Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

/ MSI MEGYEI K^Ciriap 1970. DECEMBER 6., VASÄRNAP Husszein Londonban Londoni diplomáciai körök­ben úgy vélik, hogy az angol fővárosban tartózkodó Husz- szein Jordániái király, aki pén­teken találkozott Heath mi­niszterelnökkel, angol fegyvereket kért, hogy kiegészítse csapatai­nak az őszi polgárháború- | ban megfogyatkozott fel­szerelését. j Különösen a Centurion-típusú tankok iránt érdeklődött — ír­ja a Guardian diplomáciai tu­dósítója. Mind Izrael, mind Jordánia szabadon vásárol Angliában pótalkatrészeket a Centurion páncélosokhoz. A Guardiannek adott nyi­latkozatában Husszein egyéb­ként cáfolta azt a jelentést, amely szerint támogatja egy független palesztínai állam VI. Pál hazaérkezett VI. Pál pápa, az ALITÁLIA Olasz légiforgalmi társaság DC—8 típusú különrepülögé- pén szombaton reggel 4.30 órakor a fiumicinói nemzetkö­zi repülőtérre érkezett, kilenc­napos ázsiai és óceániai láto­gatásának befejeztével. A ka­tolikus egyházfőt olasz kor­mánytisztviselők és egyházi vezető személyek fogadták. Gáborék és férjeik George Sanders filmszínész feleségül vette Gábor Magdát, volt második felesége,' Gábor Zsazsa testvérét. A Színész anyósa szerint: „George vissza akart kerülni a családba.” Ügy nyilatkozott, hogy mindig örül, ha egy veje visszatér a család­ba. Ez a 64 éves Sanders ne­gyedik, Gábor Magda ötödik házassága. SANTIAGO A tulaj megszökött A chilei kormány államosí­totta az ország legnagyobb textilüzemét, amelynek tulaj­donosa szeptember óta nem fi­zette ki a munkabéreket és a baloldali kormány hatalomra jutásakor Argentínába távo­zott. Módosított taktika fFolytatás az 1. oldalról.) parancsnokság megviselt észa­ki frontjának keleti végén fekvő Kompong Chamot. Lón Nol hat hónappal ez­előtt úgy döntött, hogy fel­adja az ország területének majdnem a felét, azóta a ha­zafias erők elfoglalták a Tonle Sap-tól északra fekvő terüle­teket. Az új terv szerint a kor­mány lemondana ennek a térségnek a visszafoglalásáról, ami a rendszer számára nagy presztízsveszteséget jelentene — írja a kommentár. Az említett diplomaták úgy látják, hogy még a módosí­tott taktika is túlságosan nagy feladatnak bizonyul á tapasz- tálatokkal nem rendelkező kambodzsai hadsereg számá­ra.' Akcióban Lón Nol katonái HUSZONHATODIK hetébe lépett Sharon Tate és társai gyilkosainak pere. Hughes vé­dőügyvéd egy héttel ezelőtt nyomtalanul eltűnt, ezért a 21 éves Leslie van Hcuten, a vád­lottak egyiké új védőt kapott. Ennek ellenére a per előrelát­hatólag újévig szünetel. Az ed­digi mérleg 18 000 oldalnyi ta­núvallomás. CSAKNEM negyedmillió ér­tékű gyémánttal és aranyrúd­dal károsította meg a KLM holland légitársaságót három vakmerő bandita, akik pénte­ken délután London kellős kö­zepén, a legnagyobb csúcsfor­galom idején megtámadták és kirabolták a társaság érték- szállító gépkocsiját. Külföld humora Panaszláda, vonaton megteremtését a Jordán folyó nyugati partján. A Szadat el­nökkel Kairóban folytatott megbeszéléseiről azt mondot­ta, hogy teljes egyetértés volt közöttük, „Az Egyesült Álla­mokban az EAK nevében is fo­gok beszélni” — tette hozzá. Husszein ismét cáfolta azt a hírt, amely szerint iz­raeli vezetőkkel találko­zott volna. A király Londonból Wa­shingtonba, majd Párizsba, Bonnba, onnan pedig ismét Londonba utazik. Zuhanás A bulgáriai Ruszéban ki­zuhant az ötödik emeleti, ab­lakból egy másfél éves kis­lány. A. szerencsés véletlen folytán a gyermek egy mo­torkerékpár nyergére esett, s csak könnyebb zúzódásokat szenvedett. CSAK RÖVIDEN II. MOSHOESHOE lesothoi király nyolchónapi hollandiai száműzetés után visszatért ha­zájába. A király áprilisban hagyta el Lesothot, miután Jonathán miniszterelnök ma­gához ragadta a hatalmat, fel­függesztette az alkotmányt és rendkívüli állapotot hirdetett ki. A miniszterelnökkel tör­tént előzetes megállapodás alapján a király esküt tesz, hogy nem avatkozik országá­nak politikai ügyeibe. JAMES CROSS angol dip­lomata, aki 60 napig volt a ka­nadai szeparatista emberrab­lók fogságában, Londonba való elutazása előtt a montreali repülőtéren nyilatkozatot adott. Elmondotta, hogy fog­sága idején soha sem adta fel a reményt, hogy egyszer kiszabadul. Cross Londonban találkozik feleségével, aki utoljára akkor látta férjét, amikor október 5-én Montreal­ban elrabolták. EGYRE FOKOZÓDIK a fe­szültség a keddi országos sztrájk előtt, amely előrelátha­tólag a legnagyobb politikai sztrájk lesz Angliában 1926 óta. Győzött a Paasikivi-Kekkonen vonal Fennállásának 53. évforduló­ját ünnepli ma,, a Finn Köz­társaság. Északi rokonnépünk százéves cári elnyomó uralom után az októberi forradalom győzelme, a népek önrendel­kezési jogáról szóló lenini el­vek érvényesülése következté­ben léphetett a nemzeti ön­állóság és állami független­ség útjára. Fejlődésének első évtizedei­ben a fiatal köztársaság nehéz politikai küzdelmek színhelye volt. A hazafias, realista gon­dolkodású vezetők kezdettől fogva felmérték, hogy az or­szág függetlensége csak akkor lehet szilárd, ha békés kapcso­latokat épít ki valamennyi európai állammal, mindenek* előtt a szomszédos Szovjet­unióval. Ezt a politikai irány­zatot elsőnek Paasikivi, a nagy finn államférfi fogalmazta meg, s olyan kiváló vezetők támogatták, illetve folytatták, ment Kekkonen, az ország je­lenlegi elnöke. A nemzetközi és a hazai reakció azonban a finn államiság első pillanatá­tól más célokat követett, szov­jetellenes politikát szorgalma­zott és veszélyes bonyodal­makba sodorta az országot. A második világháború után véglegesen győzött a Paasikivi —Kekkonen-vonal. Belpolitiká­ban ez a reakció visszaszorí­tását, a közélet demokratizá­lódását, a baloldali és más né­pi erők összefogását jelentette. Külpolitikában Finnország sem­legessége az alap. 1948-ban létrejött a szovjet—finn barát­sági szerződés. A finn nép im­már több mint két évtizedes gyakorlatból tapasztalja a Szovjetunióval kiépített szo­ros politikai és gazdasági kap­csolatok előnyeit. A Szovjet­unió hosszú lejáratú kölcsö­nökkel, nagy összegű rendelé­sekkel támogatja a finn gaz­daságot, s egyes iparágak, például a hajógyártás szinte teljes egészében szovjet ren­delésekből tartja fenn magát. Finnország következetes bé­kepolitikájával jelentős nem­zetközi elismerést és megbe­csülést szerzett magának. Hel­sinki az európai biztonsági konferencia házigazdájaként jelentkezett, s a finn diplomá­cia óriási aktivitást fejt ki a konferencia sikeres előkészí­tésére. A finn békepolitika kül­földi elismerését dokumentál­ja, hogy jelentős nemzetközi konferenciák, találkozók, tár­gyalások színhelyéül választ­ják Helsinkit. így például már két ízben is a finn fővárosban hívták össze a stratégiai fegy­verek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai konferenciát, rendeztek már Helsinkiben vi­lágifjúsági találkozót, nemzet­közi nőkongresszust. Északi rokonaink nemzeti ünnepén örömmel és elége­dettséggel állapítjuk meg, hogy biztatóan fejlődnek a magyar—finn politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok. A két ország vezetőinek rend­szeres és magas szintű talál­kozói, államközi egyezménye­ink, kulturális és tudományos életünk reprezentánsainak al­kotó együttműködése és a kö­zös munka sok más formája a biztosíték arra, hogy népe­ink hagyományosan jó kap­csolatai a jövőben még gyü­mölcsözőbbek lesznek. Az ünnep alkalmával sok szeretettel köszöntjük a test­véri finn népet. Szívből kí­vánjuk, hogy még eredménye­sebben munkálkodjék hazája felvirágoztatásán Finnország és egész Európa békéjének, biztonságának megszilárdítása érdekében. Guinea a BT előtt Tűzoltók ülősztrájkja Életkörülményeik megjavítását követel­ték a római tűzoltók az olasz fővárosban. Képünkön: a tüntetés résztvevőinek egy csoportja ülősztrájkot rendez. (Folytatás az 1. oldalról.) levél, amely azt állítja, hogy Espinosa portugál-guineai kor­mányzó volt az, aki „felbuj­totta és bátorította az esemé­nyekért felelős személyeket.” A Biztonsági Tanács a vitát kétórai tanácskozás után elna­polta. A ténymegállapító bi­zottság jelentésének további megvitatását a tanács Szómba^ ton este magyar idő szerint ki­lenc órakor folytatja. AZ AMERIKAIAK vietnámi háborús bűntetteinek kivizsgá­lására alakult bizottság szom­baton nyilatkozatot adott ki a dél-korei katonák Dél-Viet- namban elkövetett újabb gaz­tetteiről. Északi emberek Ezt a Címet IS adhatnám e fejezetnek: Sex és show. Vagy sex és politika. Avagy pornog­ráfia és üzlet. Mindegyik igaz lenne és egyik sem lenne ha­tásvadászó. A stockholmi prog­ramkalauz hirdetései között két nyélven, angolul és néme­tül ajánlja válogatott sex és pornó termékeit egy tisztes cég, egy a száz vagy az ezer közül, s teszi ezt hivalkodó büszkeséggel, majdhogynem pökhendi hencegéssel a kira­katot néző utca embere elé tárva legfrissebb aktusait. El kell ismerni, kitűnő nyomda- termékeikről van szó, remek papíron, nagyszerű nyomda- technikával készülnek ezek a folyóiratok, amelyek mellett és előtt különben érzéketlen egykedvűséggel vonulnak el a bennszülött svédek, kicsinyek és nagyok, nők és férfiak — és pironkodva fékeznek le, hogy táguló szemmel, zavartan bámuljanak a külföldiek. A nemi élet minden obszcenitása megtalálható és mindezek bár­mely lelkes kedvelője megta­lálja itf a saját „szájízének” való magazint... Szándékosan beszélek nemi életről és nem szexualitásról —, ami egyéb­ként nyilvánvalóan egy és ugyanaz, de mégis csak kell valami különbséget tenni egy egészséges férfi, női idomokat követő toporgó fej forgatása és aközött a „nemi élet”, ponto­sabban pornográfia között, amely az első látásra szemet meresztet, aztán néha rrieg- hánytat. A mozi, amely kimondottan szexuál-filmek” vetítésére volt hivatott, már becsalogató nyílt szavú fotóival arról fe­csegett: nem kell félni, szó sem lesz majd itt, vagy alig lesz majd csak szó itt egy fér­fi és egy nő egészséges és akár még le is filmezhető kapcso­latáról, hanem sokkal inkább a beteges agyú és vágyú em­berek szolgálatába szegődött- üzlet titkai lepleződnek le tel­jes meztelenségükben. Nem, ez a nő, aki most ott fenn, mintegy a filmet beveze- tendőn, vetkőzik, semmikép­pen sem szakmunkása a sztrip­tíznek. Nemhogy művésze len­ne! Még betanított segédmun­kása se. Üres tekintettel és lárva arccal bámul bele a sem­mibe, s a cuccait úgy dobja le, mint megfáradt masamódlány, mielőtt a mosdódézsába ül. Fellélegzem, ő is, hogy végre az utolsó kacattól is megszaba­dult, s közben nem esett el a mintegy ötven főnyi nézőkö­zönség előtt. A combján nagy forradás. Lebet megható ez egy szerető férj számára, sőt egy férj számára is, aki sze­rető, de egy néző számára és egy sztriptíz-táncosnő számá­ra...? De, hagyjuk a nyüglő- dést. tíássuk és lássunk min­dent a pénzünkért! —és jön egy korabsli kitűnő Chaplin film. Soha nem lát­tam és nyilván nem is kerül el Magyarországra, ismerve e filmek rendkívül magas szer­zői díját. Itt bemutatják. Az­tán újabb meglepetés: bűbájos amerikai rajzfilm. S ekkor kell megfogódznom: egy lelep­lező erejű, amatőr, de jó „kameraszemű” dokumentum film, hogyan adják-veszik a lányokat a bordélyházak szá­mára Mexikó egyes sészein. Ott ülnek a hájas hasú bordé- lyosok, férfiak, előttük illeg­nek, forognak a lányok, akiket anyjuk vagy bátyjuk hozott eladásra: vetkőznek, hagyják megvizsgálni mellük és faruk keménységét, mint állatvásá­ron vizsgálják a jószágot. Vérforraló! Hát nem jobb és helyesebb, ha ezek a szép lányok nem el­adni kénytelenek magukat, hanem odaadni? A filmvász­non. És persze a valódin is! Ahogy a rendező és a néző akarja? Hát persze, hogy jobb. Különben is félre minden os­toba és kegyetlen társadalmi valósággal, félre a nyomorral, kiszolgáltatottsággal, emberi igazságtalansággal és félre a háborúval — éljen a szeretke­zés. Az mindent megold! És ezután jő a fő attrakció...! A filmüt nem részletezem. Higgyék el, künn az utcán már örömmel pislogtam egy bájos nő után, aki megvüíantótta bokáját a maxi szoknya alól. Nem, nem nézett vissza. Lehet, hogy a szépségem miatt, de az is lelhet, hogy azért, mert Svédországban ez nem szokás., Nem a visszanézés, hanem az, hogy egy férfi megforduljon a nő, a nők után. A számunkra am úgyis szo­katlan szexuális feloldottság- nak természetesen nagyon is társadalmi gyökerei vannak egész Nyugaton, így Svédor­szágban is. A „szexuális forra­dalom”, amelyet egyébként a nők hirdettek meg —, s han­goztattak már e forradalom keretében javaslatokat a há­zasság jogi formájának eltör­lésére is —, lényegében a fel­bomló polgári házasság mint vagyonközösség, talajából bur­jánzott ki. Szabad emberi kap­csolatokat keresnek és kútat- nak Svédország-szerte a femi­nista csoportok. A svéd szo­ciáldemokraták egyébként el­ítélik az otthonmaradó „luxus háziasszonyokat”. Svédország közoktatási rendszerét a közel­múltban ilyen szellemben vál­toztatták meg — mint erről a Time amerikai lap is beszá­molt. Az iskolásfiúknak meg kell tanulniuk kézimunkázni és el kell sajátítaniuk a házi munkát, a lányok pedig autó­javító és más ipari tanfolya­mokon vesznek részt. —Senkit sem szabad a ne­méből fakadó előre meghatá­rozott szerepekre kényszeríte­ni — mondta Palme svéd mi­niszterelnök, akinek a felesége neves gyermekpszichológus. Hogy mindennek mi köze a szexhez és a politikához, a pornográfiához és az üzlethez? Nos, egyébként minden —, ha szándékában nemes is, de a társadalmi alapok miatt hely­telen eszközökkel vívott — „forradalom”, megszüld a ma­ga korcsait is a világra. S ha ezek a korcsok még kelendőek is egyfajta sajátos piacon, az üzleti élet, amely soha sem szemérmes szűzlány, ha pénz­ről van szó, szémr ebben és nél­kül kicsavarja, hogy kifacsar­hassa e „szexuális forradal­mat”, s megteremti a pornog­ráfiát a szexualitás helyett. A szabad emberi kapcsolatok he­lyett a perverz kapcsolatokat. A „forradalom” helyett exhibi­cionizmust! Igaz, hogy ez a szimptóma is hozzátartozik a teljes kép­hez. Nem lesz tőle több, bár kétségtelen kevesebb lesz, de nem lenne hiteles sem. Hát ezért is kellett szólni róla. ★ A királyi palota egyik őre katonásan rója a tíz lépés elő­re és a tíz lépés viaszát. Iga­zán megkapóan komoly lenne a kép, ha e katona vállát népi verdesne aranyló szöghaj. Hogy lehetne-e lőni a szembe hulló fürtökkel, vagy sem? — a kérdés teljesen illuzórikus. Ki akar itt lőni és minek? Hi­szen itt százötven éve béke van. A hajó, szinte a palota tövé­től indul Helsinkibe. Szép fe­hér tengeri hajó, ez szokta hoznj-vinni a finn vendég- munkásokat például. A hatal­mas tévétoronyból messzire le­het követni fodorcsíkot húzó útját, amint a szigetek labi- rintjében igyekszik a nyílt ten­ger felé. Messzire nézhet innen az ember. De vajon, aki innen néz; mind messzire lát i.s? Gyurkó Géza (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents