Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
/ 1970. NOVEMBER 7., SZOMBAT 12 W*T MEGYEI SARI-FOGAT Sári a dunabogdányi kőbányában dolgozik. Szereti a kockacukrot, és— mint megtudtuk — nagyon szorgalmas. Csak hétfőnként kell noszogatni, hogy nekilóduljon. Kitől tanulhatta?! Teenagerek A POLITIZÁLÓ NEMZEDÉK Miből olvas a tudomány? Beszélnek a fodorszálak Egyetlen barázda a tenyéren Évezredek óta szédítik az embereket a tenyérjóslással a sarlatánok. A tudomány megállapította: a tenyérjóslás — szaknyelven kiromancia — szélhámosság, művelői a babonás hiszékenység vámszedői. A kézujjak jellemző, sajátos rovátkáit azonban jó ideje felhasználják a bűnüldözésben. Már a rómaiak is alkalmazták tenyérismereteiket a gyilkosok személyazonosságának megállapítására. És van egy tudományág: az antropológia, amelyet, ugyancsak érdekelnek a tenyér sajátosságai, s amely az ember első munkaeszközének, a kéznek jellegzetességeiből jelentős örökléstani következtetéseket von le. Ez a tudományág nem a felderíthetetlen jövendő jeleit kutatja a kéz vonalaiban, hanem a múlt és a jelen fejlőd 'stani törvény- i szerűségeit keresi bennük. Ojabb és újabb kísérletekkel, megfigyelésekkel gazdagítja ezután is ismereteit a fejlődéstan. Mit vett át a ki- romanciából? Csupán a neveket: a tenyérvonalak hajdani elnevezéseit. Ennyit hagyott meg mindössze az áltudományból. Mit tud a modern embertan a tenyér jellemzőiről? Hazánkban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen évtizedek óta folynak erre vonatkozó kísérletek. Az Antropológiai Intézet munkatársainak nem egy megállapítása komoly külföldi visszhangra talált. — Az ember kezét az ujjhegytől a kéztőig sűrűn borítják a vonalkák, az úgynevezett fodorszálak — magyarázzák a tudósok. Ezeket másképpen léceknek is nevezik. Arra valók, hogy növeljék a kéz tapintó felületét. Köztudott, hogy az ujjlenyomat, ami tulajdonképpen a fodorszálak fényképe, mindenkire sajátos módon jellemző. A tenyér másik jellemzője: a ránctérkép. Azok a határozott, erős vonalak, amelyek nem mások, mint az ízületek gyakori hajlítgatá- sa által okozott gyűrődések. A fodorszálak és a redők A tizenéves generációt ritkán illetik a politizáló jelzővel, annál gyakoribb az ilyen értékelés: az ifjak apolitiku- sak, közömbösek, cinikusak stb. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának József Attila ifjúsági klubjában Fegyveres Et>a, az elektromos labor 18 éves meósa, Gyekis Zsuzsa, a trafóüzem 19 éves bérelszámolója, Gőcze Éva, a ferrit- üzem 18 éves mechanikai műszerésze minden erőltetés nélkül, szívesen politizált. Szóljon értük, s az elmarasztaló vélemények ellen ez a kérdezz-fe- lelek játék! Politikai ügy — Hogyan határozná meg ezt a szót, politika? — Bel- és külföldi közérdekű események, amelyek széles tömegeket érintenek. — Milyen ügyek tartoznak a politikába? — A magánügynek nincs köze a politikához. De, például, ha az egyént — nagy számban — nem engedik kibontakozni, akkor az egyéni ügy politikai üggyé válik. együttvéve adják a tenyér életrajzát. Mennyire jellemzők ezek az egyes emberekre, van-e valamiféle törvényszerűség a tenyér mintázatában? Átörök- lődik-e ez a vonalrengeteg? Ezt kutatják a tudósok. Az ujjhegy bőrén három vo- nal-mintatípust különböztetnek meg: az ívmintát, a deltát — más néven: hurkot — és az örvénymintát. Legnagyobb számban mindkét nemnél a hurokminták fordulnak elő. Ám a nőknél kevesebb az örvény, ívminta is alig akad. Leggyakoribb az örvény a férfiak gyűrűsujjain. Ebben tehát határozott nemi különbséget sikerült kimutatni. A tudomány további feladata: tisztázni, hogy ez milyen okokkal magyarázható. A debrecenieket azonban jobban foglalkoztatja a tenyér másik jellemzője: a redő. A bőrredőik, a tenyérnek ezek a sajátos gyűrődései az évmilliós átöröklődés folytán annyira megrögződtek, hogy helyükön már a néhány hónapos embrió kezecskéin is vékonyabb a bőr, mint másutt — mondják a kutatók. — Pedig ilyenkor aiz ízületek mozgása még semmiképpen sem hozhatja létre. Rajzuk tehát következmény, mégpedig az ízületek elhelyezkedésének következménye. Nem okai és nem is jellemzői azonban sem a jövendőnek, sem a jellemnek. Legfigyelemreméltóbb egy különös rendellenesség, amikor a tenyéren — az ujjtövek alatt — keresztben áthaladó két vonal összeolvad, tehát a tenyeret csupán egyetlen barázda szeli át. A debreceni kutatások bizonyítják, hogy ez a ritka jelenség nagyobbrészt csak elmebetegeknél és a gyengeelméjűeknél figyelhető meg. A bőrlécrend- szer és a szellemi képességek között határozott összefüggés van. Ezt igazolják a redők találkozásánál lemért hajlásszögek is — ezek normális am- bernél 57 foknál mindig kisebbek, szellemi fogyatékosnál viszont nagyobbak. Csupán ennek alapján már újszülöttnél 90 százalékos biztonsággal meg lehet állapítani a Down- kórt, vagyis az úgynevezett mongoloid-fogyatékosságot. — Melyek a mai politika hibái? — Akad probléma: lehetek én kitűnő ember, protekció nélkül nem vesznek fel a kirakatrendezői iskolába... , — Maga nem követné el ezt a hibát? — A nagyon jó barátomnak én is segítenék, de, ha minden vezető csak egyetlen fiatal felvételét intézi el, összességében már betelik a létszám... Politikai információ — Honnan kapják a politikai információt? — A gyári dolgokról senki nem tud semmit, az emberek beszélnek a vakvilágba, szidják a felső vezetést. A pletyka a kollektívában kavarodást okoz és nagy bizalmatlanságot. — Milyen a politikai információ sorsa? — A termelési értekezleten értékelték a munkánkat, a statisztikai jelentést a faliújságra is kitették, az emberek mégis az ellenkezőjét terjesztették. — Milyen kérdésre várna választ? — Hogyan lehetne olcsóbb lakáshoz jutni? Miért emelkednek állandóan az árak? — Kérdéseire megkapja-e a választ? — Általában igen, de nem mindig az igaz választ. Politikai kiállás — Érdemes-e kiállni a nézetünk mellett? — Nyilvánosságra hozták a Kiváló dolgozó címre javasoltak névsorát. Sokan nem értettek vele egyet, mégsem mondták meg a véleményüket, mert féltek a következményektől. — Milyen következményektől tart egy fiatal? — Nem egzisztenciális aggodalmunk van. Ha az ifjú „rosz- szul” szól, nehezebb munkát kap, nem tudja a normát teljesíteni, elmarad a jutalom, állandóan szidják, veszekednek vele. Nem mindegy, hogy az ember milyen körülmények között dolgozik. — Érdemes-e kiállni a nézetünk mellett? — Igen, csak ezt érdemes tenni! Ideális politikus — Milyen legyen az ideális politikus? — Gondolom, mindenki számára más. Szerintem, ne legyen mentes emberi hibáktól, egyénileg tudja megoldani a problémákat, ne szakadjon el a tömegektől, ne egyedül intézkedjen. — Milyen legyen az ideális politikai testület? — Olyan közösség, amelyben mindenki ért a feladatához, ahová eljutnak a kérések, ahol olyan döntéseket tudnak hozni, amelyeket később sem kell megváltoztatni és nemcsak országosan, de minden településnek, minden embernek jó. — A mai politikai testületek megfelelnek-e elvárásaiknak? — Mi látjuk, hogy nagy demokrácia van, de sokszor csak a formáját észleljük, s nem a tartalmát. Politikai karrier — Két-három év múlva vállalná-e egy gyár, hivatal, iskola vezetését? — Nem, a felszabadulást követő években szükség volt erre, a kényszerhelyzet kötelezte őket, de nekem egyoldalú a képzettségem. — Milyen karrierre vágyik? — A gyárban nem nagyon várhatok előrelépést, nyelveket tanulok, majd államvizsgázom és tolmács szeretnék lenni — három, négy év múlva ...Én sem itt szeretnék boldogulni, elvégzem a tanárképzőt és tanár leszek — öt év múlva. — Lenne-e politikus? — Én nem. A politika egész embert követel, nagyon sok gyereket szeretnék, ilyen hivatást nem tudnék ellátni... Én igen, meggondolnám a veszélyeit és mégis így döntenék. Politikai egyetértés — Egyetért-e a mai politikával? — Igen, mert ugyanúgy foglalkoznak az idősebbekkel, mint a fiatalokkal. — A rossz tapasztalat befolyásolja-e egyetértését? — A rossz gyakorlat nincs jó hatással a politikai egyetértésre. Ha ilyeneket tapasztalok, nem dicsérek, nem döngetem a mellem, hanem kritizálok, sőt el is keseredem. — A jó tapasztalat befolyásolja-e az egyetértést? — Kicsúszik az ember száján: na végre, valamit csináltak. Ritkán gondol a „társadalom erejére”, meg ehhez hasonló dologra. — Mi a tartalma a politikai egyetértésnek? — Szerintem sokszor többet ér az egyet nem értés, ha jó javaslattal társul. Politikai cselekvés — Van-e lehetősége a politikai cselekvésre? — Nem túl sok. a közéletbe álig vonnak be bennünket. Az ifjúság vezetőit, képviselőit, jobban be kellene vonni a közügyek intézésébe. Helyes lenne, ha minél több fiatal vezető dolgozna. — Van-e lehetősége a politikai cselekvésre? — Igen. Ha a fiatal szeretne változtatni, azt elmondhatja. Amennyiben közérdekű a kérdése, javaslata, akkor meg te szívlelik. Fóti Péter Ismét tele a Rákóczi-hordo Csütörtökön feltöltötték a Magyar Állami Pincegazdaság baji pincészetében hazánk legnagyobb fa-boroshordóját, a Rákóczi hordót. A 74 830 literes hordóba ezúttal zöld- szilváni került. A szájhagyományok szerint a családi ház magasságú építményt a fejedelem jobbágyai készítették hűségük és nagyrabecsülésük jeléül. Almakoktél Susinkaexport Szabolcs-Szatmár megyei állami és szövetkezeti konzervüzemek megkezdték az e célra szánt alma feldolgozását. Az idei termésből mintegy 2500 vagonnyiból készítenek többek között nyolc fajta szeszmentes üdítő italt: almabort, különböző koktélokat, stb. Aszalt almából, az úgynevezett susinkából az idén is nagy mennyiséget exportálnak. FÜT A HOMOK... Az idén a gyakori esőzések miatt elmaradt a szokásos, tavaszi „homokverés” a Duna—• Tisza közén. Az őszi szél pó-, tolja ezt a „mulasztást” s „utaztatja” a homokot. Szerdán 40—50 kilométeres sebességű légmozgás valóságos homokfelhőt vont a Kiskunság fölé. A kvarcos homokszemcséknek, amelyek tavaszonként több millió forint értékű zsenge növényt pusztítanak el, most már szerencsére nincs mibe kárt tenniük. Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Telefon: 112—842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDELTSÉGEK: FÉLFOGADÁS: CEGLÉD mindennap VÁC mindennap NAGYKATA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI szerda, szombat GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYAL mindennap SZENTENDRE szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN adunk eladó ingatlancímeket. A gödöllői erdő és a wagrami síkság Száz éve halt meg SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT, 1870. november 6-án temették el a Kerepesi úti temetőben Petőfi Zoltánt, a nagy költő egyetlen gyermekét, aki alig huszonkét éves korában halt meg tüdőbajban. Az egykori lapok néhánysoros tudósításban megírták, hogy gyönge testalkatát korán megtörte az élet, a vándorszínészkedés sok nyomorúsága és „szép tehetségei nem érhették el a fejlődés azon fokát, melyen apja nevére magát méltónak bizonyíthatta volna.” A nagy név varázsa szokatlanul nagy kísérő sereget gyűjtött koporsója körül. Ott volt a temetésen nagyatyja, az akkor már kilencvenedik évében járó Szend- rey Ignác, mostohaapja, dr. Horváth Árpád egyetemi tanár, valamint a költő öccse, Petrovics István. Petőfi Zoltán, aki meg- dicsőült apja nagy hírnevének árnyékában élve, égő vágyakozással szeretett volna maga is híres költő, nagy színész lenni, nem kerülhetett be a magyar irodalomtörténetbe. Emléke mégis ihletője volt egy irodalmi alkotásnak. Krúdy Gyula „Zoltánka" néven négy képből álló színjátékot irt életéről. A hajdani Magyar színház mutatta be, címszerepben az ifjú Törzs Jenővel. KRÜDY GYULA SZÍNMÜVE témájának megírásához kivallatott olyan öreg színészeket, akik ifjú korukban még ismerték Petőfi nyugtalan lelkű fiát. Szín játéka bemutatójának napján (1913. november 15.) maga írta a „Magyar Színpad" című színházi lapban, hogy „szent öreg költők, koldusok és borisszák, rongyosok, halálosan betegek és züllöttek” beszéltek neki „éjszaka a kis kocsmái magyar „sasfiók” ban ... kipirult arccal, égő malaszttal megmámoro- sodva, egy gyönyörű rímtől haldokolva, egy verses trófeától megtébolyodva” Petőfiről, Júliáról és Zoltánról. Ezek voltak forrásai színjátékához, ezek kísérteiét idézte fel a lelkes és bohém vándorszínészekben, hogy a fiúnak atyjáról beszéljenek. Színművébeu Petőfi Zoltán jellem- rajzát akarta festeni, egy fiatal szív benső vívódását rajzolta meg, vergődését az ellenséges körülmények között. Mindenki apjáról beszélt neki, apja barátai, a csizmadia, a színészek. A HARMADIK FELVONÁSBAN Zoltánka egy kis kocsmároslánnyal a gödöllői erdőben sétál, hol atyja is sokat járt, s az ö példájára verset akar írni a leányhoz, de atyja igézete alatt áll, s elnyomja őt. Krúdy Gyula úgy vélte: Zoltánka sorsa Napóleon fiáéhoz hasonlif és ezt Krúdy magával Zoltánnal mondatja el. Az apai emlék és a példa varázsa, amelyet követni nem tudnak, közös a két „sasfiók” történetében. Edmond Ros- tan-nak, akkoriban oly nagy feltűnést keltett színműve, a „Sasfiók” (L’aig- lon) nyilván hatással volt Krúdyra és ezért is sok a hasonlóság. Zoltánka úgy keresi fel a gödöllői erdőt, mint a reichstadti herceg atyja nagy csatájának emlékét a wagrami síkságon. Zoltánka is tüdőbajban hal meg, mint a reichstadti herceg. A végső szín mindegyik darabban haldoklás: a királyfi a császár bölcsőjét hozatja magához, Zoltánkát atyja, a vándorszínész emléke keresi fel. Ezt a bánatos sorsú életet törte össze száz évvel ezelőtt az önként vállalt sok sanyarú- ság. A kiromancia — sarlatánság
