok parcellázását rögzítik — a megyében levő hétvégi gyümölcsös és üdülőtelkek száma 1975-ig megkétszereződik, megközelítve az ötvenezret. Ami a számszerű gyarapodásnál is fontosabb: a tisztességes ár. Mert éppen ez, az irreális árfolyam letörése,, a kispénzű emberek telekvásárlási igényeinek kielégítése 'a parcellázás bevallott, s hozzátehetjük, helyes célja. A tervek biztatóak. A budai, a váci, a szentendrei, a ráckevei járásban kialakuló üdülőtelepek, gyümölcsösök, horgásztanyák, emberek ezreinek nyújtanak majd pihenést, felüdülést adó foglalatosságot. Az ugyanakkor a vágyak — ma még — drága árát sem szabad szem elől téveszteni. Azt, hogy emberek egy része a telket bálvánnyá emeli, nem élvezője, hanem szolgája lesz annak. Minden perce, minden megtakarítható forintja arra megy, élete tehát — telek ide meg oda —, ösz- szezsugorodik, s robottá válhat márcsak azért *is, mert a telkek megközelítése — legalábbis többségüké —. szezon- kezdettől szezonzárásig, nem tartozik a jó mulatságok közé. Azaz: közlekedni is kell. Továbbá: a telektulajdonos — éppen a közlekedés silánysága miatt — szeretné inkább magérkezése után bevásárolni, de hol van ehhez megfe-- lelő bolthálózat, árukészlet? Hol vannak vendéglők, amelyek befogadják, ellátják a telekre hétvégeken áttelepedő családok ezreit? 'Maradjon a hideg rántott hús, a kenyér közé tett felvágott? Végül is az eszmefuttatás oda vezet — s nem kevésbé ezt sugallják a gyakorlati tapasztalatok is —, hogy ismerősöm döntése, miszerint megvette a budakalászi telket, s a hozzá hasonlók ezreinek elhatározása jóval több, mint magánügy. Ha nem okosan, körültekintően mérjük fel a telekvásárlás divatjának, igényének hatásait — szűkebb körben, egy-egy településen belüli, illetve tágabb területű, társadalmi szintű hatásait —, ha az üdülőövezet megteremtése csupán a megye gondja marad, s ahhoz p már eddig is élvezett, nem lebecsülhető támogatáson, mint például a Duna-kanyar Intéző Bizottságtól származón kívül nem sikerül kivétel nélkül minden érintett növekvő segítségét megszerezni, akkor a vágyak drága árát nem csupán egyének, de egész közösségek fizethetik. A hét végi télek — ritka kivételtől eltekintve — általában kicsi. Ám mégis, hétvégeken, bárom-öt-hét ember található rajta. Vegyük a középarányost, a négyet. Szorozzuk be ötvenezerrel, számítsuk hozzá a telekkel nem bíró, de a megyébe kiránduló tízezreket ... szállításukat, élelmezésüket, s akkor aligha szükséges bárkinek bizonyítgatni, hogy nagyobb dolog ez, mint a telekkönyvekben a tulajdonjog átvezetése.. ! Mészáros Ottó káját. A közvéleményben mar nemcsak a divatos, nézetek kapnak hangot, hanem kialakulóban van egy Való- sághűbb kép az ifjúságról és a körükben végzendő munkáról. Elismerik — a fiatalság nevelése össztársadalmi érdek, nem lehet kizárólagos felelősséget róni az ifjúsági szövetségre. Az állami és társadalmi szervezetek saját tevékenységükön belül is kezdenek több figyelmet fordítani a fiatalok nevelésére. Jobb együttműködés, közvetlenebb kapcsolat alakul ki a társszervekkel, mint bármikor eddig, s az utóbbi hónapokban több történt fiatalságunk érdekében, mint korábban két-három év alatt! Községek fogtak össze, hogy helyiséget adjanak a KISZ- nek, Piliscsabán ifjúsági ház került a fiatalok birtokába, megszervezték a nagykátai járásban a termelőszövetkezeti fiatalok üdültetését és megszületett a terv: Budaörsön ifjúsági parkot építenek. Gyárak, üzemek siettek fiataljaik segítségére, pénzzel támogatva a klubok működését. A legfontosabb, hogy a választások során sok fiatal került a pártvezetésbe: a fontosabb döntéseknél mindenütt kikérik a KlSZ-szer- vezetek véleményét is. Az ifjúsággal kapcsolatos párthatározat végrehajtása azonban évekig tartó folyamatos munkát igényéi. — Az 1971-es politikai feladatok sem könnyebbek a tavalyiénál. Hogyan készül a KISZ az idei eseményekre? — Színes, gazdag programmal és nagyobb figyelemmel a politikai munkára. El akarjuk érni, hogy megyénk KISZ- tagsága tekintse pártmegbiza- tásnak a X. kongresszus határozatainak megismerését, s az ebből adódó feladatok végrehajtását. A KISZ VIII. kongresszusára megyénk meghirdeti politikai akcióját, melyet széles körben kívánunk kibontakoztatni: „A pártkongresszus szellemében készülünk a KISZ-kongresszusra.” Ennek keretében minden KISZ-tag kérjen és vállaljon pártmégbi- zatást a KISZ-kongresszus előkészítésének időtartamára. Az akcióban tett vállalások végrehajtásáról minden KISZ-es beszámol a párt- és a KISZ- vezetőség előtt. A beszámoló szempontjai lesznek: hogyan ismerte meg a pártkongresz- szus határozatait, milyen feladatokat vállalt, és hogyan teljesítette azokat, hogyan készült fel az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusára? Az akcióban legeredményesebben részt vevő KISZ-tagok részére jutalomtáborozást rendezünk. A KISZ-tagfelvételnél magasabb követelményeket támasztunk a jelöltekkel szemben. Szeretnénk minél több dolgozó fiatalt üdvözölni sorainkban. A szövetség az ifjúság közéleti aktivitásának növelése érdekében segíti az országgyűlési, tanácsi, társadalmi, és tömegszervezeti választások munkáját. Igyekszünk szorosabbra fogni az úttörő—KISZ testvérkapcsolatot és méltón megünnepelni az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulóját. Rétegtevékenységünkön is javítani szeretnénk — jobban különválasztani az iparban, a mező- gazdaságban dolgozó és a tanuló fiatalokkal szemben támasztott követelményeinket, mindegyiknek olyan feladatokat adunk, melyeket magukénak éreznek. A gazdasági munka sem közömbös számunkra: tevékenyen részt veszünk az új ötéves terv országépítő munkájában, élenjárunk épülő megyei létesítményeink létrehozásában, védnökségvállalásainkkal igyekszünk hatékonyabbá tenni a tervek mielőbbi teljesítését. Ifjúmunkásainknak pályázatokat írunk ki, s tevékenyen hozzá jár ülünk a munkaversenyek sikeréhez. — A párttagfelvétel korhatára 18 év. Mit jelent a KISZ életében? — Elsősorban az alapszervezetek politikai, erkölcsi felelősségét növeli, hiszen csak a legaktívabb tagjait ajánlhatjuk a pártba. Lehetőség nyílik a politikai munka javítására, hiszen a .kommunista mag erősödik az alapszervezetekben, örülünk és üdvözöljük a határozatot — ennek segítségével elérhetjük, hogy minél' több párttag dolgozhasson a KISZ- ben, segítse munkánkat. — Hogyan halad az ifjúsági törvény megalkotása? — A tervezet elkészült, az őszi ülésszakon tárgyalja majd az országgyűlés. Ez a törvény alkotmányjellegű kerettörvény: elveket mond ki, és hasznos lenne, ha minél több kezdeményezés, javaslat és ötlet hangzana el a végrehajtási utasítás tartalmára vonatkozóan. A tervezet megyénkben is vitára kerül: a megyebizottság már megvitatta,'s a továbbiakban majd fiatal szakemberek, jogászok, pedagógusok és országgyűlési képviselők segítik javaslataikkal a törvény megalkotását. Szeretnénk, ha ez az ifjúsági törvény egységesen megszabná fiataljaink jogait és kötelességeit. — A feladatokról beszéltünk. Hogyan látja a lehetőségeket? — Tavaly gazdag, színes programmal teljesítettük főbb feladatainkat. Idén, ha lehet, még töbo a munkánk, de optimisták vagyunk. Feljogosít erre a párt ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának eddigi megyei tapasztalatai. Sok segítséget kaptunk munkánkhoz, de most még, ha lehet, fokozottabban szükségünk van a támogatásra. Nagy munka áll előttünk. (tamás) Tanulók fehérben A nagykőrösi megyei egészségügyi szakiskolában most 26 II. éves lány tanulja i gyermekápolónői tudnivalókat. Az alapos elméleti és politika/ képzést az iskolában kapják, a gyakorlati foglalkozásokat nagyrészt a ceglédi kórházban tartják. Az itt végzett növendő* kék a megye kórházaiban nyernek elhelyezést.
