Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

1970. DECEMBER 22., KEDD Lesz világossá HAZÁNKBÓL ELŐSZÖR helyi teherjárat U Ba Ni búcsúi átogatása Fock Jenőnél Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn búcsúláto­gatáson fogadta U Ba Nit, a Burmái Unió nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Guba Istvánék építkezni akartak gödöllői telkükön. Ezért mindenekelőtt kérelmet nyújtottak be a helyi tanács ] illetékes osztályához, telek- megosztás és az építkezés en­gedélyezése ügyében. A tavaly nyáron benyújtott kérelmet a nyű rendeleteknek megfelelő építkezést ne lehessen engedé­lyezni. A teryet készítő Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda szakvéleménye szerint e terü­letre családi házak elhelyezé­se javasolható, a kertterület gyümölcsfa telepítésének hasz­nosításával. Hozzáfűzi még a megyei határozat, hogy a kör­nyező területrészre ezen elv alapján tíz lakóépület helyez­hető el. Sötét, a fény tövében Vagyis: mint az egykori fil­mek szomorúan kezdődő tör­ténetei — végül is happy end, azaz boldogan végződik az egyszerű mese? Még nem! ösztönözte arra, hogy törje a fejét: miféle áthidaló, a szomszédok telkét megkerülő megoldás képzelhető el. Talán ha az egyik vilanyoszlop ide kerülne, a másik oda ... ? Az elképzelés gordiuszi cso­mónak bizonyult. Van lehető­ség arra, hogy a szomszédos telkeken kívül elhelyezett oszlopokon át vezessék Gu- báék házába a villanyt. Princz András kirendeltségvezető megígérte ott, helyben, hogy minden remény megvan arra: Gubáéknál karácsonyra kigyúl a fény. Péreli Gabriella Az év végi csúcsforgalomban olyan nagy mennyiségű export­árut kell légi úton fuvarozni, amihez a személyszállító gépek kapacitása nem elégséges. Azért most már szükséges, hogy a MASPED kizárólag árufuvarozásra épített teher­szállító repülőgépeket vegyen igénybe. Pénteken a késő esti órák­ban megérkezett Bécsből a Ferihegyre a MASPED állal rendelt speciális négymotoros teherszállító repülőgép, s szom­baton hajnalban „sürgős” áru­val útnak is indult. A mintegy 70 köbméternyi exportszállít­mányt — elektromos orgonát, bőrárut, gyógyszereket, műsze­reket — Svájcba, az NSZK-ba és Kanadába küldték. Az euró­pai rendeltetésű áru 24 órán belül, a kanadai rakomány két napon belül jut a címzetthez. Magyarországon első ízben alkalmazott szállítmányozási konstrukció iránt nagy az ér­deklődés. Remény van arra, hogy a MASPED kizárólag te­herszállító repülőgépekkel a jövőben rendszeres kétirányú forgalmat tud szervezni a ma­gyar export—import szállítmá­nyok gyors továbbítására. Magyarországról. Apró Antii hazaérkezett Moszkvából Gödöllői Városi Tanács építési ] és közlekedési osztálya azzal utasította el, hogy a terület a részletes városrendezési terv értelmében védőzöld jellegű, gyümölcsös terület számára van fenntartva. Ezt az 1969. július 10—i keletű elsőfokú ha­tározatot Gubáék megfelle- bezték. Sikerrel: két hónap múlva megérkezett a jogerős határozat a Pest megyei Ta­nácstól. Az építkezést engedé- nyezték. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese vasár­nap a késő esti órákban ha­zaérkezett Moszkvából, ahol a KGST végrehajtó bizott­ságának 50. ülésén ’ vett részt. A másodfokú határozat fi­gyelemre méltó indokolása szerint igaz ugyan, hogy a terület „GY” jelű gyümölcsös területként szerepel, — ez azonban nem jelenti azt, hogy e területre az országos érvé­CIKKUNK NYOMÁN MIT ÉR AZ EMBER - HA FELTALÁLÓ November 7-i számukban megjelent , Mit ér az ember — ha feltaláló? című cikkük­ben megállapítják, hogy dr. Kovács Aladár feltaláló, illet­ve a Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár „máig sem kapta meg a MBM-töl a kísérleti gép gyártásához ígért hozzájáru­lást ...” Miután ez a megálla­pítás nem így fedi a valóságot, szükségesnek tartom, hogy er­ről felvilágosítást adjunk a szerkesztőségnek. 1969. VI. 13-án a MÉM me­zőgazdasági műszaki fejlesz­tési főosztálya közölte a mező- gazdasági termelésfejlesztési főosztállyal, hogy a BMG ré­szére 1 gépre eső költségfede­zetet ajánlott fel. Költségveté­si osztályunk a 03/3. Mezőgaz­dasági újítások és találmányok díjazása elnevezésű rovaton 200 000 Ft-ról szóló kötelezett­ségvállalást előjegyzett. Az összeg kifizetésének feltétele az volt, hogy 1969. december 1-ig a számlát be kell nyújta­ni. Ez azonban nem történt meg, de 1970. május 18-án a, BMG kérte a keretösszeg is­mételt biztosítását. Az összeg 1970. I. félévében még rendel­kezésre állt. Miután számla ez alatt az idő alatt sem érke­zett be, kénytelenek voltunk az összeg további fenntartásá­tól elállni. A magunk részéről a „talál­mánnyal” való foglalkozást le­zártnak tekintjük. Ennek több oka van. A MÉM. szakoktatási főosz­tálya már 1963. július 8-án megállapította: dr. Kovács Aladár egyetemi docens^ újítá­si javaslatában szereplő szé­nabetakarítási módszer az Ag­rártudományi Egyetem gépész­mérnöki karán nevezettnek hivatalosan jóváhagyott kuta­tási témája, így a 29/1969 (V. 10.) Korm. számú rendelet 1. §. (5) bek. értelmében újítás­nak nem tekinthető. Erről csak ez év második felében értesültünk. Dr. Kovács Aladár 1967. március 16-án jelentette be el­járását az Országos Mezőgaz­dasági Fajta- és Termeléstech- nilkai Minősítő Intézethez, mely az 1967. február 22-i kol­légiumi határozat értelmében termeléstechnikai eljárások elbírálásával nem foglalko­zott. így az akkor még hatá­lyos 41/1961. (XI. 18J Korm. számú rendeletben előírt eljá­rásra sor nem kerülhetett, vi­szont a 21/1968. (VI. 21.) Korm. számú rendelet ilyen eljárások minősítéséről már nem rendelkezett. A feltaláló 1969-ben a meg­levő dokumentációt — mint szabadalmi beadványt — a BMG-nek átadta, ahol azt #‘- vették, naplózták. Ezzel köte­lezettséget vállaltak a további intézésre, és így dr. Kovács Aladár és a BMG között köz­vetlen jogi kapcsolat jött lét­re. A kiemelt tények is indokol­ják, hogy a továbbiakban ne foglalkozzunk ezzel az üggyel. De ezt indokolja az eljárás népgazdasági szempontból je­lentéktelen volta. Mint dr. Ko­vács Aladárral már 1967-ben is közöltük: — Elképzelhető, hogy néhány lucernaszárító­üzem extra minőségű lucerna­liszt gyártásához igényel né­hány ilyen gépet. Sorozatgyár­tást nem tételezhetünk fel. Ez annál is inkább igazolódott, mert egy francia licenc alap­ján a szárító üzemekben köz­vetlenül lehetséges a szár és a levelek precíz különválasz­tása és külön szárítása. Ezzel a frakcionálással azután bár­mely állatcsoport igényét ki­elégítő minőségű liszt állítha­tó elő anélkül, hogy a szántó- területen a nagyobb Vonóerőt és komplikáltabb eljárást je­lentő kétszintes betakarítást kellene alkalmazni. A licenc megvásárlása folyamatban van. Ettől függetlenül nincs sem­mi akadálya annak, hogy a BMG dr. Kovács Aladár által tervezett gépet gyártsa, az igénylőknek forgalomba hozza, illetve, hogy dr. Kovács Aladár szabadalmáért járó összeget folyósítsa. Ez — mint említet­tem — kizárólag a BMG és a feltaláló magánjogi problémá­ja. Lőricz József ★ A fenti levél tényszerű köz­lésével, miszerint a MÉM 200 000 forinttal támogatja a gép egy példányának elkészí­tését, egyetértünk. A pénz fel nem használása körüli érthe­tetlen huzavonával —-amiben a feltaláló mint magánsze­mély, aligha lehet ludas — vi­szont nem. A levél néhány különös el­lentmondást is tartalmaz. Így például azt, hogy a MÉM egyik főosztálya már hét esztendővel ezelőtt megállapította: dr. Ko­vács Aladár újitása nem te­kinthető annak — ezt egy hat évvel később megjelent ren­delettel igazolják —, ugyanak­kor erről a tényről a MÉM egy másik főosztálya, amely a két­százezer forintot biztosította a gép előállítására, csak néhány hónappal ezelőtt értesült. Az is érthetetlen, hogy egy találmány elbírálása azon múl­jon: mcgszünik-e egy intézet vagy sem? Azt, hogy a találmány nép- gazdasági szempontból mennyi­ben jelentéktelen — ahogyan a levél említi — vagy sem, nem az újságíró hivatott eldönteni. Azt viszont furcsáljuk, hogy a magyar találmányt lebecsülik s egy tekintélyes összegű valu­táért megvásárolandó francia licencet helyeznek előtérbe, amely lényegében ugyanazt az eljárást hivatott elvégezni, mint dr. Kovács Aladár talál­mánya. Ezek szerint a lucerna szár és -levél különválasztó«'." mégsem lehet olyan jelenték i t“len a népgazdaság szempont­jából ... Mert igaz, hogy Gubáék ta­karos, kétszobás, komfortos háza a fellebbezés eredmé­nyeként, OTP-kölcsön segítsé­gével, ügyes és gyors magán­kisiparos közreműködésével, alig tíz hónap alatt felépült, de a házaspár mégis boldogta­lan. Az idegbeteg férj állapo­tát nem éppen kedvezően be­folyásolja, a feleség szabad idejét elrabolja az, ami miatt örökös szaladgálás, idegeske­dés, kilincselés Gubáék élete. Éspedig: hogy bár a haszná­latba vételi engedélyt a tanács már augusztusban megadta, még ma sincs világosság Gu­báék házában. Más lenne, ha faluvégen, periférián építkeznek. Ebben a helyzetben mindenki tudja, mire számíthat, — hogy eset­leg évekig várakoznia kell, amíg a környék kiépül, a köz­ség közművesíti. Gubáék körül viszont mindenütt ég a vil­lany. A neonfényes közvilágí­tás tövében, attól néhány mé­ternyire élnek, sötét szobá­jukból odalátni a túloldalon levő villanytelepre, — hivata­los nevén az Elektromos Mü­vek Gödöllői Kirendeltségére. Csak egy házsor vágja el Gubáékat a világosságtól. Tiltakoznak a szomszédok Az Elektromos Művek meg­vizsgálta Gubáék elektromos energia iránti kérelmét, és Úgy bírálta el, hogy egyedüli megoldás: a szembeni két, személyi tulajdonú ház telkén átvezetni a huzalt. Ehhez azonban a tulajdonosok bele­egyezése szükséges. Ezt meg­tagadták. Ezt követően Gubáék még kétszer fordultak a Gödöllői Városi Tanácshoz, illetőleg az Elektromos Művekhez. „Jelentkezését csak akkor vehetem figyelembe, ha a ... keresztezési engedély birto­kában lesz...” Azaz: .......Is­mé telt kérelmére .,. megke­restem a Gödöllői Városi Ta­nács igazgatási osztályát. Az ott kapott tájékoztatás alap­ján közlöm, hogy a Villany­telep utca sarkán lakók igaz­gatási úton nem kötelezhetők arra, hogy beleegyezzenek a vezeték telkükön való átveze­tésébe. Az Elektromos Mű­vekkel közösen így más meg­oldást kell keresnünk, hogy családi házába az elektromos áram bekötést nyerjen.” — írta végül a Gödöllői Vá­rosi Tanács építési osztálya 1970. október 31-én. A gordiuszi csomó Más megoldásra nem lát­ván kilátást, Gubáné szer­kesztőségünkhöz fordult. Ezt követően együtt megke­restük az Elektromos Művek gödöllői kirendeltségének ve­zetőjét, Princz Andrást. Nem is leplezte, hogy az ügy már a könyökén jön ki — és ezt, a saját szemszögén tekintve, né­miképp meg is lehet érteni. Ha egyszer a szomszédok nem adják meg a hozzájárulást, az Elektromos Műveknek nincs mit tennie. De abban, hogy ilyen egy­szerű, szemmel láthatóan a megoldás közvetlen közelé­ben megtorpant kérdésben nincs mit tenni — nehéz bele­nyugodni. Nemcsak a sötét­ségre kárhoztatott házaspár nem nyugodhat bele, hanem az újságíró sem, akinek az ügy a tudomására jutott. Ez A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa állásfoglalása a megye IV. ötéves tervéről A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a megyei tanács vb-elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta Pest me­gye IV. ötéves tervét. A beszá­moló és a vita alapján az aláb­biakban foglalt állást: A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa egyetért a terv­ben foglalt célokkal, amelyek kifejezik megyénk lakosságá­nak igényét, biztosítják az ipar, a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését, javítják a szociális, kulturális és a kom­munális szolgáltatási igények eddiginél színvonalasabb ki­elégítését. Megállapítja, hogy a terv előkészítése és véglegesítése során a szakszervezetek részé­ről elhangzott észrevételek és javaslatok helyet kaptak a tervben. A szakszervezetek sajátos eszközeivel és a szervezett munkások erejével elősegítjük a terv céljainak végrehajtását, különösen a lakásépítésben, a megyei kórház építésében, az ivóvízellátás javításában, a középiskolai tantermek helyei­nek növelésében. Egyetértünk és szükséges­nek látjuk a vállalatok olyan irányú kezdeményezését, hogy a célirányos beruházások mellett, a saját alapjaikkal is közreműködnek a területpoli­tikai célkitűzések megvalósí­tásában. Elsősorban városok­ban, községekben az óvodák, bölcsődék, művelődési ottho­nok, sportpályák építésében. Indokoltnak tartjuk, hogy a minisztériumi vállalatoknál és telepeknél is készüljenek el a középtávú ötéves tervek. Az elkészült tervekbe dolgozzák be a lakásépítés, a szociális és kommunális célkitűzések vál­lalati elképzeléseit, ami egy­ben kifejezi a megalapozott érdekvédelmet is. Felhívjuk az ipari és mező- gazdasági üzemek vezetőinek, igazgatóinak figyelmét, hogy a komplett vállalati tervek részletesen tartalmazzák a já­rulékos beruházási igények ki­elégítését, szociális, kulturális és egészségügyi létesítmények, az üzemi öltözők, fürdők, ebéd­lők arányos fejlesztését. A szakszervezeti tanácsok és szakszervezeti bizottságok kí­sérjék fokozott figyelemmel, és segítsék az 1971. évi tervek ké­szítését, folyamatos megkezdé­sét és végrehajtását. Az SZMT felhívja az ágaza­ti megyebizottságok és a me­gyebizottságok nélküli üzemek figyelmét, hogy kísérjék fi­gyelemmel és segítsék a IV. ötéves tervben megfogalma­zott célok realizálását. A HVDSZ a lakosság ipari és kommunális szolgáltatásainak magas szintű, korszerű, az igé­nyeknek megfelelő kielégíté­sét; az ÉPÍTŐK a kapacitás jobb kihasználását, a technoló­gia fejlesztését, a közel 18 mil­liárd forintos építési igény teljesítését; az ÉDOSZ a sü­tőipari üzemek rekonstrukció­jának és az új üzemek építé­sének figyelemmel kísérése mellett az élelmiszeripari ter­mékek választékának bővíté­sét, minőségének javítását, a lakosság igényének korszerűbb kielégítését; a MEDOSZ sajá­tos eszközeivel segítse a me­zőgazdasági termelés tervben előírt célkitűzéseinek megva­lósulását, különös tekintettel a hús-, tej-, tojás, zöldség- és gyümölcsfélékre; a KPVDSZ az új lakótelepek hatvanszáza­lékos forgalomnövekedésének elősegítését, a kereskedelmi hálózat fejlesztését; az orvos­egészségügy az 1000 ágyas me­gyei kórház építésével együtt az egészségügyi szakkáderek biztosítását, a járóbeteg-ellátás korszerűsítését, fejlesztését; a közalkalmazottak a városi, nagyközségi tanácsok megnö­vekedett jogkörének helyes ér­telmezésének segítését. Megyénk területén a lehető­ségek korlátozottak, ezért szükséges , mind a területi munkában, mind a vállalatok tevékenységében a helyi lehe­tőségek maximális kihasználá­sa, a belső tartalékok hatékony feltárása. A megyében működő vala­mennyi szakszervezeti szerv­nek elsőrendű feladata előse­gíteni, hogy minden területen javuljon az ellátás színvonala; az ipari és a mezőgazdasági termelés a csökkenő létszám­tendenciák mellett megfelelő ütemben növekedjék; az in­tenzív fejlődés lehetőségeit feltárják; magas műszaki színvonalon, magas termelé­kenységgel érjék el eredmé­nyeiket; javuljon az üzem- és munkaszervezés; hatékonyan használják fel fejlesztési esz­közeiket; versenyképes, jó mi­nőségű, keresett és korszerű cikkeket gyártsanak; a szol­gáltató iparban megteremtőd­jék mind a létszámnövelés, mind a nagyobb fejlesztés le­hetősége. Mit tehetnek a szakszerve­zetek a IV. ötéves terv segíté­se érdekében? A szakszerveze­ti szervek biztosítsák, hogy to­vább erősödjék az érdemi köz­reműködés az állami tervező munkában. Az SZMT és a megyebi­zottságok egyaránt vegyenek részt a vállalati tervelőkészí­tő tárgyalásokon, mondjanak véleményt és kezdeményezze­nek, korszerű javaslatokkal segítsék a tervek elkészítését. A különböző szintű szak- szervezeti szervek érvényesít­sék jogaikat, vegyenek aktí­van részt a tervelőkészítésben és tárgyalják meg vezető tes­tületi üléseken. Foglalkozza­nak kiemelten a nők és az if­júság sajátos igényeinek ki­elégítésével. A tervekben a realitásoknak megfelelően kell elkészíteni az anyagi ösztönzés javításával, a személyi jövedelmek differen­ciálásával, a létszámgazdálko­dással, a szociális, kulturális és sportberuházásokkal kap­csolatos koncepciókat. Termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon vi­tassák meg a terveket. Igé­nyeljék a dolgozók kezdemé­nyező, alkotó készségét, ezzel is bizonyítva, hogy a terv a szocializmus teljes felépítését, az emberek jobb életét szol­gálja. A további előrehaladás igényli, hogy a gazdaságirá­nyítási reform ne álljon meg vállalati szinten, hanem céltu­datos, következetes tevékeny­ségre ösztönözzön a vállalati belső mechanizmus gyorsabb ütemű fejlesztése, korszerűsí­tése érdekében. Ez a szak- szervezeti és gazdasági szer­vek vállalaton belüli érde­mibb együttműködése, a szak- szervezeti jogok gyakorlása és az üzemi demokrácia fejlesz­tése érdekében követelmény, és nélkülözhetetlen feltétel a vállalati munka hatékonysá­ga növelésének. Tovább kell fejleszteni a munkaversenymozgalmakait, amelynek alapját az éves és a IV. ötéves terv képezze. Az 1970. évi tapasztalatok birto­kában az 1971. évi terv telje­sítése érdekében tovább kell folytatni a kongresszusi mun­kaversenyt. Az intenzív fejlődés gyorsí­tása érdekében szélesíteni kell az újítmozgalmat, növelni ha­tékonyságát. El kell érni, hogy a szocia­lista munkaverseny irányítá­sában és szervezésében a gaz­dasági és szakszervezeti szer­vek együttes felelőssége érvé­nyesüljön, a KISZ-szervezetek megfelelő bevonásával. A szakszervezeti tevékeny­séget főképp az érdekvédelem oldaláról szükséges erősíteni: a dolgozók kezdeményezései­nek felkarolásában és hasz­nosításának ellenőrzésében, a kedvező munkafeltételeik és a jó munkahelyi légkör alakítá­sában, vailamint a munkában élenjáró kollektívák és egyé­nek megfelelő anyagi elisme­rése feltételeinek megteremté­sében. Jusson ez kifejezésre a céltudatos munkaerőgazdálko- dásban, a kollektívák és egyé­nek differenciált bérezésében, a törzsgárda és a szocialista brigádok eddiginél jobb er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sében. A munkaverseny-mozgalom hatékonysága növelésének egyik feltétele a vállalati bel­ső mechanizmus korszerűsíté­se, a közvetlen munkahelyi vezetők önállóságának növelé­se, az ésszerűbb és hatéko­nyabb munkamegosztás és fe­lelősség kialakítása. Ez köz­vetlen érdekeltséget teremt az egységek vezetői és a kollek­tívák között, hozzásegít az egymásrautaltság jobb felis­meréséhez. A munkaverseny-mozga- lomban a termelési és gazdál­kodási célkitűzések segítése mellett erősíteni kell a tudat- formáló funkció növekedését A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa felhívja az el­nökség figyelmét arra, hogy a saját hatáskörben, ágazati »megyebizottságokon és a vál­lalati szakszervezeti szerve­ken keresztül szerezzen ér­vényt a fenti állásfoglalás megvalósításának. A munka­bizottságokon keresztül ve­gyen részt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításá­ban. Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents