Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

1970. NOVEMBER 7., SZOMBAT PEST MEGYEI CEGLÉ\ m J mt MW« 9,hl» ' 1 H B m i[ LAP VÁCI MAPLÖMOHOMlME^IírUdó I ': Armt MfCTfi Milt*» (DteiuueHt MBa«mraai.lU9M»tMiii!itg!w«ai.ii»ii.»;i;iirwiAMMBMn h:.<±cajú... im Kvirot-*jLjrt. Ok «ex« l IIAMCM HL TWAWMO Xt dTOCTAM. «. «LÁM " jJWI. MABCroS IC VCSXXÄÄI**» SV»OLXAM. * B&Á» L HAUCX&6 M. ViUntf AJTMATOV ÉNEKEL izentek a kirgiz puszták Népek barátságára, a jövő eredményeire csendültek a po­harak. A vendég, akinek fülé­ben furcsán-dallamosan szólt a magyar szó, messzi kirgiz puszták üdvözletét hozta el Jászkarajenőre. Pusztákét és pusztai emberekét. Alig egy órával ezelőtt még az írók hit­vallásáról, az irodalom em­berformáló fontosságáról be­szélt hallgatóinak Csingiz Ajt- matov a jászkarajenői író— olvasó találkozón. Nem sokkal ezután, az Űj Barázda Tsz vendégeként feleségével együtt ott ült a falu vezetői, gazdasá­gi és művelődési szakemberei között. Nagy embernek kijáró, meg­tisztelő udvariassággal kö­szöntötték és ő egyszerű em­berként, szinte rokonként há­rította el a dicséreteket, s te­relte a beszéd folyását a hét­köznapok rendjéhez. — A föld milyen errefelé? Gondolom, jó lehet, mert csu­pa elégedett, mosolygó arcot láttam, ha a munkáról esett szó. Az én hazámban is mo­solyognak az emberek, ha él bennük a bizalom, hogy képe­sek feladataik végrehajtására. Szeretem az embereket — önöknél épp olyan, mintha ha­zámfiái közt beszélgetnénk ügyes-bajos dolgainkról. Valaki fényképet mutat Ajt- matovnak. — Hasonló korú a kisebbik fiam — mosolyodik el az író. — Biztos, hogy jó barát lenne a két gyerek, főleg a játékban. A tanulást már nem garantá­lom, hiszen ismerem a tizen­éveseket! De próbáljuk meg, levelezzenek! Köszöntőre emeli poharát a széles vállú, neves vendég. A barátságra, a népek közti meg­értésre, a munka és a béke szeretetére. Alkalmi kórus­ként magyar dallal köszönik meg a vendéglátók a Lenin- díj-as író szavait, jókívánsága­it. Utána csend, majd kis kér- lelés — végül erőteljes, kris­tálytiszta férfihang válaszol a nótára. Pentaton dallama is­merős, ritmusa ismeretlen : igen, Csingiz Ajtmatov dalol, énekel a jászkarajenőieknek, akik most már igazán elhi­szik, hogy vendégük több mint látogató. Vendégük: ro­kon. (—esk—) M / CEGLED KIJELÖLTÉK AZ IIJ UTCÁK HELYET Kétezer új lakás épül — 14 kilométerrel nőtt a vízvezeték Húsz méter széles, négy méter mély Új medret építenek a Rákos-pat:knak Beton- és kőhidak Már két hónap sincs hátra ebből az évből, s egyre töb­bet beszélünk a negyedik öt­éves tervről. Érdemes visz- szapillantani a befejezéshez közeledő harmadik ötéves tervre is. Néhány adat arról, ez idő alatt mennyivel lett városiasabb a megye legna­gyobb települése, Cegléd? A lakásépítés napjainkban fs folyik. A Rákóczi úton több helyen is építkeznek. Még az idén lakásokat adnak át a Szövetség utcában. f A tervet túlteljesítette , Cegléd. A programban sze- replő 1115 lakás helyett 1118-at vettek birtokukba a városbeliek. !A további építkezések is na­gyon indokoltak, ezerszáz jo­gos igénylőt tartanak nyilván a tanácsnál. A Jászberényi úti kilencvennyolc lakásnál is dolgozik a daru, helyére eme­li a paneleket. Az elkövetkező öt esztendőben, a tervek sze­rint, összesen kétezer lakást emelnek Cegléden. A tanács a jobb telekellá- tottság érdekében nyilván­tartásba vette az építésre al­kalmas házhelyeket. Elkészült az öregszőlő és a Kenderföld részletes rendezési terve. Ki­jelölték az új utcák helyét, a családi házak itt is megépül­hetnek Az OTP-hez eladásra át­adott telkek mind elkel- í. tek. A tanács újabb par­cellázás tervével foglalko­zik. A vízhálózat hossza mintegy tizennégy kilométernyivel nőtt és a vezetéket összesen közel háromezer lakásba kapcsol­ták be eddig. Űj kutak fúrá­sával javították a vízellátást. A csatornahálózat tíz kilomé­ter, megépült a szennyvíztisz­Egy ceglédi parkban A Szabadság téri park fái alatt fiatal pár üldö­gél egy pádon. Szorosan egymás mellett, kéz a kéz­ben. A kislány vállán egy sárguló őszi falevél pihen, orrára harmatcsepp esik. Arcát a fiú arcához dugja. A mozdulattól lehull a le­vél a sárba. A szerelem áldozata lett... tító-telep első üteme, ame­lyet a második ütem elkészí­tése követ. Bővült a villanyhálózat, s a közvilágítást 2044 lámpa szol­gálja. Hét és fél millió forin­tos program keretében újít­ják fel a Büdösér csatornát, de más területeken is gondos­kodnak a belvíz elvezetésének feltételeiről. Az utóbbi években észre­vehetően változott Cegléd kommunális helyzete. Az el­következő időkben további hasznos változásokat tapasz­talhatnak a ceglédiek. Párbeszéd a vasrácsos ke­rítésnél. > — Mariska, ugye most nem jössz nekem eladni körtét! Bezzeg amikor sok volt az őszibarackod, akkor állandóan jöttél, hogy vegyem meg! A körtéből meg nem akarsz ad­ni, azt nem kínálod! — Én neked nem is adok el körtét, Irmuska. — És miért nem adsz el, ha szabad kérdeznem? — Azért nem adok el ne­ked körtét Irmuska, mert nem bírom nézni, hogy hogy guri- gázod széjjel a tálról, hogy ve­red össze a gyönyörű gyümöl­csöt. Nem bírom én azt néz- nil — Ahhoz neked semmi kö­zöd Mariska, ha én megve­szem tőled és kifizetem, ak­kor akár a kocsiút közepétől a házig gurigázhatom. — Ugyan Irmuska, semed- dig sem áll el az a gyönyörű gyümölcs, fáj a szívem, nem bírom én azt nézni. — Nem akarom én azt té­lire eltenni, nehogy azt hidd, megeszem én azt most rög­tön. — Nem eszed azt meg, mert nem adok el neked és kész! ★ Egyik reggel nagyon meg­sajnáltam a kövér nyakú em­bert. Én neveztem el így, ma­gamnak, ott van a kis há­zacskája, ahol felszállók a buszra. Mindennap pontosan háromnegyed hétkor indul a munkába, azon a reggelen is kinyitotta a nagykaput, ki­állt a kis Fiat 850-esével, ki­szállt és gondosan bezárta a nagykaput. Aztán beszállt és indított. S ekkor jutott eszé­be, hogy eltévesztette a dol­got. Kiszállt az autóból, ki­zárta, majd kitárta a nagy ka­Afegiíjuló házak között Ma már nehéz elhinni, hogy még két éve is ro­mos, düledező épületek csúfolkodtak a monori fő­tér felső végében, autó­buszok álldogáltak előtte, vagy érkezteic-indultak on­nan. S nem sokltal szív­derítőbb látványt nyújtot­tak. a főtér időkoptatta házai sem ... Aki ma ér­kezik a páratlanul arányos, egységes hangulatú mo­nori főtérre, mást lát. Csak címszavakban: fel­épült a tér végében a mo­dern emeletes lakóház, el­készült a városi színvonalú (sok város megirigyelné!) autóbuszpályaudvar, épül az emeletes OTP-ház. Most, november 7-re új burkolatot kapott a tér, elkészült az új felszabadu­lási emlékmű. Korszerű gyógyszertár, csemegeüzlet nyílt... De sétáljunk tovább. A napokban bontották le a járási rendőrkapitányság épületéről az állványolcat, megújult, üde színt kapott az épület. Szemben vele az önkiszolgáló épületét — ha jól emlékszem — tavaly tatarozták, az elmúlt hó­napokban a többi épületet, a községi tanács, a járás- bíróság, a tűzoltóság épü­letéi A járási tanács ta­valy kapott új köntöst. Megújul előtte a kis tér­rész is hamarosan, a mun­kálatokhoz már hozzá­kezdtek. S feltételezhetően megújul a még most szür­ke, kopott többi épület is, hamarosan... f Állítom, nem túlzás or­szágos méretekben hasonlí­tani. A véletlen folytán jó­pár Monorhoz méreteiben és jelentőségében hasonló nagyközségben jártam, de a monorihoz hasonló főtér­rel egyik sem dicsekedhe­tett. Monor dicsekedhet vele. (d. g.) put, bement, s kis idő múlva kijárt a ház elé az Opel Re­kordjával. Kiszállt ebből, be­szállt abba, betolatott, kijött, bezárta a nagykaput, beült az Opel Rekordjába és indított. Aztán gázt adott és elrobo­gott. Én úgy megsajnáltam szegény embert, szinte tíz per­cig eltartott ez a kis herce­hurca, még az is lehet, hogy elkésett emiatt a munkájából. Remélem, ki nem kapott. (deregán) A NYUGATI pályaudvar csarnokából, az ötös vágány­ról indul a vonat Cegléd felé, fél óra múlva. A mozdony még rá sem állt a szerelvényre, a fények, neonreklámok, lám­pák között úgy áll a sötét vo­nat, mint a befejeződött va­sárnap jele: ideje hazamenni. Az utasok átbotorkálnak a sí­neken, korai felszállók, de vannak jó néhányan, cso­magokkal, nyűgös gyerekek­kel, az elmúlt nap izgalmával. Itt egymásba futnak a sí­nek. — ... ugye ez az ötös? Ez lesz a ceglédi? — Azt hiszem, igen. — Maga sem tudja bizto­san? Korán van még... Tanácskoznak, aztán sötét­kék, kopott egyenruhában, tá­nyérsapkában lép be a félsö­tétbe egy vasutas. Kezében aktatáska, . összehajtogatott Ludas Matyi. Utazik ő is, ha­zafelé. Jelentéktelennek tetszik Sződligetnél a Rákos-patak, mégis girbe-görbe kanyarai- val, itt-ott sekély medrével áradás idején sok bajt okozott már. De még alacsony vízállás idején is nehezen tudja vizét a Dunába vezetni, hiszen egyik helyen a horgászok emeltek betonszűkítőt, termés­kő zuhatagokat, másutt hatal­mas. öreg fatörzsek dőltek ke­resztbe a patak medrén. Most új medret építenek, amely egyenesen fut a folyóra és mélységével elegendő he­lyet ad a víznek áradás ide­jén is. Motoros fűrész fekteti a földre a fiatal fákat és a szá­zados topolyákat, csapást ké­szítve a markológépeknek, melyek húsz méter szélességben és négy méter mélységben emelik ki a földet. A felsőgödi vízügyi szak- mémökség irodájában Papp János vezetőtől kértünk tájé­koztatást a munkáról. — Végre elérkeztünk odáig, hogy a Rákos-patakot is meg- rendszabályozzuk, új medret építünk és kiépítjük dunai torkolatát. A feladat nagy. Munkánk nagyobb részét a sződligeti—sződi szakasz megépítése jelenti, de a rendezés során eljutunk egészen Orbottyánig és Hungaropack *70 Különdíj Nagykőrösnek A Hungaropack 70 elneve­zésű országos csomagolási ver­senyen a Nagykőrösi Konzerv­gyár is részt vett. Az előzsüri- zés után 114 nevezés versen­gett az elsőbbségért, illetve a díjakért. A konzervgyár a Hungaro­pack zárású konzervekért a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 6000 forintos különdíját kapta — megosztva a debreceni konzervgyárral, illetve üveggyárral. FÓTI DONOROK A váci városi kórház vérel­látó osztálya és a Vöröskereszt helyi csoportja szívélyes han­gú levélben köszönte meg a napokban a Fóti Gyermekvá­ros 52 önkéntes véradójának azt, hogy önkéntesen segítette a vérellátás nemes ügyét. — Ez a ceglédi? Most már tőle kérdezi min­denki, a bent ülők, az érke­zők is, s ő felelget, végül már mosollyal: igen ..., igen. — Hazafelé? — Haza... De messze van az még. Irsai vagyok, mégis Bercelen szállók le, onnan kö­zelebb van a Homokrész. Ott lakom. — Közelebb? — Három kilométer.. 1 FÄRADT AZ ARCA, öklére támaszkodik, ablakon át néz­zük a nyüzsgő pályaudvari forgatagot. Nevető emberek, búcsúzkodók, színes kendők, apjuk kezébe kapaszkodó, boj­tossapkás kisgyerekek. — Nekem holnap lesz va­sárnapom ... Hétfőn. Dehát az már nem olyan. — Éjszaka lesz, mire haza­ér ... — Majdnem. Kerékpárral megyek, dehát nem véletlenül hívják. Homokrésznek, mert mindenütt megjavítjuk a medret, ahol szükséges. A rendezéssel nagy — parcel­lázásra kerülő — területeket mentesítünk az ár- és belvíz- veszélytől. — Mikor fejezik be az épí­tést? — Ha az idei esztendő hát­ralevő részét nem számítjuk, amelyben még másfél millió forint értékű munkát akarunk elvégezni, nos, akkor körül­belül két esztendőt kíván a patak rendezése. Mintegy 25 ezer köbméter földet emelünk ki még eb­ben az esztendőben, a munka során összesen mintegy 50 ezer köbmé­tert. Ezzel a hatalmas földmennyiséggel rendez­zük a meder két partját. A cím alapján űrhajózásról szóló hírt várhatna a kedves olvasó, Armstrong a konzerv­gyár egyik szocialista brigád­jának a neve. A brigád 1969. április negyedikére alakult, és egy évvel később, 1970. ápri­lis negyedikén elnyerte a „Szocialista brigád” címet. Tíz az is. Csupa homok. Inkább gyalogolni kell. — Hány éve... ? — Húsz. Most már húsz éve vagyok a vasútnál. De nem sok van már a nyugdíjig. Ne­héz a munkám, a szállításnál dolgozom. Súlyra fizetnek. Vagyis, hogy mennyit kell emelgetni tíz és fél órában... Mert megvan annyi a napi munkaidő. — Hány mázsát emel egy nap alatt? — Sokat. Nagyon sokat. Hallgatunk. Lányok nevet­nek visongva a szomszéd fül­kében. „Addig mentünk hát­ra, amíg majdnem kimentünk a vonatból!” Egy asszony mondja mellettem: — Igen, a vasútnál nemigen van húsvét, karácsony, vasár­nap ... ELINDULUNK. A kalauz hangos „jó estét”-tel köszön. A vasutas felé — tiszteleg. (koblencz) Ha az idő nem szól bele ter­vünkbe, akkor még ebben az évben elérjük a vasúti át­ereszt, s közben a későbbi munkához szükséges területe­ket is előkészítjük. — Mibe kerül mindez? — Körülbelül 3 millió 600 ezer forintba. Ebből az ösz- szegből 1 millió forintot tesz ki a műtárgyak költsége. Te­hát ebből az egymillióból minden fahidat betonra és kő­re cserélünk ki, a dunai tor­kolatrész partjait magasra emeljük és kikövezzük. Szép látvány lesz, ha elkészül — mondta Papp János. Űj ágyat vetnek hát a Rá­kos-pataknak, új helyzetet te­remtenek a sződligeti Duna- part parcellázásánál. tagból áll, a tagok közül ket­tő „Kiváló dolgozó”. A brigádvezetőt, Patay Ernőt arról kérdezem, hogy miért éppen Armstrong nevét vették fel? — Abban az időben zajlott az Apolló űrhajó holdexpedí­ciója és a vállalkozás parancs­nokáról neveztük el brigádun­kat. — Mondjon valamit mun­kájukról! — Különböző gépeket javí­tunk, karbantartunk, most például a címkéző berendezést. — Hallottam, hogy sok tár­sadalmi munkát végeztek az Eötvös utcai óvodában. — Többünknek jár fia, lá­nya ide. Láttuk, hogy milyen nehéz körülmények között, szemléltetőeszközök nélkül ta­nítanak az óvónők. Elhatároz­tuk, hogy amiben tudunk, megpróbálunk segíteni. Kis fodrászműhelyt rendeztünk be a gyerekeknek, és most készült el félig egy 12 személyes „sör- gő”. — Mit jelent az, hogy fé­lig? Valami akadályozza a munkát? — Igen, mert sehol nem kaptunk cementet. Két mázsá­ra lenne szükségünk, és befe­jeznénk a munkát. Végül Patay Ernőt megkér­deztem, hogy mi lenne a kí­vánsága? — Tudom, hogy sokak szá­mára frázisként hangzik, de én, aki láttam a háború pusz­tításait, azt szeretném, ha mindig béke lenne. (ballaD Párbeszéd és monológ HAZAFELÉ Harm os Jenő Saját tenyésztésű csikók A monori Kossuth Tsz-ben folyamatosan kiselejtezik a ki­öregedett lovakat, s helyükre saját tenyésztésű csikókat állíta­nak. Ezekben a napokban 10 csikó kezdi meg az egyelőre még szokatlan munkát a kocsik előtt. If j. Tóth István felvétele Nagykőrös: ARMSTRONGÉK ÉS AZ ÓVODÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents