Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ARA 1 FORINT 1970. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Kádár vitazáró János beszéde Befejezte munkáját az MSZMP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! a kongresszus politikai előkészítése alaposabb és szervezettebb volt, mint korábbi kongresz- szusunké. Ezúttal még jobban kifejezésre ju­tott az, hogy bár a küldöttek saját felszóla­lásukat mondják el, mégsem kizárólag a saját álláspontjukat tolmácsolják. A kongresszus küldöttei tudják és érzik, hogy mindegyikük — még a statisztikai norma alapján is — ezer magyar kommunistát képvisel, azok ne­vében is szól. Az egyik szünetben alkalmam volt beszélni tudósaink, művészeink reprezentatív képvise­lőivel. Ketten közülük — az egyik párttag, a másik párton kívüli elvtársunk — szinte egy­más szavába vágva mondta, hogy szót akart kérni, de nem kért, mert amit el szeretett volna mondani, azt szinte szóról szóra ugyan­úgy már elmondották. Mindezt csak illusztrá- íció&ént említem, tanúságául annak, hogy a kongresszus általános vitája magas színvo­nalú volt és minden egyes felszólaló átérezte a felelősséget, felkészült és megfelelően szólt hozzá a napirenden levő kérdésekhez. A felszólalásokban kifejezésre jutott az a politikai fejlődés, amely a mindennapi mun­kánk eredményeként általában párttagsá­gunknak, pártunk aktivistáinak, a politikai­lag aktív dolgozóknak, sőt lehet mondani, egész népünknek egyik jellemzője. Kiszélese­dett az emberek látóköre, erősödött pártunk és közvéleményünk egyetértése és egysége. Egy-egy felszólalás kapcsán megjegyzéseket lehetett hallani, hogy a küldöttek jól tudnak beszélni. Én úgy gondolom, nemcsak beszél­ni tudnak jól, hanem — ha tetszik, ha nem — már közgazdaságtanra is megtanítanak minket. A felszólalók egyikét, másikát régebbről is­merem és tudom, hogy nemcsak beszélni ta­nultak meg, hanem számítani, számolni is a realitással, az élettel. A kongresszus vi­tájában ez is megfelelően tükröződött. A vitában szóba került a párt harcának; tevékenységének az elhangzott két beszámo­lónak minden fontos kérdése. Ezért azt gon­dolom, megértik az elvtársak, hogy nem le­hetséges a vita minden mozzanatára kitérni. Kérem, engedjék meg, hogy az egyes felszó­lalásokra külön-külön ne válaszoljak én ne ds utaljak, hiszen annyira egybehangzóan egy­értelműek voltak azok. A kongresszus visszhangja megítélésünk szerint jó, a valóságnak megfelelő. Olyan. a visszhangja, amilyen maga a kongresszus. Ez természetesen annak is tulajdonítható, hogy a sajtó, a rádió, a televízió, s az ott dolgozók segítségével a kongresszusi tárgyalóterem ki­bővült. Nagyon kevés idősltéréssel a kong­resszusi eszmecsere ezekben a napokban nemcsak itt. ebben a terémbén' folyt, hanem az egész országban. És amint az általunk is­mert visszhang mutatja, az egész országban ugyanazon kérdések körül, ugyanazon alap­állásban tanácskoztak, folytatták az eszme­cserét a széles tömegek, mint itt, a kong­resszuson jelenlevők. Ez rendkívül jó dolog. (Taps.) Tovább az eddigi úton A kongresszus végighallgatta, a testvérpár­tok felszólalásait is, amelyekből megismerte azt az internacionalista alapállást, ahogyan az egyes pártok a mi pártunkat értékelik. Kong­resszusunk széles visszhangot keltett a test­véri szocialista országokban és mindazokban az országokban, ahol testvérpártjaink publi­citást tudtak biztosítani kongresszusunknak. Politikai ellenfeleink, sőt ellenségeink is fi­gyelték a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát. Tanácskozásunk meglepte őket. Találgattak jobbra-balra. Végül majd­nem ugyanott kötöttek ki, mint ahol a mi egyetértő táborunk, saját párttagságunk, a mi népünk, testvérpártjaink, a szocializmust épí­tő testvéri népek. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusát ellenfeleink és ellenségeink is úgy értékelik, hogy a párt következetesen megy (Folytatás a 2. oldalon.) X. kongresszusa Tisztelt kongresszus! Németh Károly bejelentette, hogy a X. kongresszus a Köz­ponti Bizottságba 105 tagot vá­lasztott. Szombat reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában — a korábban jóváhagyott ügyrendnek meg­felelően — zárt ülésen folytat­ta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A küldöttek elő­ször meghallgatták a fellebb- viteli bizottság jelentését, amelyet Varga Gyula, a bizott­ság elnöke terjesztett elő. Ez­után a kongresszus újjáválasz­totta a párt vezető szerveit: a Központi Bizottságot és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságot. A zárt ülés után a kongresz- ezus ismét plenáris ülést tar­tott, s Kádár János elnökleté­vel folytatta munkáját. Kádár János bejelentette' hogy a zárt ülésen a fellebb- Viteli bizottság jelentésében foglalt kérdésekről határozato­kat hoztak. Megválasztották a párt két vezető testületét: a Központi Bizottságot és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságot. Ezt követően a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság is megtartotta első ülé­sét, ahol mindkét testület meg­választotta tisztségviselőit. A Központi Bizottság megválasz­totta a Politikai Bizottságot, a Titkárságot, munkabizottsá­gait és az ügyvezető tisztségek Viselőit. Ezután Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára ismertette a kongresz- Bzus zárt ülésének, illetve a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság ülé­sének határozatait. A küldöt­tek helyükről felállva, hosszan tartó, nagy tapssal fogadták, amikor az elnöklő Németh Ká­roly bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak, a párttagság, a munkás­osztály, a nép akaratával egyetértőén, ismét Kádár Já­nost választottál:. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa mun­kájának végéhez értünk. A pártkongresszus betöltötte hi­vatását. A végzett munkáért köszönetét mondok a kong­resszus küldötteinek, a tanács­kozási joggal meghívott elv­társaknak, a szervezőknek és közreműködőknek. Köszöne­tét mondok párttagságunknak, munkásosztályunknak és né­pünknek, mert támogatásukat a kongresszus egész munkája alatt is éreztük. Külön hálás és őszinte köszönetét mondok testvérpártjainknak, amelyek küldöttséggel képviseltették magukat kongresszusunkon, a küldöttségek vezetőinek és tag­jainak, köszönjük internacio­nalista szolidaritásukat. (Nagy taps.) Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Most a párt X. kongresszu­sának befejezésekor teljes jog­gal mondhatjuk: a pártnak világos politikája, meghatáro­zott, világos célja van. Ezután a munka következik, hogy a kongresszus elgondolásaiból valóság legyen. A párt teljes és egységes erejével, össze­forrva a tömegekkel, munkás- osztályunkkal, népünkkel, a testvéri kommunista és mun­káspártokkal, a kommuniz­must építő szovjet néppel, a | szocializmust építő valameny- nyi testvéri néppel, a világ összes haladó erejével együtt dolgozzunk nagy céljainkért, a szocializmusért, a nemzetek függetlenségéért és szabad fej­lődéséért, a békéért. (Nagy taps.) Bízunk erőinkben, bizalom­mal nézünk a jövőbe. Előre elv társak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sáért. (Nagy taps.) Tovább előre a lenini úton a szocialista Magyarországért. (Nagy taps.) Éljen pártunk, munkásosz­tályunk, népünk, virágozzék drága hazánk, a Magyar Nép- köztársaság. (Nagy taps.) Éljen a proletár internacio­nalizmus, a szocializmus, a kommunizmus, a béke! (Nagy taps.) Ezután a kongresszus részt­vevői elénekelték az Interna- cionálét, majd Kádár János a jelenlevőknek jó egészséget, sok sikert kívánt, s a kong­resszust berekesztette. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a X. pártkongresszus befejezé­se alkalmából a kongresszu­son részt vett külföldi párt- küldöttségeik tiszteletére szom­baton délután fogadást adott a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjának nyári helyi­ségében. A fogadáson részt vettek az MSZMP újonnan megválasz­tott Központi Bizottságának tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Ott voltak a kommunista és munkáspártok hazánkban tartózkodó küldött­ségei. A meleg, baráti hangulatú fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára pohárkö­szöntőt mondott. Kedves elvtársnők, elvtársak! A négynapos vita és az annak során el­hangzott 56 felszólalás a legfontosabb kérdé­sekben teljesen egységes volt. Egyetlen olyan felszólalás sem hangzott el, amely valamely lényeges kérdésben eltért volna a párt poli­tikájától. Ezért első szavam a felszólaló elv- társakhoz, a kongresszus küldötteihez az, hogy a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság nevében megköszönöm ezt a teljesen egységes támogatást. (Nagy taps.) Pártunk X. kongresszusának küldöttein kívül felszólalt a kongresszusra érkezett testvérpártjaink minden küldöttsége. Hálá­sak vagyunk, hogy meghívásunkat elfogad­ták és képviseltették magukat, s azért, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja s általában a kongresszusunkon részt vett testvérpártok, küldöttségük összetételével és felszólalásaik­kal — talán érdemén felül is — megtisz­telték pártunkat. (Nagy taps.) A testvérpártok küldöttségeinek felszólalá­sára külön-külön nem tudok kitérni. Központi Bizottságunk nevében őszinte köszönetét mondok azért, hogy pártunk X. kongresszu­sának általános értelemben és nemzetközileg is rendkívül nagy súlyt adtak. Testvérpárt­jainknak pártunk törekvéseivel kapcsolatos internacionalista állásfoglalása semmiképpen sem nélkülözhető, életbevágó fontosságú tá­mogatást jelent harcunkhoz. A kongresszus küldötteinek felszólalása, a vita, magas színvonalú és méltó volt a kong­resszus rendeltetéséhez. A vita egyik részve­vője mondta felszólalása után, hogy nehezen tudta azt elkezdeni, mert először állt ilyen fórum előtt. Mondtam neki. ha másodszor lesz itt, az sem segít. (Derültség.) Mert aki a szó jó értelmében értékeli és tudja, hogy milyen fórumhoz szól, aki tudja, hogy itt miden elhangzott szónak súlya van, az érzi a felelősséget. Magas színvonalú vita Úgy vélem, annak a ténynek, hogy az elv­társak általában leírták felszólalásaikat, dön­tően ez a felelősségérzet az oka, s ezt csak üdvözölni lehet. De szerepet játszott ebben egy másik körülmény is. Megítélésünk szerint A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság *— megválasztását követően ■— megtartotta első ülését. A Köz­ponti Bizottság ülésén megvá­lasztották a Politikai Bizottság tagjait, valamint a Központi Bizottság titkárait. A Központi Bizottság megválasztotta ezen­kívül a KB mellett működő bi­zottságokat és munkaközössé­geket, kinevezte a párt köz­ponti lapjainak főszerkesztőjét, illetve a szerkesztő bizottságok vezetőit, megerősítette, illetve kinevezte a Központi Bizottság apparátusának osztályvezetőit. A Központi Ellenőrző Bizott­ság ülésén megválasztották a bizottság elnökét és titkárát. A Központi Bizottság veze­tő szerveinek megválasztásá­ra és az apparátus vezetőinek megerősítésére, illetve kineve­zésére vonatkozó döntések is­mertetése után Kádár János mondott zárszót. Kedves elvtársak, kedves telvtársnők! Szavaznak a küldöttek

Next

/
Thumbnails
Contents