Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

1970. DECEMBER 16., SZERDA rt« Mccrei <&/C(rlap GOD, EGYESÜLT DUNAMENTI TSZ Formálódik a paraszti jövendő ' Legalább hatan várakozunk már az elnökre és a főmező­gazdászra a gödi Egyesült Dunamenti Tsz irodájában. Végre rámkerül" a sor, g. feltehetőm a kérdésemet: milyenek a tagság élet- és munkakörülményei, más szó­val, a szövetkezet szociálpo­litikája érdekel. Válaszul elém teszik a nő­bizottság és a szociális albi­zottság beszámolóit, amelye­ket a novemberi vezetőségi ülésre készítettek. Az első, amin megakad a szemem, a Peredi gyerekek neve. Édesapjuk hat esztendő­vel ezelőtt, kombájnolás köz­ben vesztette életét: megölte a szíve. Három gyermek ma­radt félárván. A közösség nem feledkezett meg a kis családról: minden gyermek után 200 négyszögöl háztáji földet biztosít az özvegy­nek, ezt a szövetkezet gépei — térítés nélkül — művelik meg; évente fejenként 220 kilogramm kenyérgabonát juttatnak — teljesen ingyen — a gyermekeknek; a két ki­sebbnek — akik még iskolá­sok — a tanév elején ruhá­kat vásároltak a tsz szociális alapjából. Nézegetem a szociális albi­zottság jelentését. A táppénz­re, a beteglátogatások alkal­mával vásárolt apró ajándé­kokra, a házassági, szülési és temetkezési segélyre fordított összegek felsorolása után olyan bekezdés következik, aminek tartalmától megszépül a sten­cilgép csúnya, lila festéke: „Tisztelt vezetőség! Beszámolónkat röviden ál­lítottuk össze, amelyben így csak a rideg számok szerepel­nek. Ezek a rideg számok azonban sok-sok melegséget sugároznak a bajbanlevők, elöáSMWk felé, azzal a Szán­dékkal, hogy tagságúnk szí­vébe plántálják a tsz összes dolgozóinak féltő aggódását, szeretetét és segítőkészségét.”­Szokatlan stílus egy veze­tőségi ülés elé terjesztett be­számolóban? Általában igen. Itt azonban helyénvaló. ' A tsz központi majorjától nem messze, egy fiatal erdő ősziesen csupasz fái között piros téglafalak magasod­nak: az épülő KlSZ-lakóte- lep házai. A három, egyen­ként hat lakásos épületben jövőre 18 fiatal tsz-tag talál otthonra családjával. — Meg is érdemlik — mondja meggyőződéssel Albert Mihály tsz-elnök —, annyit dolgoznak az építkezésen, mint a szorgos, fészekrakó fecs­kék. Persze, mi is segítjük őket, amivel tudunk. Ez pedig nem kevés. A tel­ket például a tsz minimális áron adta a fiatal építtetők­nek: 100 négyszögölet 2000 forintért, a község egyik leg­szebb helyén. Az építkezés­hez 50 százalékos kedvez­ménnyel biztosítja a fuvart a szövetkezet, és — szomba- ton-vasárnaponként — ingyen bocsátja rendelkezésre az építőipari gépeket. Ha mind­ehhez hozzávesszük, hogy a fészekrakók között szinte minden — az építkezéshez szükséges — szakma képvise­lője megtalálható, s a külön­böző szakemberek épp úgy dolgoznak a más lakásán, mint a magukén, világossá válik, hogyan lehet 170 ezer forint­ból négy szoba, összkomfortos lakást építeni! — Elmentek a gyerekek még az ország másik végébe is, ahol KISZ-lakások épül­nek, ötletet gyűjteni. Aztán a kétszintes megoldás mellett döntöttek. A földszinten lesz a konyha, az előszoba, a tágas nappali, a kamra és egy ét­kezőfülke; az emeleten három hálófülke és egy fürdőszoba épül. A központi légfűtés tíz­ezer kalóriás olajkályhával a földszintről történik. Dr. László Domonkos főme­zőgazdász örömmel mutogat­' ja a szakosított tehenészeti te- [ lep modern épületeit: már a belső szerelési munkákat végzik bennük. — Itt bejön a tehén, s ott kimegy a pasztőrözött tej — mondja, tréfásan kiforgatva a chicagói nagyvágóhíd reklám­ját. Megtudom, hogy a 318 férőhelyes tehenészet dolgo­zóinak szociális helyiségei a legkorszerűbbek lesznek a megyében. Tisztálkodási lehetőségek tekintetében különben jól áll a tsz. A virágkertészetet kivéve — ahol jövőre épül — valamennyi üzemegység dol­gozóinak melegvizes fürdő­öltöző áll rendelkezésére. Évek óta üzemi konyha gon­doskodik a dolgozókról. A központi majorbeliek a szép, tiszta üzemi ebédlőben étkez­nek, a kertészeti dolgozóknak és a nyári betlakarítást végző brigádoknak fogattal szállitják helybe az Ízletes ebédet. Min­dennap hús — 7 forint 50 fil­lérért. A szövetkezet csaknem 900 tagja között szép számmal vannak öregségi járadékosok. Róluk is messzemenően gon­doskodik a közösség. Háztáji földjüket a tsz gépei díjtala­nul művelik meg. Építkezése­ikhez 50 százalékos, az egyéb szállításokhoz 20 százalékos kedvezménnyel biztosít fu­vart a tsz. Az évente megtar­tott öregek napja pedig való­sággal bevonult a helyi nép­szokások közé. Bejárjuk a majorságot, ahol most a jövő formálódik: ahol nem bontanak, ott éppen épí­tenek; takarmánytárolót, tej- házat, asztalos műhelyt, tehe­nészetet. Az ebédlőből minden ajtónyílásra párafelhő. és íny­csiklandó illat csap ki az ud­varra. Az emberek jóízűen kanalazzák a sűrű gulyásle­vest, s nágyokat harapnak hozzá a friss kenyérből. Morbid gondolatom támad: mit szólnának vajon, ha eszükbe idézném a régi me­sét a kolhozról és a csajka­rendszerről? Talán meg is vernének. Nyíri Éva Az internacionalizmus a szocialista közösség fegyvere P ártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kongresszusán sok szó esett a beszámolóban, a hoz­zászólásokban és a határozat­ban arról, hogy milyen rend­kívül fontos a szocialista or­szágok egységének védelmezé- se, erősítése. Az egység meg­őrzése és erősítése szakadat­lan harci folyamat, amelyben úrrá kell lennünk a szocializ­mus építése közben felvetődő problémákon és eszmei,, politi­kai téren naponta meg kell vívni a csatát az ellenünk irá­nyuló imperialista ideológiai diverzióval. Már a kommunista és mun­káspártok 1969-es moszkvai tanácskozása is megállapíthat­ta, hogy az egységtörekvések felülkerekedtek a széthúzó tendenciákon. Ilyen megálla­pításra jutott pártunk X. kongresszusa is, amely meg­állapította: hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és többoldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt, egy­ségbe tömörít és nem a szét­választó tényezőknek. Ennek bizonyítéka a gazdasági és Élőben sem szürkébb Minden helybeli asszonynak munkát: lehetőleg idehaza... Kevesen tudjak, hogy az országban több tsz-nek saját szerkesztésű és kiadású lapja van. Megyénkben a szentendrei Mathiász Tsz-en kívül a pátyi Petőfi is büszkélkedhet saját lappal. Az irigylésre méltóan szép, hófehér papírra nyomott, gondos kiállítású újság első száma idén áprilisban jelent meg kétezer példányban. — Gondoltuk, méltóbban ünnepeljük meg a jubileumi évet, ha lajot indítunk — mondja Lörincz Miklós, a tsz elnöke. — Ehhez, persze, elsőrendű előfeltétel volt a TOT, a MÉM és a területi szövetség javaslata: ők állapították meg, eléggé jól mű­ködik-e a tsz ahhoz, hogy legyen mit publikálni a tevékenysé­géről.!. Most előttem a remek fotókkal színesített, kitűnően tördelt, szép kiállítású lap, és azt böngészem: milyen tartalmat hordoz ez a példás külső. A Petőfi Híradó című tsz- újság augusztusi, második szá­mában az egyik cikkben ezt olvassuk: „A segéd- és melléküzem- ágaknál az alaptevékenységen kívül 2 062 000 Ft nyereséget realizáltunk az első félévben... Különösen jó volt, hogy a nö­vénytermesztés fokozott gépe­sítésével felszabadult munka­erőt a segéd- és melléküzem- ágakban foglalkoztattuk. A tsz-tagok foglalkoztatásánál 97 százalékot értünk el. Sikerült megoldani, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok rendszeres fog lalkoztatása mellett a közsé­günkből bejáró embereket is lehetőleg minél nagyobb mér­tékben foglalkoztassuk.” Az áprilisi, első szám félol­dalnyinál terjedelmesebb ké­pes riportban számol be a tsz- beli nők foglalkoztatottságáról. .. .„A növénytermesztési bri­gád minden asszony dolgozója melléküzemben is dolgozik. Természetesen első a mező- gazdaságban elvégzendő mun­ka... A melléküzemágak ve­zetőivel egyetértésben megold­juk a problémákat. Pl. ha gyűjtés van a tsz területén, vagy egyéb fontos munka, 2—3 nappal előbb közöljük az üzemágvezetővel, aki erre szá­mítva, úgy állítja munkába az asszonyokat, hogy ezt a mun­kát soronkívül elvégezzük. A mezőgazdaságnak ég alatt a műhelye, az idő is közbeszól — így a melléküzemek igazod­nak hozzá...” A cikket Iván lmréné nö­vénytermesztési brigádvezető, a nőbizottság vezetője írta. öt kérem meg: kalauzoljon a tsz kiegészítő üzemeiben dolgozó lányok-asszonyok közé. Járás-kelés közben Iván lm- réné elmondja, hogy a tsz-ben három éve alakultak az első kiegészítő üzemek. A legimpo­zánsabb az autorepass, amely külön téma, s amelyről itt any- nyit mégis el kell mondani, hogy ma már stabil évi 1,7— 1,8 millió forintnyi nyereséget jelent, dolgozóinak 95 százalé­ka ma már helyi lakos, ami nem lebecsülendő, ha tudjuk, mi a vállalt feladata ennek az üzemnek. Az autókereskede­lemmel kötött szerződés értel­mében vállalkoztak az NDK- importból származó járművek vasútról való lerakására, táro­lásának, üzembe helyezésének, vizsgára való előkészítésének munkájára. — Ebben az üzemben mit csinálnak a nők? — Üléseket varrnak, kocsit mosnak, rendszámtáblákat fes - tenek. Helyben tanították be őket ezekre a munkákra. És a többi kiegészítő üzem? A faipari részleg munkáiból néhány példát sorol Ivánné: a pozsonyi hajóállomás belső be­rendezése, kiállítási pavilonok — egyes pavilonok belső be­rendezését minden évben ők csinálják, aztán például a Corvin Áruház pultjait... Az asszonyok, szakemberek irá­nyításával, irodabútort fényez­nek, csiszolnak, meg tálcake­reteket — könnyebb anyag- mozgatást is végeznek. Időköz­ben odaérünk. Juhász Ferencné, Südi Ká- rolyné, Gelencsér Jánosné, Pátkai Jánosné a karnisburko­ló elemeket fényezi. Ök, a négytagú Május 1. brigád tag­jai — áprilisig itt dolgoznak, de közben elültetik az akácfa­csemetéket is. Egyikük el­mondja, hogy nemrég kért ke­resetkimutatást, így hát ponto­san tudja, mennyi volt a múlt évi havi átlaga: 1950 forint. — Az enyém ezerkilencszáz! — Az enyém meg kétezer! — versenyeznek, csivitelnek, az­tán azt mondja Gelencsérné: — Én azért léptem be a tsz-be, mert máskülönben nem vették föl a gyerekemet a tanácsi óvodába! — Tessék megkérdezni tő­le, most mekkora az apróság! — nevetnek. — Hát bizony, a Jancsikám most már hetedikes! Tizenhá­rom éves ... Kicsit ittragad­tam ... ★ Van még csomagolóüzemük — itt nylonzacskóba, dobozba „szerelik ki” a legkülönbözőbb vegyszereket és tisztítószere­ket; állandó megrendelőnek dolgoznak. A raktárban is dol­gozik egy hattagú asszonybri­gád, ök a vetőmagot készítik elő. Kifejezetten „női szakasz” a tízszemélyes szocialista brigád — ők egyéves helyi tanfolyam után kifejezetten szakmunká­kat végeznek: permetezik, ka­pálják a 117 holdas körtést, vegyszerkezelésből is kioktat­ták őket, így aztán csupán egyetlenegy a férfi — a gépke­zelő. És a kereset? A középará­nyos: a havi kétezer — van, aki ezer forintot keres, de van, aki kétezer-ötszázat. Az asz- szonyok átlagos életkora 40 év, egészen pontosan, mert a legifjabb 22 éves, a legidősebb 60. De találnak munkát az idő­sebbeknek, a csökkent munka­képességűeknek, a nyugdíja­soknak is. — Azon igyekszünk, hogy minél több pátyi nőt hazahoz­zunk — én tudom, mi a Pest­re bejárás: tavaly bírósági ül­nök voltam, nyolcra kellett be­érnem, hajnali hatkor már a busznál topogtam, mert négy­öt busz mindig lehagyott. ★ A szociális körülményekkel is törődnek a Petőfiben. Az idén kibocsátott rendeletet ők — már tavaly végrehajtották: tízéves tagoknak félhavi, a tizenöt éveseknek háromne­gyed havi, a húszéves tsz-ta- goknak egyhavi jubileumi ju­talmat osztottak. A kiegészítő üzemben dolgozó nők ötven százaiéiul tiz éve tsz-tag! — Mikrobuszunk is van ám, és ha kirándulunk együtt, a férjeinket itthon hagyjuk! — mondja az egyik jó kedélyű fiatalasszony. Nyár végén, tavaly készült el a termelőszövetkezet víz­közeli, tágas telken épített üdülője. Sok társadalmi mun­ka testesült meg ebben az ob­jektumban — de úgy „mellé­kesen” egymillió forintocska is. Eddig Balatonlellén béreltek egy háromszobás parti üdü­lőt... Egyszóval: valóban irigylés­re méltóan szép kiállítású a pátyi Petőfi Tsz újságja, de a legszebb benne mégis az, hogy — tv-s kifejezéssel — élőben a kép csöppet sem szürkébb; az, hogy ez a tsz kitűnően megtalálta a módját, hogyan lehet a kiegészítő üzemek elő­nyeit, hasznosságát és a nők foglalkoztatottságának megol­dását összehangolni. Pereli Gabriella külkereskedelmi, kapcsolatok, a társadalmi, tudományos és kulturális együttműködés rendkívül dinamikus fejlődé­se éppen úgy, mint együttmű­ködésünk a nemzetközi mun­kásmozgalomban és a világ- politika porondján. De az imperializmus ,nem lenne imperializmus, ha nem keresné mindjárt az új hely­zetnek megfelelő taktikát, ideológiai diverziós fegyvertá­rában. Ez a ma is divatos és sajnos nem hatás nélküli fegy­ver a nacionalizmus szítása, a nemzeti érdekek kijátszása és szembeállítása a közös érde­kekkel. A helyzetet bonyolítja, a nacionalizmus elleni harcot nehezíti, hogy a jobb- és a „baloldali” opportunisták is a nemzetköziségre hivatkoznak. A megtévesztést kivédeni csak úgy lehet, ha nem a kijelen­téseket, hanem a cselekedete­ket vizsgáljuk, azokat is abból a szempontból, hogy megfe­lelnek-e az osztályharc köve­telményeinek. Az igazi inter­nacionalizmus fokmérője min­dig a Szovjetunióhoz és kom­munista pártjához való vi­szony volt és az is marad. „A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a poli­tikában, a haladás és a reak­ció erőinek megkülönbözteté­sében — szögezte le Kádár János elvtárs a kongresszuson. — Mozgalmunkban a Szovjet­unióhoz való helyes, elvi vi­szony az internacionalizmus fokmérője.” A magyar kommunisták po­litikai gyakorlata bizonyítja, hogy helyesen kapcsolják ösz- sze a hazafiasságot a proletár internacionalizmussal. Az im­perialista propaganda nagy erőfeszítéseket tesz ennek az összhangnak a megbontására a mai körülmények között, mikor bonyolult nemzetközi helyzetben folytatódik a szo­cializmus építése, s amikor éppen az eredményesebb elő­rehaladás érdekében az egyes szocialista országok fokozott gondot fordítanak hazájuk sa­játosságainak figyelembevéte­lére is. Ezt a gyakorlatot a szocializmus építésében az in­ternacionalizmus szellemében az új társadalmi rend hatéko­nyabb és gyorsabb megterem­tése érdekében használjuk fel. Minden egyes szocialista or­szág erősödése, népgazdaságá­nak sikeres fejlődése a szo­cializmus közös ügyét szolgál­ja és fontos feltétele az egész szocialista világrendszer elő­rehaladásának. Ami a tovább­haladást, a jövőt illeti, együtt valljuk Brezsnyev elvtárssal, amit az MSZMP X. kongresz- szusán elhangzott felszólalá­sában mondott: „Kitűnő esz­közünk van, amely segít a szocialista államok fejlődésé­nek meggyorsításában: köl­csönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialis­ta internacionalizmus gyakor­lata, az, hogy minden egyes szocialista ország sikere vala­mennyiünk vívmánya, és kö­zös vívmányunk a szocialista államok családjának minden egyes tagjáé.” A magyar népnek történel­me során még soha nem volt annyi és olyan őszinte barát­ja, mint jelenleg. S ennek for­rása egyrészt a szocializmus sikeres építése hazánkban, másrészt az internacionalista politikán alapuló szövetség a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer országaival. De ez úgy is igaz, hogy szocialis­ta építőmunkánk sikerének legfőbb támasza a szocialista országokkal fenntartott inter­nacionalista szövetségünk. So­kat tanultunk a szocializmus építésének évtizedeiben és sok tanulsággal, figyelmeztetéssel szolgálnak számunkra a belső és a szocialista közösséget ösz- szetartó egység megbontására irányuló imperialista ideoló­giai diverziós kísérletek. P ártunk mindig vallotta és vallja, a X. kongresszus pedig megerősítette, hogy az imperialista ideológiai diverzió ellen a legjobb mód­szer a sikeres munka az épí­tésben, a kapcsolatok szünte­len erősítése a szocialista or­szágokkal és az, ha odaadó harcosai vagyunk a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egy­ségét, erejét szolgáló interna­cionalista politikának. K. I. A „NAPTÁRREFORM" ELLEN // Általában szeretem az új­donságokat, vagy ha úgy tet­szik, a reformokat. Ezt ma­gyarázza, hogy új rovatokat — gondolok itt a Slágerlistá­ra — mindig szívesen olva­sok. Van néhány olyan kez­deményezés azonban, ami nem nyer meg magának. A december 8-i újságban található a Naptárreform cí­mű cikk. Ez számomra azért volt érdekes, mert az ember mindig tanul. De ne ilyet! Az említett írás (mert másképpen csak alaptalan, ráadásul logi- kátlaii) nekem is feltűnt oly­képpen, hogy a november 17-i számban kerestem a helyre- igazítást. Aztán kiment a fe­jemből. A mai írás azonban újból felborzolta a kedélyei­met. Először próbáltam humo­ros írásként felfogni, sajnos nem ment... Nézzük csak sorjában a hibákat. A kísérő szövegből tulaj­donképpen annak kéne ki­tűnni, hogy az egész változta­tás népérdeket szolgál. Felte­szem a kérdést: vajon komo­lyan gondolta A. B. T. amit leírt? Mert nem nagyon hi­szem, hogy valaki is igényel­te ezt, az igen tisztelt cikk­írón kívül! Tárgyi hibák: a „vasárnap”, „hétfő” kifejezés helyett a „ma”, „holnap” szavakat vál­toztatta, ami szintén azt lát­szik bizonyítani, hogy csak elírás történt és ez a cikk csak egy utólagos „belemagyará- zás”. Ezenkívül: az említett idő- eltolódás — amelyet a relati­vitás elmélettel magyaráz — is hibás, mert a zsugorodás csakis a fénysebesség körüli értékeken valósul meg. Vi­szont ez a Venus szonda ese­tében még valószínűtlenül messze állapot... Sőt! Még néhány száz év múlva sem tudnak a Venus bolygóig fel­gyorsulni a kívánt sebességre, mivel ehhez fantasztikusan nagy „gauss” érték tartozik. Más. Tudtommal még nem vagyunk ezen a bizonyos ra­kétán. Mivel pedig ez a sajá­tos időszámítás csak a rakétán és csakis ott érvényes, épp a relativitás elméletéből követ­kezően, ez megint csak a cikkíró felkészültségének alap­vető elméleti hiányosságait, és az írás sóder jellegét tükrözi. Nem értem, hogy hogyan kerülhetett bele az említett cikk a máskor oly színvonalas Pest megyei Hírlapba. Mellé­kesen én is a cikk 627 + 3 sza­vának megállapítását tartom érvényesnek a cikkíróra néz­ve. Nagykőrös, 1970. december 8. Tisztelettel: Ballai Ottó Nagykőrös, MÁV-állomás ★ A humorista legnagyobb di­csérete, ha komolyan veszik. A. B. T. Indul a tanreaktor Befejezéshez közeledik a Budapesti Műszaki Egyetem atomreaktorának építése. Már a gépészeti, technológiai, vil­lamos-, szabályozó és vezérlő szerelések utolsó szakaszánál tartanak, és várhatóan 1971 elején megindulhat a próba- üzemelés, amely néhány hó­napig tart. Azt követően ’ pe­dig a tanreaktor bekapcsoló­dik az oktatási, képzési fel­adatok elvégzésébe. A reaktor oktatási és kutatási program­jának végső tervét most dol­gozzák ki.

Next

/
Thumbnails
Contents