Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

4 rzat meid 1970. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Kádár János vitazáró beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) A Központi Bizottság tagjai mán, megkülönböztetés nélkül fontos (Taps). Értjük ezt a nem kommunistákra gondolva is. Aki társadalmilag hasznos munkát végez, dolgozzék bármilyen területen, annak mun­káját tiszteljük, becsüljük, elismerjük. Szeretnék szólni még a kommunista veze­tőkhöz, az alapszervezeti vezetőkhöz csakúgy, mint a területi pártbizottság vezetőihez. Voltam az idén a Vili. kerületben látogató­ban. A pártbizottság üléstermében, ahol beszélgettünk, volt a falon egy Lenin-portré. Az idő telt-múlt, és utána mondtam az elvtársaknak: még valami kell arra a falra: egy óra. Nálunk, a Központi Bizott­ságban Lenin arcképe és egy óra van a falon. Ez sok mindent kifejez. Ha ránézünk, Lenin és az óra együtt megmondják, hogy mit s mi­lyen irányban, milyen szellemben és mikor kell tenni. Az óra meg külön még azt is mondja: az idő halad, siessünk mi is, ameny- nyire tőlünk telik. Itt a kongresszuson öröm volt hallgatni, hogy a felszólaló elvtársak majdnem mind­egyike — és aki külön nem is fogalmazta meg, benne volt a felszólalása értelmében — hangoztatta, ők maguk és a kollektívájuk, amelyet képviseltek, készek a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért dolgozni. Munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiek- tőL a társadalom minden rétegétől naponta százával érkeztek a kongresszushoz üdvözlő táviratok, levelek. E levelekben teljesített munkafelajánlásokról értesítettek bennünket és ugyancsak majd mindegyikben szó volt arról, hogy készek a párt X. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításáért dolgozni. Ez is a bizalom megnyilvánulása és kifejezése a becsületes munkásmentalitásnak: nemcsak azt kell mondani, hogy igen, hanerp meg is kell csinálni azt, ami soron van és elvégzendő. Pártunknak van írott programnyilatkozata, amely még a két munkáspárt egyesülésékor született. E programban is — amelyből sok minden megvalósult már — benne volt, hogy pártunk célja a szocialista társadalom fel­építése. Van marxista—leninista irányvona­lunk, amelyet továbbra is alkalmaznunk kell. Van bevált szövetségi politikánk, amelyet to­vábbra is alkalmaznunk kell, hogy a kom­munisták és a pártonkívüliek még jobban tudjanak tömörülni. A párt a tömegekkel összeforrva dolgozik — még jobban össze kell forrni a jövőben. A néppel, a népért dolgo­zunk — így kell tennünk, amikor a X. kong­resszus határozatainak megvalósítása kerül sorra. Pártunk eddig is internacionalista egy­ségben harcolt a kommunista és munkáspár­tokkal együtt — a jövőben még összeforrot- tabban kell együtt dolgoznunk a szocializ­must építő testvéri népekkel. Elvtánsak! A kongresszus vitája igazolta, hogy azonos módon gondolkodunk az összes fő kérdésben, és ez a legfontosabb a további munkánkhoz. Kérem az elvtársakat, hogy fo­gadják el válaszomat és bízzák meg az újon­nan megválasztandó Központi Bizottságot, hogy hasznosítsa a felszólaló elvtársak taná­csait, azt az erőt, szemléleti egységet, azt a munka- és harckészséget, valódi marxista— leninista gondolkozást, kommunista öntuda­tot, internacionalizmust, amely pártunk X. kongresszusát jellemezte. Meg vagyok győ­ződve, hogy a Központi Bizottság mindezt hasznosítani is fogja közös ügyünk javára. Köszönöm figyelmüket. (A kongresszus részvevői felállnak; hosszan tartó, nagy taps.) Aczél György munkás, az MSZMP KB titkára; Ajtai Miklós dr. mérnök, a Minisztertanács elnökhelyettese; Apró Antal munkás, a Minisztertanács el­nökhelyettese ; Balogh Miliáiyné könyvelő, a Debreceni Ruhagyár PB titkára; Bálint József munkás, az MSZMP KB Gaz­daságpolitikai Osztályának vezetője; Benke Valéria tanítónő, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője; Benkei András munkás, belügyminiszter; Bíró József dr. munkás, külkereskedelmi miniszter; Biszku Béla munkás, az MSZMP KB titká­ra; Bodnár Ferenc dr. mezőgazdasági munkás, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára; Bognár Géza dr. gépészmérnök, a TÁKI tudományos igazgatója; Borbándi János munkás, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője; Borbély Sándor munkás, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára; Bugár Jánosné munkás, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárhelyettese; Burgert Róbert dr. agronómus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója; Czinege Lajos munkás, honvédelmi minisz­ter; Csáki István munkás, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára: Csergő János munkás, a Ganz-MÁVAG ve­zérigazgatója; Cservenka Ferencné munkás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára; Cseterki Lajos tanító, az Elnök' Tanács titkára; Csémi Károly riiunkás, a honvédelmi mi­niszter első helyettese; Dabrónaki Gyula dr. munkás, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke; Deák Lívia munkás, az MSZMP VII. kerü­leti Bizottságának első titkára; Dimény Imre dr. agronómus, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter; Egri Gyula munkás, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára; Erdei Lászlóné munkás, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke; Erdélyi Károly tanár, az MSZMP KB Kül­ügyi Osztályának vezetője; Fehér Lajos tanár, a Minisztertanács elnök- helyettese; Fock Jenő munkás, a Minisztertanács el­nöke; Fodor Gyula munkás, nyugdíjas; Friss István közgazdász, a Közgazdaságtu­dományi Intézet igazgatója'; Garai Gábor költő, az'Élet és Irodalom fő­szerkesztő-helyettese ; Gáspár Sándor munkás, a SZOT főtitkára; Gosztonyi János tanár, köztisztviselő; Győri Imre munkás, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára; 1 Hart Jánosné munkás, a Május 1. Ruhagyár Pártbizottságának titkára; ' Havasi Ferenc munkás, az MSZMP Komá­rom megyei Bizottságának első titkára; Háy László dr. közgazdász, nyugdíjas; Herczeg Károly munkás, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára; Horgos Gyula dr. mérnök, kohó- és gép­ipari miniszter; Horváth Ede munkás, a győri Magyar Va­gon- és Gépgyár vezérigazgatója; Horváth István dr. jogász, a KISZ KB első titkára; Huszár István közgazdász, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke; Ilku Pál tanító, művelődésügyi miniszter; Jakab Sándor dr. tisztviselő, az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője; Jánossy Lajos egyetemi tanár, fizikus; Jedlicska Gyula tanár, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára; Karakas László munkás, az MSZMP Hajdú megyei Bizottságának első titkára; Katona Imre munkás, az MSZMP Budapes­ti Bizottságának titkára; , Katona István újságíró, az MSZMP KB Ágit. Prop. Osztályának vezetője; Kádár János munkás, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Kállai Gyula újságíró, az Országgyűlés el­nöke; Keres Emil színművész, a Thália Színház igazgatója; Kiss Károly munkás, nyugdíjas; a SZOT alelnöke; Kisházi Üdön munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke; Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, az MSZMP KB titkára; Kónyi Gyula munkás, belügyminiszter­helyettes; Korom Mihály dr. mezőgazdasági munkás, igazságügyminiszter; Lázár György technikus, munkaügyi mi­niszter; N Losonczi Pál mezőgazdasági munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Márta Ferenc dr. vegyész, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora; Méhes Lajos munkás, a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára : Molnár Frigyes dr. tanító, a SZÖVOSZ el­nöke; Nemes Dezső történész, az MSZMP KB Po-; litikai Főiskolájának rektora; Nemeslaki Tivadar munkás, a SZOT tit­kára; Németh Ferenc mezőgazdasági munkás, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly munkás, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának első titkára; Nógrádi Sándor munkás, nyugdíjas; Nyers Rezső munkás, az MSZMP KB titká­ra; Oláh György mezőgazdasági munkás, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára; Orbán László dr. jogász, a művelődésügyi miniszter első helyettese; Óvári Miklós tanár, az MSZMP KB titkára; Papp Árpád munkás, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka; Pap János technikus, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára; Pataki József munkás, a Dunai Vasmű fő­olvas ztára; Pataki László munkás, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára; Párdi Imre munkás, az Országos Tervhiva­tal elnöke; Péter János köztisztviselő, külügyminisz­ter; Pothornyik József munkás, a Nógrádi Szén­bányák Vállalat igazgatója; Pullai Árpád munkás, az MSZMP KB tit­kára; Púja Frigyes munkás, a külügyminiszter első helyettese; Rapai Gyula mezőgazdasági munkás, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete; Rév Lajos kereskedősegéd, az OKISZ el­nöke; Révész Ferenc tisztviselő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Révész Géza mérnök, nyugdíjas; Réti Lajosné munkás, a Habselyem-Kötött­árugyár vezérigazgatója; Romány Pál dr. agrármérnök, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első tit­kára; Sarlós István tanár, a Népszabadság fő­szerkesztője; Sándor József munkás, az MSZMP KB iro­davezetője; Soltész István bányász, a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat frontbrigádvezetője; Soltész Istvánná tisztviselő, a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet elnöke; Somogyi Miklós munkás, nyugdíjas; Somoskői Gábor munkás, a SZOT titkáré: Szabó István mezőgazdasági munkás, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke; Szabó Zoltán dr. orvos, egészségügyi mi­niszter; Szalai László tanító, a szombathelyi Felső­fokú Tanítóképző Intézet igazgatója; Szekér Gyula dr. mérnök, a nehézipari mi­niszter első helyettese; Szénás! Géza dr. jogász, legfőbb ügyész; Szurdi István technikus, belkereskedelmi miniszter; Tapolczai Jenő dr. munkás, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke; Tímár Mátyás dr. munkás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese; Tömpe István munkás, a Magyar Rádió és Televízió elnöke; A X. kongresszus határozata (Folytatás a 3. oldalról.) szólva leszögezi a határozat: oktatási rendszerünk maga­sabb színvonalra emelése a tár­sadalom szocialista fejlődésé­nek egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szer­vei megvizsgálják az állami oktatás rendszerét, és gondos­kodjanak annak megfelelő irá­nyú továbbfejlesztéséről. Az oktatómunka stabilitását meg­erősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és mó­dosulása miatt szükségessé vált változtatásokról is. A pedagó­gusok anyagi és erkölcsi meg­becsülését minden területen jobban összhangba kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető fel­adat az is, hogy a fizikai dol­gozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támoga­tásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet eredményeit elemezve, a hatófbzat rámutat: az alapve- tőefs pozitív eredmények pár­tunk művelődéspolitikai irány­elveinek helyességét igazolják. Számos új, értékes alkotás szü­letett, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kulturá­lis életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a művészeti alkotómunkához szükséges megfelelő közszellemet, a szo­cialista fejlődést segítő alkotó törekvések szabad kibontakoz­tatását. Azonban következetesen kell visszautasítani minden olyan törekvést, amely — miközben gyakran a munkásállam támp- gatását igényli — kétségessé kívánja tenni a párt és a szo­cialista állam illetékességét a kulturális élet elvi és eszmei kérdéseiben. Az egyik legfon­tosabb feladat: a szocialista­realista szemléletű alkotások létrejöttének következetesebb támogatása. Ugyanakkor kö­vetkezetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális életben a marxista szemlélet hegemó­niájának biztosításáért. Egy­ben arra kell törekedni, hogy növekedjék a pártos, szocialis­ta közéletiség, a szocialista realizmus erőinek szerepe az irodalmi és a művészeti élet­ben is. A kulturális intézmé­nyeknek, valamint a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak határozottabban kell fellép­niük a burzsoá dekadencia, a kulturális selejt terjesztése el­len. Egész kulturális életünk­nek feladata, hogy méltó meg­becsülést biztosítson a kultúra művelésében és terjesztésében a kommunista eszmékért bát­ran kiállóknak. Fontos feladata a pártnak, hogy munkálkodjék forradal­mi elméletünk — a marxizmus —leninizmus — fejlesztésén, védelmezze alapelveit és egy­séges rendszerét. Ezután is vissza kell utasítani azt a fel­fogást — mutat rá a határo­zat —, amely a marxizmus úgynevezett pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségességét hir­deti. Egyidejűleg kell harcolni az elmélet dogmatikus felfo­gása és kezelése, a revizionis­ta torzítások minden kísérlete, a nacionalista maradványok és az újkeletű nacionalista je­lenségek minden formája el­len. VI. A párt működésével kapcso­latban a határozat leszögezi: a kommunista párt vezető szere­pe döntő feltétele annak, hogy érvényesüljön és erősödjék a munkásosztály társadalmi ve­zető szerepe, valóra váljanak forradalmi eszméi, felépüljön a szocialista, majd a kommunis­ta társadalom. A pártnak úgy kell dolgoznia, hogy a jövőben is rászolgáljon a nép bizalmá­ra. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson a lenini normák betartására, a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini el­veinek érvényesítésére és munkamódszereinek tökélete­sítésére. A kollektív vezetés általánosan érvényesülő gya­korlata jobbam párosuljon a vezető szervekben résztvevő és bármilyen más pártmegbiza- tást teljesítő kommunisták személyes felelősségével a fel­adatok végrehajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos követelménye, Hogy minden szinten javuljon a ha­tározatok végrehajtásának el­lenőrzése. Rendszeresebben kell erről beszámolniuk a ve­zetőségeknek a taggyűléseken és a végrehajtó bizottságoknak a pártbizottsági üléseken. A pártdemokrácia tovább­fejlesztésével összefüggésben a határozat felhívja a figyel­met: a pártot csak a határo­zott központi irányítás, szer­vezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő fölé- és alárendeltsége teszi képessé arra, hogy feladatai­nak megfeleljen, élcsapat jel­lege érvényesüljön. A párt szervezeti fejlődése az elmúlt években kielégítő volt. A továbbiakban megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjelle­gének erősítésére, az ipari munkások és más fizilkai dol­gozók legjobbjainak kommu­nistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemze­dék soraiban is a pártépítő munkát. Rámutat a határozat: a tagfelvétel alsó korhatárá­nak leszállítása nem a pártba való felvétel követelményei­nek csökkentését jelenti, ha­nem az ifjúság élenjáró kom­munista osztagának gyorsabb ütemű gyarapítását alkarja elősegíteni. Az állami szervek, a taná­csok, valamint a társadalmi szervezetek pártirányítása az elmúlt években tovább fej­lődött — állapítja meg a ha­tározat —, s fontos feladat­ként jelöli meg a szakszerve­zetek tevékenységének gaz­dagítását, a népfront-szervek" tevékenységének fejlesztését, a KISZ munkájának segítését. Erőteljesen javítaná kell a pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban — mutat rá a határozat. Tudatosítani kell mindenütt, hogy a vállalati önállóság növekedése a helyi párt- és társadalmi szerveze­tekre való fokozottabb támasz­kodást igényei. Hatékonyabb pártellenőrzés segítse a meg­növekedett vállalati önállóság olyan érvényesülését, amely megfelel az ország és a válla­lati dolgozók érdekeinek is. A párt nemzetközi tevékeny­ségét elemezve az okmány alá­húzza: az MSZMP nemzetközi munkájában magáénak vallja és követi az 1969. júniusi moszkvai értekezlet dokumen­tumainak közösen kialakított állásfoglalásait és irányelveit. Fellépett és ezután is fellép a marxizmus—leninizmustól el­térő jobb- és „baloldali” op­portunista nézetek, a testvér- pártok összefogását gyengítő törekvések ellen. Továbbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére minden kommunista és munkáspárt együttesen vívja harcát az im­perialisták agressziói, különö­sen pedig az amerikai impe­rializmus ellen, az indokínai népek szabadságharcának együttes segítéséért, úgyszin­tén más népek imperialista- ellenes harcának támoga­tásáért. Pártunk és kormá­nyunk következetesen küzd a szocialista országok összefogá­sának erősítéséért. Befejezésül a határozat le­szögezi: a lenini eszmék vezé­relték pártunkat és tették ké­pessé arra, hogy vezetésével a munkásosztály megszerezze a hatalmat és a nemzet a szo­cialista építés útjára lépjen. A lenini eszméket követve ha­ladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt po­litikai irányvonalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva népünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további fel­adatokat. (Folytatás az 5. oldalon) Munkában a kongresszusi sajtóközpont *

Next

/
Thumbnails
Contents