Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Újévi számvetés és köszöntő 1971 küszöbén szeretettel köszöntjük a monori já- 1/11 rás valamennyi dolgozóját. Jóleső érzéssel tekinthetünk vissza az utóbbi néhány esztendőre, mert az MSZMP irányításával és a járás dolgozóinak részvételével jelentős politikai és gazdasági eredményeket értünk el. Az elmúlt évben a szokásos ünnepségek mellett emelte a politikai tevékenységet és aktivitást az, hogy április 4-én ünnepeltük a felszabadulás 25. évfordulóját. A múlt év legjelentősebb belpolitikai eseménye volt az MSZMP X. kongresszusa, amely jóváhagyta az eddigi politikát, és megszabta a következő évek feladatait. A tegnapi nappal eredményesen befejeződött a III. ötéves terv a monori járásban is. A münka középpontjában az új gazdasági mechanizmus bevezetése és megértetése volt. Pártszervezeteink fontos feladatuknak tartották a reform bevezetését, megvalósítását, ebben a munkában jelentős eredményeket értek el. Egyik fő feladatunk volt a monori járás szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeinek gazdasági, szervezeti és politikai fejlesztése, erősítése. Jelentős eredményeket értünk el ezen a téren is. Jellemző, hogy a járás mezőgazdasági jellegű üzemei 1965-ben 410 millió, 1969-ben 730 millió forint értékű árut termeltek. Az átlagon belül gyorsabb ütemben nőtt a szemestermény-termelés, dinamikus volt a kiegészítő üzemágak fejlődése, viszont mérsékeltebben fejlődött az állattenyésztés. Az állami gazdaságban és a termelőszövetkezetekben magas szintre szökött fel a húsbaromi-termelés, korszerű sertés- és szarvasmarhatelepek épülnek. Ez utóbbiak a fejlődés jövőbeni irányát mutatják. A növénytermesztésen belül szépen fejlődött a kenyérgabona-termesztés, az átlagtermés 10 mázsa fölött állandósult. A legjelentősebb abraktakarmány-növény a járásban a kukorica. 1966- ban 17—18 mázsás átlag elérését tűztük ki célul, ezzel szemben az átlag meghaladta a 20 mázsát. Tavaly a járási átlag 20,4 mázsa volt. A termelés fejlődésével arányosan nőtt a tsz-tagok “ közösből származó jövedelme. Az emelkedés 1965- höz képest 68 százalékos, és meghaladja az évi 18 ezer forintot. Ez természetesen csak egy bizonyos fok a fejlődésben, a jövedelem további növelése az új esztendő, az elkövetkezendő évek feladata lesz. Az elmúlt években sikerült jelentősen javítanunk a lakosság ellátását. A III. ötéves terv során a monori járásban 160 millió forint értékű olyan beruházás történt, amely ezt a célt, a lakosság körülményeinek javítását segítette. Érdemes itt is néhány példát megemlíteni. A járás területén 84 ezer négyzetméter járda épült, 31 darab, jó ivóvizet adó kutat fúrtak, új orvosi lakások. rendelők épültek, növeltük az óvodai férőhelyeket — bár még nem eléggé —, két új művelődési ház épült, 3 ABC áruház, 3 sütőüzem, átadásra került Monoron a 18 lakásos állami ház, s még hosszan lehetne sorolni. T udjuk, még nagyon sok a tennivaló. Az ebben az * évben kezdődő IV. ötéves terv során az eddigieknél nagyobb ütemben kívánjuk fejleszteni a monori járást. Már ismeretesek az öt év alatt felhasználható anyagi erők. Jelentősen bővítjük a villanyhálózatot, újabb utak, csatornák épülnek, 170 állami lakás épül a járásban, az elkövetkező időszakban használatba vehetjük a felépülő új monori rendelőintézetet, Üllőn a 16 tantermes új általános iskolát. Több községben készülnek $ tervek vízvezeték építésére, köztük a járás székhelyén, Monoron. Eeseren ez a munka már előrehaladott állapotban van, a vízvezeték az új esztendőben átadásra kerül. Tudjuk, és a járás lakossága is tudja, hogy saját erőnk hozzáadásával még nagyobb mértékben léphetünk előre, Bizonyítja ezt az a tény, hogy az elmúlt években például a járás lakossága 30 millió forint értékű társadalmi munkával segített községén, a járáson, saján magán — mindannyiunkon. Számítunk erre a segítségre a jövőben is, s az eddigi évek azt bizonyítják, méltán számíthatunk rá. Ili egragadjuk ezt az alkalmat, hogy köszönetét mond- 1,1 junk a lakosságnak azért a segítségért, amelyet az elmúlt években nyújtottak a pártszervezetek és az állami szervek előtt álló feladatok eredményes végrehajtásához. Kérjük a jövőben is ezt a támogatást. A kitűzött további célok megvalósításához, az egyéni célok eléréséhez a monori járás minden dolgozójának jó erőt és egészséget, eredményekben gazdag'boldog új évet kívánunk. Guba Pál, az MSZMP járási bizottsága első titkára Dr. Bencsik Mihály, a járási tanács vb-elnöke 1970. legjobb járási sportolói A Monor és Vidéke sporttu- dósítói hagyományokhoz híven ezúttal is összeállították az 1970-es év legjobb sportolóinak, csapatainak névsorát Az év legjobb pői sportolója a gyömrői Matyó Márta, aki az Országos Úttörő Olimpián az összetett versenyben az 5. helyet szerezte meg, korcsolyázásban. Az év legjobb férfi sportolója Domonkos László (Monori József Attila Gimnázium). Dunakeszin, a megyei sparta- kiáddöntőn nagyszerű idővel lett az első az 1500 méteres síkfutásban. Az év 2. legjobb sportolója Kalmár László (Ve- csési VIZÉP), Több mérkőzésen játszott kiemelkedően, bizonyult csapata legjobbjának. 3. Halápi Károly (Pilisi KSK). A rokonszenves fiú hétről-hét- re kiemelkedő teljesítményt nyújtott, nagy része van abban, hogy csapata a területi labdarúgó-bajnokság első számú várományosa. 4. Kriskó András üllői korcsolyázó. Az év legjobb női csapata: a Monori SE kosárlabdacsapata. Tavaly is ők nyerték el ezt a címet. Tavalyi nagy sikerük a Tápiómenti Kupa végleges elnyerése volt, s a derék helytállás az NB Ill-ban. 2. Monori József Attila Gimnázium kosárlabda-csapata, 3. a Vecsési VIZÉP asztalitenisz-csapata. At. év legjobb férficsapata: a Pilisi KSK labdarúgó-csapata. Már az egyidényes bajnokságban is jól szerepeltek, s a mostani bajnokság félidejében imponáló előnnyel állnak a táblázat élén. 2. Sáp labdarúgó- csapata. A sápi fiúk már az MNK-ban is kitettek magukért, kiverték Gyömrőt. A járási bajnokság félidejében elsők, a bajnoki cím első számú várományosai. 3. a Vecsési VIZÉP asztalitenisz-csapata, amely 5. lett a megyei bajnokságban. Az év legjobb edzője címet Halápi Károlynak, a Pilisi KSK edzőjének ítéltük oda. Érdekesség, hogy fia 3. lett az ' A • P E 5 T - AA E G Y £ t H ÍRLAP K ÜLŐN K I AD Á S A XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1971. JANUÄR 1., PÉNTEK Küzdelem a síkos országúttal Inkább késsenek, de megérkezzenek—A MÁ VAUT téli gondjairól lőtt vadak a laboratóriumban A vadállomány egészség- ügyi helyzetének felmérésére nagyszabású vizsgálat kezdődött a somogyi vadásztársaságok és az állami vadgazdaságok területén. A vizsgálat célja megállapítani: a mezőgazdaságban használt különféle növényvédőszerek nem okoznak-e nagyobb károkat a vadállományban. A jövő év márciusáig a vadásztársaságok és az állami vadgazdaságok egy-egy lőtt vadat küldenek be a Kaposvári ÁlVáratlanul, hirtelen érkezett az idei tél, s váratlan nehézségek elé állította a MÁVAUT dolgozóit is. Pedig a főnökség felkészült a téli üzemelésre, mint Cserháti Árpád, a monori MÁVAUT kirendeltségvezetője elmondotta. Jobb gumikat tartalékoltak a havazás idejére, ékeket, lapátokat és még több mindent készítettek be a kocsikba, mégis az ünnepek alatt leesett tetemes mennyiségű hó, s az utána bekövetkezett ónos eső próbára tette mindannyiukat. — A baj az volt, hogy a közúti igazgatóság elsősorban a főútvonalak megtisztításával, leszórásával tudott csak foglalkozni. A