Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

1970. NOVEMBER 23., VASÄRNAP ""kJCítlap 7 Az ergonómia és hazánk Nemrégiben rendezte meg az MTESZ központi ipargazdasági bizottsága a II. ergonómiai konferenciát Budapesten. Eb­ből az alkalomból megkértük Kiss Györgyöt, az ergonómiai munkabizottság titkárát, szá­moljon be az ergonómiai kuta­tás hazai helyzetéről — múlt­járól, jelenéről és jövőjéről. — Milyen múltja van ha­zánkban az ergonómia alkal­mazásának? — Magyarországon csupán mintegy tízéves múltra tekint­het vissza. A felszabadulás előtt egyrészt az ipar fejletlen­sége, másrészt a nagy munka­erőfeleslegből következő szo­ciális helyzet nem tette szük­ségessé az emberrel foglalkozó tudományok megfelelő fejlő­dését. A felszabadulás után a Madárlátta világ Folyóparti részlet Ráckevé­ról. Kvarcitőrlő A fehérvárcsurgói homokfi­nomító műben, ahol az üveg­gyártáshoz szükséges kvarcho- mokot állítják elő, nagy jelen­tőségű beruházás építését kezdték meg: 4 és fél énillió forintos költséggel kvarcitőrlő berendezést helyeznek üzembe. Az évi 300 000 tonna kapaci­tású berendezés a kvarchomok további finomítását teszi le­hetővé, az eddiginél gyorsabb, gazdaságosabb módon. Az új berendezést 1971-ben adják át rendeltetésének. Légi közlekedés a XX. század végén A légi közlekedés századunk elején született, de fejlődésé­nek üteme lenyűgöző. Kezd­tük a „repülő polcokkal” és már a hangsebességnél is gyorsabb transzkontinentális járatoknál tartunk. Az első repülőgép születésekor ezt senki sem tartotta kivihe­tőnek. Abban az időben a tu­dósok többsége azt állította, hogy a levegőnél nagyobb faj­súlyú készülékek repülése képtelenség. A korabeli is­mert csillagász, Simon New- come írta: „nem lehet az ál­talunk ismert anyagokból, gé­pekből és az energia számunk­ra ismert előfordulási formái­ból olyan készüléket konst­ruálni, amelyet az ember hosszan tartó repülésre hasz­nálhat”. Még a leglelkesebb repülő­rajongók sem mertek ilyen ro­hamos fejlődést feltételezni. N. Morway, az ismert ameri­kai repülőmérnök, akit a kö­zönség „Az utolsó parton” cí­mű regényében használt írói álneve után — mint Neville Shwet-ot — ismer, 1929-ben Termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, ipari üzemek, vállalatok, magánépítők! Gazdasági épületekhez, raktárhoz, garázshoz alkalmazzanak fém nyílászárókat! ACÉLABLAKOK: 800x800 mm-es billenő és bukó 900x900 mm-es egyes ütközési] és egyesített tisztítószárnyas kivitel. Ára: 434 Ft-tól 564 Ft-ig. ALUMiNIUMABLAKOK: 900x900 mm, 900x1200 mm, 900x1500 mm, 900x1800 mm. Győri típusú, oldalt nyíló szárnyas ablakok, kétrétegű üvegezéshez, tisztítószárnyas, idomacél tokkal. Ára: 1700 Ft-tól 2500 Ft-ig. ACÉLAJTÓK: 900x1930 mm egyszárnyú acéllemez ajtó idomacél tokkal, küszöbbel, jobbos-balos. 1400x1930 mm, 1600x1930 mm, 2000x2300 mm, kétszárnyas acéllemez ajtó, idomacél tokkal, küszöbbel, jobbos-balos. A fenti méretű ajtók plusz 500 mm-es felülvilágítós kivitelben kaphatók. Ára: 1000 Ft-tól 3000 Ft-ig, kiviteltől függően. HULLÁMPALA ÉS PALA LEKOTÖCSAVAR KAPHATÓ: a 8. sz. TÜZÉP-telepen, Dabas II., Marx Károly út. Telefon: Dabas 46. AJÁNLATUNK BERUHÁZÁSOK BEFEJEZÉSÉHEZ, A TAVASZI FELKÉSZÜLÉSHEZ: SÍKÜVEG: 2 mm-es 155x46,155x50,155x52, 155x54, 155x64, 155x70 mm-es méretben. Ára: 25,40 Ft/m2. 3 mm-es 160x70 mm-es, 200x170 mm-es. Ára: 47,70 Ft/m2. KERTÉSZUVEG: 28x32x2 mm-es, ára: 27,80 Ft/m2. 46x74x3 mm-es, ára: 47,70 Ft/m2. Betonacélok, idomacélok, lemezáruk, fekete csövek, horganyzott viz- vezetékcsövek nagy választékban kaphatók: 1. sz. Vas-műszaki boltunkban: Dabas II., Biksza Miklós út 379. Telefon: Dabas 19. IGÉNYEIKKEL KERESSÉK FEL BOLTJAINKAT! Nagytételű vásárlásnál árengedményt adunk! Bővebb felvilágosítást ad: Fábián Adóm áruforgalmi előadó, Dabas II., Biksza Miklós út 440. sz. alatt. Telefon: Dabas 7. SZERETETTEL VARJUK VÁSÁRLÓINKAT! DABAS ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET, DABAS. azt jósolta, hogy a repülőgép 1980-ban már nem fog tökéle­tesedni. Sebessége ekkor 170— 200 km/óra lesz, hatósugara pedig 1000 kilométer — 20 tonna összsúly és 4 tonna hasznos teher mellett. De milyen lesz szerintünk a légi közlekedés 2000-ben? Bolygónk méretei miatt nem érdemes a végletekig növelni a sebességet, hiszen a legtávo­labbi útvonal hossza sem ha­ladja meg a húszezer kilomé­tert. 8—10 ezer kilométeres óránkénti menetsebességgel a földgolyó bármely pontja 2— 2,5 óra alatt elérhető. (Az uta­sok kimerültsége a kutatások szerint háromórás út után kezd jelentkezni.) Márpedig kétség sem férhet ahhoz, hogy ilyen sebesség 2000-ben már megvalósul. A 6000 kilométerig racionális sebességet már elértük, amint ezt a TU—144-es szuperszoni­kus utasszállító gép példája mutatja. Ezer kilométer körü­li távolságokra a hangsebes­ség fölötti repülés nem cél­szerű, mivel nem csökkenti lé­nyegesen a menetidőt — te­kintve, hogy 2000-ben a váro­si repülőterek csak legalább 20—30 percnyi utazással lesz­nek megközelíthetők. Lénye­gesen jobb lesz az utasok el­látása is. A légi úton szállított áru- mennyiség 60-szor több lesz, mint ma. Tekintve, hogy a repülés annál biztonságosabb, minél kevesebb gép tartózko­dik egyidejűleg a levegőben — a jövő a mammutjáratoké. Közülük a legnagyobbak súlya eléri az ezer tonnát. Ezek a járatok átlag 1500—2000 utast fognak szállítani — azaz sem­mivel sem kevesebbet, mint ma egy személyvonat. Ily mó­don a nagyobb sebesség és a jobb ellátás ellenére a repülő­jegyek ára olcsóbb lesz. Földünket a menetrendsze­rű repülőjáratok sűrű hálózata fogja övezni. Ugyanúgy me­netrend szerint fognak indul­ni az elektronikus számológé­pekkel irányított interkonti­nentális teherszállító rakéták Az automaÜka jelentősen megkönnyíti az utas- és teherszállító gépek pilótáinak munkáját. Növe­kedni fog a repülés biztonsá­ga. Világszerte foglalkoztatják a konstruktőrök fantáziáját a Mars és a Venus légkörében is repülőképes modellek. Mire az ember a Marsra lép, biztosan lesznek ilven repülőgépek. I. Obrazcov akadémikus, a Moszkvai Repülőipari Intézet rektora társadalmi rend megváltozása megadta az ergonómia műve­léséhez szükséges alapokat, bár az első évtized problémái: a termelőeszközök társadalmasí­tása, az új termelés és gaz­dálkodás elindítása még nem tette lehetővé a termelésfej­lesztés ilyen eszközeinek az alkalmazását. Az ötvenes évek végétől és különösen a hatva­nas évektől előtérbe került az ipar és a mezőgazdaság inten­zív fejlesztése, megjelent a termelés objektív igénye az olyan tudományok alkalmazá­sa iránt, amelyek ezt hatéko­nyan elősegíthetik. — Hol kezdték el hazánkban művelni az ergonómiai kutatá­sokat? — Az ötvenes évek végétől az Országos Munkaegészség­ügyi Intézetben, a KÖJÁL- ban, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Inté­zetében, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetében indult meg a kutatómunka, amely elsősor­ban az objektív környezeti té­nyezők terhelő hatásának a feltárására irányult. Ugyanak­kor egyre élénkebb érdeklődés nyilvánult meg az iparvállala­tok részéről is az ilyen témák gyakorlati alkalmazása iránt. 1958-ban a Csillaghegyi Len- árugyár, a Szegedi Kenderfo­nógyár alkalmazott pszicholó­gusokat, majd jelentős fejlő­dés indult meg különösen a KGM-hez tartozó vállalatok­nál, pl. a Lenin Kohászati Mű­vekben, a Beloiannisz Hír­adástechnikai gyárban stb. Az ergonómiai és különösen a munkapszichológiai kutatások gyakorlati alkalmazásának eredménye volt már a hatva­nas évek közepén az MTA Pszichológiai Intézetének irá­nyításával, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában megindult vizsgálatok. A legtöbb ergonó­miai szakember és munka­pszichológus ma is a kohó- és gépiparban működik. Újab­ban egyre szélesebben bonta­koznak ki az ergonómiai ku­tatások az élelmiszeripar — különösen a konzervipar — te­rületén. A közlekedési témák­kal a Budapesti Közlekedési Vállalat munkapszichológusai foglalkoznak. A könnyűipar területén a ruhaipar, valamint a textiliparban a Pamutnyo­móipari Vállalat rendelkezik nagy munkapszichológiai la­boratóriummal. — Milyen területeken segít­heti az üzemi, vállalati veze­tés céljait az ergonómia? — Teljes felsorolásra nem vállalkozhatom, csak néhány példát említenék. így az új dolgozó munkábaállítása, be­tanítása, különösen a baleset- veszélyes vagy speciális mun­katerületeken alkalmasság vizs­gálatok végzése, megfelelő munkaközi szünetek biztosítá­sa stb. Mivel az ergonómia fő célja a munka alkalmassá té­tele az ember számára, ebből következik, hogy az új gépek, új berendezések gyártását már eleve az emberi képességekhez, az ember testméreteihez kell alakítani. Sokszor találkozunk olyan új, modern épületekkel, ame­lyek belső világítása vagy színdinamikai kialakítása nem veszi figyelembe az emberi té­nyezőt, sőt számos esetben olyan gépekkel, amelyeken a különféle értékeket jelző számlálóberendezéseket csak meggörnyedve, nagy pontat­lansággal lehet felismerni. Mindez növeli az ember igény- bevételét, amelynek következ­tében lassabban és pontatla- nabbul dolgozik. Ennek meg­előzése is az ergonómia fel­adata. — Vannak-e már számítások az ergonómiai tevékenység gazdasági kihatásairól? — Igen. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában több év óta végzett alkalmassági vizs­gálatok következtében a se- lejtcsökkenés értéke egymillió forintnál nagyobb megtakarí­tást eredményezett. A Pamut­nyomóipari Vállalatnál a több­szörösen balesetezők vizsgála­ta alapján tett intézkedések másfél év alatt elért megtaka­rítása a valószínűleg elhárí­tott balesetek alapján közéi hárommillió forint. Sorolhat­nánk ezt más könnyűipari és vegyipari üzemekből vett pél­dákkal is. — Ipari és mezőgazdasági nagyüzemeink hogyan hasz­nálják ki ezeket a lehetősége­ket? — Az egész népgazdaság 560 ipari és mezőgazdasági nagy- vállalata közül 80 alkalmazza megfelelő módon az ergonó­miai, azon belül a pszicholó­giai, szociológiai ismerete­ket saját vezetési gyakor­latában. Ez 1960-lioz vi­szonyítva nem rossz ered­mény, de a jövő feladataihoz képest nem biztos, hogy ele­gendő. Az új gazdasági mecha­nizmus viszonyai között pedig — és ezt a X. pártkongresszus célkitűzései is hangsúlyoz­zák —, a termelés fejlesztésé­nek legfontosabb és leggazda­ságosabb tényezői az intenzív gazdaságfejlesztési tényezők. Ezen belül elsősorban a szer­vezés és a szervezés kereté­ben az ergonómia alkalmazá­sa is jelentős segítséget nyújt­hat az intenzív termelés fej­lesztésére — fejezte be nyilat­kozatát Kiss György, az Ergo­nómia munkabizottság titkára. Horti József A KŐVETKEZŐ VASÄRNAP: AZ EMBER-GÉP RENDSZEREK Csirkeparadicsom Ez év májusában adták át rendeltetésének a Bábolnai Ál­lami Gazdaságban Európa egyik legnagyobb csibekeltető üzemét. Az alumínium borítá­sú épülettömbben — amelyet a gazdaság tervezett és épített fel — 20 óriás keltetőgépet he­lyeztek el. Évente 22 millió csibe Iát itt napvilágot. A „csibegyár” berendezéseit az Egyesült Államokban vásárol­ták. A 350 000 dolláros deviza­hitelt a tervek szerint 3 év alatt kellett volna tojásexport­tal visszatéríteniük. A gazda­ság azonban az idén — 1968- hoz képest — megkétszerezte a tőkés exportot. Hetenként viszik az árut Bejrútba, bejrú­ti partnerük pedig Irakba, Iránba, Jordániába és Kuwait- ba továbbítja az árut. Legújabb vevőjük Szaúd- Arábia. Az év végéig várhatóan 13—14 millió tojást szállítanak tőkés piacra, s a többletexportból 3 év helyett egy év alatt visz- szafizetik az új csibekeltető árát. HÍDFŐBEEMELÉS A felújítás alatt álló szege­di Tisza-hídnál nem minden­napi feladatot oldottak meg csütörtökön a Hídépítő Válla­lat dolgozói. Különböző készü­lékek, görgők, emelők, csörlők segítségével egy darabban tol­tak a helyére egy 132 tonnás előregyártott vasbeton hídfő­szakaszt, vagyis a hídfő egyik felét. A másik felét is elké­szítették már, s rövidesen az is a helyére kerül. Ezzel a mint­egy 8 millió forint értékű fel­újítási munka befejeződik. A felújításra azért volt szükség, mert a régi hídfőket az 1880- as években még a francia Eiffel cég készítette a háború­ban felrobbantott és azóta új­jáépített híddal együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents