Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
I*». NOVEMBER 25., SZERDA 3 Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) rális együttműködése. Évről évre erősödnek a lengyel—magyar gazdasági kapcsolatok. Az országaink közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi évtizedben négyszeresére nőtt, s az együttműködés 1971—75- re tervezett további fejlesztése mindkét fél gazdasági haladásának fontos tényezője lesz. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársaik! A Központi Bizottság beszámolója sokoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyek kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk szocialista állama. Építőimunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszer- vező tevékenység, a gazdaság- irányítás és a kulturális neve- lőmunka. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Ügy kell továbbfejleszteni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkásosztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és a szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket, jogrendszerünk fejlesztésével el keli érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolok, társadaloméi lenes elemek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket ésszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk, mind az államérdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai. Árrá törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne esak megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például az állami vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egy- eldalú hatósági rendelkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampolgárok jogaival, vagy pedig, ahol lehet, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. Növekvő tanácsi önállóság A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanácsrendszer továbbfejlesztésére Irányult A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági/ eredményeinkben, a szocialista népinemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus: Az új tanácstörvény, amelynek tervezetén most dolgozunk, ezt szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését, és új leGomulka ezután nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd így fejezte be a felszólalását: Szívből kívánunk önöknek, küldött elvtársak, gyümölcsöző munkát és sikereket azoknak a fontos határozatoknak a végrehajtásában, amelyeket kongresszusuk elfogad. Pártjuknak, a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek nagy sikereket kívánunk a hetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irányításába. Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőikké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felélősségtu- dat növekedésével, a szocialista közgondolkodás megszilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határozatot hozott a szocialista demokratizmus kibontakoztatására. Egyebek között jóváhagyta a párt tudománypolitikai irányelveit ^megtárgyalta az ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már intézkedéseket dolgozott ki a tudománypolitikai elvek megvalósítására, előkészítette az ifjúságról szóló törvényjavaslatot, konkrét Intézkedési tervet készített a nők társadalmi helyzetének javítására. A helyi szervekre, a vállalatokra és az intézményekre váró feladat, hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek és a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott: — Most, három év távlatából és eredményeink ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform teljes kibontakoztatásával a mai körülményeknek jobban megfelelő szocialista tervgazdálkodást valósítunk meg, amely reálisan számol hazánk történelmi, gazdasági és politikai viszonyaival, a szocializmus építésének általános gazdasági törvényeivel és mindenekelőtt a termelőerőkkel és azok legfontosabb tényezőjével, a dolgozó emberrel. Természetesen — mint minden átfogó és nagy horderejű társadalmi folyamat — a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új feladatok helyes értelmezése, az irányítás konkrét új módszerei nem alakulnak ki máról holnapra. A reform bevezetése óta eltelt mintegy három esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra. hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb és bonyolultabb feladat, mint a tervlebontásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. Az ágazati felelősségről Részben ennek tulajdonítható, hogy az állami irányító szervek munkáját 1968-ban és részben még 1969-ben is inkább az útkeresés, a bizonytalankodás. mint a következetes vezetés jellemezte. Viszonylag Lassan haladt előre az irányító szervek és a vállalatok közötti új típusú kapcsolatok és az új irányítási módszerek meghonosodása. A legtöbb probléMagyar Népköztársaság továbbfej lesztésében. Wladyslaw Gomulka nagy tapssal fogadott beszéde után Karakas László, a Hajdú-Bi- har megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke lépett a szónoki emelvényre mát az ágazati felelősség, a tulajdonosi jogból eredő kötelezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezése jelentette. Jó néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetekben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, amikor erre a népgazdaság egészének, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdalcében is feltétlenül szükség lett volna. Erre a tényre élesen mutatott rá pártunk Központi Bizottságának múlt év végi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisztériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mutatkozott. Egyebek között ennék köszönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelentős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javítására hoztunk. Továbbfejlesztettük a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában kiegyensúlyozottá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiánytalanul kielégíteni. Hatékonyabb intézkedéseket foganatosítottunk az alacsony keresetű dolgozók áruellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység. Az árhatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések ellen. Gazdasági minisztériumaink már határozottabb módszerekkel szorítják vissza a népgazdaság számára előnytelen vagy alacsony hatékonyságú tevékenységet és központilag is támogatják a hasznosat. A kormány alapvető követelményként jelölte meg a beruházási tevékenység javítását. E téren azonban a javulás még korántsem kielégítő. Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége a munkaügyekben, főiként a munkaerő-gazdálkodásban, bár 1970-ben a termelékenység alakulásának kedvező jelei mutatkoznak, a vállalatok létszám- és munkaerőgazdálkodásában továbbra is sok a probléma. Vállalataink jelentős része munkaerőhiánynyal küzd, másutt viszont belső munkaerő-felesleg van. Még nagyon sokat kell tenni a munkafegyelem megszilárdításáért. Az egészségtelen mértékű munkaerővándorlás megszüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket teremtsenek, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. Éppen ezért, ameny- nyire helyeselhető, hogy egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőket építenek, annyira elítélendő, hogy másutt, különböző indokokra hivatkozva, elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munkások élet- és munkakörülményeivel. Célszerűnek látszik, hogy a SZOT-tal egyetértésben a kiváló üzem cím elbírálásánál, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja odaítélésénél a termelési-gazdasági eredményeken túl, nagyobb figyelmet fordítsunk arra is, hogyan gondoskodnak a dolgozókról. összegezésképpen megállapítható, hogy az irányító tevékenységben kedvező változások tendenciája jelentkezik. De még többre van szükség. A minisztériumoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a távlati fejlődést biztosító tervezőmunkára, az új követelményeknek megfelelő vállalatvezetési módszerek kialakítására. A követelményeknek megfelelően vezetni A Szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb érdekek összehangolása, a köz- gazdasági szabályozórendszer gazdaságpolitikai céljainknak megfelelő eredményes működtetése, a rugalmasság és a stabilitás követelményeinek egyidejű érvényesítése nem köny- nyű feladat. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a korábbinál jóval nagyobb követelményeket támaszt az üzemi, a vállalati, a szövetkezeti vezetőkkel szemben is. Nem mindenki képes alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A vállalatvezetőknek, a termelő- munka parancsnokainak többsége azonban mindinkább érti a gazdaságirányítás rendszerét. Tudják, mit jelent önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget vállalni, újszerűén, a kor követelményeinek megfelelően vezetni. Az iparilag fejlettebb országokban a termelékenység ‘ Gustáv Husák és Wladyslaw Gomulka a kongresszus szünetében. közismerten ma még körülbelül kétszer nagyobb, mint hazánkban. Ugyanakkor alapos vizsgálatok szerint például a gépiparban a termelékenységi színvonal eltérésének hozzávetőleg csak egy- harmada magyarázható a technikai felszereltségben kereslettel, hiszen ez végső soron a lakosság jobb ellátását szolgálja. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket és kapacitásokat a legfontosabb célokra koncentráljuk. Alapvető követelmény, a beruházások befejemutatkozó különbséggel. Még ha fenntartással is élünk e számításokkal szemben, a lényeget helyesen tükrözik. Azt tudniillik, hogy a termelékenységi színvonal különbségének oka feltehetően jelentős részben nem anyagi természetű, hanem főként az, hogy a vállalatvezetési és irányítási módszereink ma — még az adott technika lehetőségeihez képest is — viszonylag elmaradottak. A korszerű termelési rendszerek korában pedig a vezetés, a szervezés, a termelőerők mind fontosabb elemévé válik, sőt úgy tűnik, hogy a legtöbb országban. — beleértve a legfejlettebbeket is — éppen e tényezők kerültek előtérbe. Sok ezer vezető gondolkodásmódja, szemlélete nem alakulhat át olyan ütemben, ahogyan a gazdasági viszonyok változnak. Nyilvánvalóan szükséges és indokolt a türelem. Ám azt is szüntelenül hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági viszonyok nem merevedhetnek meg, és hogy a változás üteme világméretekben meglehetősen gyors. Ez gyors alkalmazkodó képességet követel meg a gazdasági vezetőktől. Ezt az alkalmazkodóképességet a szocialista tulajdonosnak, az államnak következetesebben el lehet és el kell várnia. Fock elvtárs ezután utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk jó feladatait átgondolt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakértelemmel párosult szorgalmas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túlteljesítjük, majd új ötéves tervünkkel foglalkozott: — A kitűzött célok «lérése érdekében — mondotta — a kormány máris több intézkedést tett. Előrehaladásunk fontos feltétele például a szervezettebb munkaerő-gazdálkodás. Ennek érdekében lényegesen módosítottuk a vállalati jövedelem és bérgazdálkodás állami szabályait. A termelékenység dinamikus növelése megkívánja, hogy ezután is a munka bonyolultságához és a teljesítményhez Igazodó differenciált bérpolitikát alkalmazunk, még következetesebben, mint ma, ugyanakkor olyan tudatos szociálpolitikát folytassunk, amely a nagy családosok, a kis nyugdíjasok helyzetét' javítja, és az alacsony keresetűek jövedelmét is megfelelően növeli. Biztosítjuk a fogyasztói árak megfelelő stabilitását, de — ahol ez indokolt — az árak kívánatos változtatásának lehetőségét Is, ami összhangban áll a termelés önköltségével, a zetäem állományának csökkentése. Az építő- és építő- anyagipart az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztjük, ezzel bővítjük a kereslet kielégítésének lehetőségeit. Ugyanakkor a szabályozó rendszer módosításával a beruházási vásárlóerőt megfe-; lelő keretek között tartjuk. Fokozatosan csökkentjük a különféle állami támogatásokat, amelyek az esetek nagyobb részében a gazdaságtalan termelés következményei. Minden vonatkozásban erősítjük gazdaságunk egyensúlyát. Népgazdaságunk arányos fejlődésének és egyensúlyi helyzetének nagyon lényeges eleme a lakosság vásárlóereje és az árualapok közötti összhang biztosítása. Az áruellátás javítása érdekében fontos, hogy a hazad termelés megfelelő, több és választókban szélesebb árualapot bocsásson a belkereskedelem rendelkezésére. Következetesen tovább folytatjuk a területi aránytalanságok felszámolását, a vidék iparosítását. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítése útján biztosítjuk, hogy mérséklődjenek az ország egyes területein élő népesség életkörülményeiben még meglevő különbségek. A területi fejlesztés, az urbanizáció szükségszerűvé teszi, hogy a lakosság számára megfelelőbbé tegyük a közegészségügyi viszonyokat. Tervezés: hosszú távra Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A világméretekben gyorsuló ütemű tudományos-technikai forradalom kibontakozása szükségessé teszi az előrelátást, mind a közeli, mind a távolabbi jövő tanulmányozását. Elkerülhetetlenné vált — az ötéves tervek mellett — a hosszú távra szóló tervezés, a fejlődés lehetséges irányainak felmérése és értékelése. A fejlődés útját a középtávú ötéves terv távlati célok nélkül csak hiányosan tudja kijelölni. Éppen ezért tervező szerveinknél az ötéves tervvel egyidejűleg, egymással összehangoltan készül az 19®5-ig terjedő hosszú távú terv. Nálunk és más szocialista országokban már több ízben megkezdődött a hosszú távra vonatkozó tervezés. Sok belpolitikai és nemzetközi tényező játszott közre, hogy ez idáig tudományosan megalapozott terv nem készült el, noha erre szükség lett volna. Némi vita is kialakult ar(Folytatás a 4. oldalon.) Fock Jenő beszéde