mellék- és bekötő utakról nem tolták le a havat. Ezért az ünnep harmadnapján több járat kimaradt a gyömrői vonalon. A gyömrői csuklós busz a fordulónál az árokba csúszott. Szerencsére baleset nem történt, de a kocsi kihuzatása nem sikerült, csak a honvédség kivonulása segített: az alakulattól vagy harmincán tólták, nyomták, amíg a kocsi az árokból kikerült. Hasonlóan járt az Ecser- ről, Rákoskertről közlekedő autóbusz is — sajnos, itt is több járat kimaradt ebben az időben. — Egy ilyen hirtelen átállás a téli közlekedésre erősen kihat az emberekre, gépkocsivezetőinkre is. Ezért naponta elmondom mindnyájuknak: alkalmazkodjanak az útviszonyokhoz, ne fékezzenek, csak motorfékkel, lassabban, óvatosan hajtsanak, inkább késsenek, de megérkezzenek. Persze, esetenkénti tükörsima út, vagy a nagy hó mellett ott vannak még a gépkocsivezetőnek a türelmetlen utasok — tisztelet a kivételnek — folytatja a MÁVAUT vezetője. — Sajnos, le kell nyelniök a megjegyzéseket, amikor késve érkeznek a megállóba, nem tehetnek mást. Az Ecser—Maglód felől közlekedő kocsink például 40 percet késett, de az első kocsi ezen az útvonalon a nagy hóesés napján dupla idővel, egy óra helyett két óra alatt járta meg ezt az utat. Amikor a vezető leszállt a kocsiról, azt mondta: ez az egy út fárasztóbb volt, mint máskor az egész nap. Ha az utasok ezt megértenék, kevesebb lenne a zsörtölődés. (f. o.) Legalább negyven jelontkező Tálcán kínált lehetőség A napokban a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet főkönyvelőnőjével beszélgettem. Elmondotta: mihelyt az időjárás engedi, hozzákezdenek üzemük bővítéséhez, termékeikre ugyanis nagy az igény, pénzük is van a bővítésre — csak éppen munkásuk nincs hozzá. És a hirdetés? — kérdeztem, mivel emlékeztem rá, hogy a Monor és Vidékében másfél, két hétig naponta jelent meg egy felhívás, melyben a gyömrői szövetkezet munkaalkalmat kínált. — Egyetlen jelentkező sem volt — mondta a főkönyvelőnő. — Most arra gondoltunk, hogy felvesszük a kapcsolatot a járási művelődési házzal, meghirdetünk egy tanfolyamot: egy hónap alatt betanítanánk Elvitték a menyasszonyt Kecskemétre ni. A jövőben Kecskeméten fog ő is lakni, természetesen elmegy a férje után. A nagypapa, Zolnai Imre, a kecskeméti zománcipari gyár nyugdíjas igazgatója, elmondotta, hogy az unokája Gyomron volt katona, ott ismerkedett meg Ilonkával. (em) (Tudósitónktól) Fényes társadalmi esküvőt tartottak karácsonykor Üllőn. Németh Sándor és felesége, Zolnai Terézia, üllői lakosoK 23 éves László Sándor nevű fia, valamint Szikora Sándor és felesége, Horváth Ilona, gyömrői lakosok 19 éves Ilona leánya kötött házasságot. Az ünnepélyes alkalomból rövid interjút kértem a fiataloktól és az egyik boldog nagyapától. A vőlegény elmondotta, hogy Kecskeméten, az Aranyhomok Szállóban dolgozik, KISZ-tag. Emléktáblát avattak Keszt^ ° \ helyen Schwarz Dávid szülőtanul, 1971-ben fog érettségiz- ' há?Ín. Az egykori fakereske_ dő találta fel a múlt század végén a kormányozható léghajót. Az egész életét és vagyonát terveinek megvalósítására fordította. Az általa megálmodott léghajó csak halála után (1897. január 13-án halt meg), 1897-ben szállt fel Berlinben. a jelentkezőket, hiszen munkásainknak csak egy-egy részműveletet kell végezniük, s az elvégzendő munka nem nehéz. Ha Monorról vagy a környékről tíznél több jelentkező lenne, szövetkezetünk biztosítaná az autóbuszközlekedést, akár különjárat formájában is. De gondoltunk arra is, hogy esetleg Monoron hoznánk létre egy részleget. A lehetőséget, a helyi munkaalkalmat tehát szinte tálcán kínálják. És mégsem kell senkinek, egyelőre. Ez azért furcsa és elgondolkoztató, mert napjainkban a legtöbbet hangoztatott téma: könnyíteni a dolgozó nők helyzetén, megszüntetni a fárasztó bejárást, a három műszakot, több szabad időt biztosítani — s mindezt főleg helyi munkaalkalom megteremtésével. Űj üzemek kitelepítésére a monori járásban nincs lehetőség, de a meglevők fejlesztésére: igen. Ezt tenné a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet is — ha lenne legalább negyven jelentkező munkavállalója. (f. o.) lategészségügyi Intézetbe, ahol az elejtett vadakat gondos laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá. Ügyeletes orvos Január 1-én, Gyomron: dr. Lányi Péter (Gyömrő, egészségház), Monoron, Gombán, Bényén és Káván: dr. Balogh József (Monor, Ady E. u.), Mo- nori-erdőn, Nyáregyházán* Csévharaszton és Vasadon: dr. Kerekes Miklós (Monori-erdő), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Cllőn: dr. Balázs László, Ve- csésen: dr. Fekete Károly. 2-án, Gyomron: dr. A1 torjai Károly, Monoron, Gombán, Bcnyén és Káván: dr. Bathó László (Monor, Bocskai u.), Monori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Kerekes Miklós, Pilisen: dr. Pázmány Elemér. Vccsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. tuson MOZIK Ecser, p: Rablók között, sz—v: Történelmi magánügyek. Gomba, p: A halál 50 órája I—II., sz—v: Sex és a hajadon. Gyömrő, p: Akit nem lehet elítélni, sz—v: Dajkamesék hölgyeknek. Maglód, p: Nyomorultak I—II., sz—v: Akit nem lehet elítélni. Mende, p: Ludas Matyi, sz—v: A halott gyanús. Monor, p—sz—v: Szép lányok ne sírjatok. Nyáregyháza, p: Kémek randevúja, sz—v: Egy az ezerhez. Péteri, p: Idegen a házban, sz—v: A nagy kék jelzés. Pilis, p—sz—v: Hétszer hét. Tá- piósáp, p: Felrobbantott pokol, sz—v: Dr. Holst fantasztikus esete. Tápiósüly: Papát vásároltam, sz—v: Egy kínai viszontagságai Kínában. Űri, p: Hogyan kell egymilliót lopni, sz—v: Bűn és bűnhődés I—II., üllő, p: Vérrel megpecsételve, sz—v: Mágnás Miska. Vasad, p: Imposz- torok, sz—v: Mágnás Miska. Ve- csés, p—sz—v: Lány a pisztollyal. Matiné, v: Egy falat kenyér. Léghajós emléktábla év legjobb férfi sportolói rangsorolásban, 2. Veres László, a Monori SE női kosárlabdacsapatának edzője, 3. Stefán László (Vecsési VIZÉP), aki rövid idő alatt szép eredményt ért a csapattal. Tehát ez a sorrend. Lehet rajta vitatkozni. Mi így láttuk. A kis ház lakója Minden községben élnek érdekes emberek, a mi, újév első napján bemutatandó érdekes emberünk a gyömrői szociális otthon egyik lakója. A művészemberről azt mondják, különc, de talán nem lehet különcségnek nevezni, ha az alkotó művész magányt, nyugalmat kíván maga körül. Így alakult, hogy a kastély melletti kis házban rendezte be műtermét és egyben lakását is a 80 éves Bóka János. A műterem festő- állványán akvarellek, pasztellképek adják egymásnak a helyet, az asztalkán számtalan, finoman megmunkált fafaragás. De nem idegen a mestertől a csont sem. — Nagy öröm számomra, ha jól munkálható anyag kerül a kezembe, például egy jókora velős csont — mondja mosolyogva. — Mint az otthon lakója, hogy érzi magát, kedves mester, kedves János bácsi? — Nagyszerűen. Annyi a dolgom, hogy észre sem veszem, hogy a világban egyszál magam vagyok. Tudnék én alkotni különb dolgokat is, szép nagy műveket, de kellene egy gyalupad, gyalu, fűrész, véső, hogy a nagyobb darab fával is meg tudjak birkózni. Eszközök nélkül meg kell elégednem a miniatűrökkel. Fekete Gizella HOLNAP sportköri elnökök tanácskozása Holnap, január 2-án nem ünnepelnek a sportköri elnökök. Mint Hunyadi László, a JTS elnöke elmondotta, a járás sportköri elnökei az 1970-es költségvetést tárgyalják meg. A téma rendkívül fontos, ezért nagyon számítanak minden meghívottra. A tanácskozás reggel 8 órakor kezdődik Monoron, a községi tanácsház udvarán levő helyiségben.
