Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

1970. NOVEMBER 7., SZOMBAT "s&€ú4ap 13 Heti jogi tanácsaink Hányszor lehet a hatá­rozott időre szóló mun­kaviszonyt meghosszab­bítani. GYERMEKNEVELES A szép szeretető künk az az olajnyomat, amit gyermekkorunkban otthon láttunk. Emlékszem én is ilyen képre: Petőfi a segesvári csa­tában vérével írja a porba, hogy Hazám. A másik kép: egy korhadt pallón két kis­gyermek megy gyanútlanul a veszélybe, de mögöttük ott áll az őrangyal óvón terjesztve ki kezét. Mind a két kép giccs. Készítője nem saját érzéseit akarta tolmácsolni, hanem mikor készítette, arra gondolt, hogy mit szeretnének látni az emberek. Az ízlésrombolás könnyen bekövetkezik a legfogéko­nyabb korszakban, de nehéz a valódi műélvezetet kialakí­tani, ha nem gondolunk rá A sekélyes képek felületi ér­zelmeket idézpek elő, de néni tanítanak meg szembenézni önmagunkkal, felfedezni a va­lódi harmóniát. (Dr. II. A.) ZAt AEGERSZEG A fedett uszoda reggeltől estig ^ gyerekeké Zalaegerszegen, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának javaslatára a város 11 általános iskolájának tanrend­jébe úszóórákat is beiktattak, hogy a város valamennyi ál­talános iskolás diákját meg­tanítsák úszni. Az általános iskolások 22 órás úszótanfo­lyamon vesznek részt. A ud- rosi fedettuszoda reggeltől es­tig a gyermekeké. Az iskolák tervei szerint 1973-ig éven­ként 1000 általános iskolás diák tanul meg úszni. Ezt kö­vetően minden első osztályos részére kötelező lesz az úszó­lecke. KERESZTREJTVÉNY NOVEMBER 7-EN 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ■x 10 11 12 I 13 14 S' 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 2b 26 27 N 2& 29 H 30 * 31 32 33 m 35 36 37 38 39 40 m 41 42 43 44 45 46 4 Í 46 . 49 50­51 A 52 53 m Ü 54 55 F56~ 57 58 n 5, 60 64 61 62 63 65 ü £ IMG Egy több gyermekes anya, H. K.-né váci olvasónk pa­nasszal fordult hozzánk, hogy munkahelyén már öt alkalom­mal hosszabbították meg a 3 hónapra kötött, határozott idő­re szóló munkaviszonyát. Egy­szer panasszal fordult az üze­mi szakszervezeti tanácshoz, és közbenjárásukra a vállalatnál azt közölték vele, hogy legkö­zelebb már határozatlan időre szólóan kötik meg vele a mun­kaszerződést. Ennek ellenére ismét 3 hónapos szerződést Írattak vele alá. Olvasónk sé­relmezi a vállalati intézkedést, jogainak csorbítását látja eb­ben, és kérdezi, hogyan lehet megakadályozni a vállalat tak­tikázását? A vállalat nem élhet vissza azzal a jogával, hogy a dolgo­zókat meghatározott időre is alkalmazhatja. A végtelenségig nem lehet a meghatározott időre kötött szerződést meg­hosszabbítani, mert ezzel a vállalat joggal való visszaélést követ el. A Munka Törvény- könyvében levő vállalati jogo­kat mindig csak rendeltetés­szerűen, az egyéni és a közös­ségi érdekek megfelelő össz­hangjában lehet gyakorolni, ezért nem lehet a folytonos bosszabbítgatásokkal a dolgo­zóra nézve hátrányos helyzetet előidézni (pl. a szabadság, fel­mondási idő, illetmény stb. te­kintetében). Az a körülmény, hogy olvasónk aláírta az újabb szerződés meghosszabbítását, még nem jelenti azt, hogy ne fordulhatna panasszal a válla­lati intézkedés ellen. A mun­kaügyi döntőbizottsághoz for­duljon, és kérje hátrányos helyzetének megállapítását és azt, hogy a VMDB állapítsa meg, hogy munkaviszonya ha­tározatlan időtartamúvá ala­kult. Előzetesen azonban taná­csoljuk, a vállalati szakszerve­zeti bizottsággal is beszélje meg az ügyet. A nyugdíjazást köve­tően szerzett időre meg­állapított nyugdíj-kiegé­szítés összegét is emelni kell évente 2—2 száza­lékkal. K. F. olvasónk Öcsáról írja Heveiében, hogy 5 évvel ez­előtt ment nyugdíjba 1200 fo­rint átlaggal, 20 évi szolgálati idővel. A nyugdíjazást köve­tően szerzett 5 évi újabb szol­gálati időt. Olvasónk azt kérdezi, hogy a nyugdíjazást követően szerzett szolgálati időre megállapított nyugdíj-kiegészítés összegét is emelik-e évente 2—2 százalék­kal? Olvasónk kérdésére kedvező választ adhatunk, mert az új jogszabály szerint (9/1970. SZOT Szabályzat) a nyugdíja­zást követően szerzett szolgá­lati időre — a törzsnyugdíj megfelelő százalékában járó — nyugdíj-kiegészítés összegét naptári évenként ugyanúgy 2 —-2 százalékkal emelt összeg­ben kell megállapítani, mint ahogyan a nyugellátást a nyug­díj-kiegészítés megállapításáig a 45/1970. (XI. 14.) Korm. ren­delet rendelkezései szerint emelni kellett. Az így kiszámí­tott nyugdíj-kiegészítést a megállapítástól járó nyugellá­táshoz kell hozzáadni. Olva­sónknak az általa beküldött nyugdíjfolyósítási igazolása álapján megállapíthatjuk: a törzsnyugdíjjal és nyugdíj-ki- égészítéssel együtt 1965-ben 720 forint volt a nyugdíja, a közbenső kétszeri (1966. feb­ruár 1—i, 1970. március 1-i) emeléssel, illetve kiegészítéssel 810 forint lett, és jelenleg eny- nyit kap. A január 1-i eme­léssel 826 forint lesz olvasónk nyugdíja, amihez a nyugdíja­zás után szerzett 5 évi újabb szolgálati időre járó kiegészí­tésként esedékes 30 forint után is megilleti a 2 százalékos emelés. A jelenlegi 810 forin­tos nyugdíja havi 857 forintra émelkedik. Mikor módosíthatja a vállalat egyoldalúan^ a dolgozó munkaszerződé­sét? V. H.-né vecsési olvasónk le­velében azt írja, hogy rövid, 2 hónapos munkaviszonya után a vállalatnál személyi alapbérét 100 forinttal csökkentették, és ezt azzal indokolták, hogy a kollektív szerződés szerint a vállalatnak joga van a mur.’">.- Szerződést egyoldalúan módo­sítani, ha erre a vállalat előtt álló feladatok elvégzése vagy más fontos okból szükség van. A vállalat a továbbiakban az­zal indokolta a fizetéscsökken­tést, hogy az eddig elvégzett munkája nem áll arányban a besorolás szerinti bérével. Kö­zölték olvasónkkal, hogy a vál­lalati ntézkedés ellen jogosult a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz panasszal fordul­ni. Anélkül, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság ha­tározatának kívánnánk elébe vágni, el kell mondanunk, hogy furcsa eljárás ez a válla­lat részéről. Az alapbér csök­kentésénél nem lehet oly mó­don eljárni, mint a béremelés­nél, hogy egyszerűen értesítik arról a dolgozót, mert ez egy­oldalú vállalati intézkedés len­ne. Az ilyen esetekben csak a Munka Törvénykönyve szerint lehet eljárni, amely szerint a vállalat és a dolgozók a mun­kaszerződést csak közös meg­egyezéssel módosíthatják. Nem érinti ez a rendelkezés a • vál­lalatnak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi alapbérét a bérrendszer vagy a bérforma megváltoztatására tekintettel egyoldalúan módosítsa. Ha olvasónk vállalatánál a bérrendszer vagy bérforma változásáról lenne szó, akkora vállalati eljárást nem kifogá­solnánk, azonban olvasónk le­veléből megállapíthatóan szó sincs a vállalatnál bérrendszer­vagy bérforma-megváltozta- tásról. Olvasónkat időbéres dolgozónak vették fel, és nem történt olyan változás, hogy a vállalat a szakszervezeti bi­zottság hozzájárulásával idő­bérről teljesítménybérre vál­toztatta volna meg a vállalat bérezési formáját. Ezért az a véleményünk, hogy az egyol­dalú fizetéscsökkentés érvény­telen, a vállalat köteles az ere­deti állapotot visszaállítani. Tekintettel arra, hogy már máskor is kaptunk olyan le­velet, amelyből azt a következ­tetést vontuk le, hogy egyes vállalatoknál nem helyesen ér­telmezik a munkaszerződés módosítására vonatkozó előírá­sokat, ezért a közérdekre fi­gyelemmel közöljük, hogy a vállalat egyoldalúan milyen esetekben módosíthatja a munkaszerződést. Egyoldalúan módosíthatja a vállalat a munkaszerződést: — ha a bérrendszer vagy bérforma megváltoztatása miatt kerül erre sor, — magasabb személyi alap­bért vagy személyi fizetést ál­lapítanak meg a dolgozó ré­szére, — fegyelmi büntetésként ke­rül sor fizetéscsökkentésre, — más munkakörbe osztja be átmenetileg dolgozóját, — más munkahelyre átirá­nyítja másik vállalathoz, — veszteséges gazdálkodás esetén az erre való külön ren­delkezések szerint a vezető dolgozók személyi alapbére csökken. A más munkakörbe, más telephelyre, vagy más vállalat­hoz történő átirányítás, illetve kirendelés csak ideiglenes jel­legű lehet, Dr. M. J. Harmonikus, humanista em­ber csak akkor nevelődhet a gyermekből, ha megtanítjuk a szép megbecsülésére, szerete- tére. Ha arra neveljük, hogy a természet jelenségeiben, a művészetekben felfedezze szépet. Az esztétikai nevelés­sel érzelmileg is közelebb hoz­zuk a gyermekhez a valóságot és jobban, mélyebben megért’ a világot. Az esztétikai nevelés ne gyón fontos szerepet tölt be, hiszen a he­lyes, jó viselkedés egyúttal szép is. A szép mindig felté­telezi a pozitívumot is. Az igazi szép felismerése nem magától alakul ki, erre ne­velni kell a gyermeket, meg kell tanítani látni, észrevenni a szépet, részben azzal, hogy esztétikai élményt nyújtunk, részben azzal, hogy kialakít­juk a készséget a szép felis­meréséhez. A művészetek elsősorban az esztétikum forrásai és mikor művészeti élményt adunk a gyermeknek, ahhoz is hozzá­segítjük, hogy jobban meg­értse saját és mások érzel­meit. A művészetek ember­formáló hatásáról már na­gyon sokat írtak. A minden­napi életben is tapasztalhat­juk, hogy egy film vagy könyv hatására hogyan mó­dosul a gyermek magatartása. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermek egyéni adottságait, életkorát, amikor esztétikai él­ményt akarunk nyújtani. A szép, életkorok szerint is vál­tozó, hiszen egy 3 éves gye­rektől pl. szép viselkedés, ha úgy eszik az asztalnál, hogy nem maszatol, de egy 12 éves gyermektől már elvárjuk, hogy késsel és villával sza­bályosan egyék. A szépet megszabja az igény is. Az öt­éves gyereknek szép az a kép, amelynek alakjait könnyen felismeri és színével, formá­jával megmozgatja fantáziá­ját, de közömbösen szemléli a képzőművészet nagyjainak al­kotását. Az élet minden területét át­szövi a szépre, a harmonikus­ra való nevelés, mégis van­nak területek, amelyek első­sorban az esztétikai nevelés célját szolgálják, ahol legerő­sebben hatunk szépérzékre, ahol ízlést nevelünk. Kiemelkedő helyet foglal el ebből a szempontból a szépirodalom, mert hatása nem csak a szép­érzékre, de erkölcsi állásfog­lalásunkra is hat. Érthető ez azért is, mert a szépirodalom középpontjában a társadalom­ban élő ember áll, akivel azo­nosulhatunk, úgy érezzük, hogy a hőssel megtörtént ese­mények velünk is megtörtén­hettek volna. A szépirodalom tehát mindig kivált személyes érzelmeket és indulatokat. A hős magatartása, cselekedete a gyermeket arra indítja, hogy maga is hasonlóképpen cse­lekedjék. Éppen ezért az iro­dalmi élményben olyat kell nyújtanunk, ami pozitív pél­dát jelenthet a gyermeknek. Természetesen itt is tekintet­tel kell lenni a gyermek élet­korára, tapasztalataira. Csak akkor igazán nevelő hatású az irodalom, csak akkor nyújt esztétikai örömöt, ha a gyer­mek értelmi szintjét nem ha­ladja meg. A zenei nevelés fontosságára utal az, _ hogy gyermekeink a bölcsődétől az iskoláig részesülnek zenei ne­velésben. A zene érzelmi ha­tását régen ismerjük. Lelke­sít, elandalít, megmozgatja fantáziánkat. A zenei nevelés a régi görögök nevelési prog­ramjában központi helyet fog­lalt el. Plátón és Arisztotelész a zene erkölcsnemesítő hatá­sáról írt. A zenét a pszicholó­gia gyógyítás céljára is fel­használja. Tudjuk azt is, hogy a fáradt ember fáradtsága csökken, ha zenét hallgat. A kis csecsemő is megnyugszik, ha dúdolnak neki. A fegyel­mezetlenül ugráló gyerekek, a zene ritmusára rendezetté válnak. A zenével kapcsolat­ban is áll az, ami a szépiro­dalomra. A gyermek életkora, előző ismeretei megszabják, hogy mit nyújthatunk. Nem érti, mert nincs elég ismerete a szimfóniákhoz, de felüdül és örömmel hallgatja a nép­dalt. A zenei élmények első­sorban a szülői házhoz kö­tődnek. Mindenki visszaem­lékszik édesanyja vagy édes­apja kedves dalára és ezt a dalt mindenki meg is őrzi leg­szebb emlékei között A dalo­lások mindig meghitt környe­zetben történnek, az anyuka, aki énekel nem veszekszik közben gyerekével, éppen ezért az anyai ének a megelé­gedettség örömét is jelenti. Azokban a családokban ahol sok az énekszó, ott kevesebb a nézeteltérés. Ha a szülő énekel, akkor szívesen éne­kel a gyerek is és nem hall­gatja olyan gyakran a tánc­zenét vagy a kellemetlenül hangos beatet. Szerencsére divatba jött a népdal és most több lehetőség van arra, hogy gyerekeink megtalálják benne a valódi szépet. Az esztétikai nevelés fon­tos területe a képzőművészet is. A szín és a forma hatását elsősorban a reklám pszicho­lógia és a munkalélektan ismerte fel. A jó munkához, szép környezet kell. A szín és a forma mindig az adott kör­nyezetben és körülmények kö­zött ítélhető meg. A képző­művészet megítélése, az alko­tások ismerete nélkül nagyon nehéz. A képzőművészet a szemnek szól. Látni kell a ké­pet vagy szobrot, hogy ítéletet alkothassunk róla. Egy azon­ban biztos, minden ami ha­zug, az egyúttal művészieden is. Ízlésünk ezen a területen nagyon befolyásolt. Szép ne­VIZSZINTES: 1. A Nagy Októ- béri Szocialista Forradalomról írta Móra Ferenc (első rész). 10. A leg­nagyobb hazai bagoly. 13. Olasz ember. 14. Megtántorít. 15. „A** költemény. 17. Gyerünk, lovacs­kám! 18. Oxigén és szilícium. 19. Az egyik szülő, becézve. 20. Arzén és szén vegyjele. 22. Tisza-parti község Jugoszláviában. 24. ... mu­ri, Móricz Zsigmond egyik műve. 25. A vízszintes 1. szám alatti idézet befejező (negyedik) része. 28. Buzdító szócska. 29. Faágak. 30. Város az NDK-ban, a Saale mellett. 31. Gyógyvíz. 32. Piaci árus. 34. Ablakjelző is lehet. 35. Állami Biztosító. 37. Ritka női név. 39. Nem egyezik bele, sőt. 41. Sa­ját magad. 42. Tó, németül. 44. Ke­mény hangnem a zenében, névelő­vel. 48. Az állat fekhelye. 47. Köz­ség Kőszeg mellett, 49. Békekötés színhelye a napóleoni háborúk idején (1807). 51. Davis Kupa. 53. Eta betűi. 54. Afuz •. • (szőlő és borfajta). 55. Majdnem gnóm! 56. Testrész. 57. Költői műfaj. 59. Ró­mai 1950. 61. Körülhatárol. 62. Ész­revétel. 64. Fürdő, népiesen. 65. Község Komárom megyében. FÜGGŐLEGES: 1. Atmoszféra, röv. 2. Háborgató. 3. Egykori isko­latípus. 4. Olasz valuta. 5. Télen aratják. 6. Udvarias megszólítás. 7. Történelmünk egy nagy alakjának (1508—1566) névjele. 8. ÖEG. 9. Ha­talmas állati fog. 10. Idegen fér­finév. 11. A költői stílus egyik nagyhatású eszköze. 12. Társ is le­het ilyen. 15. A Móra-idézet má­sodik része. 16. Használt holmik piaca (...vásár). 20. „A kaméliás hölgy’* című Dumas-mű egyik alakja. 21. Aki kapja, mindjárt ad­ja is! 23. Az ott levő. 25. A Mó­ra-idézet harmadik része. 26. Nyu­gat-európai nép. 27. Testi, vagy szellemi öröm, régiesen. 29. Az ENSZ első főtitkára volt. 33. Bal­siker, kudarc. 36. Mérges gyomnö­vény. 38. Közlekedési eszköz. 40. E családról szól Örkény István színműve. 43. Az Északi-tengerbe ömlő folyó. 45. Bécs körútja. 48. Indítéka. 50. Asszony lesz belőle. 51. Világhírű táncdalénekesnő. 52. Nem engedélyező. 53. Teher, régie­sen. 56. Légy bátor! 57. Alma, táj­szólással. 58. Régi török méltóság. 60. Prémes állat haj; alatti prém­je. 61. KEU. 63. Szamárium vegy­jele. 64. Frank, röv. BEKÜLDENDŐ: a Móra-idézet, tehát a vízszintes 1., függőleges 15., 25. és a vízszintes 25. számú sorok megfejtése. Megfejtési határidő: egy hét. AZ OKTOBER 25.-I KERESZT- REJTVÉNY megfejtése: — Inkább foltozz meg egy régi ruhát — mint egy újat kölcsönözz. — Változás még nem javulás. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kaposváry Béla, Százhalombatta, Petőfi u. 14. Fajt Györgyi, Mono- ri-erdő, Rózsa u. 5. Kasnya Lídia, Nagykáta, Nemzeti Bank fiók. Kurdi Ferenc, Vác, Egyházmegye n. 6. Horka Lajosné, Szada, Dó­zsa György u. 95. Orsányi Gyula* Budapest XV., Eötvös u. 105. Al­más! Antal, Budapest IX., Tompa u. 9. IV. özv. Rába Gyuláné, Bu­dapest V., Pálffy u. 25. Jedlicska József, Budapest X., Bolgár u. 22* Karácsony István, Budapest Pongrácz u. 17. GYERMEKREJTVÉNY Pajtások! 1928. novemberében hunyt el Tóth Árpád, a XX. szá­zad első felének egyik legkiválóbb magyar lírikusa. Az évforduló al­kalmából a költő három műve sze- repel a mai rejtvényben. i X b U 5 b 9 6 <? <0 14 a m »5 Tí. <9 20 XI 11 2b su VÍZSZINTES: 1. Nem ezen, hanem azon a mó­don. 5. Tegnapután! 7. Bibliai alak. 8. Az a távolabbi másik. 10. Nagyon búbánatos. 12. Ő. I. 13. A húsboltban vásárolható. 14. Lyu­kat készít. 15. Ibolyka. 16. Tóth Árpád 1919-ben írt egyik versének címe. 18. Egy része az arasznak. 19. Ag németül. 20. Latin kötőszó. 21. ön! 23. Hozzám!!! 24. Bosszan­tóan ostoba. FÜGGŐLEGES: 1. Ennek a kártyajátéknak má­sik neve; kaláber. 2. Tanít, nevel és szórakoztat. 3. Tóth Árpád no­vellája. 4. A gálya két vége? 5. Afrikai csupasfnyakú gólyaféle madár. 6. Tóth Árpád ebben a versében az 1919-es proletárforra­dalomról ír elragadtatott hangon. 9. Dunántúli borfajta. 11. Mária csúnyán becézve. 14. Lankad. 16. Édesanya beceneve. 17. A titok belseje??? 20. Fiúnév. 22. Az egyik hegedűhúr. 23. Félig illő? Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és 1970. no­vember 14-ig küldjétek be a szer­kesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a novemberi juta­lomsorsolásban. a i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents