Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
1970. DECEMBER 8., KEDD ^'^Mírlap 3 GAZDASÁGVEZETÉS ÚJ MÓDON TESZT ALATT: A KISKUNLACHÁZi PETŐFI TSZ Dr. Agy kérdez, s most az újságíró válaszol — Használható lenne-e a computer? Talán nem veszi Sz. Sipos Tamás — a tévé közkedve't figurájának, dr. Agynak megalkotója és szövegének írója — ötletrablásnak, ha tudós közgazdászát egy képzeletbeli beszélgetésre invitálom. Felettébb érdekes vitánk lehetne ugyanis, ha a kiskunlacházi „Petőfi” Tsz-t együtt tesztelnénk. A kiskunlacházi „Petőfi” Tsz-hez teljesen hasonló adottságú Kiskunsági Állaimi Gazdaság 30 000 holdon évi 100 millió forint termelési értéket produkál. A „Petőfi” Tsz 3500 holdon, tehát a másik gazdaság területének kb. egytiziedén szintén 100 millió forint tenne1 ési értéket tud felmutatni. Dr. Agy: Mutassuk be talán először kutatásunk tárgyát, a nevezett termelőszövetkezetet! Cjságíró: A tsz-ben öt fő ágazat működik, amelyek már a gazdasági reform hatására alakultak ki. 1. Állattenyésztés: ide tartozik 1000 darab szarvasmarha tartása. Ebből 300-as komplex tehenészet, hízómarha exportjára való felkészülés, baromfitenyésztés, mintegy évi 3 millió csibe keltetésével tenyésztői őstermelés. 2. Szántóföldi növénytermesztés, ami főleg az állattenyésztés kiszolgálója. Nagy hozamú takarmánynövények adnak itt jó termést. 3. Gyümölcs- és szőlőtermesztés, mezőgazdasági termékfeldolgozás. A nagyarányú szárazföldi kertészet termékei számára „mini” konzervüzem épül évi 400 vagonos kapacitással. A 80 vagonos hűtőtároló felépült. A szárító évi 300 vagonos teljesítményű. Talán ide sorolhatjuk az évi 20 vagon gombát előállító csiper- keüzemet is. 4. Kiegészítő tevékenység, az úgynevezett „melléküzemágak” Sóderbánya, mintaasztalosüzem, műanyagüzem, vasszerelő részleg és építőrészieg adnak forintokat a mezőgazdasági fejlesztésekre. És végül az 5. üzemág: A javító-szolgáltató részleg, Dr. Agy: Mennyi a dolgozók létszáma? Ha lehet külön kérem a tsz-tagokat és külön az alkalmazottakat ? Újságíró: A tsz-tagok száma 450. Az alkalmazottaké: 4—500 között mozog. Dr. Agy: Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk, a termelési értékből mennyi rész jut a kiegészítő üzemágakra és mennyi a mezőgazdaságra? ... Hogy jelentős rész? És Pest megyében átlagosan 40 százalékra tehető az iparszerű tevékenységből származó termelési érték?... Körülbelül itt is ezzel számolhatunk? Sok, bizony, nagyon sok. de vizsgálnunk kell, mire fordítják. Mert, ha a kiegészítő tevékenység a mezőgazdaságra visszahat, akkor semmi baj! Súlyos milliókat kellene az amúgyis nagy összegeken kívül a mezőgazdaságha fektetni, ha nem lennének szerelő, vagy lakatos részi egek, amelyek — mint tudjuk, az alacsony forgalmi adójuknál fogva — hozzák a „dohányt”. Nézzük csak az összegeket. Véleményem szerint a szárító 3 millió, a gomba 6 millió, a szarvasmarhalelep 15 millió, a 80 vagonos hűtőtároló 4—5 millió forintba kerülhetett... Továbbmehetünk! Az ágazati felosztás jó módszernek tűnhet. Újságíró: Az elnök irányítja az öt ágazatot. A főágazat vezetője- alá tartoznak a szakágazatvezetők, akik közvetlenül irányítják az embereket. Ebben a tsz-ben 20 ember tartozik a műszaki irányítók közé. Dr. Agy: Ez rendben volna, de az ágazati felosztás csak akkor hatékony, ha önelszámoló egységekre bontottak. Újságíró: A főágazatok önálló költséggazdálkodást folytatnak. Ök szabják meg a béres munkaügyi terveket, ők teljesítik, vagy nem teljesítik az eredményterveket. Ezeken belül bizonyos szakágazatoknak felelősei vannak, például külön mérnök foglalkozik a szarvasmarha-tenyésztéssel, de ezen belül például a tehenészettel, másik szakember a zöldségtermesztéssel, a szőlővel vagy a baromfival. Dr. Agy: Mikor és hogyan értékelik a gazdálkodás eredményeit? Újságíró: Minden hónapban a vezetőségnek beszámol az ágazat vezetője. Neki azt is tudnia kell. mikor mennyibe kerül egy liter tej előállítása, és mennyiért tudták értékesíteni. A legapróbb részletességig kidolgozzák a költségráfordításokat és így rögtön fülön lehet csípni, aki vét, aki elmulasztott valami intézkedést megtenni. Hiába panaszkodik az esőre, vagy különböző objektív nehézségre. Vagy nyereségesen termel, vagy abbahagyják az ágazat művelését. Dr. Agy. Szép dolog, de hogyan állunk az adminisztrációval? Sajnos nálunk hidrafejű szörnnyé képes kinőni magát. Újságíró: Egy-egy főágazat adminisztrációját 2—2 ember végzi. Nem kis dolog, mert egy-egy ágazat 30 milliós termelési értéket hoz. akár egy kisebb gyár. Dr. Agy: Az operatív intézkedésre viszont így kevesebb lehetőség nyílik. Tudniillik egy teljes hónapot kell várni, amíg egy ágazat sorra kerül. Hogy az elnök hetente meglátogat minden üzemet? ... Jó, jó. de az információ visszaáramlása nincs biztosítva, illetve esetleges. Persze, még mindig ez a lesiobb forma, mert nagy önállóságra szoktatja, sőt, kényFOTÓZZON TÉLEN IS A TERMÉKEKRE! EZÚTTAL KÉTSZERESEN JÓL JÁR: december 15-ig kedvezményes, 15 Ft-os őrön vásárolhatja meg a téli és szobai felvételek készítésére alkalmas, nagy érzékenységű, 23 DIN-es. Leica-kazettás FON TKPA1%’ FOTOFIL3MFT A MiATTA NOL TBA V Budapest V., Mérleg utca 12. SZAKMAI TANACSADAS szeríti az embereket. Fogadni mernék, többen nem bírták az „iramot” és leköszöntek. Igen, a képességnek egyre több szerepe lesz... Itt már nem lehet „majd meglátjuk ...” módon igazgatni a főágazatot, hanem gyorsan és főleg jól kell dönteni. Ha a premizálási rendszert is ehhez igazították, akkor az anyagi ösztönzés is segít az ágazatokból kibányászni; ami csak bennük van. Újságíró: Most hadd kérdezzek én öntől valamit. Gazdaságilag hatékony és pillanatnyilag a legkorszerűbb irányítási rendszer ez, de mégis, miben lehet lemérni az emberekre tett hatását, eredményességét. Azt mondja ön, főleg abban, hogy mennyit keresnek?... Igen, valóban. A tsz-tagok átlagos évi jövedelme eléri ä 30 000 forintot, az alkalmazottaké a 28 000-et. „Valamit-va- lamiért” — ahogyan mondani szokás. Hogy hányán jönnek a tsz-be és hányán távoznak? Évente 8—10 fiatal jön, s kb. ennyi öreg megy nyugdíjba. A munka, a szakmunka, az ipari munka felé tolódott el, és az az asszony, aki legfeljebb tíz tyúkot tartott otthon, most olyan gépeket kezel, amelyek segítségével egymaga 10 ezer baromfit nevelhet fel. Az emberek büszkék a gazdaságukra és joggal a saját tudásukra. De végezetül — mielőtt a teszt bizonyítványát kiállítanánk, hadd érdeklődjem, nem lenne helyes, ha ilyen nagy gazdaságok közösen felhasználnák egy elektronikus számítógép gyorsaságát, a költségtényezők elemzésénél? Dr. Agy: Jó lenne, de előbb a tsz-ek számvitelét kellene gépesíteni. Figyelje meg, milyen kevés helyen van még könyvelőgép és gépi adatfeldolgozás. Pedig azé a jövő... Kell-e majd a főágazati önelszámolást finomítani, az irányítási rendszeren változtatni? ... Hogyne kellene! A mechanizmus megteremtette ezt a formát, biztosan még Igényesebbeket is követel majd. Ám pillanatnyilag ez jó forma, s ezért a négy csillagot odaadhatjuk. Zárójelben jegyzem meg, döntésemben az 1000 szarvasmarha tartása — amit mostanában kevés gazdaságban szorgalmaznak — döntően befolyásolt. Szűts Dénes Közúti járműprogram Mit terveznek a Csepel Autóban? A negyedik ötéves terv törvényében olvasható: „A gépiparban erőteljesen kell fejleszteni azoknak a termékeknek az előállítását, amelyek az egész népgazdaság műszaki színvonalának korszerűsítésében és a lakosság ellátásában nagy jelentőségűek.” E gazdasági koncepció jegyében született meg a döntés a közúti járműprogramról, vagyis a járművek, a részegységek, az alkatrészek gyártásának fejlesztéséről. A közúti járműprogram megvalósításában nagy feladatok várnak a Csepel Autógyár kollektívájára. Ök hogyan tervezik jövőjüket? Biztos piac Először a piaci igények várható alakulásáról szereztek információkat, s a hírek nagyjából megnyugtatóak, például a baráti szocialista országok egyre több magyar autóbuszt szeretnének vásárolni. Ezért a Csepel Autógyár munkáskollektívája a IV. ötéves tervben a járóképes autóbusz-padlóváz gyártásához kezd. Egy másik járműcsaládnál a közgazdászok megállapították, hogy a „termelési előirányzat piaci igényekkel gyakorlatilag fedezett”, bizonyításként leírhatjuk, hogy csak az elmúlt hetekben az EAK, az NDK és Jugoszlávia szakemberei érdeklődtek e járművek iránt. A gazdasági elemzések biztos piacot mutatnak ki, olyannyira, hogy a tervidőszak első évében a rendeléseket a Csepel Autógyár maradéktalanul ki sein tudja elégíteni. Az értékesítési lehetőség tehát kedvező, ez azonban nem csökkenti a vezetők és a munkások felelősségét: a fokozódó piaci versenyt csak még jobb minőségű gyártmányokkal tudják állni! Nagy beruházások A gyárban a saját motorral szerelt járművek gyártását kívánják növelni. Ahhoz, hogy a Csepel Autó a közúti járműprogram feladatait teljesíteni tudja, kielégítse a bélés külföldi igényeket, nagy beruházások megvalósítására van szükség. A beruházási tervben több mint másfél milliárd (!) forint értékű álló- és forgóeszköz-bővítés szerepel, ennek egy részét költségvetési juttatásként kapják, más részét nyereségükből kell előteremteni — a nagy beruházás is még jobb munkára kötelezi a vezetőket és a munkásokat. A fejlesztés nagy termelésfelfutást eredményez majd: a vállalat 1970- es termelési értékét 1975-re várhatóan megkétszerezi! A vállalat szakemberei megállapították, hogy a most folyó beruházások, rekonstrukciók befejeztével, és a IV. ötéves tervidőszak beruházásainak elkészültével, a Csepel Autógyárban lényegében megteremtik a gyártás műszaki feltételeit. Milyen eredményekkel kecsegtet a műszaki színvonal számottevő emelkedése? Nagy sorozatban termelhetnek, a munkások jobban begyakorolhatják a munkafogásokat, csökken a gyártmányok előállításához szükséges idő, azaz nő a termelékenység! A nagyobb termelékenység pedig nemcsak a népgazdaság, de a gyár egyes dolgozóinak érdeke is: a hatékonyságból is származnak azok a forintok, amelyek az elkövetkező időszak béremeléseit lehetővé teszik. Gondok és feladatok A Csepel Autógyár munkáskollektívája nem problémák nélkül kezd a nagy feladatok megoldásába. Ez évben a munkáshiány krónikussá vált a gyárban. A tervezést gyakori módosítgatás tette bizonytalanná. Az eddigi műszaki fejlesztés nem volt kielégítő, a beruházások hatékonysága elmaradt a követelményektől. Bizony van gond, s nem is kevés. A feladat pedig óriási: a közúti járműprogram sikeres megvalósítása jelentős mértékben a Csepel Autógyár dolgozóitól is függ. (t. P ) A Csepel Vas- és Fémművek gyarapodó üzemel egyre több ipari vizet emésztenek. A növekvő szükséglet fedezésére — napi 100 ezer köbméter kapacitású — felszíni víztisztító művet építenek. A hat medencében — négy derítő és két tároló (a képen) — a Dunából nyert vizet tisztítják, majd vegyszerrel derítik. A vízmű szerelését a jövő év végéig befejezik. NAPTÁRREFORM A reformerek sorsa a meg nem értés, a fel nem fedezettség, a kortársak közönye, az er., s Ugatta tás. Miért mondom most el mindezt? Mert e sorok írója eleddig osztozott a reformerek keserű sorsában. De felvirradt a nap (helyesebben a hét, a múlt hét), midőn naptárreformomra végre felfigyelt egy olvasónk. Noha nem Pest megyei, hanem budapesti: de hát senki sem lehet azonnal próféta saját hazájában. A lényeg: Barsy Sándor (IX., Gyáli út 21/23.) elűzte a közönyt, a néma csendet, az elhallgattatottság gyalázatát, midőn megváltó, nyílt levelezőlapon fel merte tenni a nagy kérdést (nevét sem titkolva, tehát vállalva a sorsközösséget velem): „Nem értem, hogy miért (kiemelés tőle) kell visszafelé számolni a napokat?" Megváltó sorait illusztrálta. Kivágva ráragasztotta levlap- jára lapunk múlt vasárnapi számából a következőket: „XIV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM, ARA 1 FORINT, 1970. NOVEMBER 15., VASÁRNAP. IWI A , 1970. november 16., hétül n• Ödön napja. A nap kél: 6.50, nyugszik: 16.07 órakor. A hold nyugszik: 10.32, kél: 18.15 órakor. HOI MAP* 1970- novemllvbnm« bér 15., vasárnap, Lipót, Albert napja. A nap kél: 6.48, nyugszik: 16.09 órakor. A hold nyugszik: 9.34, kél: 17.15 órakor.” Végre megmagyarázhatom, hogy vasárnap miért van hétfő és hétfőn miért van vasárnap. Köztudott: évszázados vita, melyik a hét első napja. A vasárnap vagy a hétfő? A keresztények szerint: „Az egyház a zsidóktól örökölte a hét megszentelését. Mózes első könyve a teremtés történetét hat napra osztja és azt követi a hetedik nap, a nyugalomnak a napja. Ez a hetes szám többször ismétlődik a zsidók kalendáriumában. így tehát valóban azt mondhatjuk, hogy az Ószövetség hete & a belőle származó liturgikus hét is Isten rendelésére vezethető vissza. Míg azonban a zsidók szent napja a hetedik nap, a sabbat volt, addig a keresztények szent napja az első nap, a prima sabbati (a Szentírás így emlegeti): a vasárnap. Már Szent Pál apostolnál megtaláljuk ennek nyomait a ko- rintusiakhoz írt első levelében.” A modern ember szerint azonban hat napig dolgozunk, s a fáradalmakat a hetediken, vasárnap pihenjük ki. (No, persze újabban már az ötnapos munkahéttel a hatodik nap, a szombat is a pihenést szolgálja.) Újításom tehát: legyen mindkét tábornak igaza, szűnjön meg a vita. Ha felcseréljük a vasárnapot és a hétfőt, úgy a modern embernek is igaza lesz: mivel valóban hétfőn kezdi a hetet (ámbátor, akkor vasárnap van és pihenni fog), s a keresztények is megnyugodhatnak: senki sem vonja kétségbe, hogy a hét vasárnappal kezdődik (ámbátor, akkor már hétfő lesz és dolgozni fognak.) ★ Sokan csodálkoztak olvasóink közül november 19-én, csütörtökön is. Az első oldalon közöltem ugyanis, „Két hónapja úton a Venus—7” cím alatt: „A Vénus—7 bolygóközi automata űrállomás, amelyet augusztus 17-én bocsátottak fel a Szovjetunióban, folytatja repülését a Venus irányába.” Itt az alkalom, hogy megmagyarázzam. Naptárreformom nem holmi szőrszálhasogató piszka-misz- ka, hanem grandiózus, világméretű koncepción alapszik, koncepcióra épül. Koncepcióm mélyén az örök ember rejtezik, tehát a múlt embere épp úgy helyeselheti, mint a jelen, sőt a jövő embere. Előző, hét-felforgató reformom a múlt és a jelen emberéhez szólt, e Vénus-hírem már a jövő emberéhez is! Olvasóink bizonyára hallottak már Einsteinről és az ő relativitás elméletéről. Lényege: a világűrben a sebesség növekedésével az idő csökkenése (összezsugorodása) következik be. A Venus-rakéták, ha ma még nem is, de a közeljövőben (elképzelhető hogy) olyan sebességgel közlekednek majd, hogy ha három hónapja lőtték fel őket, akkor csak két hónapja lesznek úton. Ezt a szédületes távlatot érzékeltettem csütörtöki címemben: jobb minél hamarább hozzászokniok olvasóinknak ezekhez a fantasztikus, irreális, de a közeljövőben már reális, egyszerű, új igazságokhoz. Köszönöm olvasóim szíves türelmét, köszönöm, hogy elolvastak. Örülök, hogy bebizonyíthattam: lapunk most sem tévedett. Alacs B. Tamás Utóirat. Óh, borzalom atyja, ne hagyj el! Főszerkesztőm fenti soraimat sódernek nevezte, s csak úgy engedélyezte megjelenésüket, ha ideírom: „Olvasóink szíves elnézését kérem a magam és a nyomdai korrektorok nevében a sajnálatos elírásokért.” Közlöm, hogy e fenti 14 szavas nyilatkozatot nem önszántamból, hanem kényszer hatása alatt, főszerkesztői parancsra tettem közzé. Hajaj... Ez a reformerek sorsa. Még saját főszerkesztőm is bolondnak, s hibákat elkövető embernek tart. Pedig ha tudná, hogy a jövő engem igazol. A. B. T.
