Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

1970. NOVEMBER 29., VASÁRNAP 5 Kettős évforduló Szeptemberben a váci Forte Fotokémiai Iparvállalat hat if­jú dolgozója. Deák Ferenc, Toldi László, Herczeg József, Gulyás II. József, Keresztesi László és Ruff János három hétig dolgozott a Szamos menti Tunyogmatolűson az árvízká­rok helyreállításán. Kik ezek a derék fiatalemberek? . Valamennyien húsz-harminc közöttiek. Nem mérnökök, la­boránsok, technikusok, szak­munkások: betanított munká­sok ők. Iskolai végzettségük nyolc általános, illetve egy ré­szük szakmával is rendelkezik, amelyet otthagytak. A Ids, kö­vér Ruff János például erede­tileg kőműves, a kékszemű, gyereknézésű Gulyás II. József suszter, a világfias fellépésű JToldi László fodrász, Deák Fe­renc asztalos. S munkatársaik között nem állnak egyedül az­zal a gyárban, hogy más szak­mából cseppentek oda. Főmű­vezetőjük, Pápa Lajos például ács. De csak fodrászból vagy hét dolgozik a Forté-ban. Akkor itt egy kis kitérőt kell megengednünk, mert némi magyarázattal tartozunk, hogy mivel is csábít e gyár. A leg­főbb ütőkártyát tartogassuk későbbre, egyelőre megállapít­hatjuk, hogy számos más té­nyező ugyancsak vonzóvá te­szi. Itt van péidául a lakásvé­tel támogatása. A vállalat 1969—70-ben ötvennégy dolgo­zójának, köztük fiatalembere­ink egyikének, Toldi Lászlónak is adott, vagy ad majd OTP- lakásra személyenként száz- húszezer forintos hosszú lejára­tú, kamatmentes kölcsönt. Az elbírálásnál figyelembe vették a vállalatnál eltöltött évek, a gyermekek számát, az anyagi helyzetet, a régi lakáskörül ményeket. Cserébe az adósok aláírták, hogy húsz-huszonöt évig a gyárban maradnak... Azután itt egy sor egyéb do­log. A tavaly épült, százhar­minc személyes üzemi bölcső­de, óvoda, az új és nagyon szép étkezde. Jövőre sportpá­lyát, kultúrházat, üzemorvosi, szakorvosi rendelőt építenek. Az idén háromszázötvenen üdültek tőlük, a nyugdíjasok díjmentesen. Hogy törődnek dolgozóikkal; ezért, hogy az ezemégyszáz munkás, alkalmazott közül évente mindössze huszonöt- harminc jön s távozik. Ezért, hogy az embereknek több mint a fele törzsgárdatag. Térjünk vissza hőseinkre, akikről megtudtuk, hogy, noha sokuknak szakmája van, itt betanított munkásként dolgoz­nak. S mivel az eddig ismertek birtokában már feltételezzük, bizonyára ambiciózus fiatal­emberek, s mert hallottuk, hogy a Forte mérnökeit, mű­vezetőit, csoportvezetőit, szak­munkásait jószerint maga kép­zi, önként adódik a kérdés: — Miért nem tanulnak, ké­pezik magukat vegyipari szak­munkássá? — Én megpróbáltam, de nem bírtam az iramot. Kép­telen voltam beleásni magam a kémiába. Az az igazság, hogy nem nyolc általánost végzet­tekre szabták a követelménye­ket: talán emiatt, hogy bár negyvenen kezdtük a szak- munkástanfolyamot, harmincketten lemorzsolódtunk Toldi László. Munkahelyük felé megyünk. Szép a gyár. Udvarán mértani rendbe ültetett fenyők. A nemrég emelt tízszintes, csu­pasz betonépület, amely csak néhol kapott zöld üvegablakot, hidegségében, őszinteségében tetszik; benne sötétben dolgoz­nak, ahány emelet, annyi munkafolyamat A térséget, ívben, cső hidalja át, ha elakad a benne levő járat, mert fotó­papírt szállít, hőseink keskeny létrán fölmennek oda. Innen alig hihető. Gázfényüzem, emulziófőzés, majd III-as öntőüzem: a fotó­papír készül itt. Sötét helyisé­gek, csak piros, máskor zöld fények. Van olyan terem, ahol két fok hideg, van, ahol negy­ven fok meleg van. — Ha elnézem a főzési időt, húszezer forint (de dollárban) — tönkremegy. — Ha nem merem bevallani, s továbbmunkálják az anya­got, még sokkal nagyobb a kár! — Egymásban kell bízni! Ha egyikünk rossz helyre rak egy edényt, a másik prra- bukik. Hat óra sötétben, párolgó vegyszerek között: csak hat óra a munkaidő, s kétezer fo­rint fölött keresnek — hát ez volt a fő vonzerő, amely idecsábította hőseinket! — Csak hat óra, mégis ki­készít idegileg. — Mivel oldják fel? A világfias Toldi László gyerekeivel játszik, Keresz­tesi László, aki amolyan fér­fias jelenség, útleírásokat ol­vas és beszáguldja a fél orszá­got motoron. A gyereknézé­sű Gulyás II József a szőlőjé­STOCKHOLM Megnyílt a békekonferencia Szombaton a svéd főváros­ban megnyílt a vietnami, lao­szi és kambodzsai békekon­ferencia. A jelenlegi indokínai béke- konferencia célja, hogy olyan kérdésben döntsenek, mint az indokínai béke elérése, az amerikaiak indokínai hadvise­lésének bűnös jellege, a há­rom érintett ország népeinek világméretű támogatása stb. Mint Bertil Svanström nem­zetközi Lenin-békedíjas köz­életi személyiség elmondotta a TASZSZ tudósítójának, a konferencia feladata, hogy harcra mozgósítson az ame­rikai agresszió ellen, sürgesse az indokínai rendezésben való igen széles körű részvételt, ak­tivizálja a Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát támogató moz­galmat. HIROSIMA A béke feltételei az atomkorban Szombaton virradó hajnal­ban Japánba érkezett Bartha Tibor református püspök. Bartha püspök azon a nem­zetközi békekonferencián vesz részt, amelyet november 29- től december 2-ig tartanak Hirosimában. A konferen­ciát a hirosimai törvényha­tósági tanács mellett működő béke- és kultúrközpont szer­vezi. Bartha püspök „A béke feltételei az atomkorban” cí­men tart előadást a konferen­cián. EGYELŐRE tisztázatlan kö­rülmények között félbeszakad­taik Párizsban a francia—algé­riai tárgyalások. Jugoszláviában ina ünnepük a köztársaság napját. Kettős évforduló ez. 194o. novemoer 29-en kiáltották ki az alkotmá­nyosó nemzetgyűlés képviselői a köztársaságot, — ennek ma van huszonöt éve. Két évvel korábban, ugyancsak novem­ber 2ü-én egy másik fontos ta­nácskozás kezdődött: Jajce boszniai kisvárosoan összeült a Jugoszláv Népi'eiszabadító An­tifasiszta Tanács (AVNOJ), hogy koordinálja az antifasisz­ta harcot és lerakja a jövő ju­goszláv államiság alapjait. Amit a jajcei konferencia el­határozott, azt az alkotmányo- zó nemzetgyűlés szentesítette. Az AVNOJ tanácskozása ki­mondta az ideiglenes kormány áiatáskörét gyakorló nemzeti bizottság megalakulását, jog- fosztottá nyilvánította az Angliába emigrált királyt és kormányát, továbbá határozat­ba hozta, hogy a háború utáni Jugoszlávia szövetségi rend­szerű, demokratikus állam lesz. Abban az időben a hit­leristák még megszállva tar­tották az ország jelentős ré­szét. A partizánharcok foko­zódása, a jugoszláv népek hő­siessége és a szovjet hadsereg gyors előretörése azonban ha­marosan megtörte a hódítók erejét, majd elkövetkezett a nép győzelmének napja. A jugoszláv népfelszabadító harc forradalmi mozgalom volt, amely a hitleristák ki­űzésén túl megnyitotta az utat az ország társadalmi átalaku­lása felé. A kommunisták ve­zette nép a szocialista építés November 27-én a Szovjet­unióban újabb Molnyija—1 tí­pusú hírközlő mesterséges hol­dat bocsátottak fel. A szput- nyik rendeltetése a hosszú távú telefon- és távíró rádiókapcso- lat-rendszer működésének biz­tosítása, továbbá a szovjet központi televízió műsorának továbbítása a távoli északon, Szibériában, a szovjet Távol- Keleten és Közép-Ázsiában el­helyezett „Orbita” televíziós hálózat állomásai számára. A Molnyija—1 keringési ideje 11 óra 47 perc, a pálya hajlásszöge 65,3 fok. útjára lépett és ez a fejlődés soha nem lájtott távlatait nyi­totta meg. Az elmaradott me­zőgazdasági országból, gyorsan fejlődő ipari ország lett, amelyben a felszabadulás óta világviszonylatban is figyelem­re méltó, évi tízszázalékos ipa­ri termelési fejlődést értek el, a nemzeti jövedelem pedig több mint 3,5-szeresére növe­kedett. Igaz, a jugoszláv nép­gazdaság fejlődése nem men­tes az egyenetlenségektől és más problémáktól, bízni lehet azonban, hogy az ország ve­zetői és népei úrrá lesznek a nehézségeken. Hazánk örvendetesen fejlődő kapcsolatokat tart a szomszé­dos szocialista Jugoszláviával. Mindkét ország a szocializ­mus, a béke, a biztonság ügyének szolgálata mellett kö­telezte el magát — ez együtt­működésünk legfőbb elvi alap­ja. Gazdasági együttműködé­sünkben az árucsere-forgalom­tól az ipari kooperációig, a kö­zös munka minden szektora képviselve van. A köztársaság kikiáltásá­nak negyedszázados évforduló­ján a magyar nép szívből jö­vő jó kívánságait küldi déli szomszédjának. Biztosíthatjuk a jugoszláv népeket, hogy ve­lük együtt örülünk a szocia­lista építésben elért sikereik­nek, s velük együtt bízunk ab­ban, hogy a jövő még szebb, még boldogabb életet hoz szá­mukra. Kívánjuk, hogy barát­ságunk és együttműködésünk a jövőben még kiterjedtebb, még gyümölcsözőbb legyen. A műhold fedélzetén a tele­víziós programok továbbításá­ra és a többcsatornás rádió­kapcsolat megvalósítására al­kalmas berendezéseken kívül irányító-mérő berendezést, va­lamint a műhold tájolására, pályamódosítására és energia- ellátására szolgáló rendszert is elhelyeztek. A mesterséges holdon elhe­lyezett műszerek normálisan működnek. A Molnyija—I- gyel az előre meghatározott program szerint létesítenek kapcsolatot. A Központi Bizottság tagjai, a tisztségvise (Folytatás a 4. oldalról) Zala Varga Gyula munkás, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára; Vályl Péter mérnök, pénzügyminiszter; Veres József munkás, nyugdíjas; A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai Brutyó János munkás, a KEB elnöke; Barinkai Oszkár munkás, köztisztviselő; Csikesz Józsefné munkás, a Fővárosi Tanács Vb-elnökhelyettese; Gál László munkás, a SZOT titkára; Gyenes András munkás, külügyminiszter- helyettes; Kaszás Ferenc munkás, honvédelmi minisz­terhelyettes; Kimmel Emil munkás, a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára; Klaukó Mátyás mezőgazdasági munkás, a Békés megyei Tanács vb-elnöke; Nagy Józsefné munkás, nyugdíjas; Németh Lászlóné technikus, a Kender— Jutagyár pártbizottságának titkára; Orosz Ferenc tanító, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács vb-elnöke; K. Papp József munkás, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára; Papp Lajos munkás, nyugdíjas; Papp Lajos dr. közgazdász, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke; Sebes Sándor tisztviselő, nyugdíjas; Suhajda József munkás, a VIII. kerületi Ta­nács vb-elnöke; Szerényi Sándor munkás, nyugdíjas; Tausz János tisztviselő, az IBUSZ vezér- igazgatója; Úszta Gyula munkás, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára; Vágvölgyi Tibor tisztviselő, a Tankönyv- kiadó Vállalat igazgatója; Venéczi János munkás, a KEB titkára A Politikai Bizottság tagjai Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső. A KB Titkárság tagjai Első titkár: Kádár János. A Központi Bizottság titkárai: Aczél György, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Óvári Miklós, Pullai Árpád. A Központi Ellenőrző Bizottság első ülésén elnökének Brutyó Jánost, titkárának Venéczi Jánost választotta meg. A Központi Bizottság megválasztotta a KB mellett működő agitációs- és propaganda bi­zottságot. Vezetője: Aczél György; tagjai: Ajtai Miklós, Benke Valéria, Ilku Pál, Kállai Gyula, Kárpáti Sándor, Katona Imre, Katona István, Lakos Sándor, Nemes Dezső, Nagy Miklós, Orbán László, Övári Miklós, Sarlós István, Tömpe István, Várkonyi Péter, Viriz- lay Gyula. A Központi Bizottság megválasztotta a KB mellett működő gazdaság-politikai bizottsá­got. Vezetője: Nyers Rezső; tagjai: Ajtai Mik­lós, Bálint József, Fehér Lajos, Nemeslaki Ti­vadar, Párdi Imre, Szépvölgyi Zoltán, Tímár Mátyás, Vályi Péter. A Központi Bizottság döntött a KB mellett működő munkaközösségek vezetőiről és lét­számáról. A 15 tagú pártépítési munkaközös­ség vezetője Biszku Béla; a 35-tagú közgaz­dasági munkaközösség vezetője Nyers Rezső; a 15 tagú szövetkezetpolitikai munkaközös­ség vezetője Fehér Lajos; a 11 tagú ifjúsági bizottság vezetője Pullai Árpád. A Központi Bizottság megerősítette, illetve kinevezte a KB apparátusának osztályveze­tőit. A párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője: Jakab Sándor; az agitációs- és pro­paganda osztály vezetője: Katona István; a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője: Nagy Miklós; a külügyi osztály ve­zetője: Erdélyi Károly; a gazdaságpolitikai osztály vezetője: Bálint József; a közigazga­tási és adminisztratív osztály vezetője: Bor- bándi János; a pártgazdasági osztály vezető­je: Kozári József; a Központi Bizottság iro­dájának vezetője: Sándor József. A Központi Bizottság megerősítette Nemes Dezsőt a Politikai Főiskola rektori, Lakos Sándort a Társadalomtudományi Intézet igaz­gatói és Vass Henriket a Párttörténeti Intézet igazgatói tisztében. A központi pártsajtó vezetői: a Népszabad­ság főszerkesztője Sarlós István; a Társadal­mi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője: Benke Valéria; a Pártélet szerkesztő bizott­ságának vezetője: Lajtai Vera. A KENYAI KÖZTÁRSA­SÁG északkeleti övezetét ed­dig sohasem tapasztalt aszály sújtja. Az aszály következté­ben eddig ebben az övezetben a háziállatok egyötöde elpusz­tult VERTIKAL—1 A TASZSZ az alábbi közle­ményt adta ki: A szocialista országoknak a HATAN A FORTÉBÓL Tenni, két kézzel ben dolgozik, a látnivalóan megállapodott, Herczeg Jó­zsef nemkülönben. És maszekolnak — mert ezért is csábított a hatórás műszakban foglalkoztató gyár. Ki alkalmi munkán, ki az eredeti szakmájában, ne fir­tassuk, ne bolygassuk, ne kot- nyeleskedjünk bele, mert még árthatnánk is e fiatalembe­reknek. Ök hatan — négy különböző brigád tagjai. Az árvízkárok hírére valamennyiük csoport­ja egy emberként felajánlotta, hogy részt vesz a helyszíni új­jáépítésben. Akkor éppen nem tudták nélkülözni munkásai­kat az üzemek, de később „volt egy kis leállás” — és szeptemberben hátukat, mun­kaidőben, elengedték. Egy autóbuszt megtöltő csoport, ötvennégy ember • utazott a szakszervezetek szervezésé­ben megyénkből a Szamos menti Tunyogmatolcsra. A kis kövér Ruff János, Nagy­marosról, épp a húga terített lakodalmi asztalától kelt fel... Hát az első napok kicsit le­hűtötték a lelkesedésüket. Egy hétig jéghideg cementraktár­ban aludtak. Kézikocsin szál­lították, kézzel fűrészelték a munkájukhoz szükséges fa­anyagot. A fásultságnak azt az állapotát is nehezen tud­ták elfogadni, hogy a lakos­ság otthonülő részének java mint nézte tétlenül, ahogy ők újjáépítik a házaikat... Az illető nyíregyházi építő­ipari ktsz fogadtatása sem volt túl megnyerő. Ruff Jánost pedig úgylátszik az expedí­ció áldozatául jelölte ki a sors, mert a helybéli lányo­kat féltő tunyogmatolcsi le­gények megverték — ráadá­sul ok nélkül, mert nem őt kellel volna... De azután rendbejöttek a dolgok. A tunyogmatolcsiak- kal is összebarátkoztak: Deák Ferenc eredeti mesterségét gyakorolta: a szabad estéken házról házra járt, szekrénye­ket, ágyakat, asztalokat ja­vított. Egy újdonsült barát­juk, akinek csak a keresztne­vére, foglalkozására emlékez­nek, Sanyinak hívták, vas­utas és tanácstag, szállást szerzett — később meghívta őket egy emlékezetes halva­csorára. A váci gyárból ellá­togatott hozzájuk Gulyás I. József művezető — a válla­lat különben minden segítsé­get megadott, pufajkát, gumi­csizmát, kiszállási díjat, eső­köpenyt. Mikor hazafelé le­tették őket a budai Kosztolá­nyi téren, a gyári busz már ott parkolt. Később az üze­mektől személyenként hat­száz, nyolcszáz forint jutal­mat kaptak. Az emlék pedig egyre szépül: Keresztesi és Toldi a nyáron majd motor­ral felmennek Szabolcsba, megnézik, milyen is lett hát az új falu? Három hét alatt, napi tizenkét órai munkával kezdetleges körülmények kö­zött, elkészítettek tizenkét házfödémet, kubikmunkával megmozgattak vagy kétszáz köbméter földet. A világfias Toldi, az igazán férfias Ke­resztesi, a kis kövér Ruff, a gyereknézésű Gulyás II, és a többiek. Milyenek ezek a derék fia­talemberek? Ilyenek. Keresz­tesi, mint később, s nem tőle, megtudtam, öt éve munkásőr. Hátuk közül öten — szocia­lista brigádok tagjai. Padányi Anna világűr békés célú kutatására és felhasználására vonatkozó együttműködési programja ke­retében 1970. november 28-án, moszkvai idő szerint 8.30 óra­kor a Szovjetunió területéről 487 kilométer magasságba fel­bocsátották a Vertikal—1 jel­zésű geofizikai rakétát. A Vertikál—1 geofizikai ra­kéta rendeltetése az alábbi komplex-vizsgálatok elvégzé­se volt: A Napból származó ibo­lyántúli, röntgen- és millimé­ternél rövidebb sugarak tu­lajdonságainak és a Föld lég­köre által történő elnyelésé­nek tanulmányozása; elekt­ron-koncentrációk és pozitív ionok magassági eloszlásának, továbbá az elektronikus hő­mérsékletnek a vizsgálata; meteor-részecskék vizsgálata. A rakéta fejrésze a vizsgá­latok elvégzése után visszaté­rő tartályból és egy műszeres szakaszból állt. Amikor a rakéta pályája le­felé ívelt, 100 kilométer ma­gasságban leválasztották a tu­dományos berendezést tartal­mazó tartályt, s ez ejtőernyő­rendszer segítségével földet ért. A rakéta által szerzett anya­gok előzetes vizsgálata arra mutat, hogy a rakéta útja so­rán normálisan működött. Az együttes kísérletben részvevő országok tudományos szervezetei megkezdték a kí­sérlet révén szerzett tudomá­nyos információk feldolgozá­sát. A NEGYEDIK A conakryi rádió hírül adta, hogy pénteken újabb agresz- sziós kísérlet történt Guinea el­len. Ezúttal mintegy 200 por­tugál zsoldos, a reguláris had­sereg támogatásával, száraz­földi behatolást kísérelt meg portugál Guineából Koundara közelében. A lakosság azon­ban a helyi védelmi bizottság vezetésével gyorsan bekerítet­te a támadókat és meghiúsí­totta az akciót. Vasárnap óta ez volt a negyedik agressziói kísérlet Guinea ellen. Újabb Molnyija

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents