Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

2 —­nsr ml erei kMítIop 1970. DECEMBER 18., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) ró! számolt be. A kormány az előterjesztést tudomásul vet­te, s a tüzelőamyagellá tás biz­tosítása érdekében megfelelő határozatot hozott. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjeszté­se alapján a kormány meg­vitatta és jóváhagyta a komp­lex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési prog­ramját. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a munka­ügyi miniszter és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa kö­zös jelentését a Munka Tör­vénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapítot­ta, hogy a törvény alapvető (célkitűzései helyesnek bizo­nyultak, módosítására nincs szükség. A gyakorlati végre­hajtás során felmerült problé­mákat a kollektív szerződések­nek az év elején végrehajtott módosításai nagyrészt megol­dották. A helyzet további javí­tására az illetékesek a vizsgálat közben intézkedéseket tettek néhány kérdésben, mint a munkafegyelem megszilárdítá­sa, további vizsgálatokat foly­tatnak. A munkaügyi miniszter má­sik előterjesztése alapján a kormány olyan határozatot ho­zott, hogy a bányászok pótsza­badsága a föld alatti munká­ban töltött idő arányában nö­vekszik, legfeljebb további 12 munkanapig. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az időleges munkakötelezettség­ről szóló rendelettervezetet. Eszerint elemi csapások ese­tén a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, több megyére kiterjedően a minisz­. < Ötéves vízprogram (Folytatás az 1. oldalról.) tesülő ipari objektumok ellátását. Jelentős beruházás az ön- ttözőfürt-építés a ráckevei és jászkaraj enői körzetben. Ha­sonlót terveznek a Tápió menL íére is. Ide azonban egy nagy­méretű tározót is építeni akar­nak, nem utolsó sorban olyan feladattal, hogy az csökkentse, elnyelje a belvizek jelentős részét a környékről. Való­színű, hogy a tározó elkészül­het az ötéves programban, de az öntözőfürt kivitelezése ez idő alatt nem biztos. A me­gye vezetői — többek között — szóvá tették a szélsősé­gesen változó vízdíjakat. Elő­fordul, hogy két szomszéd község vizára is igen jelentő­sen eltér egymástól. Dégen Imre egyetértett azzal, igaz­ságtalan és hosszú távon tart­hatatlan ez a helyzet, s sze­retnének változtatni rajta. Ugyanakkor néhány évig na­gyobb kedvezményeket akar­nak biztosítani azoknak a fo­gyasztóknak, akik a helyi víz­társulások létrehozásában je­lentős részt vállalnak. Egyéb­ként a társulatok támogatá­sára 80 milliót fordíthatnak az elkövetkező ötéves terv­ben. Végül kölcsönösen aláír­ták a megállapodást a ja­nuár elsejétől létesítendő új vállalatról, amely rész­ben a Duna menti Víz- és Csatornamű szerepét veszi át. Az OVH vállalataként műkö­dik, nagyobb szakembergár­dával és jelentősebb anyagi lehetőségekkel. Az ő dolguk lesz többek között a Duna­kanyar vízművek üzemelte­tése. — t, gy. — A jobb kenyérért (Folytatás az 1. oldalról.) nyár értékesítési körülmé­nyeinek javítását tűzte ki cé­lul. Három évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy napi 951 tonna kenyér gyártására al­kalmas kapacitást kell biz­tosítani. Eddig azonban csak 860 tonnával gyártanak több kenyeret, mint 1967-ben. Eb- b§l a régi üzemek rekonst­rukciójának eredménye 615 tonnás növekedés. A három év alatt még 250 tonna napi kapacitású üzem sem épült. Eddig a régi, leállított kis­üzemek közül 114-ben dol­goznak újra pékek. Még 92­ben lehetne ismét megindí­tani a termelést. A IV. ötéves tervben már végérvényesen meg kell ol­dani az évek óta vajúdó ke­nyérellátási gondot. És nem­csak a mennyiséget kell nö­velni, hanem jobb minőségű pékárut kell előállítani. A ta­nácskozás résztvevői erről a kérdésről mondották el vé­leményüket, tapasztalataikat. 1971-ben már az országos értekezleten kialakult el­vek szerint folytatja a magyar sütőipar fejlesz­tését. Megyénk feladatairól vasárna­pi számunkban közlünk rész­letes ismertetést. mát mod (difi pcdám iiíMklá lapjait h> cbomagiat (iiiiiiiht Te. NEVA!RJON AZ UTOLSÓ“ PILLANATIG tér — az időleges munkaköte­lezettségről szóló törvényerejű rendeletnek megfelelően — az állampolgárokat munkára kö­telezheti, illetve anyagokat, munka- és szállítóeszközöket ideiglenesen igénybe vehet. A munkára kirendelt személyek részére térítést kell adni. Az igénybe vett eszközök haszná­latáért a rendelet térítést ír elő. A közlekedés- és postaügyi miniszter a záhonyi vasúti át­rakókörzet helyzetéről és to­vábbi fejlesztéséről tett elő­terjesztést. A kormány utasí­totta a közlekedés- és posta­ügyi minisztert, hogy az áru­csere-forgalom további zökke­nőmentes lebonyolítására a megfelelő intézkedéseket tegye meg. A művelődésügyi miniszter­rel közös előterjesztésben ja­vasolta a közlekedés- és pos­taügyi miniszter, hogy a kor­mány a Közlekedési Múzeu­mot nyilvánítsa országos mú­zeummá. A Minisztertanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi minisz­ter'javaslatára a kormány el­határozta, hogy az idegenfor­galmi együttműködés további bővítésére egyezményt kös­sünk a Szovjetunióval. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke javasolta: a kormány járuljon hozzá, hogy az UNESCO 1972-ben kormányszakértői értekezletet szervezzen Magyarországon az európai tudományos 'együtt­működés elvi és gyakorlati kérdéseiről. A kormány a ja­vaslatot elfogadta. December 23 NUK-NSZK párbeszéd Michael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitkára december 23-ra Berlinbe hív­ta meg Egon Bahrt, a nyugat­német kancellári hivatal ál­lamtitkárát. Bahr szerdán es­te Willy Brandt kancellárral folytatott megbeszélését köve­tően elfogadta Kohl meghívá­sát. Bahr államtitkár Jürgen Weichertnek, a belnémet ügyek minisztériuma igazga­tójának és személyi titkárá­nak, Antonius Eitlnek kísé­retében utazik Berlinbe. Stockholm Kommunista — mórlcgnyelv A kétkamarás svéd parla­ment szerdán tartotta Stock­holmban utolsó ülését. 1971 januárjától a törvényhozás két házát összevonják, s az eddigi két kamarából egy lesz. A látszólag formai változás megváltoztatja a svéd politi­kai színpad képét. Palme mi­niszterelnök szociáldemokrata pártja elveszíti ugyanis eddi­gi többségét, s az új parla­mentben 170 ellenzéki képvi­selő áll majd szemben a Szo­ciáldemokraták 163 képvise­lőjével. A UPI rámutat, hogy a két tábor között a kommu­nisták (17 képviselő) játszhat- ják majd a mérleg nyelvének szerepét Gdanskban az élet visszatért a rendes kerékvágásba A varsói rádió csütörtök reggeli jelentése szerint Gdanskban az élet visszatért a rendes kerékvágásba. Kora reggel a munkába induló em­berek megtöltötték a város ut­cáit. Az üzemek túlnyomó többségében folyik a termelő múníka. Az élelmiszerüzletek egy része már reggel 6 óra­kor kinyitott. Teljes kapaci­tással dolgozik a gdanski ke­nyérgyár. A városba élelmi­szerszállítmányok érkeztek. A károk helyreállítása folyik. Szerdán a késő éjszakai órákban Stanislaw Kociolek; a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-he­lyettes, aki ez év júliusáig a a gdanski vajdasági pártbi­zottság első titkára volt, rá­dióbeszédét intézett a város lakóihoz. B—52-es nylonhalóban A Kaliforniai Edwards ka­tonai repülőtéren készült felvételünk, ahol egy 200 kilométeres sebességgel száguldó B—52-es nehézbombázót a kifutópálya végén — a pilótafülkéből vezérelt — erős nylon­kötelekből készült háló állította meg. Ezzel az új módszerrel kívánják megakadályozni a szerencsétlenségeket, amelyek gyakran abból erednek, hogy a gépek felszállás közben meghi- básodtak, de nagy sebességük miatt már nem tudtak a fel­szálló pálya végéig megállni. Kuznyecov, Amalrik, Szolzsenyicin — és a szovjet valóság A Pravda csütörtöki száma „Az amikommunizmus nyomora” cím­mel terjedelmes cikket közöl a szovjeteiienes burzsoá propaganda fokozódásáról és a propaganda* hadjáratok hatástalanságáról. Mint a cikk bevezetőid megálla­pítja, az utóbbi időben fokozódott a burzsoá propaganda a szocializ­mus eszmei ellen. Ez a propa­ganda minden módon igyekszik uefeketiteni a szovjet rendszert, igyekszik megrágalmazni a szov­jet nép történelmi vívmányait. A különböző rágalmak, kitalálások között ott szerepel az „agresszív kommunizmus” és a „szovjet ka­tonai fenyegetés” rémmeséje, a „szabadság hiányáról” és a „zsi­dók üldözéséről” szóló kiagyalás. Ezek és a hozzájuk hasonló ba­darságok párosulnak a leggátlás­talanabb és legcinikusabb bom­lasztó akciókkal, amelyeket az imperialista hírszerzés ügynökei hajtanak végre. A továbbiakban a Pravda rámu­tat arra, hogy a szovjetellenes propaganda irányítói igénybe ve­szik a különféle ingyenélők, szél­hámosok, jöttmenték és bűnöző elemek szolgálatait is. Sőt olyan személyeket is sorompóba állíta­nak, akik voltaképpen csupán az elmeorvosok érdeklődésére tart­hatnak számot. E? utóbbi „kategóriával” kap­csolatban a Pravda emlékeztet ar­ra, hogy a nyugati propaganda mily sokáig fennen lobogtatta Tarszisz nevét. Szovjetellenes te­hetségtelen firkálmányait kikiál­tották az „orosz irodalom reme­keinek”. A különféle „szovjet- ológusok” melegen az angol köz­vélemény figyelmébe ajánlották az „üldözött szovjet írót”. A szen­záció azonban felettébb hamar szétpukkadt, miután Tarszisz két­szer fellépett a televízióban. Hagy- mázas megnyilatkozásai után pártfogói zavarodottan ismerték be, hogy védencük nem író, ha­nem a tébolyda jelöltje. Az angol propaganda ezt köve­tően a hazaáruló Kuznyecov ne­vét kapta fel. Ezt az írót London­ban nagyon gyorsan a brit titkos- szolgálat ügynökeinek pórázára fogták. A titkosszolgálat inspirál­ta Kuznyecov nyilvános fellépé­seit, amelyeket áthatott a szovjet nép beteges gyűlölete. Egész sor nyugati lap és folyóirat hasábjain már nem egy esztendeje arról le­het olvasni, mintha Moszkva „tu­dományos és irodalmi köreiben” holmi „lázadó értelmiségiek” len­nének, akik mint „hitelt érdemlő források” rendszeresen tájékoztat­ják az egyes moszkvai nyugati, tudósítókat a szovjet valóságról. Av Washington Post például gyak­ran hivatkozik ezekre a „forrá­sokra”. A tapasztalatlan olvasó pedig nem tudja, hogy a „rend­szerrel egyet nem értő tudósok és irodalmárok” címkéje mögött kor­rupt suhancok rejtőznek. A továbbiakban a Pravda Amal- rikról ír, akit a Washington Fost „történésznek” és „megragadó, ragyogó” művek szerzőjének kiált ki. Valójában Amalriknak nem annyira a történelemhez, mint in­kább a botrányos és a törvénybe ütköző történetekhez van köze. 1961-ben lógás és rossz tanulás miatt kizárták az egyetemről. Ez­zel Amalrik „tudományos pálya­futása” véget ért: sem tanulni, sem dolgozni nem akart. Apja könyvtárát kiárusítva, szabályos ingyenélővé vált. Megismerkedett a szovjet. igazságszolgáltatással és — saját szavai szerint — „nem önkéntes utazást” tett. Később miután visszatért Moszkvába, Amelrik elhatározta, hogy egyes nyugati tudósítók szolgálatába szegődik. Majd mindennap felke­reste irodáikat, s szállította gaz­dáinak a rémhíreket és piszkos pletykákat; ezekből koholták a „hiteltérdemlő tudósításokat”. Amikor letartóztatták, 350 dollárt találtak nála, a nyugati diploma­ták áltál használatos csekk for­májában. A kisstílű rágalmazót és valutázót a szovjet bíróság 3 évi börtönre ítélte. A szovjet valóságot rágalmazók galériájába tartozik a fiatal Vla­gyimir Bukovszkij is, akinek fényképét a Washington Post az első oldalon közölte. A rossz ta­nulás miatt az egyetemről ugyan­csak eltávolított fiatalember a moszkvai nyugati tudósítóknak whisky és nyugati cigaretta elle­nében szovjetellenes badarságokat fecsegett. Ezután a Pravda rámutat arra, hogy a kiskaliberű rágalmazók — egyébként kudarcot vallott — ak­cióba állítása mellett, a kommu­nistaellenes főkolomposai nagyobb arányú provokációba kezdtek, amikor lármát csaptak Szolzsc- nyicin neve körül, mégpedig az ö hallgatólagos beleegyezésével. Szoizseuyicitmek a szovjet nép el­leni gúnyiratai — „A győztesek lakomája”, „Az első köroen”, „A rákosztály” —, befeketítik a szov­jet nép hőstetteit és vívmányait, a szovjet emberek méltóságát, s megfelelő anyagául szolgáltak a nyugaton felszított szovjetellene« propagandahadjáratnak. A rjazanyi írók — itt élt Szol­zsenyicin —, a Szovjet írószövet­ség azon fáradoztak, hogy meg­gy őzzék Szolzsenyicint: ne éljen vissza tehetségével, nyilvánosan utasítsa vissza azt a zűrzavart, amelyet külföldön neve körül tá­masztottak. Szolzsenyicin elvetette ezeknek a tanácsoknak a meghall­gatását és igyekezett zsarolni az írószövetséget: azzal fenyegető­zött, amennyiben szovjetellenes munkáit nem adják ki, akkor azok külföldre ,Jutnak”. Valóban röviddel ezután nem csupán Szol­zsenyicin művei, hanem összes fondorlatos levelei és nyilatkoza­tai is, amelyek csupán rá és a címzettre tartoztak, a burzsoá saj­tó „közkincsévé” váltak, ott nyu­gati pártfogókra és olvasókra ta­láltak. A belső szellemi emigráns Szol- zsenyicint, akinek szemében ide­gen és ellenséges a szovjet nép egész élete, az imperialista propa­ganda a „nagy” orosz író rang­jára emelte, nemrégiben pedig Nobel-díjjai is kitüntették. A Nobel-díj bizottság azoknak a szocialistaellenes spekulánsoknak kezére járt, akik Szolzsenyicint nem „tehetségéért” emelték pajzs­ra, hanem csupán azért, mivel befeketítette a szovjet valóságot. Ennek kapcsán a Pravda idézi a nyugatnémet Die Weitet, amely megállapítja: „Szolzsenyicinki­tüntetése a Nobel-díjjal, politikai demonstráció”. Utal a Pravda az Aftonbladet című svéd újság fő­szerkesztőjének nyilatkozatára is, amely szerint a Nobel-díj bizott­ság döntése nyilvánvalóan megör­vendezteti az Egyesült Államokat és a CIA rádióállomását: a „Sza­bad Európát”. A Pravda a továbbiakban, meg­állapítva a Szovjetunió és a szo­cialista országok elleni rágalmak súlytalanságát és hiábavalóságát, nyomatékosan hangsúlyozza a Szovjetunió és más szocialista or­szágok anyagi és szellemi erőinek rohamos növekedését. A kommu­nista- és munkásvilágmozgalom sikereit, a kommunizmus eszméi­nek nagyarányú terjedését. Nincs olyan erő — húzza alá az SZKP KB lapja —, amely visszafoghat­ná mindezeknek az emberiség sor­sára gyakorolt forradalmasító ha­tását. A szovjet emberek szorosan tö­mörülve lenini pártjuk és annak kipróbált vezetése körül, fokoz­zák poltikai éberségüket és kér- lelhetetlenségüket a züllött bur­zsoá ideológiával szemben hangsúlyozza befejezésül a Pravda cikke. • Veszélyben Angela Davis élete A fellebbviteli bíróság jóvá­hagyta a New York-i városi bíróságnak azt a döntését, hogy Angela Davist adják ki Kalifornia állam hatóságainak. Amennyiben ezt végrehajtják, Angela Davist halál, vagy hosszú börtönbüntetés fenye­geti. A fiatal szabadságharcos ügyvédje haladéktalanul fel­lebbezett a döntés ellen. CSAK RÖVIDEN BRAZÍLIÁBAN nyár van, é* példátlan kánikula pusztít. A hőmérséklet sok helyütt ár­nyékban is 40 fók. Az egész­ségügyi szervek jelentése sze­rint eddig mintegy 400 gyer­mek vesztette életét napszúrás miatt. Több mint 25 000 em­bert szállítottak kórházba. AZ UTÓBBI öt év alatt már harmadízben árasztják el Ausztráliát a mezei pockok. Űj Dél-Wales államban a rizs­termés egynegyedét az idén is elpusztították a rágcsálók. AUTÓTULAJDONOSOK. Megváltozott a KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS díjbefizetésének rendszert. MOTnßlfPPPIfDA PnCAK! Az 197". évi, január 1-én esedékessé váló díj befizetésére minden autói és motoros agyfe- l¥i VI w!\IVLl\tI\ r M l\v JvlV. lünkre: c névre szóló postaulal-únyt küldünk, nem kell tehát csekkért fiókjainkhoz, fordulniok. A díj befizetésének igazolására a postautalvány postai keletbélyegzővel ellátott feladóve­vénye szolgál. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents