Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
rest WECKE» 8 1970. NOVEMBER 4., SZERDA 7 százalékkal több áram Az Országos Teherelosztó Központ mérőberendezései napról napra és óráról órára jelzik, hogy miképpen alakul az áramfogyasztás. A központ diszpécsere hétfőn az esti órákban azt jelentette, hogy az országos fogyasztás elérte a 2VáÖ megawattot. Eszerint máris bizonyosra vehető, hogy idén megdől a tavaly elért országos energiafogyasztási rekord. Azt, hogy idén mennyivel több áramot igényeltek a fogyasztók, az is jelzi: ilyen értéket — pontosan 2719 megawattot — 1969-ben, december 18-án este 19 órakor mértek. A teherelosztó központ szakemberei szerint az idei fogyasztásnövekedés a tervezettnek megfelelő, hozzávetőleg 0—7 százalék, pontosan annyi, print az előirányzat A fogyasztás ilyen mértékű növekedése nem abból ered, mintha a lakásokban használtak volna fel ennyivel több villamos energiát a felfutását az ipari üzemek megnövekedett fogyasztásával magyarázzák. PÉCS „FÖLDINDULÁS“ A Pécs alatt húzódó hatalmas — sok évszázados és nagyrészt még ma is feltáratlan — pincelabirintus ismét „fialtatott magáról”. ' Hétfőn a belváros egyik régi utcájában, a József Attila utcában „megnyílt a föld”. Egy téglával megrakott '. teherautó alatt beszakadt az úttest. Az omlás következtében megrokkant a 28-as számú ház északi fala. A . járműforgalmat azonnal leállították a József utcában. feltételezik ugyanis, hogy veszélyes pincerendszer rejtőzik a föld alatt. Valószínűleg ősi bortároló pincékről van szó. A környéken már több pincerendszert feltártak és mindegyik tele van vízzel. Lehetséges, hogy a mostani József utcai „földindulás” is a pincéket megtöltő víz mozgásával áll összefüggésben. .v • ■ • V/V» ym/« .vn ............. • ■ UTÓSZEZON A dél-baranyai Ten- kesalján, az itt gazdálkodó siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz nagyszerű ménest fejlesztett, ahol sportlovakat tenyésztenek, csikókat nevelnek és idomítanak. A „tenkesaljai Hortobágy” rövid idő alatt igen népszerűvé vált a turisták — főleg a külföldiek — körében. A lovagláson kívül Harkány gyógyvizet, az ormánsági falvak népművészetét és Villány tüzes borait is élvezhetik a vendégek — még utószezonban is. Szociálisotthon-pályázat A jelenlegi szociális otthonok nagy része korszerűtlen, üzemeltetésük nem gazdaságos, nem ad megfelelő lehetőséget az idős emberek magas színvonalú egészségügyi ellátására. Ezért határozta el az Egészségügyi Minisztérium, hogy olyan intézményt hoz létre. amely tudományos bázisa lehet a gondozási formák továbbfejlesztésének. Ez az intézmény lesz az országos vezető módszertani szociális otthon, amelynek megtervezésére most közös pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium. A megtervezendő központi intézményben 200 személyes szociális otthont helyeznek el, 100 idős ember részére általános és 100 részére betegotthont. Ebben az épületben kap helyet az öregek 50 személyes napközi otthona, a házi gondozószolgálat, s más részleg a tudományos kutatások, vizsgálatok elvégzésére. A pályázati kiírás már átvehető az ÉVM gazdasági hivatalában, s a kész terveket 1971. február 8-ig kell postára adni. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 180 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság 1971. március 20-án hirdeti ki a pályázat eredményét. A BALESETEK OKAIRÓL TÁRGYALT AZ SZBT ELNÖKSÉGE Valamennyi a gyalogosok hibájából történt Dunaharaszti tankönyvsiker A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának Elnökségé kedd délutáni ülésén a többi között a közúti balesetelhárítás helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy 1969-ben a fővárosban kereken 20 000 közúti baleset történt, naponta átlag 56, vagyis 44 százalékkal több, mint 1935-ben. Csupán a járműforgalom növekedése korántsem indokolja a nagyszámú balesetet. Erről meggyőznek a vizsgálatok adatai is. A fővárosban tavaly 1745 balesetet idézett elő az, hogy a gyalogosok szabálytalanul haladtak át az úttesten, féktávolságon belül léptek le a járdáról, vagy határozatlanságukkal megtévesztették a járművezetőt. További 234-en azért szenvedtek balesetet, mert álló járművek előtt, tehát oly módon léptek az úttestre, hogy őket a közeledő gépjármű vezetője nem láthatta meg kellő időben. 175-en tilos jelzésnél akartak az úttesten áthaladni és így sérülitek meg. A legtöbb baleset a felmérések szerint az Üllői út és az Ecseri út, az Üllői út és a Somfa utca, a Thököly út és a Hungária körút, a Kerepesi út és a Hungária körút, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél, illetve az Árpád-híd feljáró és a Váci út torkolatnánál történik. Egyben a statisztikák arra is utalnak, hogy Védekezett, mégis bűnös Lófejdíszes fokos és a kimmerek A Borsod megyei Prügy köz-' ségben Mucsi Jósáé/ pinceásás közben égetett agyag urnára és bronztárgyakra bukkant. A leletről értesítette a miskolci Herman Ottó Múzeumot, amelynek régésze, ir. Kemenczey Tibor, a helyszíni feltárás során páratlan értékű > bronzkincseket hozott napfényre. A lelet között harmincöt bronzból öntött és megmunkált balta, tizennyolc karperec, zablák, ló- • szerszámdíszek kerültek napfényre, valamint egy „mini”, alig félliteres bronzüst. Ennek értékét az adja meg, hogy ebből a korból Ilyen kisméretű konyhaedényt tnég nem találtak. A' legértékesebb lelet azonban az a lófejdíszes fokos, ■»melyből eddig a kárpát-medencében még csak két darab került elő. A régészek előtt ismert lófejdíszes fokos korát és készítőinek kilétét eddig nem tudták megállapítani, mert kísérő leleteket, amelyekből következtetéseket vonhattak volna le, nem találtak. A prügyi lelet értékét éppen az adja meg, hogy a kísérő mellékleletekből, a bronzbaltákból, karperecekből meg tudták állapítani a fokos korát is, Dr. Kemenczey Tibor régész megállapítása szerint a bronztárgyakat időszámításunk előtt a nyolcadik században ezen a vidéken megtelepült kimmerek használták. Ez volt az első hazánk területén megtelepült keleti nép, amely már a lovat használta, s így került annak ábrázolása használati tárgyaikra. A kimmerekről a régészek és a történettudomány igen keveset tud. A szkítákat megelőzve települtek a Kárpát-medencébe, de emlékeik eddig még csak szórványosan kerültek elő. A prügyi bronzkori kincsek ennek a „titokzatos” népcsoportnak Magyarországon eddig felszínre került leggazdagabb „hagyatéka”. Az utóbbi években a miskolci Herman Ottó Múzeum régészeinek már több gazdag bronzkori telepet sikerült feltárni Bükkaranyoson, T állyán, Fügödön. A mostani azonban minden eddigit felülmúl, mert azon túl, hogy a kimmerek megtelepülésének korára, valamint bronzművességükre fény derült — a hatvan darabból álló lelet nagyságban és régészeti értékben egyaránt a legértékesebb. Mucsi Józsefet a miskolci Herman Ottó Múzeum pénzjutalomban részesítette. Tegnapi számunkban úgy fejeztük be a „Mentőt hívott a részeg garázda” című cikkünket, hogy a Pest megyei Bíróság dr. Boros tanácsa ma kezdi meg, a még nem teljesen tisztázott bűnügy tárgyalását. S valóban, tegnap új momentumok is felszínre kerültek a tanúk kihallgatásakor. Gondi József nagykőrösi lakost emberölés kísérletével vádolta az ügyészség. Egy szárvágóval ugyanis több alkalommal fejbe verte M. Lászlót. De hogy miért, az homályos volt még a tárgyalás elején. Ott derült ki, hogy 8 évvel ezelőtt, amikor Gondi felesége M. László élettársául szegődött, M. László eltörte az ex-férj karját. Attól kezdve Gondi rettegett felesége új élettársától. Most, amikor háza előtt fekve pihente ki az alkoholmámort, M. László fenyegetve közeledett feléje. Ezt bizonyítja M. László hihetetlen tanúvallomása is. Azt vallotta, hogy biciklijét a falhoz támasztotta, mert meg akarta nézni a kertben a babtermést. Ehhez nem lett volna arra szükség, hogy odamenjen Gondihoz, fölemelje a földről, de olyan durván, hogy az inge is szétszakadjon. Az ötvenöt éves, alacsony, vékonydongájú férfi először megpróbált menekülni, mert M László azzal fenyegette, hogy „lecsavarja az orrát”. Nem sikerült azonban leráznia támadóját, s ekkor vette kezébe a szárvágót. Az események ezután már gyorsan követték egymást. Gondi József igyekezett elérni a házát, de támadója követte. Félelmében, önvédelemből használta a kezében levő szárvágót. A bíróság Gondi Józsefet mégis emberölés kísérletében találta bűnösnek, mivel akkor is ütött, amikor már támadója egyáltalán nem fenyegette. Figyelembe vették azonban, hogy a verekedést nem ő kezdeményezte, hanem M. László, s ezért csak 1 év hat hónapi szabadságvesztésre ítélték. A vádlott és az ügyész belenyugodott a bíróság ítéletébe, kirendelt védője azonban felmentésért fellebbezett. —mka— PIACI ARAK Kedden 96 vagon áru érkezett a budapesti Nagyvásárte- lepre. Részletezve: burgonya 46 vagon (3,50 forint), fejes káposzta 10 vagon (2,40 forint), kelkáposzta 3 vagon (2,60 forint), karfiol 1 vagon (6,00 forint), cékla 2 vagon (2,80 forint), sárgarépa 3 vagon (2,40 forint), zeller 4 vagon (6,00 forint), alma 19 vagon (4,50 forint), körte 3 vagon (9,60 forint). A ZÖLDÉRT üzletei naponta nagyobb mennyiségben kapnak 5 és 10 kilogrammos zacskókban válogatott burgonyát. Takarékos emberek járási találkozója Akik október 31-én, a világtakarékossági napon takarékba tették pénzüket Gödöllőn, „Stafétabotot” kaptak, amely- lyel részt vehettek a november 1-én megrendezett jutalomsorsoláson. Vasárnap délután zeneszó, ajándékokkal megrakott asztalok várták az Imre utcai leányiskola sporttelepén a stafétabot-tulajdonosokat. Voltak, akik szatyorral, aktatáskával hozták magukkal a botokat, annyi pénzt tettek a takarékba. Legalább háromszáz érdeklődőt üdvözölt Németh Alajos, a Hazafias Népfront városi titkára, majd Bucsky Tibor, az OTP Pest megyei igazgatóságának munkatársa segítőtársaival egyetemben megkezdte a sorsolást A szerencsés nyerők között malacot, konzervcsomagokat, szőnyegeket, kávéőrlőket, ventillátort és egyéb értékes tárgyakat sorsoltak ki. Akadt, aki négy szék boldog tulajdonosa lett. Ezen az idei harmadik húzáson Gödöllőn mintegy harmincán találkoztak Fortunával. Cs. J. a leggyakrabban a serdülő korú fiatalokat és a 69 éven felülieket éri baleset. Az elnökség nagyobb óvatosságra hívja fel a tömegközlekedési eszközök utasait is, akik egy év alatt 518 balesetet idéztek elő és ebből 24 végződött halállal. Az 518 közül 357-en mozgó járműre akartak fel-, illetve onnan le- szállni. A tapasztalatok szerint a járművekben több fo- gódzkodási lehetőségre volna szükség. Egyébként a közúti balesetek 11,2 százalékát idézték elő tavaly a gyalogosok, további 2,6 százalékát pedig a járművek utasai. A járművezetők egy év alatt 3011 gyalogost ütöttek el, 2373 esetben kisebb-nagyobb mértékben a gyalogos gondatlansága is közrejátszott a szerencsétlenségben. Budapesten a jármű okozta halálos balesetek közül a legtöbbet a villamosok idézték elő. A 175 halálos járműbaleset közül 119-et maga a gyalogos idézett elő, a HÉV tizenegy halálos gázolása például teljes egészében a gyalogos hibájából történt. Az SZBT Elnöksége a lakosságot kulturált közlekedésre inti, s szorgalmazza, hogy a társadalmi ellenőrzést a közúti balesetekre is terjesszék ki. ★ A Közúti Balesetelhárítási Tanács 1970 augusztusában pályázatot hirdetett „Közlekedési ismeretek” c. tankönyv írására. A zsűri döntése értelmében az alábbi pályaművek kerültek díjazásra: Az 1. díjat és a vele járó 5000 forint pénzjutalmat a „Trio" jeligés pályamű nyerte, szerzője Vass Albert, Békéscsaba. A 2. díjat, s a vele járó 3200 forint pénzjutalmat a „Távolságot, mint üveggolyót megkaphatod” jeligés pályamű nyerte, szerzője Forgács Fe- rencné tanár, Budapest. A 3. díjat, s a vele járó 2800 forint pénzjutalmat a „Pedagógus—rendőr együttműködés” jeligés pályamű nyerte,' szerzője dr. Hélméczi Mátyás tanár, Dunaharaszti. A zsűri ezenkívül 3 pályaművet részesített 1000—1000 forint jutalomban. A díjakat postán küldik meg. Helikopter emeli a harangot-TZXßU:. A hódmezővásárhelyi városháza leégett tornyából a 13 mázsás harangot, amely a tűzoltáskor megrepedt, helikopterrel emelték ki. Ez az első eset hazánkban, hogy helikoptert használtak fel ilyen célra. A régi harang helyett a hódmézővásárhelyi városi tanács újat ad. Az alja sima, mint a porcelán... TEKNŐK Teknők. Fából vájt, karcsú teknők. Mind a rozoga házfalnak támasztva. A ceglédi piacon nagy bajuszú, kötöttsapkás ember kínálja a néze- lődőknek. Csípős az őszi reggel. Amikor tovább-ballagnak a szemlélődök — nincs kesztyűje — melegítésre kulcsolja a kezét. A lehelettől felengednek az ujjak. A teknőkészítő : Borsos György. — Kőtelekről jöttem. Huszonöt teknőt hoztam — teherautóval. Másfél hónapig csináltam ezeket. Jó lenne mindent eladni. Itt vagyok reggel hat óta. Most már lassan tizenegy lesz és csak három teknőt vettek meg tőlem. Hiába, a műanyagokkal nehéz versenyezni... — Hogyan készül egy teknő? — kérdezem, s ő azonnal kérges, barázdált tenyerét mutatja. — A módját apámtól örököltem, és negyven éve megszakítás nélkül ezt csinálom. Nagyon nehéz munka. A gö- csörtös nyárfa nehezen engedelmeskedik. Amikor hozzákezdek, először a méretet határozom meg: fejszével jelölöm ki azt a részt, ahol elfűrészelem a nyárfát. Utána az anyag felső részét egy különleges szerszámmal — a bárd- dal — egészen egyenesre hasítom. Az igazi teknő kialakítása ezután következik. Kapocskával — az éles vasszerszámmal — simára vájom az alját. Utoljára egy kétnyelű késsel végigszántom a nyárfát — így még simább lesz a teknő. — Mennyi ideig csinál egy teknőt? — Két-három napig. De akkor már olyan síma az alja, mint a porcelán. Gyönyörű munka ez! Apám megszerettette velem és ezt csinálom már életem végéig. Most itt 1 árulok még másfél óra hosz- szat, s aztán megyek vissza Kőtelekre. Holnap hajnalban megint felkerekedek, s egy másik piacra indulok. — Mennyiért adja a kisebbiket mester úr? Tudja, teknő kellene már odahaza... — szólal meg hosszas nézelődés után egy termetes asszonyság. — A kicsi 350 forint — válaszolja tömören a mester, s csodálkozó tekintettel találja magát szemben. — Az nagyon drága, — hangzik azonnal a határozott válasz. — Nem lehet, nagyon sokat dolgoztam vele. Ennyi az ára és kész. Nem kötelező megvenni ... A nagy bajuszú mesterember hajthatatlan. Az alkudozó asszonyság pedig lassan beletörődik a megyáltozta ihatatlanba. Leszámolja a pénzt, s viszi a kiszemelt teknőt. — Azért megy az üzlet. Csak vigyázni kell, mert itt mindenki alkudni akar... — fordul ismét felém és elégedetten dörzsli a kezét. Már nem fázik. (falus)
