Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

nn M ECYEI s^íivhxp 1970. DECEMBER 6., VASÄRNAP Beköltöztek a bontásra ítélt romépületbe Kollektív felelőtlenség Részlet egy határozatból: ... „Kötelezem Darázs Ist­ván Ráckeve, Vörösmarty u. 23. alatti lakost, hogy ugyan- ottan és tulajdonát képező életveszélyesen avult épületét 1968. április 15-ig bontsa el. Az építmény kiürí­téséig annak megfelelő aládú- colásáról, illetve kitámasztásá­ról szakember irányításával, azonnal gondoskodjon. Felhí­vom figyelmét, hogy a bontási munkálatokat csak a felépít­mény teljes kiürítése után le­het megkezdeni^ Megkeresem Ráckeve Községi Tanács vb illetékes előadóját, hogy a fennálló életveszélyre való te­kintettel az épületet használó személyek elhelyezéséről a ha • tározat kézhezvételétől számí­tott 5 napon belül gondoskod­jon. ... Helyszíni szemle alkal­mával megállapítottam, hogy a lakóépület avult állapotú, az abban való emberi tartózkodás a legrövidebb idő alatt is élet- veszélyessé válhat... A fel­építmény szigetelés nélküli, vályogfalazattal készült. A megfelelő alapozás és szigete­lés hiánya, valamint az épület több évtizedes elhanyagoltsága miatt a szerkezeti falazat több helyen megsüllyedt, erős szer­kezeti elváltozások, repedések keletkeztek, a felmenő vályog- falazat nedvesség és egyéb be­hatásokra bomlásnak indult, az statikailag további terhelés­re alkalmatlanná vált. Az épü­let fa födém- és tetőszerkezete is korhadt, szúvas állapotú ... Az építményt gazdaságos hely­reállítással nem lehet tovább fenntartani... az élet- és köz- biztonságot is veszélyezteti. Ezért... tulajdonost kötele­zem a bontási munkálatok elvégzésére. Ráckeve, 1968. január 1. Aláírás: Kádár István csop. vez. főmérnök, Ráckevei Járá­si Tanács vb építési és közle­kedési csoportja. Részlet egy panaszos levél­ből: ... „Kéréssel fordulok Önök­höz, mivel nem tudom, mitévő legyek. Saját házamban élet- veszélyes körülmények között, szoba-konyhás lakásban két ki­csi gyerekkel lakom. Egyszo- ba-konyhában van egy idős ember — a lakónk. Szeretném lebontani a házat, és építeni, hogy biztonságban legyünk, de a lakót a tanács nem tudja el­helyezni. 1970. január 6-án a tetőszerkezet fele leszakadt, bedőlt az épületbe, így várha­tó, hogy a közeljövőben az egész összedől. Ezért kényte­len leszek két gyermekemmel és feleségemmel albérletbe menni, de én a lakóért fele­lősséget nem vállalok. Tiszte­lettel: Pázler László, Ráckeve.” Az első irat: a Rácke­vei Járási Tanács illeté­kesének válasza Ürögi István bejelentésére. Ürögi idős cipész, az előbb vázolt roncs épület lakója volt; az akkori háztulajdonos, akit há­za sürgős .kiürítésére és lebon­tására ítélték: Darázs István. Figyeljék a neveket és a dátu­mokat. A határozat szerint a ház lebontandó, kiürítendő 1968. április 15-ig. A panaszlevelet a fenti ház új tulajdonosa, Pázler László írta, aki családostul beköltö­zött a romépületbe, majd pa­naszt tett, hogy a tető félig beszakadt, és tanácsot kért, mondván: nem tudja, mitévő legyen. A panasz dátuma: 1970. január 10. Mi van itt? Hogy’ történt mindez? Ürögi István cipész az élet- veszélyes, bontásra ítélt épü­letből albérletbe költözött. Ci­pészszerszámainak egy részét az öt napon belüli lebontásra ítélt épületben levő szgbács- kájában hagyta lelakatolva, ő tudja, miért. A bontásra ítélt épületet nem bontották le, az­óta is dűledezik. Egy évvel á lebontás határ­ideje után, 1969 tavaszán a fa- latnyi telken roskadozó vá­lyogházat Darázs István eladta Pázler Lászlóékmak, akik szü­leik szomszédos házában ha- todmagukkal szorongtak. Páz- lerék 30 000 forintot fizettek a házért. Hát eladhatta ezt a há­zat a tulajdonosa? Dehogy,! Valójában a kis telek lett Páz- léréké — és a bontási kötele­zettség, ami a határozat sze­rint szakembert követel; ez is, a törmelék elszállítása is pénz­be kerül. Vagyis Pázlerék vá­sároltak egy bontási és törme­lékelszállítási kötelezettségét. Nem volt túl jó vásár, de Páz­lerék nem vették túl komolyan a bontási kötelezettséget. Nem­csak ők és nemcsak a volt túl két háztulajdonos nem vette komolyan ... Férj-feleség kicsi gyerekkel átköltözött a romos, beomlófélben levő tető alá. Miután Ürögi albérletbe költözött, a szobája feletti tető szó szerint' bedőlt. Pázler ek­kor felmászott a háztetőre, hogy lebontsa. Magánlaksér­tést nem akart elkövetni: elő­zőleg bement a községi tanács­ba, megkérdezte, mi történjen az öreg Ürögi hátrahagyott szerszámaival. A tanácsban azt tanácsolták: két tanú előtt rá­molja ki, és vigye utána, lel­tár szerint. Arról nem tett em­lítést senki, hogy a házba való beköltözés kinek a felelőssége, mit von maga után. Megkérdeztem a fiatalasz- szonyt: tisztában van-e azzal, ijogy ha a kicsiknek baja tör­ténik az életveszélyes épület­ben — mindenekelőtt őket vonják felelősségre? Furcsán nézett rám. Pázlerné különben egyedül volt a házban, amikor náluk jártam; kívüle csak a négy­éves Zsuzsikát és a tizenhat hónapos Lacikát találtam ott­hon. Pázler Lászlót beszállí­tották a csepeli kórház trau­matológiai osztályára. Amikor felmászott az omladozó tetőre, bedőlt alatta, gerincét törte. Pázlerék nagyon szűkösen szorongtak szüleik szomszédos házában. Mégis kibírhatták volna még azt a néhány hó­napot, amíg szakember segít­ségével lebontják a romot, és új házat építenek a helyébe, hiszen azért vették az ingat­lant. Igaz: valószínűleg arra gon­doltak, hogy ha a hivatalos határozat végrehajtását a hi­vatal sem tartja fontosnak — akkor az a határozat csak pa­pír. És miért legyenek ők oko­sabbak a tanácsnál... Péreli Gabriella Nevezési határidő: május 1 A második nemzetközi jjyermekrajzpályázat Debrecenben Debrecenben 1971-ben meg­rendezik a II. gyermekrajz- pályázatot és kiállítást. Az el­ső alkalommal 1969-ben kiírt nemzetközi gyermekraj zpályá- zatnak nagy sikere volt: 15 ezer gyermekrajz érkezett bol­gár, csehszlovák, jugoszláv, kubai, lengyel, mongol, NDK- beli, szovjetunióbeli és magyar gyermekektől. Az 1971-ré kiírt pályázat célja a gyermekek körében fo­lyó képzőművészeti nevelés eredményeinek bemutatása, képzőművészeti gyermekrajz­MEGJELENT A NŐK LAPJA ÉVKÖNYVE A TARTALOMBÓL: A KIS DIVATLAP 204 új modellt ajánl 1971-re. A KÉZIMUNKÁZÓKNAK: női, férfi- és gyermekpulóverek kötésmintái, horgolt térítők leírása és elkészítési módja. A HÁZIASSZONYOKNAK: 100 kitűnő, ízletes étel receptje a négy évszakra. 15 000 FT-OS REJTVÉNYPALYAZAT! Kapható a postai kézbesítőknél és a hírlapárusoknál. A 240 oldalas évkönyv ára 14 forint anyag összehasonlítása, a nem­zetközi kulturális kapcsolatok erősítését, a Magyar Üttörő Szövetség megalakulása 25. évfordulójának megünneplése. A pályázati feltételek szerint . a pályaművek tematikája elsősorban a gyermek köz­vetlen élményvilágát tük­rözze. A pályázaton részt vehetnek a szocialista országokban élő gyermekek 6-tól 14 éves korig. Csak olyan művel lehet pá­lyázni, amelyet 1970—71-ben készítettek és kiállításon még nem mutattak be. Egy pályázó legfeljebb öt művet küldhet be, ceruza­rajzot a zsűri nem fogad el. A pályaműveket 1971. május 1-ig kell a Debreceni Városi Tanács címére eljuttatni. A díjak és a jutalmak odaítélé­séről nemzetközi zsűri dönt, három művet külön díjban ré­szesítenek. A legjobb pálya- művekből Debrecenben július­ban kiállítást rendeznek. Épül a tévén nyert óvoda Jó ütemben halad Budapes­ten, a XI. kerületben a „Feke­te-fehér, igen-nem” tv-vetél- kedőn nyert lágymányosi óvo­da építése. A kivitelezők, a 43-as Állami Építőipari Válla­lat dolgozói már a paneleket szerelik össze, s a hónap végé­re elkészülnek az emelet össze­szerelésével. A Bogdánffy Ödön utcában tető alá kerülő egyemeletes, 100 személyes gyermekintézmény építésében, felszerelésében csaknem ötven gyár, üzem vesz részt. Nyílnak a mikulásvirágok A szegedi József Attila Tu­domány Egyetem botanikus kertjében nyílnak a Mexikó­ban elterjedt mikulásvirágok, amelyek az Euforbiák család­jába tartozó legszebb növé­nyek. Latin nevük Euphorbia Pulcherrima is ezt fejezi ki. Nálunk a kertészeti üveghá­zakban mindig december ele­jén jelennek meg a növény apró virágai és ugyanekkor felső levelei mikuláspirosra változnak. Serényi László pécsi fa­faragó népi iparművész új vonásokkal gazdagítja a baranyai fafaragást. Felhasználva az ormánsági pásztorfa­ragások motívumait, a mai kornak megfelelő dísztárgyakat ké­szít. Ez a díszdoboz a Vadászati Világkiállításra készül. „Új” motívumok Pihenés az erdőben Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal idei eredményei és jövő évi tervei Belföldiek és külföldiek tö­megesen látogatják, a Dunaka­nyart, de hogy hányán, arról nem készülhet pontos statisz­tika, hiszen senki sem tarthat­ja nyilván mindazokat, akik csak rövid kirándulást tesz­nek, vagy hétvégi túrát, még­pedig u.tazási iroda, szállás­hely igénybevétele nélküL Tavasztól késő őszig azon­ban alighanem csak hét­jegyű számmal lehetne ki­fejezni, mennyi idegen fordul meg a Dunakanyar­ban. — De télen sem hiányoznak a vendégek — hangsúlyozza Pásztor Lászlóné dr., a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal igazgatója, akitől a Duna­kanyar látogatottságáról sze­retnénk adatokat kapni. — Arról, hogy a mi szálláshe­lyeinken hányán fordultak meg, természetesen rendelke­zünk számadatokkaL Sorolja azután, hogy a szentendrei Danubius Hotel 129 vendéget befogadó 39 szo­bájában az év első ' napjától november derekáig 12 458 em­ber fordult meg. A három visegrádi, összesen 90 ágyas tu­ristahotelben pedig 9204 fő. Mind a négy hely télen is nyitva, szobáikat az év utolsó napjáig már előre lefoglalták, tehát idei vendégeik végleges száma csak Szilveszter napján derül ki. Négy campingben (Szent­endrén a Papszigeten, Leány­falun, Nagymaroson és Érdli­geten) összesen 30 283, a horá- nyi turistahotelben pedig 10 275 ember töltött hosszabb- rövidebb időt. A rossz nyári időjárás ellenére jóformán mindenütt telt ház volt min­dig. Arra viszont, hogy a fize- tővendég-szolgálat szoháit há­nyán vették igénybe, még nem készült számszerű kimutatás. Ilyen szoba, összesen 200, el­sősorban az üdülőhelyeken van és a megye városaiban, de számos más községében is. Minihordók csapra verve A Bükk hegy­ség déli lábánál fekvő Cserépfalu községben apáról fiúra szálló ha­gyomány volt a fafaragás, valósá­gos faragódinasz­tiák alakultak ki. A Mezőkövesd és Vidéke Álta­lános Fogyasztási Szövetkezet felka­rolva az ősi ha­gyományt, korsze­rű műhelyt rende­zett be a cserép­falui faragóem­bereknek. Jelen­leg 12-en dolgoz­nak a gépesített üzemben, ahol szerszámnyélen kívül számos dísz­tárgyat is készíte­nek. Az idén csak­nem százezer fo­rint értékű va­dászkulacsot, „megcsapolható” miniatűr pálinkás és boroshordót, valamint üvegbe­tétes likörös és pálinkás készlete­ket faragtak. A hordókat különle­ges technikával egy darabból váj­ják ki, míg a ku­lacsokat üvegbe­téttel látják el. A gépeket csak a fa nagyolására használják, a ké­szítményeket kézi faragással díszítik. A külföldi szállóvendégekről van adat. A Danubiusban a vendé­gek 52, a campingekben 44, és a turistaszállókban 30 százaléka volt külföldi. — Idén a külföldiek forgal­ma a kétszerese volt a tavalyi­nak — közli Pásztoráé dr. — Csoportokat szerveztünk az NDK-ban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában, de egyéni turisták Európa minden or­szágából jöttek hozzánk. Sőt a tengerentúlról is, főleg Kana­dából és az Egyesült Arab Köztársaságból. — A Dunakanyarba a me­gyékből és az ország minden részéből szerveztünk buszki­rándulásokat, a megyéből pe­dig az ország különböző ré­szeibe. összesen 50 autóbusztú­ránk volt az idény folyamán. Ez évben először rendeztünk egy alkalommal RáckeVe mű­emlékeinek megtekintésével egybekötött túrát Apaj pusztá­ra, a Kiskunsági Állami Gaz­daságba, ahol lovasbemutató­ban gyönyörködtek vendé­geink. Sikeres kísérlet volt, jövőre többször megismétel­jük. — Másik sikeres idei újítás: a Pilisi Parkerdő Gazdasággal közösen rendezett autóbuszos félnapos erdei séta a gazdaság buszán. Jövőre naponta kétszer lesz erdójárás, sőt vadász­ebéddel, vagy vacsorával összekötött egész napos túrákat is szervezünk. A vadászati tilalom idején idén először népesítettük be a vadászházak vendégszobáit. Jövőre favíkendházakat épí­tünk a vadászházak mellé, hogy minél több embernek biztosítsuk az erdei pihenést. — A jövő évi vadászati vi­lágkiállításra felkészült-e a hi­vatal. — Természetesen. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyez­nem, hogy bár a megye terüle­tén is lesznek rendezvények, a rendezőség nyilván feledé- kenységből, nem hívta meg a rendező bizottságba a megye illetékes szerveit. Véleményem szerint így nem alakulhat ki a megyével együttműködés, ami esetleg egyik-másik rendez­vény sikerét veszélyeztetheti. — Még mindig sok vadkem­pingezőt látni az utak mel­lett ... — Ezért lenne szükség a megyei tanács olyan szabály- rendeletére, amely nemcsak tilalmaz, de bírságot is szab meg. Nem azért szögezem ezt le, mintha a mi táboraink vadkempingezés miatti bevé­teli kiesését fájlalnám, hanem esztétikai, egészségügyi és köz- biztonsági okokból. — Mire készül a hivatal a jövő évben? — Szeretnénk több autó­busztúrát szervezni, hogy az egyre fokozódó érdeklődést ki­elégíthessük. Attól függ min­den, kaphatunk-e a MÁVAUT- tól több buszt bérbe, mint az idén. Sajátunk nincs és egye­lőre nem is lesz. 1971-ben az idegenforga­lom összesen tizet kap, ab­ból mi egyet sem, pedig szívesen vennénk. Építünk azonban jövő tavasz- ' ra Papszigeten meg Leányfa­lun a táborban, csónakkikötőt és tárolót evezős vendégeink­nek. Mondanom sem keil, sa­ját erőnkből, azaz bevételeink­ből. — Tehát a Pest megyei ide­genforgalom hasznot hoz a hi­vatalnak. — Bizony. De csak azóta, amióta nem kapunk állalmi tá­mogatást. 1967-ben 2 489 000 forint dotáció mellett csaknem háromnegyedmillió bevételi kieséssel zártuk az évet. Azóta nyereségesen gazdálkodunk. Idei költségvetési bevételi ter­vünket már november végéig •teljesítettük, mintegy 9 millió forint folyt be, közel két és fél millióval több, mint 1969- ben egész év folyamán. — Távolabbi tervek? — Működésünket kiterjeszte­ni a megyében. Például Zebe- gényben és főként a ráckevei Duna-ág mentén. Ott van a ráckevei Savoyai-kastély, na­gyon alkalmas lenne szállodá­nak, amelyben az épület stí­lusához alkalmazkodó étter­met is nyithatnánk. Aztán Gö­döllő térsége is alkalmas, hogy bekapcsoljuk az idegenforga­lomba ... — ezekkel az óha­jokkal fejezi be Pásztomé dr. a beszélgetést. Sz. E. * \ Árverési előzetes Bútorok, festmények, műtár­gyak és szőnyegek több mint 3 millió forint kikiáltási áron kerülnek árverésre a Bizomá­nyi Áruház Vállalat minden eddiginél gazdagabb, választé­kosabb anyagot kínáló nagy aukcióján. Á MOM Csörsz ut­cai művelődési házában a több mint 500 árverésre kerülő tárgy, alkotás december 13-ig naponta 8—18 óra között te­kinthető meg. Az árverést de­cember I5-én és 17-én ugyan­csak a MOM művelődési ház­ban tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents