Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
rési HEGYEI í^rrfop 1970. NOVEMBER 1., VASÄRNAP Lombhullás PA Őszi parton Talán ősszel a legszebb a folyó. Reggel még sűrű köd üli a víz felszínét, csak délfelé kezd kitisztulni és ekkor láttatni engedi arany színű partjait. Itt-ott már teljesen kopaszon állnak a fák. Az egyik parton szinte ráhajolva a Dunára, takaros kis község. A part mentén kikötött csónakok. A víznél gondozott út vezet, padokkal teleültetve. íme, ilyen a mi ráckevei Duna menténk. A víz szélén kacsák lubickolnak, őket nem zavarja a hátborzongatóan hús szél. Az idillikus csendet hajókürt szakítja meg. Kis csavargőzös siet lefelé, alig néhány utassal a fedélzetén. Inkább csak kirándulók utaznak rajta, hiszen aki siet, az utat sokkal gyorsabban megteheti autóbuszon, amely a kanyargós part mentén a széles műúton robog. Egy ideig együtt fut a busz és a hajó, de a kocsi egy kanyarban eltűnik s már nem is jön elő. A folyam közepétől egy kicsit a part felé kanyarodva keskeny sziget húzódik. Sűrű bokrok, fák között faépítmények. Ajtajukon lakat, csak szombat-vasárnap használják őket a horgászok. A természet annál jobban látogatja a szigetet. Minden évben keskenyebb lesz, néhol már egész fasorok állnak a vízben. Kihalt a kikötő is. Csak egy öregember ül a csónakban, bedobott horgászbotja mellett. Lehet vagy 90 éves. Előtte nagy fekete macska lesi mozdulatait. Fel-felugrik, és az öreg lábához dörzsölődik. Az mosolyogva, dünnyögve végig- fimít az állaton. A víz közepén mozgás támad. Fiatal fiúk csorognak kajakjaikkal, hagyják magukat sodortatni az árral. Harang kondul. Az öreg felkapja a fejét, temetésre szól a lélekharang csendülése. A lejáróhoz gumikerekes kocsi gördül. Két fiú hatalmas boroshordót próbál róla a vízbe gurítani. Nagynehezen Sikerül. Jutalmul csatos üveget húznak elő az ülés alól, jót húznak a tavalyi borból. Az idei termés leve már ebbe • hordóba kerül. Alkonyodik. Fuvallat fut végig a vizen, az öreg fázósan húzza össze magán a kabátot, elrakja a pecát és hazafelé indul. A macska előtte szalad. A nap vörös korongja teljesen eltűnik a láthatáron. Az erősödő szél sárga leveleket szór a víztükörre, s azok szőnyegként elterülve úsznak lefelé. A hídon felgyúlnak a lámpák, az alkonyi fényből mesz- szire virít középen a piros és a zöld útjelző. A hídon, ahogy sötétedik, mind vakítóbb a fehér kandeláberek fénye ... K. G. OKTÓBERI NAPSÜTÉSBEN. Foto: Jászai Csaba Micsoda a bácsi? A leveleket már mindenütt megmarta az ősz rozsdája. A nap is csak néha-néha bújik elő, arca elé vont felhőfátyla mögül. Ősz van. Rám mindig hat ez az évszak, mert befejezése egy másik, egy harsogó színűnek, egy derűsebbnek. Rosszkedvűen ballagtam célom felé. Délután két óra volt. A magas felhangokból ösz- szetevődő éles zsivaj, hirtelen érte el a dobhártyámat az utcán gyerekcsapat közeledett. Lehettek hatan-heten, nyolctíz évesek. — Honnan? — kérdeztem tőlük. — Az iskolából — válaszolták. — Egy szeplős arcú, világoskék szemű, vörös hajú fiúcska nagy bátran elém állt. A bácsi tanfelügyelő? 293 és 259 lakás Tervek 1980-ig — Újabb intézkedések Folyamatosan fejlődik Pest megyében a cigány lakosság szociális és kulturális helyzete. A megyében 17—18 ezer cigány él. Különböző társadalmi szervek eddig végzett tudat- formáló munkájának eredményeként az idén a munkaképes korú férfiak 75 százaléka már rendszeresen, 15 százaléka pedig időszakosan dolgozik. Növekszik a munkát vállaló nők száma is. A dolgozók többsége segédmunkás, kisebb része betanított munkás, szakmával azonban egyelőre kevesen rendelkeznek, örvendetes viszont, hogy szép számmal vannak közöttük kiválódolgozó-jelvénnyel vagy ^oklevéllel kitüntetettek. Egyik legfontosabb tennivaló a cigány lakosság lakáshelyzetének megoldása: korábbi felmérés szerint a megyében 716 cigánytelepi putrilakást tartottak nyilván, s ezeket a tervek szerint 1980-ra megszüntetik. Eddig 293-an építettek saját erőből, OTP-kölcsön- nel családi házat, a községfejlesztési alapból pedig 259 családnak juttattak lakást. A szakszervezeti bizottságok a tömegszervezetekkel közösen több száz családvédelmi, gyermeknevelési és egészségügyi előadást tartottak. A tanácsok jelentős anyagi támogatással segítik a gyermekek oktatását. Örkényben például tanulószobát rendeztek be számukra, Ráckevén külön cigányosztályt és tanulószobát szerveztek, Valkón, Dányban iskolaszerekkel segítették a rászorulókat A következő években újabb intézkedésekkel javítanak a helyzeten. A tanácsok lakást juttatnak, a szakszervezetek több munkaalkalmat teremtenek a cigányok számára. Repülő busák a Tiszán A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjainak őszi munkája látványossá vált, amió a növényevő halakat telepítettek a Röszke község határában húzódó négykilométeres tiszai holtágban. A fehér és pettyes busák egynémelyi- kének súlya eléri a 6 kilót. Ezek a növényevő halak nem olyan nyugodtak mint a pontyok, harcsák, süllők, keszegek. Mindé hálóhúzáskor szinte lázba jönnek, valóságos mutatványokat végeznek: két- három méter magasra ugrálnak fel a víztükör felé. Közben a nagyobb, súlyosabb hald. néha még a halászokat is alaposan megütik. Hosszú ideig tart amíg megnyugodnak, s hálóba kerülve beletörődnek sorsukba. ti — Nem. k — Akkor, a bácsi tanító tán? — Nem. — Hát micsoda a bácsi? — Szomorú. — Szomorú? — világított felém a szeplős arcból a két szempár. — És miért? A másik öt srác tiszteletteljesen sorakozott szószólójuk mögé, én meg azon töprengtem, mit is válaszoljak. — Hát miért szomorú a bácsi? — kérdezte a kis apafej újbóL — Szeret a bácsi játszani? — Hm .' 1; azt hiszem, igen, legalábbis régen ... — Srácok, bevesszük? — fordult a kisfiú a többiek felé. Azok bólogattak. — Jöjjön velünk a bácsi. A hegybe megyünk. — A hegybe? Hol van itt hegy? — néztem körül csodálkozva a Monori Járási Tanács épülete előtt. — Arra ni — mondta a kis srác —, a szőlőhegy. És velük mentem. És velük játszottam. És kimelegedtem és elfáradtam. És derűssé vált borongós kedélyem. Már szürkült, amikor abbahagytuk. — Mondd csak — faggattam újdonsült kis barátomat — miért csináltátok ezt? — Miért? Hát..., mert így tanultuk az osztályfőnöki órán... (k. i.) HÉTFŐTŐL Szovjet könyvek seregszemléje A szovjet kultúra napjainak programjához kapcsolódva nagyszabású könyvkiállítás nyílik hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményre kiadói delegáció érkezett Budapestre: G. V. Konovalov, a Belorusz SZSZK sajtóbizottságának elnöke és M. V. Sisigin, a Szovjet Sportkiadó igazgatója. Ex librisek " Ví j khunvad várában Szombaton a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületében kiállítás nyílt olyan ex librisekből, amelyeknek egyik vagy éppen a legfontosabb motívuma a szőlő, illetve a bor. A november 15-ig nyitva tartó kiállításon csaknem 800 olyan ex libris látható, amelyet egy Lengyelországban élő magyar gyűjtő, Lippóczy Norbert bocsátott rendelkezésBetűk, s nyeremények STAFÉTABOT.SORSOLAS DABASON Jobb időt rendelni sem lehetett volna: csodálatosan szép hét végén, meleg őszi napon rendezték meg Dabason a stafétabotok sorsolását. Sokan jöttek el azok közül, akik az utóbbi hetekben, napokban váltottak 500 forintnál nagyobb értékű betétkönyvet, s ehhez egy sorszámos stafétabotot is kaptak. A letépett számokat húzták ki az úttörők s egymás után jelentkeztek a szerencsés részvevők. Egy-egy betűt kaptak kézbe, s amikor egymás mellé álltak, ezekből1 a betűkből állt össze a közmondás: „Sok kicsi sokra megy — 1970.” A vállalatok, intézmények, gazdaságok által felajánlott sok holmi nemcsak a dabasi tanács épülete elé állított asztalt borította be, de még körbe is bástyázhatták velük a játékot vezető, bonyolító OTP- sek. Dél felé hosszú menet vonult hazafelé a kisebb-na-l gyobb nyereménytárgyakkal, hogy otthon is eldicsekedjenek ... — t — Foto: Gábor A taxi nem ment a határig Veszélyes kaland Tőr, kötél, autótérkép — Megszólal a vészkürt — Könny és bilincs — Kötélre miért volt szükség? — A sofőrt akartuk megkötözni vele. Háztartási boltban vettük. — A tör? — A papírvágó késekkel együtt vásároltuk a zugpiacon. A Fürst Sándor utcában van egy lakatos, ott köszörültettük élesre. Gondoltuk, jó, ha kéznél van, esetleg ellenáll a vezető. — Az autótérkép? — Sopronig, az országhatárig jelezte az utat. — A fogó? , — A drótkerítés átvágására kellett. Azt hittük, kerítés van a határon... A kérdésekre válaszoló fiatalember nem jutott el a határig. Bűntársaival együtt most egy rácsos ablakú szoba lakója. „Ami mész, vagy meghalsz!" Gabnai István 51 éves gépkocsivezető így mondta el a történteket: — Tizenegy éve dolgozom az autótaxinál, rendszerint éjszakai műszakot vállalok. Október 14-én este nyolc óra után a Nyugati pályaudvarhoz álltam Polski Fiattal. Nemsokára három fiatalember lépett a kocsihoz, Budaörsre akartak utazni. Személyi igazolványt kértem tőlük. Előbb vonatkod- tak, de aztán az M... Zoltán FOTÓZZON ŐSSZEL IS TERMÉKEKRE! Ezúttal kétszeresen jól jár: november 2-től november 30-ig 50%-os árengedménnyel vásárolhatja meg a mintás felületű, és a „B” tónusú, extra felületű, márkás fotópapírokat, csak a FORTE MINTABOLTBAN Budapest V., Mérleg utca 12. SZAKMAI TANÁCSADÁS nevű odaadta az igazolványát. Az adatokat, mivel fővároson kívüli fuvarról volt szó, bediktáltam a taxiügyeletnek, majd elindultunk. A fiúk egész úton hallgattak. Átrobogtam Budaörsön, már a Törökugrató közelében jártam, mikor egyikük megszólalt: térjek le jobbra, egy földútra. Rossz érzésem támadt, egyébként is hepehupás volt az út, mondtam nekik, érre nem megyek tovább. Visszafelé hajtottam vagy hatszáz métert. Ott balra akartak letéríteni, de én kijelentettem: a főútról nem kanyarodok le sehova. Az egyik utas ekkor kiabálni kezdett: „Arra mész, amerre mondom, vagy meghalsz!" „Majd a rendőrségen megbeszéljük" — válaszoltam, és rátapostam a gázra ... Abban a pillanatban mind a hárman késeket rántottak elő... A fegyvereket nekem szegezték... Megnyomtam a vészkürtöt... „Nem értem mi történhetett" L. Lajos segédmunkás édesanyjának vallomásából: — Olyan becsülettel neveltük fel őt is, mint kilenc testvérét. Lajos négy általánost végzett, most akarta folytatni a tanulást. Komoly gondolkodású fiú volt, mindig hazaadta a fizetését. Mindenkivel tisz- lettudóan viselkedett. Nem értem, mi történt vele, talán a rossz barátok... S. József segédmunkás édesanyjának vallomásából: — Józsi nyolc általánost végzett, miután elváltam az apjától, velem élt. Szófogadó fiú volt, szakmát tanult. Bíztam benne, csodálkozom, hogy ilyesmibe keveredett...' M. Zoltán segédmunkás édesanyjának vallomásából: — Zolira nem lehetett panasz, senkivel sem szokott szemtelenkedni. Az általános iskola után munkába állt, bár nem nagyon szeretett dolgozni. A zsebpénzét cukorkára költötte ... rr Soha jobbkor" — „Kapcsold ki a kürtöt, vagy meghalsz!" — üvöltött rám az egyik fiú. Lefékeztem a Fiatot. Kinyitottam az ajtót, fél lábbal kiléptem, de megragadták a zakómat. Közben a lejtős úton gurulni kezdett a kocsi. Nem tudtam szabadulni a markukból... Már későn vettem észre, hogy valamelyikük kiugrott az autóból, és a hátam mögé került. Csavarkulcsot láttam villanni a kezében, a fejemen ütéseket éreztem... lerogytam a betonra, elájultam.'!: Amikor eszméletre tértem, a kocsi már vagy ötven méterre gurult tőlem, még mindig sivított a vészkürt. Ugyanekkor reflektorfény világította be az utat, a 88-as autóbusz közeledett. Soha jobbkor. Segítségért integettem ... A támadók otthagy-; tak, és futásnak eredtek... Eddig Gabnai István elbeszélése. A taxisofőrt súlyos fejsérüléssel szállították kórházba a mentők. A Budai Járási Rendőrkapitányság nyomozói a tettesek szellemi vezérét, L. Lajost, még akkor éjszaka XX. kerületi lakásán elfogták. Társai — mint később kiderült — a tett színhelyétől nem messze felkapaszkodtak egy tehervo- natra, s Almásfüzitőig utaztak. Az éjszakát egy szalmakazalban töltötték, majd másnap felszálltak a győri vonatra. A határőrök ott fogták el őket. A támadókat a rendőrség letartóztatta. „Ha akarja, meglátogathat" — Az autó tehát a határig kellett volna? — Igen, gondoltuk, ha megszerezzük a taxit, egy éjszaka alatt odaérünk, aztán gyalog megyünk Ausztriába. — Hogyan született ez a gondolat? — Csavarogtunk az utcán, sünikor valamelyikünk — már nem emlékszem, kicsoda — felvetette: disszidálni kellene. Jó ötletnek tartottuk. Megvettük a késeket, és két nappal az akció előtt kiléptünk a munkahelyünkről. — S miért akartatok szökni? — Jóska és Zoli csak kalandnak vette az egészet. Nekem volt rá okom... illetve akkor azt hittem, hogy van. A Vidám Parkban megismerkedtem egy osztrák kislánnyal. Megadta a címét is. Azt mondta: ha akarja, meglátogathat... Az arcról könnyet letörlő kézen megcsörren a bilincs. Mint két társa, I* Lajos sincs még 16 éves. — Szitnyai — AMIKOR AZ OSZTRÁK RENDŐRSÉG, a minap egy rablóbandát fogott el, a bűnözők között ott volt a bűnügyi rendőrség felügyelője, Helmut Preisenheimer is. Nem is véletlenül, hanem mint kiderült — ezer schilling honorárium ellenében ő vitte rendőrautón „bevetésre” a megrögzött bűnözőket Néhány évvel ezelőtt ismerkedett meg velük, amikor ő fogta el őket egy fegyveres rablás után.
