Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
4 riop 1970. DECEMBER 11., PÉNTEK Tollrekord Mind több és több golyósirón készül a PEVDI szentendrei gyáregységében: az Idén már közel 20 millió írószer- szám hagyja el az üzemet. Gyors ütemben szerelik a tollakat, számítva a nagy karácsonyi vásárra. Foto: Urbán KÖNYV AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁRÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa című könyvi amely most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál, tartalmazza: a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának előzetes jelentései, a X. kongresszus küldötteinek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, Kádár János vitazáró beszédét, a Magyar Szociaiista Munkáspárt X. kongresszusának határozatát a párt munkájáról és a további feladatokról, a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatát, valamint a párt új központi vezető szervei tagjainak névsorát. FELHÚZOTT REDŐNYÖK Hosszú hajjal sem tilos Az ifjúsági klubokról sok szó esik — beszélnek a verekedéssel végződő bálokról, a mostoha körülményekről, a helyiséghiányról. A meghirdetett „kiváló klub” pályázatok segítik a mozgalmat — minél több kulturált szórakozási lehetőséget teremteni a fiataloknak. A piliscsabai ifjúsági klub falán már ott az oklevél az idén szerezték. Pénzt is kaptak. Mégsem elég. 81 tag — öt éve alakult a klubunk. Akkor egy átépített istálló volt a könyvtár. Sokan voltunk, de jól éreztük magunkat. Augusztus 20-ra adták át nekünk ezt a klubkombinátot: 1 millió fo-' rintért építették. Először egy kicsit elvesztünk benne — hiszen olyan modern és olyan nagy, hogy nehezen' szoktuk meg a szűk terem után... Boldpgok voltunk és most is mindenki örömmel jár ide: 81 klubtagunk van. Farkas Magda vezeti a könyvtárat és a klubot. Tanít az általános iskolában is — orosz nyelvet. Akik a klubba járnak, ismerik őt, szinte valamennyit tanította régen. — Gondok? — Nem illik gondokról beszélni, hiszen sokan irigylik tőlünk ezt a szép épületet. Kevés ilyen van a megyében. A gond: a pénz — nincs pénzünk takarítónőt felvenni, nekem kell takarítanom, nincs pénzünk az előadóknak tiszteletdíjat fizetni ... Nem minden a buli ] — Nálunk nem minden a I buli. Aki idejár azt érdeklik | a politikai és az ismeretter- | jesztő előadások is — mondja Endresz György. Vannak, akik a klubba jönnek tanulni. Oroszból segít a klubvezető és néhány egyetemista átveszi a gimnazistákkal, ipari tanulókkal a matematikát, fizikát, kinek mi megy gyengébben. Sokszor halljuk: Budapest közelsége elszippantja a fiatalokat a községi környezetből. Piliscsabán úgy látszik nem így van. Korán reggel mennek el, de hazafelé mindenki benéz a klubba, szeretik ezt a közösséget. Szesz nélkül! — Szeretik a hosszú hajúnkat? A klubvezető válaszol: — őszintén, nem örülünk nekik, de ha ápolt a hajuk, jöhetnek. A sportkör büfét akar nyitni az előcsarnokban — szeszes italokkal. Az ifjúsági klub kézzel-lábbal hadakozik ellene. — Nálunk ne legyen bor, sör, pálinka! Akkor vége a far luban a klubéletnek! így is felhúzott redőnyök mellett jövünk össze, nehogy a községbeliek rosszra gondoljanak.... Ha ide szeszes ital kerül, a szülők biztosan nem engedik el a lányokat... És igazuk lesz... Hétköznap este nyolcig, szombaton tízig van klubfoglalkozás. A múlt héten az egyik kislány Beethovenről tartott előadást, utána feltették a Beatles-szalagot és táncoltak. Farkas Magda azt mondja, lehet a fiatalokkal bánni, fogékonyak a jóra és szeretik a klubot örülnek — most alakult meg a községi KISZ-alapszervezet. (tamás) Augusz-könyvritkaságok A Tolna megyei Levéltár több mint 15 000 kötetes régi könyvtárának rendezése közben becses ereklyére bukkantak Szekszárdon. Előkerült Viktor Hugó dedikált, eredeti kiadású bűnügyi regénye. A könyv francia címe: „D’un Crimß — deposition d’un tömőin”. A Párizsban 1877-ben megjelent 318 oldalas, fűzött könyvet 1822 januárjában a firenzei De Gubernatis ajándékozta barátjának, a szekszárdi Augusz Imrének, s így került Tolna megye székhelyére. Ezzel egyidőben előkerült Liszt Ferencnek, szintén Párizsban 1852-ben megjelent, Chopinről írt 206 oldalas francia nyelvű könyve is, amelyet Augusz bárónőnek, szekszárdi vendéglátó háziasszonyának dedikált a nagy zeneköltő, 1856 szeptemberében. — Fegyelmi problémák? —f öt éve, amióta megalakult a klub, nem volt botrány ... Ennek köszönhetjük, hpgy elengednek minket mindig a szüléink ide... — veszi át a szót az egyik vezetőségi tag, Varga Márta. Kedd, szerda, péntek: könyvtárnap. Csütörtök, szombat: KISZ-nap és irodalmi, zenei előadások. UZSONNÁRA: GESZTENYEPÜRÉ Cukrozott gesztenyemassza: 1 kg 44,- Ft Cukrozott tejszín: 1 doboz 6,20 Ft Tejszín (üveges) 1 üveg 8,- Ft + üMINDEN NAGYOBB ÉLELMISZERBOLTUNKBAN KAPHATÓ! Osí Tépenc 4. — A terve aljas és végrehajthatatlan — mondta szikrázó szemmel Rita Kristófnak. A beszélgetés Berek lakásán zajlott, ahová még az URH megérkezése előtt sikerült elmenekülni. A center hamarosan részegen hortyogott, Kristóf pedig úgy gondolta, hogy a történtek után a lány köny- nyebben elfogadja a felsőhegyi szerződést. — Értse meg, azért sem megyek el innen, mert nem akarom Lászlót elhagyni. — Altkor ő hagyja el magát. A csapat ugyanis kiesik a bajnokságból, a játékosokat szétzavarják és előbb lesz belőlem olajsejk Kuwaitban, mint Berek Lászlóból öntő. — Akkor vele megyek — mondta elszántan Rita. j — Hová, ha szabad kérdez- I nem? Úgy véli a művésznő, | hogy egy bukott csapat bukott } centere után kapkodnak? Higgye el, ez az egyetlen út! Kristóf reggelig beszélt. Hőslelkű asszonyokról mesélt, akik szerelmükért az életüket áldozták, felhozta a dicső egri nők példáját, és miután rájött, hogy Ritának a történelem nem erős oldala, még azt is előadta, hogy Dobó Katica saját bájaival csábította el a török sereget Eger vára alól. Krisfef jól tudta, hogy a haladó hagyományokra való hivatkozás mindig eredményes. Rita is egyre puhult, majd amikor Kristóf megígérte, hogy lehetővé teszi kettőjük találkozását egy harmadik városban, a lány igent mondott. A többi már könnyebben ment. Lévén, hogy Rita számos detektívregényt és kémtörténetet olvasott, nagyon tetszett neki, hogy küldetését Z-akciónak hívják. Felgyújtotta fantáziáját, hogy e pillanattól kezdve ő a Z—28-as és már Mata Harinak képzelte magát. — Adok maga mellé egy összekötőt. Csak rajta keresztül érintkezhet velünk. — Nem lehetne ez az összekötő Laci? — Kizárt dolog. Bereket jól ismerik Felsőhegyen, különösen azokban a körökben, ahová magának be kell épülnie. — Ki lesz ez az összekötő? — Spitzer Józsi, a pincér." Már az ő áthelyezését is elintéztem. Mire a nap első sugarai átHanglemezbeszédek — papír nélkül Tenor vagy bariton volt Lenin hangja? Van egy érdekes helyiség a moszkvai Marxizmus—Le- ninizmus Intézet archívumában. A légkondicionált szoba hőmérséklete plusz 11 fok, páratartalma 60 százalékos. Ebbe a helyiségbe évente csak háromszor-négyszer mennek be az archívum munkatársai. Itt őrzik Lenin hangját. Az érdekes hangdokumentumokkal kapcsolatban nemrég nyilatkozatot adqtt a szovjet televízió-újságnak A. I. Petrov, az archívum osztály- vezetője. Többek között elmondta, hogyan készültek a hangfelvételek Lenin beszédeiről : —. Bizonyára sokaknak ismerős a fénykép: Vlagyimir Iljics a hangfelvevő berendezés hatalmas kartontölcsére előtt. Ez a kép a Kreml egyik helyiségében, á Mitro- fanov-teremben készült, 1919. március végén. Második alkalommal a felvétel az orosz- országi sajtóügynökség helyiségében történt, a Gorkij utcában, abban az épületben, amiben ma a Centrálnaja szálloda működik. A harmadik ugyanott készült 1921. április 25-én. összesen tizenegy felvétel maradt ránk Lenin beszédeiből. Többek között: „Mi a szovjethatalom?”, „Szverdlov emlékére”, „A Kommunista Internacion&lé”, „Rádiótárgyalások a magyar kommunisták vezetőjével, Kun Bélával”, „A Vörös Hadsereghez”, „A munkafegyelemről”. — Lenin nagyon lelkiismeretesen, gondosan készült ezekre a hangfelvételekre. Az akkori technika szerint egy lemezoldalra' csak hárompercnyi szöveget lehetett rögzíteni. A felvételeknél jelenlevő technikai munkatársaktól tudjuk, hogyan ismételte el Vlagyimir Iljics, órával a kezében, néhányszor a szöveget. Ennek eredményeképpen általában egyhuzamban tudták felvenni a beszédeket. A hangfelvevőgép előtt is, mint mindig, Lenin mindenféle jegyzet, írás nélkül beszélt. — Milyen példányszámban adták ki a lemezeket? — Pontosan nehéz megmondani. De a megmaradt matricák állapotáról ítélve, nar gyón sok példány készülhetett. — A mostani felvételek, amelyekről , Lenin hangját hallhatjuk, valamennyire különböznek a régiektől. — A huszas évek lemezein- Lenin hangja erőteljesen, érthetően, tisztán hangzott. Persze, ezek a matricák nem voltak eléggé időtállóak, így már néhány évvel a felvétel után dolgozni kezdtek a minőség megjavításán. A harmincas években két hangmérnök, Stroh és Timarcev, átjátszotta ' a lemezeket, most már nem mechanikus, hanem elektronikus eljárással. A háború után pedig olyan berendezést konstruáltak, amely- lyel eltávolították a sistergést és a nem kívánatos zörejeket a felvételekről. Ekkor adták ki az első mikrobarázdás lemezt, Lenin hét beszédének felújított felvételével. Ezen $ felvételen Lenin hangja tenorként hangzik. — A hatvanas évek derekán tudósok spektroanalízist végeztek a hangfelvételeken^ és megállapították, hogy a huszas évek beszédfelvételeiből hiányzik a mély hangfrekvencia bizonyos csoportja. Ez azt jelenti, hogy ezeken a felvételeken a beszéd magasabban hangzik, mint amilyen valójában volt. Ebből következik, hogy Lenin hangját sem adta vissza tökéletesen ez á felvétel. Ennek ellenére annyira hozzászoktunk a lenini hang tenorhangzásához, hogy pl. á Lenint alakító színészek is mindig így beszéltek. Most, csaknem ötven évvel a felvételek után adódik a kérdés: milyen is volt Lenin hangja valójában? — A technikai kísérletekkel párhuzamosan keresni kezdték a dokumentnmokat amelyekben szó esett Lenin hangjáról. Érdekes írásokra bukkantak. V. Loszev, 1902-es párttag, aki az uráli munkások küldötte welt a párt III. kongresszusán, ezt írja Lenin beszédéről: „Bariton-színezetű hangja tagoltan és világosan zengett...” A legérdekesebb dokumentumot a mi archívumunkban találtuk. Maga Lenin felelt a bennünket érdeklő kérdésre. — 1898 januárjában a száműzetésből levelet írt édesanyjának. Ebben kéri, hogy G. M. Krzsizsanovszkijnak, aki szintén száműzetésben él, küldjenek el egy énekeskönyvet, azt, amelyből maga Vlagyimir Iljics is énekelt. Ebben a könyvben Valentin áriája található Gounod Faust-jából, és több baritonszerep. Lenin Művei, 55. köt. 73. oldalán ezt olvashatjuk: „...Hogy milyen hangja van Glebnek? Hm, hm ...! Valószínűleg bariton. Ugyanazokat a dolgokat énekli. amelyeket annak idején Markkal mi is „kiabáltunk”, ... ahogy a néni mondta.” Ezek a levelek, dokumentumok alátámasztották a tudósok kutatásait. A különlegesen megalkotott keverőpult, a modern technika segített kiegyenlíteni a hiányosságokat, s a mostani átjátszás r után Lenin hangja bariton színben szól, frissen és erőteljesen. Most is vannak a felvételen bizonyos dikcionális és hang- színbeli különbségek. Először azt hittük, hogy a felvételnél nem forgott egyenletes sebességgel a korong. Ezt ellenőriztük: a sebesség állandó volt, 78 fordulat percenként. A különbségek abból adódtak, hogy a szöveg tartalmának megfelelően Lenin különféleképpen beszélt a mikrofonba: az egyik lemezen pátosszal, temperamentumosán, a másikon nyugodtabb stílusban, szaknyelven szólva, mély tónusokban. — Hogyan őrzik a lenini hangdokumentumokat? — Magnetpfonszálagra írtuk át a felvételeket. A minőség megjavítására elektroakusztikai eljárással lemezeket készítettünk modern alapanyagból. Ezekről a lemezekről pedig galvanokópiákat, amelyeket krómnikkel védőbevonattal láttunk el, ez garantálja a hosszú élettartamot. A galvanokópiákat bélelt dobozokban helyeztük el az archívumban, ugyanott, ahol a régi lemezmatricákat is őrizzük. Moldoványi Ákos törtek az összehúzott selyemfüggönyökön, Zámori Rita megszűnt, helyette a Z—28-as ügynök ült Laci kényelmes foteljében. Berek lassan nyitogatta a szemeit. Hosszú ideig nem tudta, hol van, aztán először Ritát, majd Kristófot ismerte fel. — Vége a bunyónak? — kérdezte. Kristóf és Rita nevettek. — Bemutatom neked a Z— 28-ast — mondta Kristóf. — Vállalta? — kérdezte Berek. — Tudod, hogy érted mindent! — felelte a lány és Kristóf hamarosan rájött, hogy küldetése véget ért. Elköszönt és miután nem tartóztatták, kiment a szobából. ★ Még aznap délután Kristóf lakásán folytatódott a tanácskozás. Ekkor már itt volt Spitzer Józsi is, a Z—28-as összekötője. — A Felsőhegyi F. C. Achil- les-sarká: Csala I. — kezdte Kristóf. — Mi az, hogy Achilles-sa- rok? — kérdezte Rita, aki leginkább az Emke-sarkon volt járatos. — Ez most nem fontos, lényeg a Csala I. Ö az F. F. C. centere, gólkirálya, csapatkapitánya, a' szurkolók bálványa és a felsőhegyi lányok álma. Nem lesz könnyű dolga vele. Rita büszkén hbmorított. — Ezt csak bízza rám. Ez az én szakmám! Kristóf ingerülten felelt: — Ne feledje, ebben a szakmában az önelégültség a legveszélyesebb. Csala I. komolyan veszi a sportot, öccse, Csala II. is a csapatban játszik, és az öreg Csala, az F. F. C. gyúrója, le nem veszi szemét két fiáról. — Ráadásul Csala I. nem iszik, és mint mondják, a női bájakért sem lelkesedik. Válogatott szeretne lenni — mondta Berek. — Könnyebb dolga lesz Botka Lászlóval, a kapussal. Amikor az első feleségével élt, az NB I-ben játszott. A másodikért az NB II-be csúszott, és addig kajtatott a harmadik után, míg az NB Ill-ban kötött ki. Jelenleg a megyei első osztályban egzisztál, és mint hallom, a negyedik felesége is beadta ellene a válópert. ,Ha volna egy gólképes centerünk, elég lenne Botkát kilőni. — És én mi vagyok? — ugrott föl Berek. — Ezt most ne erőltessük — felelte Kristóf, és tovább ismertette az F. F. C. felállítását. Ritának egyre jobban tetszett a szerep. Szorgalmasan jegyzetelt, és alig várta, hogy megkezdhesse izgalmas küldetését, mellyel megmentheti szerelmét és az A. T. C.-t. — Szünnapjain Sóváradon találkozunk, ahol megbeszéljük a további tennivalókat. — Ugye, ide Laci is eljön? — kérdezte Rita. Kristóf szeme gonoszul villant: — Természetesen! Ha -maga jól látja el küldetését. — De hiszen ez zsarolás! — háborgott Rita. — Ha egyetlen kémregényt, is olvasott, akkor-tudnia kell, hogy. ez nem megy másként. Na, persze, ha jól dolgozik, nemcsak Bereket kapja jutalomként, hanem hálánkat készpénzben is kifejezzük. — Nem érdekel a pénz! — mondta öntudatosan a lány, majd kicsit halkabban: — Mennyiről lenne szó? — Húszezer. — És én? — kérdezte Spitzer Józsi. — Te is megkapod a magadét. Egyébként örülj, hogy simán lekopsz innen, már úgy is sok volt a rovásodon. Ott még nem ismerik a trükkjeidet — mondta Kristóf. — De azért azon a napon, amikor az F. F. C. elbúcsúzik az első osztálytól, te is számíthatsz tíz darab ezresre. — Máris nyálazhatod a dohányt — ígérte Spitzer Józsi. — Rita bájai és az én szeszeim Pelét is kiütrjók. — Hát ez az A. T. C.-vel majdnem sikerült — állapította meg keserűen Kristóf. Berek, a választott, hanyagul hátradőlt a kereveten, és elmerülten csókolgatta egy konyakosüveg száját. — Most már ideje lenne abbahagynod az ivászatot. Azért nem bízhatunk mindent Ritára — mondta Kristóf. — A Z—28-ra! — állt fői büszkén Rita. — És összekötőjére! — akart felállni Spitzer Józsi, de ez nem sikerüli neki. (Folytatjuk)
