Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Ma négy községben lesz vb-ülés Ma délutái> 2 órakor Ecseren és Pilisen, délelőtt fél likőr Vecsésen tartanak vb- ülést. Mindhárom községben a december havi tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Üllőn is 2 órakor kezdődik a | vb-ülés. Napirenden szerepel a posta vezetőjének tájékoztatója az újságok, sajtótermékek előfizetéséről, beszámolnak a kisiparosok tevékenységéről, az iparpolitikai terv végrehajtásáról. A X. kongresszus tiszteletére Polgári védelmi vetélkedő Vecsésen A győztesek. A közelmúltban rendezték meg Vecsésen, az 1. számú általános iskolában az úttörők két hónappal ezelőtt meghirdetett polgári védelmi vetélkedőjét. Izgalmas és változatos küzdelem zajlott le a tizenkét őrs között. Gémes István őrnagy, a megyei polgári védelmi parancsnokság munkatársa irányította a vetélkedőt mint játékvezető és zsürielnök. — Véleményemet akkor fejeztem ki a verseny színvonaláról — mondotta —, amikor egymás után, sorozatban adtam a maximumot jelentő öt pontokat a remek válaszokra. Az értékes díj álcát csapat- versenyben a Partizán és a Béke őrs, az egyéni küzdelemben Müller Anna és Monoki Sándor nyerte. Szalag István iskolaigazgató elmondotta, hogy a magas színvonalú vetélkedőt az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére rendezték. Elismerését fejezte ki a részvevő tanároknak és diákoknak. Valóban, megérdemelték az elismerést. (pesti) MAI MŰSOR Tudományos ismeretterjesztő * előadások Bénye, nők akadémiája, tsz központi iroda, 2 órakor: Az állatról az emberre terjedő fertőző betegségek, előadó: dr. Dikó István. Bénye, mezőgazdasági akadémia, tsz központi iroda, 2 órakor: A mesterséges borjúnevelés és a szabad tar- tásos borjúnevelés, előadó: dr. Varga János; Monor, egészségügyi dolgozók jxüitikai előadássorozata, járási tanács, 11 órakor: Fogyasztási struktúra, árpolitika és életszínvonal, előadó: Sáska Sándor; Gyömrő, munkásakadémia, művelődési ház, 3 órakor: A párt ifjúsági és nőpolitikája; Gomba, szülők akadémiája, általános iskola, fél 6 órakor: Erkölcsi ne- vélés a családban, előadó: Arató Ferencné; Gyömrő, szülők akadémiája, 3. számú általános iskola, fél 6 órakor: Ellenőrzés, ösztönzés, jutalmazás és büntetés a családban, fsz. iskola fegyelmezési lehetőségei és határai, előadó: dr. Szűcs Arpádné. Mozik Gyömrő: Kezdő katonakoromban. Maglód: Lány a pisztollyal. Mende: Laura szerelme. Monor: Érik a fény. Pilis: Az örök fiatalság birodalma. Üllő: A nyolcadik. Vecsés: Ecce Homo Homolka. Ide költözött — elköltözött A monori járásbá — legutóbbi adatok alapján — egy év alatt 4261 személy települt, ugyanakkor elköltözött 3735 ember. Az Állami Bábszínház december 12-én Üllőn vendégszerepei. .A RÉGIEK MÉG EMLÉKEZNEK RÄ A monori téglagyár Sok monori még ma is csak Gőzmalom utcaként emlegeti a Bajcsy-Zsilinszky utcát. Megvan ennek a magyarázata. A község szélén, a temetők között húzódó út az egykor híres gőzmalomhoz vezetett. Az idő tájt a Gizella-ma- lom sem volt nagyobb és nevezetesebb. A malmon innen, az út mindkét oldalán sza- kadékszerűen meredtek az ég felé a téglagyár hatalmas agyagbányájának falai. Ügy, ahogy ez még ma is látható. Ez a terület a rajta levő üzemekkel a múlt század második felében egy Appelzoffer nevezetű család magántulajdona volt. Az első világháború előtt vette meg a malmot és a téglagyárat a Fried és Társa Rt. A monori téglagyár ezekben az években érte el a hírnév tetőfokát. Motorizált prés formázott éá egy hatalmas körkemence folyamatosan adagolta a már kiégetett kész téglát. Híres égető volt Dudás István, akinek a keze alól olyan acélos csengésű téglák kerültek ki, hogy vetélkedtek a kőbányaival. Ha napjainkban valahol bontanak egy régi házat, még ma is szikrázva cseng a csákány. t>e égettek cserepet és készítettek csempét is Monoton. Alagút kötötte össze a két agyagbányát, melyben csillék szállították fáradhatatlanul az anyagot. Biztonsági okokból ez az alagút befalazottan áll. Háromszáz méter hosszú szárító állt a gyár területén. A jó magasra nyúlt kémény füstjét a környező szőlődombokra szórta a szél. Húsz embernek adott kenyeret a téglagyár. Ez mai mérték szerint nem nagy szám, de korabeli mértékkel mérve a gyár jelentős termelésű, jó nevű intézmény volt. A Fried cég az első világháború után lebontotta a gőzmalmot, a területet pedig eladta. A téglagyárat 1938-ban Asztalos Mihály mérnök vette meg, kísérletet tett a halódó üzem életrekeltésére, forgótőkéje azonban nem volt. Vadász Kálmán lett a bérlő — A monori gimnazisták Pál Mihály szobrászművésznél A monori József Attila Gimnázium végzős tanulói a közelmúltban két alkalommal keresték fel Gyomron Pál Mihály szobrászművészt otthonában. A látogatás az iskola művészet- történeti oktatásának szerves része volt. A négy végzős osztály megismerkedett a művészcsaláddal s alkotásaikkal, a kis kertben rögtönzött kiállítás keretében. Láthatták id. Pál Mihályt munka közben is. A diákok képet kaptak arról, hogy mennyi előtanulmány, gondos felkészülés szükséges ©gy-egy szobor1 elkészítéséhez. ★ Katalin-napi táncos összejövetelt rendeztek szombaton Gyomron, a művelődési házban. Felköszöntötték a megjelent Erzsébeteket és Katalinokat. . ★ Beethoven-estre készül a gyömrői művelődési ház zeneiskolája és irodalmi színpada. Egész Sülysápot ellátja jó kenyérrel a helyi sütöde Éppen egy éve annak, hogy a sülyi Virágzó Tsz elnökének kezdeményezésére felújították a községben a régi, Farkas-féle péküzemet. A gyömrői sütőipari. vállalat a helyszínen azonnal mintaboltot nyitott, s egyúttal szerződésileg kötelezte magát, hogy a tsz Fő utcai üzletét is ellátja naponta friss sülyi kenyérrel. Egy ideig minden rendben is ment. A községi sütöde naponta 12 mázsa kenyeret gyártott, amelyet a két üzlet rendre eladott. A szép pirosra sült kenyeret azonban annyira megkedvelte a közönség, hogy a két üzletben, a két üzlet előtt tolongani kezdtek az emberek. A mintabolt elé nem egyszer már hajnalban kiálltak Sáp legtávolabbi részéről, Puszta- szentistvánról, sőt az Űriből jött háziasszonyok. Előfordult, hogy a bolt ajtaját is betörték a nagy tolongásban, sőt többször verekedés is támadt. A fogyasztási szövetkezet boltjaiban pedig ezalatt egyre kevesebben vásárolták a gyömrői kenyeret, nem kellett, mert legtöbbször formátlan, sületlen volt. A fogyasztási szövetkezet vezetői kitartóan fáradoztak azért, hogy boltjaikban is sülyi kenyeret árulhassanak. Fáradozásukat végül is siker koronázta. A 2. számú Sütőipari Vál,, Maradt a főnök — csak a cégtábla változott” A járási NEB, a közelmúltban vizsgálta a sülyi, üllői és pilisi ÁFÉSZ ipari tevékenységét. Miért volt erre szükség? A vizsgálat megállapította: az AFÉSZ-ek ipari üzemeiben túlnyomórészt nem azt a feladatot végzik, amely miatt létrehozták ezeket az üzemeket. A fő feladatuk ugyanis az lenne, hogy a lakosságnak szolgáltatásokat végezzenek. Helyette ktsz-eknek, ipari üzemeknek végeznek bérmunkát. A lakosságnak végzett közvetlen szolgáltatás a három ÁFÉSZ-nél az ossz ipari volumen 5 százalékát teszi csupán ki. A tsz-ek melléküzemági tevékenységét kormányrendelet szabályozza: telephelyen kívüli üzemet nem tarthatnak fenn. Mivel azonban az egységes szövetkezeti törvény csak a jövőben fog megjelenni a kiegészítő tevékenységgel kapcsolatban, egyes melléküzemek — úgy lehet —, csak gazdát cseréltek, megmaradt az üzemvezető, maradtak a munkások, maradták a korszerűtlen technikai előfeltételek, az elhanyagolt munkavédelem, szervezetlen termelés, gyenge bizonylati fegyelem, — s maradtak az aránytalanul magas fizetések, a bérfeszültséget továbbra is növelve az üzemi dolgozók és a melléküzemekben tevékenykedő munkások között. S maradt az amúgyis meglevő munkaerő vándorlás még nagyobb lehetősége. az utolsó —, az ő irányítása alatt újból teljes kapacitással működött a gyár. Nagy igyekezettel termeltek, míg aztán szénhiány miatt beállt a teljes csőd. Ezerszám maradtak égetetlenül a szárítóban a préselt téglák. 1944 nyarán az otthonaikból elhurcolt, sárga csillaggal megbélyegzett zsidóság Pest megyei körzeti koncentrációs tábora lett. Tízezer embert zsúfoltak itt össze, öregeket, gyerekeket, szülőanyákat. embertelen körülmények között. Transzportok indultak Auschwitzba, két hét alatt kiürült a tábor. 1945-ben Asztalos Mihály engedélyt kért a községi hatóságtól, hogy lebonthassa a gyárat. A képviselőtestület H. Kovács János javaslatára azzal a teltétellel adta meg az engedélyt, hogy a kéményt meghagyja, hogy a téglagyár bármikor felújítható legyen. Ennek ellenére később a kéményt is lebontották. Csak a személyzeti lakások maradtak meg. naplóinkig. Lázas igyekezetei hordta akkor mindenki az olcsó téglát, a masa kis építkezésébe^. A lebontást azzal indokolták, hogy messze van a vasút, a szén, nem jövedelmező az üzem. TE Néhány példát erre: a sülyi ÁFÉSZ gyömrői forgácsoló részlegének vezetője a Rákosvölgye Tsz-ben volt részlegvezető. Az ott dolgozók közül 25 munkás lépett át a gyömrői üzembe. A sülyi ÁFÉSZ péteri fémcsiszoló részlegének vezetője a pilisi Hunyadi Tsz-ből lépett át, szintén nem egyedül. Az üllői ÁFÉSZ vecsesi mintakészítő üzeme korábban a nyáregyházi Béke Tsz-é volt. A telephelyek legtöbb esetben a részlegvezető tulajdonában levő ingatlanon vannak. A gépek, termelőeszközök úgyszintén az ,ő vagy a részlegben foglalkoztatott munkások tulajdonai, Egy- égy részlegvezető' tehát — mint például a gyömrői vasesztergályos' részleg vezetője —• bérleti díj, géphasználat, energia stb. költségátalánya fejében a havi munkabér 30 százalékát kapja. A részlegvezető is, a dolgozók is teljesítményben dolgoznak, s a mellékfoglalkozásban dolgozók munkaidejét nem bizony- latolták, így nem is ellenőrizhető, hogy túllépték-e a megszabott munkaidőt. Nagyon valószínű, hogy igen, mert másképp, hogy fordulhatna elő olyan, hogy egy dolgozójuk a főállásban levő munkahelyén 2300 forintot keres havonta, itt, a sülyi ÁFÉSZ gyömrői vasesztergályos részlegében pedig mellékállásban 4400 forintot! Hány órát alszik az ilyen dolgozó? —, vetődik fel a kérdés, és milyen minőségű munkát végez vajon a főmunkahelyén? Több bíráló megjegyzés hangzott el a sülyi ÁFÉSZ takarító, parkettjavító, asztalos és tetőfedő részlegére is. Bár ezek á résziegek lennének hivatva elsősorban arra, hogy szolgáltatást végezzenek a járás lakosságának, nagyobbrészt mégis közületeknek dolgoznak, mivel magánszemélyek részéről — a részlegvezető szerint —, nincs érdeklődés. Természetesen a szövetkezet sem fejtett' ki különösebb propagandát, hiszen a számításukat így is megtalálták. Különösen,• hogy budapesti felvevő irodával rendelkeznek, s hogy a Fővárosi Takarító Vállalat konkurrens cégeként olcsóbban vállalják a munkát. Dolgozóik az általuk elvégzett munka vállalási árának 40 százalékát kapják munkabérként. Vannak ezenkívül rögzített árak is, mint például a szőnyegtisztítás, itt darabbérben dolgoznak. Ez a „legelitebb” munka: havi hatezret is meg lehet vele keresni. Az átlagbér egyébként a takarító részlegben havi négyezer forint, s amennyiben ez* fizikai munkában, éjszakai műszakban, emeleteken levő irodai ablakok tisztításával keresi valaki, nem is eshet kifogás alá. Indokolatlan azonban a csoportvezetők magas fizetése, s ezt a sülyi ÁFÉSZ is belátta: 30—40 százalékkal csökkentették is már azokat. összegezve a NEB-vizsgálat tapasztalatait: a működési engedélyek, erkölcsi bizonyítványok megvannak ugyan, a részlegvezetők szakképzettségével sincs különösebb baj, mégis hiba, hogy a vezetők kiválasztásánál nem a rátermettséget, szervező- készséget nézték az ÁFÉSZ- vezetők minden esetben, hanem azt, hogy van magántulajdonuk, gépeik, műhelyük. A másik hiba: nem az volt a cél az ÁFÉSZ-ek ipari tevékenységének kiszélesítésekor, hogy minél több mellékállást, másodállást biztosítsanak az ügyes-: kedőknek, hanem hogy a meglevő munkaerő tartalékokat — elsősorban asszonyokat — helyben foglalkoztassák. A NEB-vizsgálat egyben figyelmeztetés . is volt, az ÁFÉSZ-vezetők számára: követeljék meg az ügyrendet, ügyvitelt,- tartassák be a működési szabályzatot, nehogy előbb-utóbb a visszaélések sorozatával kelljen foglalkoz- niok illetékes szerveknek. (f. o.) lalat igazgatója beleegyezett abba, hogy a helyi sütöde lássa el egész Sülysápot kenyérrel. Az első napokban a kenyér minősége romlott ugyan, de a jelek szerint csak átmenetileg. Ma már minden sülysápi lakos örül a friss, ropogós sülysápi kenyérnek. Igaz, mint a sütöde szakboltjának vezetője elmondotta, nála a tolongás megszűnt, naponta három mázsával kevesebb kenyeret ad el, mint előtte, erre a változásra azonban a lakosság ellátása érdekében szükség volt. Válaszul az üzlet áruválasztékát szeretné gazdagítani. Vajas süteményeket, kuglófot, túrós táskát, foszlós kalácsot kínálnak itt a vevőknek. A helyi péküzem négy dolgozója maradéktalanul biztosítani tudja az egész községnek a kenyeret. A minőségen még tovább tudnának javítani, ehhez ázőhbah át kellerte térni a szénfűtésről az olajfűtésre. A termelés is meggyorsulna. Az átállásra már ígéretet kaptak. (krátky) Hét holdon termelt dinnyét az idén a péteri Rákóczi Tsz, öt holdon görög- és két holdon sárgadinnyét. Az előbbiből 52 mázsa, az utóbbiból 17 mázsa termett holdanként. Egy hold tiszta haszna átlagban háromezer forint volt. TERÜLETI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Gyömrői TÖVÁLL—Monori SE 3:2 (3:2) Monor, 200 néző, vezette: Angyal (Král). A kijelölt játékvezető, Petró nem érkezett meg, így a rangidős ifibíró vezette a mérkőzést. Gyömrői kezdés után gyömrői támadások gördültek végig a pályán. Alig teli el néhány perc, néhány kemény belemenés után felzúdult a nézőtér, feszültté vált a pályán a levegő. A gyömrői csapatban játszó monori játékosok csigázták a kedélyeket. Fenyvesit többször kellett figyelmeztetni, Szemőköt pedig ki kellett volna állítani szándékos belemenésért. Aztán helyreállt a rend. A gyömrői Gudra alig lőtt mellé, majd a 10. percben a vendégcsapat megszerezte a vezetést. Tóth J. nagyszerű labdát kapott, és a kifutó Kalocsa fölött a hálóba lőtt. Ezután feljött Monor, Bokros a 12. percben nagy lövést küldött kapura, majd néhány perc múlva Zakó találta el a kapufát. A visszapattanó labdánál nem hibázott. Továbbra is Monor támadott, s jellemző a fölényükre, hogy a 20. percben már a hatodik szögletüket rúgták. A 23. percben Petries nagyszerű labdát kapott, és ballal ritkán látható hatalmas gólt rúgott. A gyömrői kapus a lövést nem védhette. Mindenki azt hitte, hogy további monori gólok; következnek, ám nem így történt. A 39. percben Tóth J. egyéni akció után egyenlített. Ha Vancs és Kalocsa előbb beavatkozik, a kaput meg lehetett volna menteni a góltól. A 42. percben újabb gyömrői támadás futott a pályán, amelynek a végén Gudra mintegy 14 méterről óriási gólt ragasztott a kapu jobbfelső sarkába. Szünet után kiegyenlítettebbé vált a küzdelem. Gazda, az újonnan beállt középhátvéd jól verte vissza a gyömrői támadásokat. A fiatal monori. csapat elfáradt, ennek ellenére a félidő vége felé kétszer is lett volna alkalma egyenlítésre. Végül is jó iramú, eléggé színvonalas mérkőzést láthatott a közönség. Az első félidő 40. percéig Monor támadott többet, de a vendégek lefutásai akkor is veszélyesebbek voltak. Az egygólos gyömrői győzelem valós. Jók: Hochstein, Gazda, Zakó, Burján, Petries, illetve Szemők, Fenyvesi, Tóth J, Gudra. Monori SE ifi—Gyömrői TÖVALL ifi 5:0 (3:0), (gér — vitéz)
