Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Ma négy községben lesz vb-ülés Ma délutái> 2 órakor Ecse­ren és Pilisen, délelőtt fél li­kőr Vecsésen tartanak vb- ülést. Mindhárom községben a december havi tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Üllőn is 2 órakor kezdődik a | vb-ülés. Napirenden szerepel a posta vezetőjének tájékoztató­ja az újságok, sajtótermékek előfizetéséről, beszámolnak a kisiparosok tevékenységéről, az iparpolitikai terv végrehaj­tásáról. A X. kongresszus tiszteletére Polgári védelmi vetélkedő Vecsésen A győztesek. A közelmúltban rendezték meg Vecsésen, az 1. számú ál­talános iskolában az úttörők két hónappal ezelőtt meghir­detett polgári védelmi vetélke­dőjét. Izgalmas és változatos küzdelem zajlott le a tizenkét őrs között. Gémes István őr­nagy, a megyei polgári védel­mi parancsnokság munkatársa irányította a vetélkedőt mint játékvezető és zsürielnök. — Véleményemet akkor fe­jeztem ki a verseny színvona­láról — mondotta —, amikor egymás után, sorozatban ad­tam a maximumot jelentő öt pontokat a remek válaszokra. Az értékes díj álcát csapat- versenyben a Partizán és a Béke őrs, az egyéni küzdelem­ben Müller Anna és Monoki Sándor nyerte. Szalag István iskolaigazgató elmondotta, hogy a magas színvonalú vetélkedőt az MSZMP X. kongresszusa tisz­teletére rendezték. Elismerését fejezte ki a részvevő tanárok­nak és diákoknak. Valóban, megérdemelték az elismerést. (pesti) MAI MŰSOR Tudományos ismeretterjesztő * előadások Bénye, nők akadémiája, tsz központi iroda, 2 órakor: Az állatról az emberre terjedő fertőző betegségek, előadó: dr. Dikó István. Bénye, mezőgaz­dasági akadémia, tsz központi iroda, 2 órakor: A mesterséges borjúnevelés és a szabad tar- tásos borjúnevelés, előadó: dr. Varga János; Monor, egész­ségügyi dolgozók jxüitikai elő­adássorozata, járási tanács, 11 órakor: Fogyasztási struktúra, árpolitika és életszínvonal, elő­adó: Sáska Sándor; Gyömrő, munkásakadémia, művelődési ház, 3 órakor: A párt ifjúsági és nőpolitikája; Gomba, szü­lők akadémiája, általános is­kola, fél 6 órakor: Erkölcsi ne- vélés a családban, előadó: Arató Ferencné; Gyömrő, szü­lők akadémiája, 3. számú álta­lános iskola, fél 6 órakor: El­lenőrzés, ösztönzés, jutalmazás és büntetés a családban, fsz. is­kola fegyelmezési lehetőségei és határai, előadó: dr. Szűcs Arpádné. Mozik Gyömrő: Kezdő katonako­romban. Maglód: Lány a pisz­tollyal. Mende: Laura szerel­me. Monor: Érik a fény. Pilis: Az örök fiatalság birodalma. Üllő: A nyolcadik. Vecsés: Ecce Homo Homolka. Ide költözött — elköltözött A monori járásbá — leg­utóbbi adatok alapján — egy év alatt 4261 személy települt, ugyanakkor elköltözött 3735 ember. Az Állami Bábszínház de­cember 12-én Üllőn vendég­szerepei. .A RÉGIEK MÉG EMLÉKEZNEK RÄ A monori téglagyár Sok monori még ma is csak Gőzmalom utcaként emlegeti a Bajcsy-Zsilinszky utcát. Megvan ennek a magyaráza­ta. A község szélén, a teme­tők között húzódó út az egy­kor híres gőzmalomhoz veze­tett. Az idő tájt a Gizella-ma- lom sem volt nagyobb és ne­vezetesebb. A malmon innen, az út mindkét oldalán sza- kadékszerűen meredtek az ég felé a téglagyár hatalmas agyagbányájának falai. Ügy, ahogy ez még ma is látható. Ez a terület a rajta levő üzemekkel a múlt század má­sodik felében egy Appelzoffer nevezetű család magántulajdo­na volt. Az első világháború előtt vette meg a malmot és a téglagyárat a Fried és Társa Rt. A monori téglagyár ezek­ben az években érte el a hír­név tetőfokát. Motorizált prés formázott éá egy hatalmas körkemence folyamatosan adagolta a már kiégetett kész téglát. Híres égető volt Du­dás István, akinek a keze alól olyan acélos csengésű téglák kerültek ki, hogy vetélkedtek a kőbányaival. Ha napjaink­ban valahol bontanak egy ré­gi házat, még ma is szikrázva cseng a csákány. t>e égettek cserepet és ké­szítettek csempét is Monoton. Alagút kötötte össze a két agyagbányát, melyben csillék szállították fáradhatatlanul az anyagot. Biztonsági okokból ez az alagút befalazottan áll. Háromszáz méter hosszú szárító állt a gyár területén. A jó magasra nyúlt kémény füstjét a környező szőlődom­bokra szórta a szél. Húsz em­bernek adott kenyeret a tég­lagyár. Ez mai mérték sze­rint nem nagy szám, de ko­rabeli mértékkel mérve a gyár jelentős termelésű, jó nevű intézmény volt. A Fried cég az első világ­háború után lebontotta a gőz­malmot, a területet pedig el­adta. A téglagyárat 1938-ban Asztalos Mihály mérnök vette meg, kísérletet tett a halódó üzem életrekeltésére, forgó­tőkéje azonban nem volt. Va­dász Kálmán lett a bérlő — A monori gimnazisták Pál Mihály szobrászművésznél A monori József Attila Gim­názium végzős tanulói a közel­múltban két alkalommal ke­resték fel Gyomron Pál Mihály szobrászművészt otthonában. A látogatás az iskola művészet- történeti oktatásának szerves része volt. A négy végzős osz­tály megismerkedett a mű­vészcsaláddal s alkotásaikkal, a kis kertben rögtönzött kiál­lítás keretében. Láthatták id. Pál Mihályt munka közben is. A diákok képet kaptak arról, hogy mennyi előtanulmány, gondos felkészülés szükséges ©gy-egy szobor1 elkészítéséhez. ★ Katalin-napi táncos összejö­vetelt rendeztek szombaton Gyomron, a művelődési ház­ban. Felköszöntötték a megje­lent Erzsébeteket és Katalino­kat. . ★ Beethoven-estre készül a gyömrői művelődési ház zene­iskolája és irodalmi színpada. Egész Sülysápot ellátja jó kenyérrel a helyi sütöde Éppen egy éve annak, hogy a sülyi Virágzó Tsz elnökének kezdeményezésére felújították a községben a régi, Farkas-fé­le péküzemet. A gyömrői sü­tőipari. vállalat a helyszínen azonnal mintaboltot nyitott, s egyúttal szerződésileg kötelez­te magát, hogy a tsz Fő utcai üzletét is ellátja naponta friss sülyi kenyérrel. Egy ideig minden rendben is ment. A községi sütöde naponta 12 mázsa kenyeret gyár­tott, amelyet a két üzlet rendre eladott. A szép pi­rosra sült kenyeret azon­ban annyira megkedvelte a közönség, hogy a két üz­letben, a két üzlet előtt to­longani kezdtek az embe­rek. A mintabolt elé nem egyszer már hajnalban kiálltak Sáp legtávolabbi részéről, Puszta- szentistvánról, sőt az Űriből jött háziasszonyok. Előfordult, hogy a bolt ajtaját is betörték a nagy tolongásban, sőt több­ször verekedés is támadt. A fogyasztási szövetkezet boltjai­ban pedig ezalatt egyre keve­sebben vásárolták a gyömrői kenyeret, nem kellett, mert legtöbbször formátlan, sületlen volt. A fogyasztási szövetkezet vezetői kitartóan fáradoztak azért, hogy boltjaikban is sü­lyi kenyeret árulhassanak. Fá­radozásukat végül is siker ko­ronázta. A 2. számú Sütőipari Vál­,, Maradt a főnök — csak a cégtábla változott” A járási NEB, a közelmúlt­ban vizsgálta a sülyi, üllői és pilisi ÁFÉSZ ipari tevékeny­ségét. Miért volt erre szükség? A vizsgálat megállapította: az AFÉSZ-ek ipari üzemeiben túlnyomórészt nem azt a fel­adatot végzik, amely miatt létrehozták ezeket az üzeme­ket. A fő feladatuk ugyanis az lenne, hogy a lakosságnak szolgáltatásokat végezzenek. Helyette ktsz-eknek, ipari üzemeknek végeznek bérmun­kát. A lakosságnak végzett közvetlen szolgáltatás a há­rom ÁFÉSZ-nél az ossz ipari volumen 5 százalékát teszi csupán ki. A tsz-ek melléküzemági te­vékenységét kormányrendelet szabályozza: telephelyen kí­vüli üzemet nem tarthatnak fenn. Mivel azonban az egy­séges szövetkezeti törvény csak a jövőben fog megjelen­ni a kiegészítő tevékenység­gel kapcsolatban, egyes mel­léküzemek — úgy lehet —, csak gazdát cseréltek, meg­maradt az üzemvezető, ma­radtak a munkások, maradták a korszerűtlen technikai elő­feltételek, az elhanyagolt munkavédelem, szervezetlen termelés, gyenge bizonylati fe­gyelem, — s maradtak az aránytalanul magas fizeté­sek, a bérfeszültséget tovább­ra is növelve az üzemi dolgo­zók és a melléküzemekben tevékenykedő munkások kö­zött. S maradt az amúgyis meglevő munkaerő vándorlás még nagyobb lehetősége. az utolsó —, az ő irányítása alatt újból teljes kapacitás­sal működött a gyár. Nagy igyekezettel termeltek, míg aztán szénhiány miatt beállt a teljes csőd. Ezerszám ma­radtak égetetlenül a szárító­ban a préselt téglák. 1944 nyarán az otthonaik­ból elhurcolt, sárga csillaggal megbélyegzett zsidóság Pest megyei körzeti koncentrá­ciós tábora lett. Tízezer em­bert zsúfoltak itt össze, öre­geket, gyerekeket, szülőanyá­kat. embertelen körülmények között. Transzportok indul­tak Auschwitzba, két hét alatt kiürült a tábor. 1945-ben Asztalos Mihály engedélyt kért a községi ható­ságtól, hogy lebonthassa a gyárat. A képviselőtestület H. Kovács János javaslatára az­zal a teltétellel adta meg az engedélyt, hogy a kéményt meghagyja, hogy a téglagyár bármikor felújítható legyen. Ennek ellenére később a ké­ményt is lebontották. Csak a személyzeti lakások maradtak meg. naplóinkig. Lázas igye­kezetei hordta akkor min­denki az olcsó téglát, a masa kis építkezésébe^. A lebontást azzal indokolták, hogy messze van a vasút, a szén, nem jö­vedelmező az üzem. TE Néhány példát erre: a sü­lyi ÁFÉSZ gyömrői forgácsoló részlegének vezetője a Rákos­völgye Tsz-ben volt részlegve­zető. Az ott dolgozók közül 25 munkás lépett át a gyömrői üzembe. A sülyi ÁFÉSZ péteri fémcsiszoló részlegének veze­tője a pilisi Hunyadi Tsz-ből lépett át, szintén nem egye­dül. Az üllői ÁFÉSZ vecsesi mintakészítő üzeme korábban a nyáregyházi Béke Tsz-é volt. A telephelyek legtöbb eset­ben a részlegvezető tulajdo­nában levő ingatlanon van­nak. A gépek, termelőeszkö­zök úgyszintén az ,ő vagy a részlegben foglalkoztatott munkások tulajdonai, Egy- égy részlegvezető' tehát — mint például a gyömrői vas­esztergályos' részleg vezetője —• bérleti díj, géphasználat, energia stb. költségátalánya fejében a havi munkabér 30 százalékát kapja. A részlegve­zető is, a dolgozók is telje­sítményben dolgoznak, s a mellékfoglalkozásban dolgo­zók munkaidejét nem bizony- latolták, így nem is ellenőriz­hető, hogy túllépték-e a meg­szabott munkaidőt. Nagyon valószínű, hogy igen, mert másképp, hogy fordulhatna elő olyan, hogy egy dolgozó­juk a főállásban levő mun­kahelyén 2300 forintot keres havonta, itt, a sülyi ÁFÉSZ gyömrői vasesztergályos rész­legében pedig mellékállásban 4400 forintot! Hány órát al­szik az ilyen dolgozó? —, ve­tődik fel a kérdés, és milyen minőségű munkát végez vajon a főmunkahelyén? Több bíráló megjegyzés hangzott el a sülyi ÁFÉSZ ta­karító, parkettjavító, asztalos és tetőfedő részlegére is. Bár ezek á résziegek lennének hi­vatva elsősorban arra, hogy szolgáltatást végezzenek a járás lakosságának, nagyobb­részt mégis közületeknek dol­goznak, mivel magánszemé­lyek részéről — a részlegve­zető szerint —, nincs érdeklő­dés. Természetesen a szövet­kezet sem fejtett' ki különö­sebb propagandát, hiszen a számításukat így is megtalál­ták. Különösen,• hogy buda­pesti felvevő irodával rendel­keznek, s hogy a Fővárosi Takarító Vállalat konkurrens cégeként olcsóbban vállalják a munkát. Dolgozóik az általuk elvégzett munka vállalási árá­nak 40 százalékát kapják munkabérként. Vannak ezen­kívül rögzített árak is, mint például a szőnyegtisztítás, itt darabbérben dolgoznak. Ez a „legelitebb” munka: havi hatezret is meg lehet vele ke­resni. Az átlagbér egyébként a takarító részlegben havi négy­ezer forint, s amennyiben ez* fizikai munkában, éjszakai műszakban, emeleteken levő irodai ablakok tisztításával keresi valaki, nem is eshet ki­fogás alá. Indokolatlan azon­ban a csoportvezetők magas fizetése, s ezt a sülyi ÁFÉSZ is belátta: 30—40 százalékkal csökkentették is már azokat. összegezve a NEB-vizsgálat tapasztalatait: a működési en­gedélyek, erkölcsi bizonyítvá­nyok megvannak ugyan, a részlegvezetők szakképzettsé­gével sincs különösebb baj, mégis hiba, hogy a veze­tők kiválasztásánál nem a rátermettséget, szervező- készséget nézték az ÁFÉSZ- vezetők minden esetben, hanem azt, hogy van magántulajdonuk, gépeik, műhelyük. A másik hi­ba: nem az volt a cél az ÁFÉSZ-ek ipari tevékenységé­nek kiszélesítésekor, hogy mi­nél több mellékállást, másod­állást biztosítsanak az ügyes-: kedőknek, hanem hogy a meglevő munkaerő tartaléko­kat — elsősorban asszonyo­kat — helyben foglalkoztas­sák. A NEB-vizsgálat egyben figyelmeztetés . is volt, az ÁFÉSZ-vezetők számára: kö­veteljék meg az ügyrendet, ügyvitelt,- tartassák be a mű­ködési szabályzatot, nehogy előbb-utóbb a visszaélések so­rozatával kelljen foglalkoz- niok illetékes szerveknek. (f. o.) lalat igazgatója beleegye­zett abba, hogy a helyi sü­töde lássa el egész Sülysá­pot kenyérrel. Az első napokban a kenyér minősége romlott ugyan, de a jelek szerint csak átmenetileg. Ma már minden sülysápi la­kos örül a friss, ropogós süly­sápi kenyérnek. Igaz, mint a sütöde szakboltjának vezetője elmondotta, nála a tolongás megszűnt, naponta három mázsával kevesebb kenyeret ad el, mint előtte, erre a vál­tozásra azonban a lakosság el­látása érdekében szükség volt. Válaszul az üzlet áruválaszté­kát szeretné gazdagítani. Va­jas süteményeket, kuglófot, tú­rós táskát, foszlós kalácsot kí­nálnak itt a vevőknek. A helyi péküzem négy dol­gozója maradéktalanul biztosítani tudja az egész községnek a kenyeret. A minőségen még tovább tudnának javítani, ehhez ázőhbah át kellerte térni a szénfűtésről az olajfűtésre. A termelés is meggyorsulna. Az átállásra már ígéretet kap­tak. (krátky) Hét holdon termelt dinnyét az idén a péteri Rákóczi Tsz, öt holdon görög- és két hol­don sárgadinnyét. Az előbbi­ből 52 mázsa, az utóbbiból 17 mázsa termett holdanként. Egy hold tiszta haszna átlag­ban háromezer forint volt. TERÜLETI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Gyömrői TÖVÁLL—Monori SE 3:2 (3:2) Monor, 200 néző, vezette: Angyal (Král). A kijelölt játékvezető, Petró nem érkezett meg, így a rangidős ifibíró vezette a mér­kőzést. Gyömrői kezdés után gyömrői támadások gördültek végig a pályán. Alig teli el néhány perc, néhány kemény belemenés után felzúdult a nézőtér, feszültté vált a pá­lyán a levegő. A gyömrői csapatban játszó monori játé­kosok csigázták a kedélyeket. Fenyvesit többször kellett fi­gyelmeztetni, Szemőköt pedig ki kellett volna állítani szán­dékos belemenésért. Aztán helyreállt a rend. A gyömrői Gudra alig lőtt mellé, majd a 10. percben a vendégcsapat megszerezte a vezetést. Tóth J. nagyszerű labdát kapott, és a kifutó Kalocsa fölött a há­lóba lőtt. Ezután feljött Mo­nor, Bokros a 12. percben nagy lövést küldött kapura, majd néhány perc múlva Za­kó találta el a kapufát. A visszapattanó labdánál nem hibázott. Továbbra is Monor támadott, s jellemző a fölé­nyükre, hogy a 20. percben már a hatodik szögletüket rúgták. A 23. percben Petries nagyszerű labdát kapott, és ballal ritkán látható hatalmas gólt rúgott. A gyömrői kapus a lövést nem védhette. Mindenki azt hitte, hogy további monori gólok; követ­keznek, ám nem így történt. A 39. percben Tóth J. egyéni akció után egyenlített. Ha Vancs és Kalocsa előbb be­avatkozik, a kaput meg le­hetett volna menteni a gól­tól. A 42. percben újabb gyömrői támadás futott a pá­lyán, amelynek a végén Gud­ra mintegy 14 méterről óriási gólt ragasztott a kapu jobb­felső sarkába. Szünet után kiegyenlítetteb­bé vált a küzdelem. Gazda, az újonnan beállt középhát­véd jól verte vissza a gyöm­rői támadásokat. A fiatal monori. csapat elfáradt, ennek ellenére a félidő vége felé két­szer is lett volna alkalma egyenlítésre. Végül is jó iramú, eléggé színvonalas mérkőzést látha­tott a közönség. Az első félidő 40. percéig Monor támadott többet, de a vendégek lefu­tásai akkor is veszélyesebbek voltak. Az egygólos gyömrői győzelem valós. Jók: Hochstein, Gazda, Za­kó, Burján, Petries, illetve Szemők, Fenyvesi, Tóth J, Gudra. Monori SE ifi—Gyömrői TÖVALL ifi 5:0 (3:0), (gér — vitéz)

Next

/
Thumbnails
Contents