Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
"‘"’ZMírlap 1970. DECEMBER 12., SZOMBAT Jön a vázé! hígított zománcbevonat MA: Tűz-, sav-, vizes ütésálló festékek Gyorsan felfelé ívelő vonal vezet a mostani dátumhoz: december 10-én elérték az évi egymilliárdos értéket a BU- DALAKK festékgyáraknál. Az egy évtized mérlege: változatlan létszámmal háromszoros produkció, nyolcvanféle újdonság. Ma már a gépkocsik kipufogógáz-dobjának forróságát álló, a tenger sós vizét bíró, a sav marásának és az ütéseknek ellenálló festékek egyaránt készülnek az ország legnagyobb, ilyen termékekét előállító vállalatának Jóformán mindenhol felhasználhatják készítmé- ) nyeiket, épületeknél, festett talajú pályák készítésénél, s a házi munkáknál egyaránt. Az utóbbi tételhez hozzáfűzhetjük, ha az alapanyagárak nem változnak lényegesen, javarészüket olcsóbban akarják árusítani. További újdonság a vízzel hígítható zománcfesték, amelyet levegőn száradó és • kemencében ráégethető variációban készítenek rövide- -sen. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a tűzveszély, s az eddigi oldószerek párolgása nem veszélyezteti az egészséget sem. A BUDALAKK tegnapi sajtótájékoztatóján munkatársunk szóbahozta, hogy a sokféle rendeltetésű festékek, lakkok használatáról, alkalmazási lehetőségükről és előírásaikról jóformán semmit ] sem tudnak az emberek. Még I a festéküzletekben is szegényes eligazítást kapnak. Ezért | a mostaninál nagyobb propagandára van szükség, jobb tájékoztatásra. A válaszból kiderült, hogy erről tudnak a vállalat vezetői is, s igyekszenek néhány jelentős lépést tenni. Többek között színt keverő automata gépeket hoznak külföldről, amelyekkel a kiválasztott vagy behozott minta alapján percek alatt előállíthatják a kívánt összetételt. A megyei szakemberek, eladók részére 's a jövő év elején néhány napos továbbképzést, tájékoztatást tartanak, hogy a betérő vásárlóknak a legjobb tanácsot adhassák. T. Gy. Izsópfinálé Az ország legnagyobb „illatos” mezőgazdasági üzemében, a Somogy megyei Darány- pu:ztai Állami Gazdaságban befejeződött az illóolaj növények, a francia és angol levendula, az izsóp, a tárkony, a muskotályzsálya feldolgozása. A növényekből több mint ezer kilogramm olajat vontak ki. A kozmetiloai, gyógyszer- és élelmiszeriparban felhasználható növénykivonatok értéke meghaladja a 15 millió forintot. Galgahévíz, Rákóczi Tsz ÖNETETŐ, ÖNITATÓ, GÉPESÍTETT TAKARÍTÁS — Megint gazdagabbak lettünk — mondta tegnap délután nem kis megelégedéssel a hangjában a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Mészáros János. Ezen a napon adták át ugyanis az új, 98 férőhelyes szarvasmarha-istállót, a 36 férőhelyes sertésfiaztalót és 137 hold új telepítésű gyümölcsöst. I Éppen ideje volt már, hogy szerény szarvasmarha-állományuknak legalább egy része új fedél alá kerüljön. A irégi, elavult szerfás istállókban már nem volt gazdaságos a tejtermelés. Az új épületben — amely több mint kétmillió •forintba került — mindent j gépesítettek. Gép feji a teheneket, gép viszi ki az almot az 'istállóból, gép rakja föl a vontatóra. Az itatok önműködő- ek, a jászolba pedig kis kocsik szállítják az állatok élelmét. Jövőre e mellett az „első fecske” mellett felépítik majd a hetven férőhelyes borjúnevelőt és az ötven férőhelyes marhahizlalót is. Lehet, hogy egy év múlva már arról számolhatunk be, hogy lebontották a régi szerfás istállókat. A sertésfiaztató olyan, mintha egy kísérleti telep új épülete lenne. Az elnök véleménye szerint, ha már építkeznek, a jövőre is gondolnak. Ezt bizonyítja a 127 hold új telepítésű gyümölcsös, amely csak öt év múlva hoz először termést. Részletes piackutatást végeztek, mielőtt elhatározták, hogy kajszibarackot és meggyet telepítenek. Már befejezéséhez közeledik a 300 ezer köbméteres víztárolójuk építése is; segítségével az öntözéses kertészetüket bővíthetik. Fő ágazatuk a kertészet, annak ellenére, hogy a környék vízszegény. Eddig mindössze 70 hold növényzete kapott mesterségesen nedvességet. Az új víztároló további 150 hold öntözését teszi lehetővé. A kertészet jelenleg bevételük 50 százalékát adja. 1971-ben valószínűleg még ennél is többet. — Idén hárommillió hétszázezer forintot költöttünk beruházásra — mondja a tényeket a főkönyvelő, Kolesza János. — Ebből gépekre több mint félmilliót. Építettünk szervizműhelyt is, és vegyszer- raktárat. Szeretnénk még három teherautót is vásárolni, hogy a szállítási gondjainkat teljes egészében megoldjuk. Ha sikerül megvenni a kocsikat, négy és fél millió forintos lesz az évi beruházásunk. Gazdag gazdaság hírében áll a galgahévízi Rákóczi. Sokan azt mondják, hogy itt csak a pénzre mennek, kuporgatnak. Pedig ez a megállapítás nem fedezi teljesen az igazságot. Szeretnek jól élni, szeretnek szép házakban lakni, de nem feledkeznek meg a kulturális igényekről sem. Idén például 140 ezer forintot költöttek utazásra. Negyven asszony Lengyel- ' országban üdült tsz-pén- zen, a sportkört és a községi művelődési intézményeket is közel 100 ezer forinttal támogatják. Galgahévízen a három új beruházás tegnapi átadása azt fémjelzi, az itteni emberek nemcsak a jelenre, jövőjükre is gondolnak. Ma több mint 100 autó van a községben, néhány év múlva talán minden család kocsin fog járni. Igaz, a napi munkaidő még több mint nyolc óra. < M. Kovács Attila Volt MADISZ-osok találkozója Cegléden Mint már közöltük, ma kétnapos program kezdődik az alföldi városban, Cegléden. A volt MADISZ-tagok látogatnak ide, ahol délután két órakor a városi tanács dísztermében Kürti András vb- elnök fogadja őket. 80 MADISZ-tagot várnak a találkozóra s természetesen nem hiányozhatnak a KISZ- tagok sem. összesen 130-an vesznek részt a program- sorozatban. Elkészítették már a városnézés pontos tervét. Az ÉVIG hármas számú modern üzemegysége után az új kórházat tekintik meg, majd ellátogatnak az új lakótelepre és a Közgazdasági Szakközépiskolába. Az esti program — összejövetel KISZ- esekkel, majd közös vacsora, másnap pedig a múzeum állandó kiállításának megtekintése és búcsúebéd a Berda- kocsmában. A Magyar Televízió felvételt készít a találkozóról. Iskolás lelki stress Szekszárdon befejeződött az I. országos felnőttoktatási konferencia és tapasztalatcsere. Egyebek közt rámutattak: a felnőttek restellik, hogy idősebb korukban kell pótolniuk például az általános iskola felső osztályait, amikor esetleg gyermekeik már középiskolába vagy egyetemre járnak. E „lelki stress” eloszlatására is megfelelőnek látszik a Tolna megyében már tucatnyi helyen bevezetett új felnőttoktatási forma. Eszerint a tsz-tagok vagy az ipari üzemek, vállalatok, ktsz-ek dolgozói nem iskolába járnak, hanem a művelődési házban rendezett osztályozóvizsga-előkészítő tanfolyamon vesznek részt. A korábbihoz képest negyedannyi idő alatt felkészítik őket a vizsgákra, amelyeket másutt tehetnek le. A nyolcadik általános elvégzése után a kemencei lányok községükben is találnak munkát a 20 éve alakult ktsz műhelyében. A Ganz Árammérő és a Híradástechnikai Gyár részére készítenek apró műanyag alkatrészeket. (Gábor foto) Jobban felkészült a kereskedelem Holnap: ezüstvasárnap December 13-a: ezüstvasárnap. Ezen a napon lesz az utolsó előtti nagy karácsonyi roham az üzletekben. A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya értesítése szerint az egész évben vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltok, piacok, édesség- és dohányboltok, virágboltok a szokásos vasárnapi nyitva tartás szerint, a főútvonalakon és a kereskedelmi központokban levő iparcikk-, ruházati és könyvesboltok, valamint az áruházak 9 órától 13 óráig lesznek nyitva. MÁV-újdonságok Univerzális tolatómozdonyok — mozgótetős teherkocsik A vasút dieselesítési és villamosítási programjának megfelelően tovább korszerűsíti járműparkját — 1971-ben a MÁV mozdonyok és vasúti kocsik beszerzésére csaknem kétmilliárd forintot fordít. A következő évben 20—25 3000 lóerős szilícium- egyenirányítós villanymozdonyt és két 2700 lóerős, villamos fűtéssel ellátott — személy- és tehervonat vontatására egyaránt alkalmas — Diesel-mozdonyt vásárolnak. Újdonság lesz az a korszerű, univerzális, 400 lóerős Diesel tolatómozdony, amelyből öt kerül forgalomba jövőre. A jövő évben előreláthatólag 10 MDA típusú, tíz tonna tengelynyomású motorvonatot vásárolnak. Ezekkel a vonatokkal, amelyek egy motorkocsiból és öt személykocsiból állanak, már az idén megismerkedhetett a Szeged környéki utazó- közönség. A vontatott járművek közül a személykocsik egy részét a MÁV Dunakeszi Járműjavító Vállalata, másik részét pedig a Magyar Vagon- és Gépgyár gyártja. A belföldi helyi forgalmat a MÁV maga látja el kocsikkal, a nemzetközi járatokra pedig Győrből vásárolnak személy- kocsikat. Mintegy kétezer teherkocsit vásárol a MÁV a KGST-országokból és Indiából, néhány százat pedig maga készít járműjavítóiban. A teherkocsik közül újdonság lesz a Csehszlovákiából importált 200, eltolható tetős, kéttengelyes vagon: ilyen típusú kocsik eddig még nem futottak a MÁV vonalain. Ugyanúgy lesz egy hét múlva, aranyvasárnapon is. Ez a nyitva tartási rend természetesen nemcsak a megyei, hanem a fővárosi üzletekre is vonatkozik. Az idei karácsonyra a kereskedelem jobban felkészült, mint ezelőtt bármikor. A ceglédi szövetkezeti áruház ellátásáról Opra László igazgatóhelyettest kérdeztük. — Már most 4—500 ezer forint a napi forgalom — mondta —, ami jóval nagyobb a tavalyinál, ám az igazi rohamra még csak ezután számítunk. Legkeresettebb áruink: a női -fehérneműk, a kötöttáruk, a női és gyermekcsizmák, valamint a férfi-női konfekcióruhák. Slágerünk pedik a valódi bőrből készült olasz női csizma és a — szintén import — szintetikus fehérnemű. Hiánycikkünk nincs. — Nálunk is csak ezután kezdődik a „hajrá” — mondja Csányi Attila, a gödöllői Szabadság téri szövetkezeti áruház vezetője. — Napi forgalmunk 450 ezer forint. Legkeresettebb áruink: a jugoszláv olajkályhák, a TREVIRA kötöttáruholmik, a maxikabátok, a bundák. Nálunk sincs hiánycikk, és számításaink szerint nem is lesz. Százhalombattán Versics János, az ÁBC áruház vezetője, készségesen tájékoztat: — Olyan tervünk van, amelyről eleinte azt hittük, hogy nem is tudjuk teljesíteni, de az eddigi forgalom alapján úgy látszik, minden rendben lesz. Naponta 70—80 ezer forint értékű árut adunk el. Lehetőségeinkhez képest felkészültünk, de még így is jócskán akad hiánycikk. Nem kapható gyermek játék babakocsi, szánkó, Szokol rádió, és rövidesen elfogy a nagyon keresett elektromos kávédaráló is. Különben a villanyborotva és az autoszifon a sláger... M. S. Fegyvert s bátor szívet! Háromszázötven évvel ezelőtt született a „Szigeti veszedelem” szerzője, Zrínyi Miklós, a kor legnagyobb költője, a török elleni háborúk kimagasló hadvezére. Az évforduló alkalmából Pécsett pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A tanárképző főiskolán előadások hangzottak el Zrínyiről, a költőről és a politikusról. Ezt követően a főiskola irodalmi színpada, vegyeskara és kamarakórusa „Fegyvert s bátor szivet!” címmel irodalmi-zenei műsorral adózott Zrínyi Miklós emlékének. Ügetőcsikók Rádiházán A Zala megyei Baki Állami Gazdaság rádiházi versenyló tenyésztő telepe évenként 30 —40 csikót ad át a Lósport Vállalatnak. Jelenleg 140 lovuk fut az ügetőn, 11 pedig a galopp-pályán. Rádiházán körülbelül másfél évszázados múltja van a versenyló-tenyésztésnek, de nagyobb arányban csak 1949-től tenyésztenek sportlovakat. A rádiházi csikókkal nemcsak idehaza, de külföldön is elégedettek, néhány éve külföldiek is vásárolják a zalai sportlovakat. A rádiházi versenypályán az idén az 1971-ben ügetőre kerülő csikókat készítették elő. 30 másfél éves csikót küldenek Budapestre, amiből 20- at már el is szállítottak. Az első vidéki automata bábuállitó A magyar tekesport vidéki központjában, Nagykanizsán, pénteken ünnepélyesen felavatták az ország első vidéki bábuállító és eredményjelző berendezését. A nagykanizsai sörgyár modern tekepályájának berendezését egy svájci cég szállította, és a Villamos Automatikai Intézet szerelte fel. l’jjászületés Szentendrén A harangláb tetszhalála Dr. Erdélyi Zoltánnak, a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársának irányításával lebontják a nemesborozvai haranglábat. A nyírbátori mellett ez volt a legrégibb harangláb hazánkban. 1676-ban épült, a legősibb típus szerint, úgynevezett fiatornyos formában. Közepén egy nagy, négy sarkán egy-egy kisebb tornyot képeztek ki. A bontás megkezdődött. Az egyenként körülbelül nyolcmázsás sarokoszlopokat daruval emelik ki, hogy sértetlenek maradjanak. Mint a lebontásnál kiderült, a hatalmas oszlopokat annak idején milliméterpontossággal illesztették össze. Ezért tudtak ellenállni 300 évig az időjárás viszontagságainak. A haranglábat a jövő év tavaszán a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeumban építik fel.
