Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

PKT MEGYEI hIsLAP küiönkiahása Jk CE6L£PI JÁRÁS éfl CE XIV. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1970. DECEMBER 12., SZOMBAT IPAROSOK A LAKOSSÁGÉRT Egyes szakmákban több munkáskéz kellene Ki kaphat működési engedélyt? A KIOSZ ceglédi szervezeté­nek titkára a napokban jelen­tést adott a városi tanács vb- nek arról, hogy a magánkis­iparosok mennyire segítik a város lakosságának ellátását, milyen terveik és milyen kí­vánságaik vannak. A város kisiparosainak száma 315 — beleértve a kötött iparokat, a szabad, a házi és a vándor ipa­rokat. 1969 nyara óta 21-en kér­tek és kaptak is ipariga­zolványt, másodállásként és nyugdíj meg­hagyásával pedig 20 idősebb embernek adtak működési en­gedélyt. A visszaadott ipariga­zolványok száma 36 volt Ugyanebben az időszakban. Egyes szakmák holtsze­zonjától eltekintve a kis­iparosok munkaalkalma kielégítő. Sőt, több munkáskéz kellene egyes szakmákból a városban. Szük­ség lenne szabóra, cipészre, órásra, üvegesre, kőművesre, ácsra, kelmefestőre és vegy- tisztítóra, szobafestőre, víz- és gázszerelőre. Azokat, akik jog­talan iparűzéssel egészítik ki keresetüket, a KIOSZ aktívái felkeresik és iparigazolvány kiváltására szólítják fel. A működési engedély kiadása egyszerűsödött és a szolgáltatá­sok javítása érdekében két­éves szakmai gyakorlat igazo­lása ellenében működési enge­délyt kaphatnak azok, akik a város lakossága ellátását segí­tik. Cegléden a kisiparosok mel­lett 79 szakmunkás-tanuló dol­gozik és tanulja a szakmát. Előmenetelükre a KIOSZ-nak is gondja van. (—es) Községi tanácsülések a munkatervről A községekben a decemberi tanácsüléseken a községi ta­nácsok jövő évi munkatervét tárgyalják meg. Ma délelőtt kilencórai kezdettel Jászkara- jenön és Nyársapáton, 17-én délután két órakor Abonyban, 18-án 8 órától Albertirsán, 19- én Dánszentmiklóson és Mike- budán, 21-én Ceglédbercelen és Csemőben, 23-án Kocséron 9 órai kezdettel tartják a ta­nácsüléseket Köszönet a DÁV-nak A Kazinczy és az Iskola utca lakóitól kaptunk levelet, amelyből a következőket idéz­zük: „Három héttel ezelőtt pa­naszkodtunk, hogy a két ut­cában a rossz közvilágítás miatt csak igen nehezen, bal­esetveszélyesen tudtunk közle­kedni. Panaszunkra néhány nap múlva megjelentek a DÁV villanyszerelői, és azóta jól ki­világított utcában járhatunk. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a DÁV vezetőségé­nek.-’ Kitűnő komédia Ma este: Adáshiba CEGLÉDEN JÁTSSZÁK AZ ÉVAD SIKERÉT Az ÁFÉSZ válasza Tisztelt Szerkesztőség! A Ceglédi Hírlap december 3-i számában „A cipőt nem lehet felpróbálni’’ című panaszra az alábbiakban kívánunk vála­szolni: Szövetkezeti áruházunk ci- pőosztálya a megnyitás óta, de az utóbbi időben különösen, igen sokat tesz a lakosság láb­beliigényeinek jobb kielégíté­séért, a bőséges áruválaszték­kal és az udvarias, gyors és pontos kiszolgálással. Ezt bizo­nyítja a növekvő forgalom a cipőosztályon. Eladóink az önkiválasztás­ban igyekeznek segíteni a ve­vőknek, annál is inkább, mert a kedves vevők sok esetben olyan nagyságú cipőt is igye­keznek felpróbálni, amely már eleve nem megfelelő a lábra, és ezáltal a cipő hibássá, illet­ve eladhatatlanná válik ren­des áron. Jelen esetben Is hasonló ok miatt lépett közbe a szóban forgó eladó, aki egyébként az osztály hosszú szakmai gya­korlattal rendelkező vezetője. Azt tapasztalta, hogy nem a panaszos, hanem 13—14 éves leánya vagy ismerőse már több drágább cipőt próbált úgy, hogy a felpróbált cipőket a rongálás veszélye fenyeget­te. Az osztályvezető állítása szerint, a legudvariasabban hívta fel a figyelmét arra, hogy mondja meg igényét, és készségesen segít a modell ki­választásában. A panaszos ve­vő erre felháborodva fejezte ki nemtetszését. Szövetkezetünk vezetősége állandóan figyelemmel kíséri az eladók magatartását a ve­vőkikel szemben. Általában ke­vés a panasz. Jelen esetben is olyan dolgozót ért bírálat, aki a vásárlók bizalmát élvezi. Tisztelettel: Halasi János, a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetője „Az Adáshiba című új dara­bomat meg sem tudtam vol­na írni, ha nem élem át mind­azt, ami végül is bennem van: egyrészt a kisszerűséget, a kö­zönyössé válást; másrészt az ezek ellen való dühöt, vagy azt a keserűséget, hogy sza­vaink olykor terméketlenül elenyésznek” — írta Szakonyi Károly ez év májusában, új komédiája fővárosi bemutatója előtt. A kitűnő komédiát ma este fél 8-kor a szolnoki Szigligeti Színház művészei mutatják be Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermében. A szerző az utóbbi évek egyik legjobb komédiáját írta meg. A darab májusi bemutatója után írta a Nők Lapja: „A kö­zönség és a kritika egybehang­zó véleménye szerint létrehoz­ták az évad sikerét!’’ Az Adáshiba főszereplője természetesen a televízió és egy tévét néző család, a Bódog család. A tévé segítségével mindent látnak a világból, sok könny és öröm, tragédia suhan el szemük előtt, de a közöny, a kisszerű életforma Bódogéit lakásába is beköltözött. Szakonyi Károly a valóságot mutatja be nézőinek. Remél­jük, ez a valóság Cegléden és környékén nem olyan, mint Bódogéknál, s közöny ide, kö­zöny oda, mind többen meg­nézik az író kitűnő és szóra­koztató komédiáját (-ó) Új táptartály Rövidesen üzem­be helyezik a ceg­lédi takarmány­keverő üzemben az új táptartályt. Ezzel korszerűsí­tik a tápok elszál­lítását, mivel ezentúl nem zsá­kokban, hanem erre a célra rend­szeresített tar­tálykocsikkal, öm­lesztve szállíthat­ják a megrende­lőknek a kívánt tápféléket. Foto: Apáti-Tóth Sándor Mindenből elegendő volt a ceglédi heti piacon Élénk volt a forgalom a keddi piacon. Már a kora reg­geli órákban gyümölcstől, zöld­ségtől roskadoztak az elárusító asztalok. A háziasszonyok elé­gedetten sétáltak a sorok kö­zött; árban és minőségben egy­aránt kielégítette az igényeket a gazdag választék. A baromfipiacon is hason­ló kép fogadta a vásárlókat. 595 csirkét, 476 tyúkot, 78 pulykát, 64 libát és 72 kacsát adtak el a városi és a járási háztáji gazdaságok baromfite­nyésztői. Gazdag felhozatal volt tojásból is: 11 ezer kelt el ezen a napon. A tér közepén, a bekerített fenyőfaárusító helyen szintén elégedettek a választékkal és a minőséggel a vásárlók. Saj­nos ezüstfenyő, amit sokan ke­resnek, most nem került for­galomba. KATI MÉG KISKORÚ... Az éjszaka lányai Egy anya monológja Barangolás német földön Lipcsei mozaik MOZGÓLÉPCSŐN Elkísértem ismerősömet az áruházba. Mindenütt sokan vannak, még a falvédőért is sorban állnak. Várakozom, nézelődöm. Két nénike SÍI meg előttem. A szemüveges élénken magya­ráz. — Még megyünk néhányat. Most mit sietsz? — Jó, jó — bólogat a má­sik. Elindulnak. A mozgólépcső­höz tolakodnak és fellépnek. Néhány perc múlva megér­keznek visszafelé. S ezt még többször megis­métlik. Amikor a kijárat felé cso­szognak, hallom a hangjukat. — Legalább körülnéztünk, kibeszéltük magunkat. Itt jó meleg van, és nem is fárad­tunk el HONVÁGY Sétálunk az utcán. — Mi lett veled? Miért bök vagy ilyen citromképű? oldalba kollégám. — Nem látod? — mutatok az útra. A járdát felszedték, sár van, áll a víz. — És ez a bajod? — Igen. Elkapott a hon­vágy. — Miért? — Ez a látvány olyan is­merős. S most hazagondo­lok ... AJÁNDÉK Üzlet. Olyan fantáziaserken- tö ruhadarabokat árulnak itt, amelyekből a legszebbet vá­lasztják ki a nők, hogy azután féltve takargassák. Két férfi bolyong zavartan a libbenő kombinék, büszke tartású melltartók és a kacé- ran kacsintgató harisnyakötők között. Megállnak. Válogatnak. Melltartót keresnek. — A feleséged tud róla? — Hülyeségeket kérdezel! — Neki nem veszel? — Van elég. — És legalább csinos a nő? — Van mire felvenni... Fizetnek. A pénztárosnő fel­kiált. — Ej, ej, Katz úr! Nem is­meri a felesége méreteit? Ez nagy lesz neki. Tudom, hi­szen nem régen vásárolt ná­lunk. A férfi dadog. — Hát... úgy ... ilyen — tárja szét tenyerét. — Na várjon, hozok egy ki­sebbet! Sápadtan lopakodnak ki a csomaggal, amit — a feleség kap ajándékul... PÁLYAUDVARON — Beszél ön angolul ~ — Nem. — Olaszul? — Nem. — Franciául? — Nem. Hát ön németül? — Nem. — Oroszul? — Nem. — A fene egye meg az egé­szet! — Na végre! Ezt már ér­tem. Én is magyar vagyok... Kohlmayer Ádám Hepehupás dűlőút szeli át a beláthatatlan határt. Az út mentén egyetlen tanya árvál­kodik. A házikó rozzant kis­kapuját ritkán nyitja idegen. Még a postás is ritkán jár er­re. V. Istvánéknak régen jött levél. Egy évben ha kettő. A lányuktól, aki gyerekkora óta a pomázi nevelőintézetben élt, jött egypár sor. De most már ő is itthon van. Már amikor. Sokszor éjszakára is elmarad. Ma sem jött haza ... Pedig es­te együtt mentek el a 15 éves kislánnyal, a Katival. Az anya minden pillanatban az utat lesi. Ügy tíz óra tájban feltűnik a postás alakja. Rendőrségi idézést hoz: a két lányt az éj­szaka az egyik szórakozóhely­ről bevitték. Azonnal jelen­jen meg ő is a rendőrségen. Tudta, hogy egyszer ez lesz a vége. Magára kapja kopott ka­bátját, sebtében felköti fejére a fekete kendőt. Mikor is jön busz? Isten tudja. Gyalog in­dul a város felé... ★ Első emelet, négyes szoba. Nézi az idézést, ez lesz az. Na­gyon dobog a szíve. Vajon mi fogadja odabenn? Háttal ül a két lány. A na­gyobbik visszafordul, ránevet. A kisebb a zsebkendőjét gyű- rögetve üldögél. És még van kedve nevetni Erzsinek?! Min­dig is ilyen volt. Az iskolában sem bírtak vele, ezért is ke­rült Pomázra. Most, szeptem­berben jött haza. Azóta viszi a kisebbet magával. Hiába mondják neki, hagyja őt bé­kén. Az utóbbi időben már úgy volt, hogy éjszaka szórakoztak, nappal aludtak. Pedig Katinak iskolába kellene járni. Igaz, kéthetenként csak egyszer, mert felmentették a napi ta­nulás alól, hogy dolgozhasson. Nagyon kevés a pénzük. — Az ember ad haza vala­mennyit. Csak úgy él vele, igaz, de azért ad. Már amikor nem issza el. Jóska fiunk Pes­ten dolgozik. Az nagyon ren­des. A múltkor is adott száz forintot. Ez a lány, ez az Er­zsi... Ez nem szeret dolgoz­ni. Szórakozni, azt igen. Még j cigarettáznak is. Eleinte csak odakint, az ól mögött mertek. voltatok? — szoktam kérdez­ni, amikor hazajönnek. Hát a Berdában — mondja a ki­sebb. Én nem tudom, miféle hely az. Aztán meg a Magyar­ba meg a Földszövbe járnak. Azt mondják, jó likőröket szoktak inni. Úgy fizetik ne­kik. — Most aztán nem tudni, mi lesz. Én elmondok min­dent, ahogy van. Hátha még a kisebben lehet segíteni. Jaj, de jó, hogy hazajöhet a Kati! ö még kiskorú. Az Erzsit lecsuk­ják tíz napra — mondta a rendőrtiszt. Erzsi csak nevet. Mindig is ilyen volt... Min­dent jobban tudott mindenki­nél. Én tudatlan asszony va­gyok. Imi, olvasni is alig tu­dok. Egy osztályt jártam ki csak. Hallottam, hogy o mai fiatalok már másképp élnek, a szórakozás, az a minden. De hát Kati még olyan fiatal! És beülhet a kocsmákba, a ven­déglőkbe? Hát ezit is szabad? Senki nem látja meg, hogy még gyereklány? Amikor elé teszik az italt, senki nem ve­szi észre?! Ha nem szolgálnák ki, legalább hazajönne... Azt mondta, amikor kijöttünk a rendőrségről, hogy soha többet nem teszi be a lábát ilyen he­lyekre. De ha Erzsi kijön.., Én már nem bírok vele! Az emberem meg mit is törődik ilyesmivel! Azt mondta a rendőrtiszt úr, hogy ha kijön Erzsi, majd éjszakánként meg­nézik, hogy otthon van-e. Hát nem tudom, mi lesz ... ★ Kati és anyja együtt indul­nak ki a szobából. Erzsi kajá­nul mosolyog. Az asszony zsebkendőt emel a szeméhez. Kati belekarolva vezeti le a lépcsőn. Mennek hazafelé... (Csat—) Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este táncest, holnap: tánczenei koktél. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Szép lányok ne sírjatok (ma­gyar). Kossuth: vasárnap: Ja­pán feleség (olasz). Abony: ma és holnap: Fel­szabadítás I—II. (szovjet). AI- bertirsa: vasárnap: Maga tet­szik nekem (NDK). Törtei: ma és holnap: Egy nő a diploma­ták asztalánál (szovjet). Jász­kara jenő: ma és holnap: Gyöngyvirágtól lombhullásig (magyar). Ceglédbercel: ma és holnap: „Z”, avagy egy politi­kai gyilkosság anatómiája (francia—algériai). A szolnoki rádió műsora DECEMBER 14-TOL 20-IG Hétfő: Alföldi krónika. Uze- milap-szemle. A jászberényi KISZ kamarakórus énekel. Sport. Zenés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Egyenlőtlen küzdelem. Virág­énekek. A vezetés és naciona- lizálás. Uttörőhíradó. A Los Javaloyas együttes énekel. Szerda: Alföldi krónika. így tervezzük. Kedvelt melódiák. A kultúra övezetei. Beat-fó- rum. Csütörtök. Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Gazdaságok de már nem titkolják. Hoí I és a kutatás. Parancsolni könnyebb?! Sporthíradó. Ze­nés ki mit kér. Hirdető. Péntek: Alföldi krónika. Magyarnóták. Műszaki szem­lén. Operakedvelőknek. Stú­dióparlament. Tánczene. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Ajánlatunk. Görbe-tükör. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Egyedül... Színházi őrjá­rat. Lap- és folyóiratszemle. Az év slágerei I. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el.

Next

/
Thumbnails
Contents