Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

Fóti esték az irodalom jegyében A fóti községi könyvtár — olvasói kívánságának eleget téve — előadássorozatot Indí­tott a magyar költészet utol­só másfél évszázadáról. Dalmy Jánosnétól, a könyv­tár vezetőjétől megtudtuk, hogy 1971 márciusáig öt iro­dalmi estet tartanak, amelye­ken a hallgatókat végigveze­tik a XIX. és a XX. század költészetén. November utolsó napján rendezték a „Könny neked, ó, szerelem, és neked ó haza •vér” címmel az első előadást, a XIX. század első felének költészetéről. Decemberben Vajda János felejthetetlen versének címét véve mottó­ul: Virrasztók címmel a XIX. század második felének lírájá­ról beszél dr. Bata Imre, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa. 1971 januárjában „Üj vize­ken járok” címmel a század- forduló és a forradalmak ko­rának költészetét ismerteti dr. Czine Mihály irodalomtörté­nész, egyetemi tanár. Februárban dr. Koczkás Sándor irodalomtörténész, egyetemi tanár „A szellem és szerelem” címmel József At­tila és Radnóti Miklós költé­szetéről tart előadást, majd ugyancsak ő lesz az előadója a márciusi irodalmi estnek, melyen „Nyílt szó, födetlen arc” címmel a mai magyar lí­ráról esik szó. Valamennyi irodalmi esten Papp Zoltán, a szolnoki Szig­ligeti Színház tagja mond ver­set’. A Vörösmarty Emlékbizott­ság is kapcsolódik e remek programhoz. Szervezésükben decemberben Váci Mihály em­lékest lesz, amelynek előadói Bodor Tibor, Jancsó Adrienne és Selley Zoltán, 1971 első hónapjaiban pe­dig Weöres Sándor és Rákos Sándor lírájával ismerkedhet­nek meg a fótiak. Költemé­nyeiket Selley Zoltán és Szent- pál Mónika tolmácsolja. A községben eddig vala­mennyi irodalmi estnek szép­számú közönsége volt. Ezek sikere és -a gondos szervező- munka a záloga annak, hogy a mostani szép tervek is va­lóra válnak. N. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 383. SZÁM 1970. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK A MÉLYPONTRÓL KELLETT ELINDULNI Helyzetjelentés az egészségügyre! „A hét”-nek tették fel a kérdést A Földvári téri lakótelep egyik állami épületének bér­lője, aki két éve lakik az új lakásban, azt kérdezi „A hét” műsora szerkesztőségétől: „Mi teszi indokolttá, hogy a laká­sokra megállapított bérleti díj megegyezik, az olyan össz­komfortos lakások bérleti dí­jával, ahol a fürdőszoba a céljának megfelelően hasz­nálható?” A gázhiióny miatt ugyanis a fürdőszoba végle­ges rendeltetésének megfele­lően még 'nem használható. Bár névtelen levelekkel az illetékes hatóságoknak nem kell foglalkozni, e fölött a kér­dés fölött- azonban nem lehet szó nélkül napirendre térni. ' Mindenki előtt ismeretes, hogy jelenlegi lakbérrendsze- rünk elavult, a lakások használati érté­két a jelenlegi bérek nem tükrözik, és nincsenek arányban a jö­vedelmekkel. Az 1918-ban ho­zott 12 840 számú kormány­határozat, mint alaprendelet kiadása óta a jövedelmek je­lentős mértékben megnöve­kedtek, az akkor megállapí­tott lakbérek pedig változat­lanok maradtak. Való az is, hogy a gázhiány miatt ezek az állami lakások nem tekinthetők teljes hasz­nálati értékűnek, azonban ez a megállapított lakbérnél egy- .általán nem jelentkezik, mert a város területén a lakbére­ket a komfort mértékétől füg­getlenül, a lakás alapterülete szerint állapították meg és ez egységesen 2 forint 10 fillér négyzetméterenként. Tehát ugyanannyi lakibért fizet területarányosan a há­rom szobás összkomfortos la­kás bérlője is, mint akinek a lakása esetleg csak egy he­lyiségből áll. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a városi tanács­nak egy ilyen új lakás előál­lítása 350 ezer forintba került, amely összegből a bérlő sem­milyen hozzájárulást nem vállalt. EzJ; a tovább nem folytat­ható gyakorlatot fogja kikü­szöbölni a jövő év közepén megjelenő és jelenleg kidol­gozás alatt álló új lakbér- rendelet. Hajas József ov. főmérnök Átadják a gyepmesteri telepet Két és félmilliós költséggel új gyepmesteri telep nyílt meg a vasútvonalon túli ipari településen. A hétfői műsza­ki átadás megállapította, hogy a Pest megyei Tanács Építő­ipari Vállalata gondos mun­kát végzett. A korszerű kö­vetelményeknek megfelelő te­lep szomszédságában kétszo­bás, szolgálati lakás is épült. Dr. Gyurkovics Ferenc on­kológus főorvos, a városi ta­nács egészségügyi állandó bi­zottságának az elnöke. Az or­vos és a tanácstag kettős fe­lelősségével idézi az Amúlt két évtizedet. — Nagyon mély pontról kellett elindulni. Ma már szinte hihetetlennek tűnik: vá­rosunkban mindössze egy 23 ágyas, korszerűtlen szükség­kórház működött negyedszá­zaddal ezelőtt. Elképzelhető, hogy milyen óriási feladatok­kal birkózott a hat körzeti, a két városi és az egy tisztior­vos. — Következő lépés a főtéri kórház öt osztályának a ki­alakítása volt. 1950-ben álla­mosították a kórházat. Ettől kezdve a fejlődés fokozódott. 1952-ben már 110 ágy várta a betegeket, majd újabb tízzel nőtt az ágyak száma. Bár a kórház messze elmaradt a korszerű követelményektől, 1970-ig működött lelkes orvos- gárdával, ápolószemélyzettel. — Városunk iparosodása, gazdasági fejlődése, a fokozó­dó igények lehetővé tették az új kórház felépítését. Főtéri rendelőintézetünk is megfele­lőbb környezetbe került, mint volt az 1958 előtti időszakban. Ma már üzemorvosok, üzemi fogorvosok vigyáznak a dol­gozók egészségére. Modern tü­dőgondozó intézettel is büsz­kélkedhetünk. — 1945 előtt nem volt böl­csődéje Vácnak. 1950-ben egy­szerre négy bölcsőde nyitotta meg a kapuját, azóta ez a szám is megkétszereződött. Nagy fejlődést jelent a körze­ti gyermekorvosi' szolgálat megszervezése. Jelenleg ki­lenc védőnő dolgozik a gyer­mekgyógyászaton, bővült a terhestanácsadás. — Van 85 férőhelyes szo­ciális otthonunk és az ország­ban az elsők között rendezték be az öregek napközijét. A KÖJÁL Állomás 16 éve dol­gozik, véradóállomásunk or­szágos hírű. — Mindezeket megvitattuk az állandó bizottság ülésén és azt az átfogó egészségügyi helyzetjelentést is, amely a szombati tanácsülés egyik na­pirendi pontja lesz. (P) A rendőr karjába szaladtak Erdei László és felesége reg­gel munkába indultak Kötő utca 25. szám alatti otthonuk­ból. A lakás nem maradt őri­zetlen, mert az asszony édes­anyja, Hoffmann Józsefné ott­hon maradt. A 78 éves asszony délelőtt elment a lakásból, de az ajtót elfelejtette bezárni. Amikor kis idő múlva visszatért, megdöb­benve látta, hogy a szobában két ismeretlen asszony és há­rom kisgyermek tartózkodik. Kiszaladt az utcára, segítsé­gért kiáltozott. Közben az idegen látogatók is fej veszetten igyekeztek el­hagyni az épületet. Szerencsét­lenségükre éppen egy közelben tartózkodó rendőr karjaiba szaladtak. Bekísérték őket a rendőrkapitányságra. , Hazahívták az Erdei házas­párt. Megállapították, hogy a szobában tartott kazettából eltűnt egy 3900 forint értékű arany nyaklánc, a szekrényből pedig 300 forint. A két gyanúsított — Oláh Ilona és Németh Lászlóné De­recske dűlői lakosok — nem. tagadták, hogy a házban jár­tak. Arra hivatkoztak, hogy ASZFALTOZOK Gyimesi foto eladó tűzhelyet kerestek Er­deiéknél. A motozásnál a pénz előkerült, de a nyakláncnak nyoma veszett Az ügyészség jogtalan beha­tolás útján elkövetett lopás cí­mén vádat emelt ellenük. (p.) NE CSAK ÉPÍTSÜK-ÓVJUK IS! A negyedik ötéves terv irányelveit ismertető sorozat legelső fejezetében olvasom, hogy hány ezer új otthonnal gazdagodik a város 19-71—1975 között. Lenne egy javaslatom. De talán először hadd írjak néhány szót a régi lakótele­pekről. Nem á nagyon régiek­ről,' a közelmúltban épültekről. Lenin út 60.: Megrongált be­járati ajtó, gondozatlan ud­var, málló falrészek. Pedig csak 14 éve laknak az ép-'!tttömb- ben. ó Április 4. tér: Pisz. tói ra­gadó lépcsőházak, pedig kita­karításukhoz csak néhány kiló mész és pár társadalmi mun­kaóra kellene. DCM-lakótelep: Ezért fáj legjobban a szívem. Látom a betört óriási ablaktáblákat. A szétvert bejárati csengőnévtáb­lákat. Cipészrészleg, fiók- könyvtár: egyformán piszkos a gyalogjáró minden ház előtt. Valaha ezt a városrészt Vác Rózsadombjaként emlegették. Lenne egy javaslatom. Hoz­zon a tanács sürgősen egy he­lyi rendeletet, amely ‘óvja új lakónegyedeinket, drága pén­zen épült háztömbjeinket. Be­csüljük s honoráljuk jobban a házfelügyelőket, de azután le­gyenek a rájuk bízott ingatlan gazdái. Száva György DCM-lakótelep PÉNTEKEN: Miről tárgyal a városi vb? Péntek reggel fél kilenckor tartja következő ülését a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az építési és közlekedési osztály munkájáról Hajas Jó­zsef osztályvezető, az üzemi óvodák helyzetéről pedig Po- vázsai Sándor, a művelődés- ügyi osztály vezetője számol be. Rendhagyó szülői értekezlet Szombaton zsúfolásig meg­telt a Hámán Kató iskola tor­naterme. A szülők, jöttek el, hogy a műsor után egymással ismerkedjenek, gyermekeik tanáraival, tanítóival beszél­gessenek. Terített asztalok mellett alakult ki az egyes osztályok szülői körének s vezető tanárainak társasága, fesztelen társalgás alakult ki az otthon és az iskola közös problémáiról: a gyerekekről. Jó alaphangulatot biztosí­tott a szerencsés ötletként megrendezett találkozóhoz az alsó tagozatos gyerekek tánc- csoportjának, énekkarának és bábjátszó együttesének ügyes műsora és a vendégként fellé­pő Primavera-quintett művé­szi éneke. A késő esti órákba nyúló, rendhagyó „szülői értekezlet” bizonyára jó szolgálatot tett az iskola testületének is, még inkább a szülőknek: legtöbb hasznát azonban kétségtelenül a tanuló gyermekek látják. V. F. JO FOG, JO EGESZSEG Ismeretterjesztés fogkrémmel, fogkefével Meg kell hagyni, jó étkű nemzet vagyunk. Egyre ritkább a szinte betegesen nádszálvé- kony felnőtt vagy gyerek, egy­re több az izmos, teltkarcsú formájú. És, sajnos, egyre több az, aki a fogainak állapotára panaszkodik! -A táplálkozással járó Sbk édesség, a fogak „ed­zését” nem igénylő finom, pu­ha falatok éppúgy nem válnak fogaink javára, mint a fog­krém és fogkefe mellőzése — amiről szintén állíthatjuk, hogy — népbetegség. Sajnos, sokan vannak, akik ezeket a fogápoló szereket csak hírből és kirakatból ismerik. Fogor­voshoz is csak akkor indulnak, amikor már alig van menthető foguk. KÁLDY-NAGY GYULA TANULMÁNYÁBAN Vác * Újabb adatok török kori életéről Négyszáztíz éves adatokat tárt fel isztambuli levéltári kutatásai során Káldy-Nagy Gyula kandidátus, az ELTE török tanszékének tudomá­ny ps munkatársa. Ezek az ada­tok új megvilágításba helye­zik Vác város török kori éle­tét. Eddigi ismereteink alap­ján hajlamosak voltunk a tö­rök megszállás évszázada alat­ti várost tragikusan kihaltnak tekinteni, és ezen a nézeten Fekete Lajos professzor im­már közel harmincesztendős tanulmányának frontáttörése után most, Káldy-Nagy Gyú- la dolgozata révén végleg vál­toztatnunk kell. A tudományos dokumentá­cióval összeállított tanulmány a török adózási rendszer is­mertetésével indul. Megtud­juk, hogy az úgynevezett „mu- kátaa” a mohamedán állam- szervezetek pénzügyigazgatá­sának régi műszava, eredeti­leg valamely tartomány évi adójának előirányzott össze­gét jelentette; később — a magyarországi török uralom időszakában — a szultán, ille­tőleg az uralkodóház család­tagjai részére fenntartott bir­tokok jövedelmét nevezték így. A budai kincstár 1558— 1560. évi pénztári naplója sze­rint a budai szultáni-birtokok közül a legtöbb jövedelrpet a váci mukátaa adta. Az összeg­szerű kimutatások arról is számot adnak, hogy a váci mukátaa jövedelme egy év alatt is tetemesen nőtt, ami nemcsak azzal magyarázható, hogy Abdurrahmán, az új adószedő, hogy megbízatását megtarthassa, mások ajánla­taival szemben nagyobb ösz- saeget ajánlott fel, hanem az­zal is, hogy a váci áruvám, kocsivám, piaci helypénz, bí­rósági illeték, kikötőpénz, hal­tized stb. a jelzett időszakban egyre nagyobb jövedelmet adott a szultánnak. Ez pedig arra mutat, hogy Vác a XVI. század második felében egyre jelentősebb helyet foglalt el a török gazdasági életben. Káldy-Nagy Gyula a meg­talált mukátaa-bevételek jegy­zékét lefordította és elemezte a „Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560 —1564-ben” című tanulmá­nyában. A város történetének kutatóit bizonnyal rendkívül értékes adatokkal lepi meg a váci vám forgalmát illetően, külön-külön elemezve a mar­ha, a ló és a birkakereskede- lem jövedelmeit, de a szigo­rúan kereskedelmi statisztikai adatok mögött a város török kori hétköznapjaira is halvány fény derül. Megtudjuk a ta­nulmányból, hogy az októberi úgynevezett Gál-napi vásár két napon keresztül tartott városunkban, hogy jelentős forgalma volt- a Tamás-napi és Mátyás-napi vásároknak is. Megismerkedünk a legna­gyobb váci posztókereskedő­vel, Kalmár Ambrussal, és hogy Vác 1562-ben nyilván­tartott 380 családja közül 5 só-, 2 bor- és 1 halárus nevét jegyezték fel a török adósze­dők. Igaz ugyan, hogy a váci házak 1570 körüli (tehát 400 éves) összeírása szerint a bol­tosok mohamedánok voltak, s az összeírt 374 házból ekkor már 189 a törökök tulajdoná­ba került, török kereskedő nevével ennek ellenére alig találkozunk az elszámolásban. Szó van a tanulmányban az állatvásárok forgalmán kívül az iparcikkek váci keresettsé­géről is: a posztókalap és a fémkés volt 400 éve a „slá­ger”. A tanulmány szerzője meg­állapítja: a fellendülő állat­kereskedelem egyrészt azt ta­núsítja, hogy népünk a hábo­rúk során elpusztult települé­sek „fűtől felvert pusztáin” kényszerűségből kanyarodott vissza a külterjes állattartás felé, de ezzel is a „létért ví­vott küzdelmében a körülmé­nyekhez alkalmazkodó terme­lőerejét” bizonyította, örü­lünk, kései utódok, hogy e „bizonyítási eljárásban” Vác egykori polgárai is részesek voltak. V. F. * Simonfi Agnes élménybeszámolója Szombaton érdekes esemény volt a Konstantin téri közép­iskolai kollégiumban. Vácra látogatott Simonfi Ágnes, az 1970. évi torinói Universiade aranyérmes tőrvívóbajnoka Molnár József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára kíséretében. Simonfi Ágnes színesen, él­vezetesen számolt be a ver­seny előkészületeiről, a via­dalról, majd válaszolt a diá­kok kérdéseire. A sportfotó­kon kívül számos torinói Kos- suth-relikvia került a vetítő- vászonra. • A kollégisták nevében Tan­kó Ilona köszönte meg a jól sikerült élménybeszámolót. — Pályázat. A Vác Városi Ta­nács VB titkársági osztályvezetői állásra pályázatot hirdet. Äz állás betöltésére jogtudományi egye­temi végzettség szükséges. je­lentkezés (levélben vagy szemé­lyesen) a városi tanács vb sze­mélyzeti és oktatási főelőadójá­nál. Jelentkezési határidő: 1970. december 10. Cím: Vác, Városi Tanács, Március 15 tér 11., föld­szint 3—4. (x) I Az Egészségügyi Miniszté­rium Felvilágosító Központja novembertől december elejéig ebben az évben is megtartja a fogászati hónapot, a „Jó fog, jó egészség” jegyében. Célja elsősorban most is a fiatalabb korosztály, a tanulóifjúság mozgósítása, felvilágosítása a fogak ápolásáról, higiéniájáról. Az iskolákban az iskolái Vö­röskereszt ismertető röplapo­kat oszt szét, amelyek a fogak ápolására oktatják a gyereke­ket. Iskolai hangosbemondó-. kon, magnetofonszalagon rög­zített ismeretterjesztő, figyel­meztető tájékoztatásokat kö­zölnek a növendékekkel, osz­tályfőnöki órákon bővítik is­mereteiket, osztályonként ellá­togatnak fogászati szűrővizsgá­latra, kezelésre. Még az legif­jabbak is tanulnak ebben a hónapban egy kis fogápolást: az óvodákban, bölcsődékben fogmosási gyakorlaton ismer­kednek az apróságok fogacs- káik rendben tartásával. A hónap eredményeiről ja­nuár közepén jelentést külde­nek a felvilágosító központba, ahol ezek elbírálása után ja­vaslatot tesznek a jó munkát végzett, ügyesen szervező és tájékoztató pedagógusok és szakorvosok meg jutalmazásá­ra. (e. k.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents