Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
4 rzat meid 1970. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Kádár János vitazáró beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) A Központi Bizottság tagjai mán, megkülönböztetés nélkül fontos (Taps). Értjük ezt a nem kommunistákra gondolva is. Aki társadalmilag hasznos munkát végez, dolgozzék bármilyen területen, annak munkáját tiszteljük, becsüljük, elismerjük. Szeretnék szólni még a kommunista vezetőkhöz, az alapszervezeti vezetőkhöz csakúgy, mint a területi pártbizottság vezetőihez. Voltam az idén a Vili. kerületben látogatóban. A pártbizottság üléstermében, ahol beszélgettünk, volt a falon egy Lenin-portré. Az idő telt-múlt, és utána mondtam az elvtársaknak: még valami kell arra a falra: egy óra. Nálunk, a Központi Bizottságban Lenin arcképe és egy óra van a falon. Ez sok mindent kifejez. Ha ránézünk, Lenin és az óra együtt megmondják, hogy mit s milyen irányban, milyen szellemben és mikor kell tenni. Az óra meg külön még azt is mondja: az idő halad, siessünk mi is, ameny- nyire tőlünk telik. Itt a kongresszuson öröm volt hallgatni, hogy a felszólaló elvtársak majdnem mindegyike — és aki külön nem is fogalmazta meg, benne volt a felszólalása értelmében — hangoztatta, ők maguk és a kollektívájuk, amelyet képviseltek, készek a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért dolgozni. Munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiek- tőL a társadalom minden rétegétől naponta százával érkeztek a kongresszushoz üdvözlő táviratok, levelek. E levelekben teljesített munkafelajánlásokról értesítettek bennünket és ugyancsak majd mindegyikben szó volt arról, hogy készek a párt X. kongresszusa határozatainak megvalósításáért dolgozni. Ez is a bizalom megnyilvánulása és kifejezése a becsületes munkásmentalitásnak: nemcsak azt kell mondani, hogy igen, hanerp meg is kell csinálni azt, ami soron van és elvégzendő. Pártunknak van írott programnyilatkozata, amely még a két munkáspárt egyesülésékor született. E programban is — amelyből sok minden megvalósult már — benne volt, hogy pártunk célja a szocialista társadalom felépítése. Van marxista—leninista irányvonalunk, amelyet továbbra is alkalmaznunk kell. Van bevált szövetségi politikánk, amelyet továbbra is alkalmaznunk kell, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek még jobban tudjanak tömörülni. A párt a tömegekkel összeforrva dolgozik — még jobban össze kell forrni a jövőben. A néppel, a népért dolgozunk — így kell tennünk, amikor a X. kongresszus határozatainak megvalósítása kerül sorra. Pártunk eddig is internacionalista egységben harcolt a kommunista és munkáspártokkal együtt — a jövőben még összeforrot- tabban kell együtt dolgoznunk a szocializmust építő testvéri népekkel. Elvtánsak! A kongresszus vitája igazolta, hogy azonos módon gondolkodunk az összes fő kérdésben, és ez a legfontosabb a további munkánkhoz. Kérem az elvtársakat, hogy fogadják el válaszomat és bízzák meg az újonnan megválasztandó Központi Bizottságot, hogy hasznosítsa a felszólaló elvtársak tanácsait, azt az erőt, szemléleti egységet, azt a munka- és harckészséget, valódi marxista— leninista gondolkozást, kommunista öntudatot, internacionalizmust, amely pártunk X. kongresszusát jellemezte. Meg vagyok győződve, hogy a Központi Bizottság mindezt hasznosítani is fogja közös ügyünk javára. Köszönöm figyelmüket. (A kongresszus részvevői felállnak; hosszan tartó, nagy taps.) Aczél György munkás, az MSZMP KB titkára; Ajtai Miklós dr. mérnök, a Minisztertanács elnökhelyettese; Apró Antal munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese ; Balogh Miliáiyné könyvelő, a Debreceni Ruhagyár PB titkára; Bálint József munkás, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője; Benke Valéria tanítónő, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője; Benkei András munkás, belügyminiszter; Bíró József dr. munkás, külkereskedelmi miniszter; Biszku Béla munkás, az MSZMP KB titkára; Bodnár Ferenc dr. mezőgazdasági munkás, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára; Bognár Géza dr. gépészmérnök, a TÁKI tudományos igazgatója; Borbándi János munkás, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője; Borbély Sándor munkás, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára; Bugár Jánosné munkás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese; Burgert Róbert dr. agronómus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója; Czinege Lajos munkás, honvédelmi miniszter; Csáki István munkás, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára: Csergő János munkás, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója; Cservenka Ferencné munkás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára; Cseterki Lajos tanító, az Elnök' Tanács titkára; Csémi Károly riiunkás, a honvédelmi miniszter első helyettese; Dabrónaki Gyula dr. munkás, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke; Deák Lívia munkás, az MSZMP VII. kerületi Bizottságának első titkára; Dimény Imre dr. agronómus, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter; Egri Gyula munkás, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára; Erdei Lászlóné munkás, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Erdélyi Károly tanár, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője; Fehér Lajos tanár, a Minisztertanács elnök- helyettese; Fock Jenő munkás, a Minisztertanács elnöke; Fodor Gyula munkás, nyugdíjas; Friss István közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója'; Garai Gábor költő, az'Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese ; Gáspár Sándor munkás, a SZOT főtitkára; Gosztonyi János tanár, köztisztviselő; Győri Imre munkás, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára; 1 Hart Jánosné munkás, a Május 1. Ruhagyár Pártbizottságának titkára; ' Havasi Ferenc munkás, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára; Háy László dr. közgazdász, nyugdíjas; Herczeg Károly munkás, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára; Horgos Gyula dr. mérnök, kohó- és gépipari miniszter; Horváth Ede munkás, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója; Horváth István dr. jogász, a KISZ KB első titkára; Huszár István közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; Ilku Pál tanító, művelődésügyi miniszter; Jakab Sándor dr. tisztviselő, az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője; Jánossy Lajos egyetemi tanár, fizikus; Jedlicska Gyula tanár, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára; Karakas László munkás, az MSZMP Hajdú megyei Bizottságának első titkára; Katona Imre munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára; , Katona István újságíró, az MSZMP KB Ágit. Prop. Osztályának vezetője; Kádár János munkás, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Kállai Gyula újságíró, az Országgyűlés elnöke; Keres Emil színművész, a Thália Színház igazgatója; Kiss Károly munkás, nyugdíjas; a SZOT alelnöke; Kisházi Üdön munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke; Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, az MSZMP KB titkára; Kónyi Gyula munkás, belügyminiszterhelyettes; Korom Mihály dr. mezőgazdasági munkás, igazságügyminiszter; Lázár György technikus, munkaügyi miniszter; N Losonczi Pál mezőgazdasági munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Márta Ferenc dr. vegyész, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora; Méhes Lajos munkás, a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára : Molnár Frigyes dr. tanító, a SZÖVOSZ elnöke; Nemes Dezső történész, az MSZMP KB Po-; litikai Főiskolájának rektora; Nemeslaki Tivadar munkás, a SZOT titkára; Németh Ferenc mezőgazdasági munkás, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Nógrádi Sándor munkás, nyugdíjas; Nyers Rezső munkás, az MSZMP KB titkára; Oláh György mezőgazdasági munkás, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára; Orbán László dr. jogász, a művelődésügyi miniszter első helyettese; Óvári Miklós tanár, az MSZMP KB titkára; Papp Árpád munkás, a Munkásőrség országos parancsnoka; Pap János technikus, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára; Pataki József munkás, a Dunai Vasmű főolvas ztára; Pataki László munkás, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára; Párdi Imre munkás, az Országos Tervhivatal elnöke; Péter János köztisztviselő, külügyminiszter; Pothornyik József munkás, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója; Pullai Árpád munkás, az MSZMP KB titkára; Púja Frigyes munkás, a külügyminiszter első helyettese; Rapai Gyula mezőgazdasági munkás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete; Rév Lajos kereskedősegéd, az OKISZ elnöke; Révész Ferenc tisztviselő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Révész Géza mérnök, nyugdíjas; Réti Lajosné munkás, a Habselyem-Kötöttárugyár vezérigazgatója; Romány Pál dr. agrármérnök, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára; Sarlós István tanár, a Népszabadság főszerkesztője; Sándor József munkás, az MSZMP KB irodavezetője; Soltész István bányász, a Borsodi Szénbányák Vállalat frontbrigádvezetője; Soltész Istvánná tisztviselő, a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet elnöke; Somogyi Miklós munkás, nyugdíjas; Somoskői Gábor munkás, a SZOT titkáré: Szabó István mezőgazdasági munkás, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke; Szabó Zoltán dr. orvos, egészségügyi miniszter; Szalai László tanító, a szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója; Szekér Gyula dr. mérnök, a nehézipari miniszter első helyettese; Szénás! Géza dr. jogász, legfőbb ügyész; Szurdi István technikus, belkereskedelmi miniszter; Tapolczai Jenő dr. munkás, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke; Tímár Mátyás dr. munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese; Tömpe István munkás, a Magyar Rádió és Televízió elnöke; A X. kongresszus határozata (Folytatás a 3. oldalról.) szólva leszögezi a határozat: oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei megvizsgálják az állami oktatás rendszerét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az oktatómunka stabilitását megerősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szükségessé vált változtatásokról is. A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését minden területen jobban összhangba kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet eredményeit elemezve, a hatófbzat rámutat: az alapve- tőefs pozitív eredmények pártunk művelődéspolitikai irányelveinek helyességét igazolják. Számos új, értékes alkotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kulturális életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a művészeti alkotómunkához szükséges megfelelő közszellemet, a szocialista fejlődést segítő alkotó törekvések szabad kibontakoztatását. Azonban következetesen kell visszautasítani minden olyan törekvést, amely — miközben gyakran a munkásállam támp- gatását igényli — kétségessé kívánja tenni a párt és a szocialista állam illetékességét a kulturális élet elvi és eszmei kérdéseiben. Az egyik legfontosabb feladat: a szocialistarealista szemléletű alkotások létrejöttének következetesebb támogatása. Ugyanakkor következetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális életben a marxista szemlélet hegemóniájának biztosításáért. Egyben arra kell törekedni, hogy növekedjék a pártos, szocialista közéletiség, a szocialista realizmus erőinek szerepe az irodalmi és a művészeti életben is. A kulturális intézményeknek, valamint a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak határozottabban kell fellépniük a burzsoá dekadencia, a kulturális selejt terjesztése ellen. Egész kulturális életünknek feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kultúra művelésében és terjesztésében a kommunista eszmékért bátran kiállóknak. Fontos feladata a pártnak, hogy munkálkodjék forradalmi elméletünk — a marxizmus —leninizmus — fejlesztésén, védelmezze alapelveit és egységes rendszerét. Ezután is vissza kell utasítani azt a felfogást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgynevezett pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségességét hirdeti. Egyidejűleg kell harcolni az elmélet dogmatikus felfogása és kezelése, a revizionista torzítások minden kísérlete, a nacionalista maradványok és az újkeletű nacionalista jelenségek minden formája ellen. VI. A párt működésével kapcsolatban a határozat leszögezi: a kommunista párt vezető szerepe döntő feltétele annak, hogy érvényesüljön és erősödjék a munkásosztály társadalmi vezető szerepe, valóra váljanak forradalmi eszméi, felépüljön a szocialista, majd a kommunista társadalom. A pártnak úgy kell dolgoznia, hogy a jövőben is rászolgáljon a nép bizalmára. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson a lenini normák betartására, a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini elveinek érvényesítésére és munkamódszereinek tökéletesítésére. A kollektív vezetés általánosan érvényesülő gyakorlata jobbam párosuljon a vezető szervekben résztvevő és bármilyen más pártmegbiza- tást teljesítő kommunisták személyes felelősségével a feladatok végrehajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos követelménye, Hogy minden szinten javuljon a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Rendszeresebben kell erről beszámolniuk a vezetőségeknek a taggyűléseken és a végrehajtó bizottságoknak a pártbizottsági üléseken. A pártdemokrácia továbbfejlesztésével összefüggésben a határozat felhívja a figyelmet: a pártot csak a határozott központi irányítás, szervezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő fölé- és alárendeltsége teszi képessé arra, hogy feladatainak megfeleljen, élcsapat jellege érvényesüljön. A párt szervezeti fejlődése az elmúlt években kielégítő volt. A továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizilkai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban is a pártépítő munkát. Rámutat a határozat: a tagfelvétel alsó korhatárának leszállítása nem a pártba való felvétel követelményeinek csökkentését jelenti, hanem az ifjúság élenjáró kommunista osztagának gyorsabb ütemű gyarapítását alkarja elősegíteni. Az állami szervek, a tanácsok, valamint a társadalmi szervezetek pártirányítása az elmúlt években tovább fejlődött — állapítja meg a határozat —, s fontos feladatként jelöli meg a szakszervezetek tevékenységének gazdagítását, a népfront-szervek" tevékenységének fejlesztését, a KISZ munkájának segítését. Erőteljesen javítaná kell a pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — mutat rá a határozat. Tudatosítani kell mindenütt, hogy a vállalati önállóság növekedése a helyi párt- és társadalmi szervezetekre való fokozottabb támaszkodást igényei. Hatékonyabb pártellenőrzés segítse a megnövekedett vállalati önállóság olyan érvényesülését, amely megfelel az ország és a vállalati dolgozók érdekeinek is. A párt nemzetközi tevékenységét elemezve az okmány aláhúzza: az MSZMP nemzetközi munkájában magáénak vallja és követi az 1969. júniusi moszkvai értekezlet dokumentumainak közösen kialakított állásfoglalásait és irányelveit. Fellépett és ezután is fellép a marxizmus—leninizmustól eltérő jobb- és „baloldali” opportunista nézetek, a testvér- pártok összefogását gyengítő törekvések ellen. Továbbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére minden kommunista és munkáspárt együttesen vívja harcát az imperialisták agressziói, különösen pedig az amerikai imperializmus ellen, az indokínai népek szabadságharcának együttes segítéséért, úgyszintén más népek imperialista- ellenes harcának támogatásáért. Pártunk és kormányunk következetesen küzd a szocialista országok összefogásának erősítéséért. Befejezésül a határozat leszögezi: a lenini eszmék vezérelték pártunkat és tették képessé arra, hogy vezetésével a munkásosztály megszerezze a hatalmat és a nemzet a szocialista építés útjára lépjen. A lenini eszméket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt politikai irányvonalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva népünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további feladatokat. (Folytatás az 5. oldalon) Munkában a kongresszusi sajtóközpont *