Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

1970. NOVEMBER -28., SZOMBAT Vitazárás a kongresszuson Figyel a kongresszus. Losoncai Pál küldöttek között. (Folytatás a 2. oldalról) gától értetődőek, gyakran csak vitában érthetjük meg őket. — Politikánkhoz, annak minden lépéséhez felelős ada­lékokat kell szolgáltatnak a társadalomtudományoknak, mégpedig úgy, hogy se a ku­tatók ne váljanak megtévesz­tés áldozatává, se ők ne ve­zessenek félre senkit. Éppen ezért maximális önfegyelem­mel és igazságkereső szigor­ral, a szaktudományok mód­szertani fegyelmével és a tör­téneti valóság megismerésé­nek szenvedélyével kell dol­goznunk. Posch Gyula, a Magyar Op­tikai Művek vezérigazgatója, budapesti küldött és Yakub Demir, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szólalt fel ezután, majd az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy 124 küldött Pénteken a X. pártkongresz- szuson résztvevő vietnami pártküldöttség Hoang Van Ho- annak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a szé­kesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárba látoga­tott. Elkísérte a delegációt Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyette­se és Jakus Jenő, hazánk hanoi nagykövete. A gyár dolgozói szolidaritá­si gyűlésen találkoztak a viet­nami nép képviselőivel. Kállai Gyula beszédének be­vezetőjében utalt arra, hogy a párt X. kongresszusának mun­káját barát és ellenség egy­aránt figyelemmel kíséri. Ba­rátaink őszinte örömmel üd- vöziik sikereinket, ellensége­ink pedig keserű szájízzel kénytelenek tudomásul ven­ni, hogy Magyarországon nem az ő vágyálmaik szerint ala­kulnak a dolgok, ellenkezőleg, lendületesen haladunk előre a szocializmus útján. A kongresszus — hangoztat­ta a továbbiakban — a pórt internacionalista politikáját, s a népünk szívében élő testvé­ri szolidaritás érzését fejezte ki, amikor őszinte szívvel s nagy lelkesedéssel üdvözölte az imperializmus elleni harc frontvonalában küzdő hős vi­etnami nép képviselőit. Né­pünk mindvégig szolidáris a vietnami nép harcával. — Szolidárisak voltunk, va­gyunk és ' leszünk vietnami testvéreink küzdelmével, s erőnkhöz mérten továbbra is minden segítséget megadunk a végső győzelem kivívásához. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Hoang Van Hoan szólalt fel. A vietnami nép — hangsú­lyozta bevezetőben — őszin­tén örül a testvéri magyar nép sikereinek, majd rámuta­tott: a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság bátran szem­beszáll az amerikai agresszo- rokkal és biztosan halad a végső győzelem felé. Eredmé­nyesen építi a szocializmust, fokozza katonai és gazdasági erejét. Az amerikai imperialisták minden erejükkel a háború további folytatásán, „vietna- mizálásán” fáradoznak. Be­avatkoznak Kambodzsában és kiterjesztik a háborút egész Indokínára. Az agresszorok szándékait ismét leleplezték a november 21-i lakott területe­ket érintő gyilkos bombázá­sok. Ez újabb agresszió, amely a világ békeszerető népeinek nagy felháborodását váltotta ki, nemcsak az imperialisták militarista arculatát, hanem Nixcm amerikai elnök július 7-i ötpontos békekezdeménye­zésének demagóg jellegét is leleplezte. Vietnam hős né­pe azonban bátran szembe­száll támadóival, Ho Si Minh elnök végrendeletét követve fokozza harcát a végső győ­zelemig. Hoang Van Hoan ezután á szocialista tábor és ezen belül a magyar nép szolidaritásáról beszélt. Nagy tapssal fogadott be-: szádét a magyar és vietnami nép megbonthatatlan barát­ságának éltetésével fejezte be. jelentkezett hozzászólásra. Ed­dig 54-en kaptak szót, s az el­nökség javasolja, hogy az idő rövidsége miatt a kongresszus már csupán két felszólalót hallgasson meg, majd zárják le a vitát Az indítványt a kongresszus egyhangúlag el­fogadta. Ezután dr. V. Nagy Lukács, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári kara párt-csúcsszervezetének titkára szólalt fel. A Központi Bizottság beszá­molója feletti vita utolsó fel­szólalója Moravecz Ferenc, az Egyesült Villamosgépgyár munkása, budapesti küldött volt. Ezután Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kongresszus szer­kesztő bizottságának elnöke tett jelentést. Nemes Dezső jelentése Beszélgetés nőküldöttekkel Pest megye nőküldöttei- vel ülünk a Szabadság Szállo­da halijában. A kongresszus el­múlt négy napjáról beszélge­tünk. Az asztal körül foglal helyet Magyar Mihályné Tá- piószentmártonból, Szűcs Kál­mánná Vácról, Tóth Róza, a kocséri tsz elnöke, dr. Vámosi Erzsébet a nagykátai járásból — aki már a kongresszus nyil­vánossága előtt is hallatta vé­leményét —, Major Dénesné a budakalászi textilgyárból, Nagy Gyuláné Maglódról, Ha­ssá Pálné a Kistarcsai Fésűs­fonóból. Nem kell sok biztatás — vé­lemény, észrevétel van bőven, és hamarosan az is kiderül, hogy a kongresszus munkáját hasonlóan értékelik. Vala­mennyien először küldöttek, először képviselik közvetlen környezetüket a legmagasabb pártfórumon. Mozgásukon, vé­leménynyilvánításukon nem érződik elfogódottság. Figyel­nek, jegyeznek, bírálnak. Sza­vukból érződik a felelősségtu­dat, hiszen most egy ország kommunistáinak további mun­kájáról, hosszú távú feladatai­ról döntenek. Jegyezgetés köz­ben készülnek az otthoni be­számolókra is, mert valameny- nyi élményről, benyomásról sem a sajtó, sem a televízió, rádió nem tudja tájékoztatni az otthoniakat. A korreferátumokat dicsé­rik, leginkább Pullai Árpád és Aczél György elvtársak beszá­molójával foglalkoznak. Kádár János elvtárs beszámolójával teljesen egyetértettek, örültek, hogy az üzemek törzsgárdatag- jairól olyan tisztelettel beszélt a kongresszus, és nagyobb megbecsülésüket igényelte. A munkaerő-vándorlásról — ha felszólaltak volna — ők is be­széltek volna. Magyar Mihályné és a töb­biek azonban bírálnak is. Sze­rették volna, ha a termelőszö­vetkezetek öregjeiről többet beszélnek, valamint arról, ho­gyan változik a következő években nyugdíj- és táppénz- ellátásuk. Tóth Róza a gyenge termelőszövetkezetek megsegí­téséről szeretett volna konkré­tabb, határozottabb vélemé­nyeket hallani. Ezen a kongresszuson ^3. gyón sok asszony szólalt fel, és elemezték a dolgozó nők hely­zetét. Most, a szálló halijában Pest megye asszonyküldöttei különösen a textiliparban dol­gozókról beszélnek legtöbbet. Arról, hogy nehéz a három műszakban dolgozó anyák sor­sa, és az az igazság: másutt több bérért könnyebb körül­mények között dolgozhatnak. Arra is fel kell 'figyelni — mondották —, hogy a textil­szakmában 25 éve dolgozó asz- szonyok kérhetik a gép mellő- li áthelyezésüket, és meg is kapják. Gond azonban, hogy amikor elkerülnek a gépek mellől, kevesebbet keresnek, és hiába dolgoztak huszonöt évig — nyugdíjukba a csökkentett keresetet számítják. A vidéki asszonyok is úgy tartják: egyenjogúak már a a munkában, ha tanulni akar­nak, tanulhatnak is. Az egyen­jogúság azonban hosszú ideig nem lehet teljes. Különösen vidéken gyenge a szolgáltatás, drágák a vendéglők — otthon kell főzni a nagy családnak, s amíg a háztartás teendői az asszonyokra hárulnak, amíg kevés a bölcsőde és az óvoda, alapvetően nem változhat a nők helyzete. A/ asszonyküldöttek a nők sorsán túl ezen a l;ora reg­geli beszélgetésen még a fe­gyelem megszilárdításáról is szólották. . Valamennyien egyetértettek abban, hogy éle­sen, határozottan kell elítélni a kispolgári magatartást, t a spekulációt, a harácsolást. Szi­gorú intézkedésekkel kell gá­tat vetni annak, hogy bárki is munka nélkül, mások kárára élhessen, gyarapodhasson. El­sősorban a kommunisták lép­jenek fel a társadalmi érdekek semmibevevőivei szemben — és hálásak azoknak a felszóla­lóknak, akik finom csomago­lás, kendőzés nélkül mondják el véleményüket a kongresszu­son. A beszélgetésnek az idő mú­lása vet véget. Időben kell ér­kezni: a kongresszus ötödik munkanapja megkezdődött. Kádár János elvtárs nejn ült közöttünk reggeli be­szélgetésünknél. A nap azon­ban el sem telt, valamennyi kérdésünkre, vitánkra okos, nagyszerű választ adott kong­resszusi zárszavában. Válaszolt Tóth Rózának: nem hagyják magukra a gyen­ge termelőszövetkezeteket. Vá­laszolt azoknak, akik a nők helyzetével foglalkoznak. Tisz­telettel, szeretettel — sok taps­tól kísérve — beszélt a dolgo­zó nőkről. Arról, hogyan tö­rődjenek a dolgozó anyákkal, a dolgozó asszonyokkal a vál­lalatok vezetői: Beszélt a textilipari és más munkások helyzetéről. Mon­dotta: a kongresszusnak nem feladata fizetésemelési, anyagi kérdésekkel foglalkozni. Ez az illetékes szervek kötelessége, feladata. Este újra összeültünk, be­szélgettünk az asszonyokkal. Lelkes, jó hangulat uralkodott. És a küldöttek sajnálták, hogy végéhez közelít a kongresszus. Sági Ágnes A szerkesztő bizottság elnö- i ke bejelentette, hogy a kong- I resszus határozattervezetéhez csaknem másfél száz észrevé­tel, javaslat érkezett — a stilá- ris jellegű észrevételeken kí­vül. Ezek között egy sincs, amely ne egyezne a Központi Bizottság beszámolójával,, a párt általános irányvonalával. — Ez a tény — mondotta — önmagáért beszél, azt tanúsít­ja, ami megnyilvánult kong­resszusunk egész tanácskozása folyamán, hogy elvi; politikai egység uralkodik közöttünk. A kongresszus a szerkesztő bizottság jelentését tudomásul vette. Az elnöklő Biszku Béla ez­zel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vitát lezár­ta, kérte, hogy akik nem kap­tak szót a vitában, hozzászólá­sukat juttassák el a kongresz- szus titkárságához, amely ter­mészetesen továbbít minden észrevételt a Központi Bizott­sághoz. Bejelentette továbbá, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a második napirendi pont elő­adója, a zárszótól elállt. Ezután szünet következett Szünet után nagy taps köz* ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel* vényre, hogy megtartsa vita­záró beszédét. A vitazáró beszédet vasár* napi számunkban közöljük. Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott vitazá­rója után az elnöklő Biszkft Béla bejelentette, hogy a ha? tározathozatal következik. Elől szőr a Központi Bizottság be* számolója felett szavazott a kongresszus. Az elnök meg­állapította, hogy pártunk X. kongresszusa egyhangúlag el­fogadta a Központi Bizottság beszámolóját. Ezután a határozati javas­latról szavazott a kongresz- szus. Az elnöklő Biszku Béla kérte a küldötteket, hogy a be­terjesztett határozati javaslat­ról a szerkesztő bizottság el­nöke által előterjesztett mó­dosításokkal együtt szavazza­nak. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta az MSZMP X. kongresszusának határozatát. Ezt követően a szervezeti szabályzatot módosító javas­latról szavaztak a küldöttek: a kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti sza­bályzatának módosítását, A Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag elfogadta. A kongresszus pénteki ülé­sét ezzel befejezte. Szombaton reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját. Kongresszusi verseny a szebb környezetért A népfront megyei bizottságának jelentése A Hazafias Népfront Pest melyei Bizottsága összesítő je­lentést készített a kongresszusi verseny január elseje és októ­ber 15-e között elért eredmé­nyeiről. A mozgalomban a megye la­kossága, valamint a vállalatok, intézmények, termelőszövetke­zetek egyaránt részt vettek, hi­szen a verseny célkitűzése — fejleszteni, szépíteni a lakóhe­lyet — npndenkinek egyéni ér­deke is. Talán áz érdekazonos­ság, talán a népfrontaktivistúk hatásos propagandája miatt is számottevő eredmények szü­lettek eddig a versenyben. A fejlesztési gondok megol­dásához a közületek ötmillió 20 ezer forinttal, a lakosság pe­dig három és fél '11111110 forint­tal járult hozzá. A kommuná­lis jellegű társulások fejleszté­sének támogatását négymillió­hatszázezer forinttal és 524 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették elő. Az összesítő jelentésből ki­tűnik, hogy a járásokban és a városokban október 15-ig az elvégzett társadalmi munka összes értéke több mint 58 millió forint, Öe kitűnik az is, hogy az eddigi eredmények már most túllépték a tavalyi szintet. A versenyben a nagykátai, a dabasi, a ceglédi, valamint a monori járások nyújtottak ed­dig kimagasló eredményeket. VIETNAMI SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS SZÉKESFEHÉRVÁROTT

Next

/
Thumbnails
Contents