Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

1 4 rlíiP 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT NACYKÁTA ÚJ ARCA \ Átgondolt településfejlesztés Az elmúlt években talán egyetlen járási székhelyünk főútja, főtere sem ment át oly nagy változáson, mint a nagykátaié. A század eleji földszintes házak, a temető­kert, a főtéri üzletsor, az öreg templom elvesztette meghatározó jellegiét, helyet­tük, ha a vasútállomás felől indulunk, először is egy új gabonatároló betonkolosszus, azután a járási rendelőinté­zet, majd egy épülő (KISZ) lakótelep, s a modem gimná­zium tűnik szembe., A főté­ren érdekes tetőmegoldással egy, közeljövőben befejezen­dő szövetkezeti áruházat ta­lálunk, ugyanitt már épül a mezőgazdasági kisá ruház és a szolgáltatók .székháza, hogy szemközt ismét új, emeletes lakóépületeket fedezzünk fel... AZ ELMÚLT EVEKBEN Oégy építőipari céggel létesí­tett állandó kapcsolatot a nagyközség: a ceglédi (taná­csi) építőipari vállalattal, a Szolnok megyeivel, a helyi építőipari kltsz-szel, s végül a járási termelőszövetkezeti építőipari vállalattal. Egy hely, ahol nem hallani pa­naszt a kivitelezőkre: a ha­táridőket betartják, a munka minősége megfelelő. A temetőkert, a kopott öreg üzletsor, s a többi las­san háttérbe szorul. Közben tömeges kisajátítás folyik a belterületen, ahol sor kerül rá, ott a kertek általában százkilencven négyszögölre Zsugorodnak. Az utak közepén hatalmas árkok, ez az az idegesítő Időszak egy település életé­ben, amikor mindent meg­forgatnak, átrendeznek, amíg , s ez nem következik be sem holnap, sem jövőre — kialakul egy állandóbb kép. Bennünket most az úgyne­vezett járulékos beruházások, Az útépítés, villamosítás, víz- elvezetés, csatornázások ér­dekelnek. A nagyközség közművesíté- Si gondjait, az eredmények mellett, jól szemlélteti az út­építés példája. lenleg épp annyi, harminckét kilométer a burkolatlan út, mint a harmadik ötéves terv elején volt'... Kapacitás len­ne, az útépítés a járási szék­hely számára: pénzkérdés. A negyedik ötéves terv folya­mán tizenötmillió forintot költenek rá, s ennek fejében tíz százalékkal növekszik a burkolt utak hossza. Nézzük tovább. Néhány éve még kö­vezett járda nemigen akadt Nagykátán, de járdaépítésre várt nyolcvankét kilométer­nyi út, amelyből időközben elvégezitek tizennégy kilomé­tert. Pillanatnyilag a legna­gyobb akadály a minőségileg megfelelő, s elég olcsó tech­nológia hiánya. Eddig hideg aszfalttal burkoltak, de erről a rossz minőség miatt áttér­tek a járdalapokra, ez azon­ban rendkívül költséges. (Ér­deklődnének egy, már több­ször nyilvánosan szereplő, sajtóiban nyilatkozó ceglédi feltaláló eddig igényibe nem vett homokaszfalt-technoló­giája iránt, de nem tudják az illető nevét, címét; ha ő felkeresné a községi taná­csot, rendelkezésére bocsá- tanának egy kísérleti sza­kaszt. ..) Nagykátán külön­ben évi százezer forintot tud­nak járdaépítésre fordítani: ebből csak egy kilométernyi szakaszt burkolhatnának be, de a lakosság társadalmi’ hoz­zájárulása lehetővé tesz még vagy két kilométernyi járda­építést évente. v, A KÖZSÉG LEGKÜLSŐBB TANYAVILÁGA: ErdőszőMő, ahol mintegy öt­ven család él. Tavaly oda is kijutott a villany, — a ta­nyasiak hozzájárulása vagy kétszázezer forint volt. Je­lenleg a községi villanyháló­zat rekonstrukciója, transz­formátorok felállítása fo­lyik, • tizenötmilliós költség­gel — ez a szaporodó ház­tartási gépek, új üzemek miatt vált szükségessé. A re­konstrukció során az utolsó, elmaradt négy-öt házba is bevezetik a villanyt, ezzel a község villamosítása mara­déktalanul befejeződik. Tel­ket pedig úgy él nem adnak, hogy ott villany ne legyen... A felszabadulás előtt Nagy­kátán mindössze három jó közkút találtatott, azokból is az ötvenes évekre elromlott kettő. A vízmű építéséhez 19S4-ben fogtak hozzá. Eddig 27 kilométer vezetéket fektet­tek le, s hatvan közkutat ál­lítottak fel. A cél, hogy jövő nyárig százötven méternyi távolságból mindenhonnan vízhez lehessen jutni... A helyi tanács különben négy és fél millió forintot áldozott a célra, a víztársuliás tagjai pedig családonként háromez­ret — utóbbi összesen hat és fél millió forintot tett ki. Az állami támogatással együtt harmincmilliós beruházás azonban lassan halad a befe­jezés felé. A kivitelező Pest megyei Vízmű és Csatorna- építő Vállalat jelenleg a ge­rinccsatornán dolgozik. P. A. GYOMA Fácánkarantén Megkezdődött az élőfácán befogása az apróvadban gaz­dag Körös vidéki rezervátum­ban. A vadásztársaságok tíz óriás hálót feszítettek ki. Ezekkel röptűkben fogják be az Alföld díszes szárnyasvad­jait. Első alkalommal ezer élő fácán került hálóba. Vala­mennyit Gyomára szállították. A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat telepén három hétig egészségügyi megfigyelés alatt tartják őket, aztán Olaszországba és Fran­ciaországba exportálják. Gyepperzselés - szántás helyett 3 MÁZSA KENYÉR Kifli nélkül — félpék ÉBRESZTŐ: HAJNALI EGYKOR — Kell élesztő, liszt és víz. Ez a kovász. Ezt állni hagyom télen nyolc, nyáron hat óráig, majd ezután következik — kétszer is — a „stészolás”, azaz a dagasztás. Ha kész a tészta, akkor kiszabom (egy kétkilós kenyérre 25 dekát kell ráhagyni), majd „ve­tem”, illetve beteszem a ke­mencébe, ahol megsül. Nagy Imre meséli el dió­héjban, hogyan kell kenyeret sütni. A 64 éves aszódi mes­ter 18 éves korában lett se­géd és 38 éve önálló pék. Most csak a feleségével dolgozik, inasa nincsen, csak régen volt. — Miért? — Most csak „félpék” va­gyok...., ha lenne is tanítvá­nyom, nem tanulhatná meg az egész mesterséget, mert csak kenyeret sütök, kiflire, zsemlére nirics engedélyem. — Nehéz ez a munka? — Melyik munka nem az? Be szívesen csinálom. -Ha ma kellene újból szakmát vá­lasztanom, akkor sem válasz­tanék mást. Régen a dagasz­tás volt a legnehezebb mű­velet, azt kézzel kellett csi­nálni, most segít a gép. — Mitől függ, hogy jó lesz-e a kenyér vagy sem? — Én mindig ugyanazzal a módszerrel dolgozom, mégis előfordul, hogy elég silány ke­nyeret sütök. Ezt látom én is, de nem tehetek róla, ugyanis az okot nem az én munkám­ban, hanem a liszt minőségé­ben kell keresni. — Hánykor kel? — Hajnali egy órakor kez­dek. Öt órára készül el az el­ső kenyér. Vevőim általában törzsvevők: hálám előre kell megrendelni a kenyeret. — Naponta három mázsa kenyeret süt. Mi kell ehhez? — 225 kiló liszt és majd­nem egy kiló élesztő. A tüze­léshez 550 kiló fát használok. Néha házi dagasztású tésztát is sütök, de ez igen ritka, ma már kevesen veszik a fáradt­ságot, hogy otthon dagasszák a tésztát. M. S. GANNA Táncsics-portré Ganna községben kegyelettel ápolják Ganna egykori segéd­tanítója, Táncsics Mihály em­lékét. Az Idegenforgalmi Hi­vatal kérésére a Művészeti Alap Gábor Móricz festőmű­vésszel elkészíttette Táncsics Mihály portréját. A községben felkutatják a korabeli feljegy­zéseket, és a Táncsics Mihály- ra vonatkozó dokumentumok­ból emlékszobát rendeznek be. „SZIVÁRVÁNY“ SZOLNOK MEGYÉBEN „Szivárvány” címmel művé­szeti bemutató sorozatot szer­veznek Szolnok megyében. Az egész megyére kiterjedő 'be­mutató sorozaton kizárólag műkedvelő művészeti csopor­tok, szólisták szerepelnek. A legszínvonalasabb produkciót nyújtó csoportokat és szólis­tákat a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya nívódíj­jal jutalmazza. A „Szivár­vány” sorozatot január és i áp­rilis között bonyolítják le. A HARMADIK ÖTÉVES TERV FOLYAMÁN ÍTagytoáitám összesen 5170 fo­lyóméter kövesutat épített a megyei útépítő vállalat, vala­mint a KPM, a településen ezzel tizenhárom és fél kilo­méterre nőtt a burkolt utak hossza. Ugyanakkor maga a község is megnövekedett, amelynek következtében je­Hazánk is bekapcsolódott a szántás nélküli vetés techno­lógiájának nemzetközi kidol­gozásába. A mezőgazdaságban forradalmi változást előidéző programban kifejlesztik a szükséges géptípusokat, és ki­alakítják a nagyüzemi techno­lógiákat. A szántóföldi nö­vénytermesztéshez és a gyep­területek felújításához Nyír­egyházán homoki, a Vas me­gyei Tanakajdon kötött talaj­viszonyok között folytatnak kí­sérleteket. A tanakajdi növényvédő ál­lomás szakembereinek a gyep­területek szántás nélkül fel­újításához kidolgozott módsze­rét elfogadta az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, és hazánkban bevezetésre aján­lotta. Eszerint a zöld gyepet szántás helyett Gromoxone nö­vényvédő szerrel leperzselik, majd úgynevezett direkt vető­géppel — amely a mag talajba juttatása előtt vályatot képez a földben — elvetik a magot, öntözés, majd műtrágyázás következik ezután. Az így fel­újított gyepterületen a hol­danként 11 mázsás szénaérték 36—40 mázsára nőtt. Zöldtö­megben 380—400 mázsás ter­mésátlagot értek el. Az állomás megbízást ka­pott a KGST-országok közös, úgynevezett szermaradvány- vizsgálataira is. A személygépkocsi-jótállásról A Merkur Vállalat gépko­csikhoz adott garancialevél szerint a szállító jótállási kö­telezettsége megszűnik, ha a vásárló a gépkocsit eladja. A tartós fogyasztási cikkek jót­állásának legkisebb mértéké­ről szóló rendelet értelmében viszont semmis ez a megálla­podás, amely a jogszabályban foglalt rendelkezésektől a vá­sárlók hátrányára eltér. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium állásfoglalása figyelmeztet a jótállással kapcsolatos rendelkezésre. A garancia jegyen a termék adatait, a jótállás időtartamát, s a javító szolgálatra vonatko­zó adatokat kell feltüntetni, s Balatoni körsétány Az utóbbi idők legnagyobb arányú partszabályozási mun­kálatait kezdték meg az idén a magyar tenger Balatonvilá- gos és Siófok közötti szaka­szán. Ezen a nyolc kilométer hosszúságú somogyi szakaszon 150 méteurel északabbra, a tó jelenleg vízzel borított vona­lában alakítják ki a partsze­gélyt. Ezzel visszahódítják a víztől a száz év alatt elfoglalt területeket. A négy évre ütemezett prog­ram, amelynek kivitelezése 140 millió forintba kerül, első szakasza annak a tervnek, amellyel véglegesen rendezni kívánják a déli partot. Ez a szabályozás már igazodik ah­hoz a később végrehajtandó tervhez, amely szerint a védő­művek végleges rendezésével kialakítják a mintegy 190 ki­lométeres Balaton-parti körsé­tányt. A Balatonvilágos—Siófok partvonal kiképzésével és a partfallal levágott vízsáv fel­töltésével csaknem 150 hektár hasznosítható szárazföldi terü­lethez jutnak. A szabályozással javítják a fürdési lehetősége­ket is, mert a strandolóknak kisebb utat kell megtenniük ahhoz, hogy úszásra alkalmas, mélyebb vizet találjanak. Az új partszakaszt a tengerparti lidókhoz hasonlóan képezik ki. A 30 méteres vízparti sá­vot meghagyják közterületnek, ezen a területen sétányt hoz­nak létre díszcserjékkel, fák­kal, padokkal. Ezzel létrehoz­zák a, „mindenki partját" és tágabb mozgási körzetet te­remtenek annak a sok tízezer kirándulónak, akiknek gyak­ran tízkilométereket kell utaz­niuk ahhoz, hogy beépítetlen helyre, 'a tó partjára jussa­nak. nem a vásárló nevét. így a jótállási igényt az érvényesít­heti, aki — természetesen a jótállási időn belül — a ga­rancialevél birtokában van. Az eladó nem személy szerint a vásárlónak, hanem a termék garancialevél tulajdonosának tartozik jótállási kötelezett­séggel. Ez a rendelkezés az egyéb • tartós fogyasztási cikke­ken kívül a személygép­kocsira is irányadó. A Merkur garancialevélben rögzített feltétel tehát az ér­vényes jogszabály rendelkezé­seitől a vásárló hátrányára el­tér, ezért abban az esetben is érvénytelen, ha a jótállási je­gyen a vevő aláírásával ma­gára nézve kötelezőnek elis­merte. A minisztérium állásfoglalá­sa szerint tehát a gépkocsik­kal kapcsolatos jótállási igényre az is jogosult, aki a Merkur Vállalat vásárlójától vette meg az autót. Basudin—Sofril—Satox A MÉM Növényvédelmi Fő­osztálya új növényvédő szerek forgalombahozatalát engedé­lyezte. Az egyik ilyen készít­mény a Basudin rovarölő szer, amely a nagyüzemekben, illet­ve házi kertekben a kukorica, a burgonya és a zöldségfélék növényvédelménél használható fel. A francia Pechiney Progil cég gyártmányát, a Sofril-t, jövőre a. szőlő-lisztharmat el­len „vethetik” be. Az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben állítják elő a Satox elne­vezésű rovarölő készítményt. 37-féle A hazai kereslet 63 százalé­kát kielégítő Lakástextil Vál­lalat hat gyárának 6000 dolgo­zója a pártkongresszus tiszte­letére a tervezetthez képest 9 százalékkal növelte az egy fő­re jutó időarányos termelési értékét. Már eddig is gazdag áruválasztékukat tovább bőví­tették: 37’féle új cikkel, köz­tük négyféle új takarót, tíz­fajta új műszőrmét, kilenc- fajta bútorszövetet és 14 féle szőnyeget adtak piacra. A pénzbevonásról A Magyar Nemzeti Bank 1967-től új egyforintos, vala­mint 10, 20 és 50 filléres, leg­utóbb 2 forintos pénzérmét hozott forgalomba A koráb­ban kibocsátott azonos cím­letű érmék természetesen to­vábbra is érvényesek, törvé­nyes fizetési eszközök, szüksé­gesnek látszik azonban bevo­násuk meggyorsítása, mert a kétféle érmék forgalma ne­hézséget. okoz, zavarja pél­dául az automaták használa­tát. Panaszkodik a közönség azért is, hogy az utóbbi idő­ben sok a túlságosan elhasz­nált bankjegy, különösen a tízforintos. A posta, amely az ország pénzforgalmának nagy részét bonyolítja, segít ezen a hely­zeten. A Postavezérigazgató­ság most megjelent közlemé­nye felhívja a postahivatalo­kat, hogy az említett régebbi típusú alumíniumérméket, a kupronikkel és az alpakka kétforintosokat ne hozza ismét forgalomba, hanem szolgáltas­sa be a Magyar Nemzeti Banknak.

Next

/
Thumbnails
Contents