Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

1970. NOVEMBER 1., VASÄRNAP “‘%füriap 7 HÓDOLAT A NŐI NEMNEK Hány ember lesz a földön 2000-ben? KÉPBANK FÉLMILLIÓ DIAKÉP A TÁROLÓBAN Milyenek a népszaporulat előrejelzései a Földön? A de­mográfusok szerint 2000-re 5— 7 milliárd ember lesz a boly­gónkon. Az ENSZ szakértői 1957-ben úgy számították, hogy 2000-re a Föld lakossága 4880 —6900 millió lesz, 1963-ban azonban már 5449—6994 mil­lióról beszéltek. A különbség elég nagy — 1,5—2 milliárd — több, mint ahány ember a XIX. század közepén élt. Mi­vel magyarázható ez a különb­ség? Sok polgári tudós, aki sze­rint 2000-re a Föld lakossága megközelíti a 7 milliárdot — a fejlődő országokban ma érvé­nyes Hubertus Augusztus Flö- ter német fotóriporter di­vatfényképész egész életé­ben csak szép nőket fotó­zott. A hatvanéves művész harminc éve műtermében reflektorok és vaku nélkül, csak nappali fényben dol­gozik. Műveiből most Hamburgban kiállítást rendeztek, amelynek köz­ponti modellje a legszebb és egyben legmagasabb német próbakisasszony. Íme... A fluor is veszélyes lehet A fogszuvasodás megelőzésének árnyoldala Minden divatnak az a sor­sa, hogy egyszer „divatját múlja”. Bizonyos feltételek mellett ez a gyógymódokra és az orvosságokra is vonatkozik. Pár év óta azon fáradoznak az orvosok, hogy megfelelő mennyiségű fluor alkalmazá­sával elejét vegyék a fogszu­vasodásnak. A jelenlegi felfo­Az örök hó határáig... 125 évvel ezelőtt, 1845. no­vember 1-én született Teleki Sámuel, a híres Afrika-utazó, felfedező, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. A grófi családból szárma­zó Teleki a göttingeni és a berlini egyetemen folyta­tott természettudományi tanulmányokat, majd katonai szolgálatba lé­pett. Höhnel Lajos tengerész­tiszt kíséretében 1886 őszén Afrikába utazott; 1887. április 12-én érték el a Kilimandzsá­rót, elsőnek hatolva fel az örök hó határáig. Ugyanez év októberében a Kenya-hegysé- get mászta meg, szintén első­ként az utazók közül. 1888 tavaszán felfedezték Afrika két nagy sóstavát, s ezeket Rudolf-, illetve Stefániá­iénak nevezték el. Nagy afrikai felfedező útjuk- ról 1889 tavaszán tértek haza. Afrikai expedíciója rendkí­vül nagy jelentőségű volt, hi­szen a jórészt teljesen isme­retlen területen megtett mint­egy 300 kilométeres út hatal­mas fehér foltot tüntetett el a kontinens térképéről. Az expe­díció részletes és hiteles tör­ténetét egyébként Höhnel írta meg, könyve 1892-ben jelent meg. KÖNYVESPOLC A KEREK ASZTAL LOVAGJAI Lohengrinről, a Grál-legen- dáról, Trisztánról és Izoldá­ról, Marke királyról, Parszi- fálról mindenki hallott már. Történeteik megihlették Wag­nert, foglalkoztatják a mo­dem írókat. Cocteau feledhe­tetlenül szép filmben, az Örök visszatérésben költötte újjá Trisztán és Izolda bús történetét, s emlékezünk Vas István Trisztánjára is, csak éppen az eredeti történetek­hez nem jutottunk hozzá, ha ugyan ez esetben eredetiség­ről egyáltalán szólni lehet. Mert igaza van Wace of 'Jersey-nek, az angol-norman krónikás költőnek, aki a XII. század közepén e történetek­ről a következőket írta: „Nem csupa hazugság, nem tisztán igaz, nem csupa oktondiság, nem tiszta értelem; a mese­mondók oly sokszor elmond­ták, s oly mesésén felcicomáz- ták történetüket, hogy már az egészet mesének érezzük.” Most, hogy az Európa ki­adó Magyar helikon soroza­tában megjelentette Sir Tho­mas Malory- nak, a Rózsák harca kalandos életű kóbor­lovagjának, Arthur királynak és vitézeinek, a Kerek asztal lovagjainak históriája című művét, mely az egész kelta­brit mondakört szinte magá­ban foglalja, az olvasót nem nagyon érdekli, igaz-e, vagy mese az a világ, amely a pompás kiállítású könyv lap­jain Teliér Gyula fordításá­ban, XVI. századbeli famet­szetekkel illusztrálva előtte feltárul, úgy hatalmába keríti a középkor varázsa. S külön meglepetés: egy hatoldalas történet a magyar­földi Űrre lovagról. Hogyan került egy hazánkfia a kelta­brit mondavilágba, méghozzá úgy, hogy a Kerek asztal lo­vagjává avatták, s egyáltalán ki ez az Űrre, olyan rejtély, melyről még a történészek­nek, a filológusoknak sincs fogalmuk. Dehát nemcsak Űrre sze­mélye és históriája csodálatos, a többieké is, és az a szerző élete is, melyet Kretzói Mik­lósáé utószavából ismerhetünk meg. Malory „bűnöző” író volt, mint a magyar Listius László, de nem az élete a fontos, hanem az, hogy iro­dalmi formába öntötte az Arthur-mondakört, mely ép­pen ez által vált az egész emberiség örök kincsévé. Pompás szórakozás, nagy gyönyörűség minden olvasó­nak. I (bruckner) gás szerint a fogkrémbe, száj­vízbe vagy akár az ivóvízbe bekevert fluor alkalmas arra, hogy megelőzhessék vele az immár népbetegséggé vált Cogszúvasodást. Egy német tu­dós most szinte ennek az el­lenkezőjére hívja fel a figyel­met. Szerinte túl nagy meny- nyiségű fluor vagy fluorid ár­talmas lehet az egészségre és a fogak elszíneződéséhez s esetleg a csontok elváltozásá­hoz vezethet. Dr. W. Oelschlá- ger, a hohenheimi mezőgazda­sági főiskola munkatársa a „Körültekintés a tudomány­ban és technikában” című, nem régiben megjelent cikké­ben különösen az ivóvíz fluo- rizálása ellen foglal állást. Néhány helyen az ivóvíz már olyan magas fluortartalommal rendelkezik, hogy minden to­vábbi hozzákeverésből egész­ségügyi következmények szár­mazhatnak. Ugyanez vonatko­zik számos növényre és táplá­lékaink egy részére is, mint például a rizsre, borsóra, hal­ra, gyümölcsszaftokra, ásvány­vízre vagy a teára. Ezekben annyi fluor van, hogy minden további adag veszélyes túldó- zist jelentene. A legújabb ku­tatási eredmények szerint az ipargázokban megtalálható je­lentős mennyiségű fluor való­sággal „megfertőzi” a kör­nyékben termesztett főzelék­féleségeket. Dr. Oelschläger az ipari gócpontok területén nőtt fejessalátában 20-szor annyi tiuoridot talált, mint amennyi a saláták normális fluortar­talma lenne. Ezek az értékek más zöldségeknél még ennél is magasabbak: az itt termett petrezselyemnek a fluortartal­ma a normálisnak 25-szöröse, a spenóté pedig a 95-szöröse. J. M. utolémiök a fejlett államokat. Ugyanebben az időben várható a természetes népszaporulat észrevehetően csökkenő ten­denciája is. V. Poksisevszikij, a földrajztudományok doktora Acélgömbóriás születése A vegyipari készülékek, be­rendezések gyártásakor nagy felelősség hárul az előállítók­ra, hiszen többnyire nagy belső nyomásnak vagy légrit­kításnak kitett, agresszív anyagokat tartalmazó termé­kek kerülnek ki a kezeik kö­zül. (A gyártási elővigyázat­lanságból eredő pusztításról szomorú tapasztalatokra te­hettünk szert az emlékezetes répcelaki robbanáskor.) A ké­sőbbi biztonság előfeltétele a helyes anyagmegválasztás, a gyártástechnológia előírásai­nak pontos betartása, ezen belül a hegesztési varratok hibamentes, ellenőrzött előké­szítése. Tartályok tervezésekor a konstruktőrök szívesen vá­lasztják a gömb alakot, mi­vel a szilárdság szempontjá­ból ez a legmegbízhatóbb forma. Gyártásukra azonban kevés üzem vállalkozik, mert a gömbszeletek leszabása, meghajlítása, illesztése és he­gesztése csak speciális felké­szültséggel végezhető el. A képen készülő félben levő, 16 méter átmérőjű gáz­tartály 265 tonna súlyú lesz. Hegesztési varratainak minő­ségét centiméterről centimé­terre röntgenezéssel állapítják meg az üzembe helyezés előtt. letési arány megmaradt, de gyorsan csökkenő tendenciát mutat a halálozási szám. Ez azzal magyarázható, hogy a legelemibb egészségügyi in­tézkedések és az új nemzeti kormányok erélyes járvány el­lenes küzdelme mindinkább visszaszorítja az olyan fertőző megbetegedéseket, mint a himlő, a sárgaláz, a malária stb. Ennek következ­tében a természetes szaporo­dási arány 2,5—4%-ra emelke­dett. A megnövekedett népesség új feladatokat állít a fejlődő országok népgazdasága elé. Nemcsak az a fő kérdés, ho­gyan élelmezzék a növekvő la­kosságot, hanem évente bizto­sítani kell a szükséges munka- alkalmat is. Méghozzá nem is „akármilyen” munkahely kell, hanem olyan, ahol megfele­lően hatékony, teljes rentábilis termelés folyhat. szaporodási ütemet egyszerűen kivetíti a jövőbe, sőt azt vallja, hogy ez az arány még gyorsabban fog emelked­ni. A számítás azonban hibás, mert nem veszi tudomásul azokat a szaporodást gátló tendenciákat, amelyek már most megmutatkoznak. Olyan jelenségekről van szó, hogy a fejlődő országokban növekszik a városi lakosság száma, fejlő­dik az iparosítás, változik a nők helyzete, vagyis egyre jobban bekapcsolódnak a tár­sadalmi termelésbe és jelentős pszichológiai változások men­nek végbe, a mohamedán or­szágokban például csökken a nagy gyermekáldást propagáló Korán hatása. E szociális változásokat te­kintetbe véve feltételezhetjük, hogy a századfordulóra a vi­lágon 5,5—6 milliárd ember lesz és 2000-re nyilvánvalóan csökken a növekedési arány. Elég magas életszínvonalat biztosíthat-e a Föld ennyi em­bernek? Elméletileg az embe­reket nem fenyegeti éhinség, ásványi, nyersanyag- vagy energiahiány... A szakértők számításai szerint a Földön több tucat milliárd ember számára van hely. De ez az „elméletileg” senkit sem nyugtathat meg. A közeli év­tizedekben sok fejlődő ország­ban mindinkább kiéleződik az ellentét a demográfiai folya­mat (a népesség gyors növeke­dése) és a nem elég aktív gaz­dasági és kulturális fejlődés között. Ezt az ellentétet csak a fejlett országok segítségé­vel lehet enyhíteni. Ha a békeszerető erőknek sikerül véget vetniök a fegy­verkezési versenynek, ha a gazdaságilag fejlett kapitalis­ta országok nem törekednének a gyarmatosítás új formáinak megvalósítására, akkor sokkal könnyebb évtizedek várnának a világra. Pedig a fejlődő or­szágoknak éppen az elkövet­kező évtizedekben kellene Az NSZK komputeripara érdekes újdonsággal gazdago­dott: egy képbankkal, ami két másodperc alatt félmillió diá­ból kiválasztja a kívánt képet és ezt rögtön le is vetíti. A diaképek 2000 fóliában vannak beskatulyázva (lásd felvéte­lünket) és tárolásukra rend­kívül kis hely is elegendő. Egy gombnyomásra az „Ada- bas”, az emberi agyvelő min­tájára megszerkesztett rend­szer máris működésbe hozza a komputert. A TEL—A—DOC Az idei kutatómunka vég­legesen fényt derített arra, hogy a magyar tenger repre­zentatív halfajtája a fogas­süllő még mostohább körülmé­nyek között él, mint korábban. A halak béltartalom-vizsgála­tai azt mutatják, hogy a süllő táplálkozásában lényeges változás követ­kezett be. A süllő kifejlett ragadozó ko­rában elsősorban a vágódur- bincs nevű takarmányhalon élt. Ez a fajta azonban rend­kívül meggyérül a tóban és már nem nyújt elegendő táp­lálékot a süllőnek. A kénysze­rűség étrendváltozásra késztet­típusú képtároló rendszerrel egy 50 000 kötetes, mikrofilm­re felvett könyvtárat kényel­mesen el lehet helyezni egy íróasatalfiókban. Ennek a ké­szüléknek a kidolgozásánál je­lentős munkát fejtett ki Peter Kreis (jobb oldalon), a darm- stadti „gondolkozógyár” A IV intézetének vezetője, aki Horst Suhrével, a TEL—A—DOC Kft igazgatójával együtt mu­tatta be a képbamkot a sajtód nak. I te a fogas-süllőt: a vágódur- bines helyett a balatoni küsz lépett első számú táplálékként. A kutatók arra a következ­tetésre jutottak, hogy a küsz népesebb állománya sem old­ja meg a süllőtáplálék gond­jait. Ennek oka valószínűleg az, hogy a küsz sokkal gyorsabban úszó hal, mint a viszony­lag lusta mozgású vágó- durbincs. A süllő és a küsz között való­ságos élet-halál verseny fo­lyik a Balatonban, s ebben a versenyben gyakran a küsz bizonyul gyorsabbnak. Süllő—küsz élethalálharc A XIX. század végén, a XX. század elején a különbö­ző országokban 0,5—1,5% kö­zött váltakozott a lakosság sza­porodási aránya. Nyugat-euró- pa „régi” ipari államaiban, kü­lönösen a városokban mérsé­kelt vagy inkább alacsony volt a természetes szaporodás. Az USA-ban és Kanadában az arány valamivel magasabb volt, mivel zömében fiatal emigránsok keltek át az óceá­non. Az elmaradott — akkor gyarmati vagy félgyarmati — országokban a növekedés rendkívül alacsony volt. A XX. század közepére — amikorra a Föld jelentős ré­szén győzött a szocializmus, le­zajlott két világháború és a köztük eltelt időben nagy vál­ság rázta meg a kapitalista világot, felszabadult a gyarma­tok többsége — jelentősen megváltozott a lakosság „újra­termelődése”. A fejlődő orszá­gokban, ahol a Föld lakosságá­nak többsége él, a magas szü-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents