Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
'u“kKMiw 1970. NOVEMBER 22., VASÁRNAP Szilveszterig falusi kisgyűlések Ismeretes-: november 16-án a kisiparosok megyei választmánya értékelte az elmúlt félév munkáját, Pest megye 7800 kisiparosának eredményeit. Ma megkezdődnek az úgynevezett „falusi kisgyűlések”, vagyis a helybéli mesterek tanácskozásai. Részt vesznek ezeken a párt és a tanács képviselői, valamint a tömegszervezetek aktívái. Az év végéig lebonyolítandó gyűlések célja az, hogy feltárják a lehetőségeket: miként tehetnék hatékonyabbá, gazdagabbá a kisipari munkát, hogyan javíthatnák a lakosság ellátását. PYRETHRUM MADÁRLÁTTA VILÁG Megtalálták a bakonyi ko- párosok új növényét. A fontos növényvédőszer-alapanyagot termelő pyrethrum kiválóan terem a karsztos, rossz minőségű szántóföldeken is. Az értékes növény meghonosítására a keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete dolgozott ki programot, amelynek alapján a következő évedben 2000 holdon terem majd ez az évelő növény. A tervek szerint a várható nagy mennyiségű termés feldolgozására üzemet hoz létre az Országos Kozmetikai és Vegyipari Vállalat. — A Nácizmus üldözöttéinek Bizottsága értesíti az érdekelteket, hogy Bp. V., Szabadság tér 16. szám alatti helyiségéből elköltözik. A költözés időtartama alatt, november 30-tól december 7-ig az ügyfélfogadás szünetel. Az új cím: Budapest V., Báthory u. 22. II. emelet. Telefon: 316—977. Távolban kis falusi otthonok, az előtérben emeletes lakóházak. A közeli autógyárnak köszönhető, hogy városiasabb képet kezd ölteni Szigetszentmiklós. Miért bosszankodik? Beszélgetés Dömötör Józseffel, a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítési Központjának igazgatójával — A mi szakmánkban — kezdi Dömötör József —, fizetésünk felét bosszankodásain- kért kapjuk. — Ilyen idegölő lenne a kereskedelem? — A váratlan fordulatok idegesítők. Ilyenek pedig bőven adódnak, hiszen partnereink érdekei nem mindig egyeznek meg a miénkkel, s ilyenkor nem marad más, mint az érdekellentétek jó kifejeződésére az emberben végbemenő folyamat: a bosszan- kodás. — Most például, ma reggel, érte-e kellemetlen meglepetés? — Ért. Jelentette egyik osztályvezetőm, hogy a tervezett 40 mázsa fenyőfa helyett csali 25 mázsát tudunk beszerezni. Október óta megyünk a karácsonyfa után. A megye erdő- gazdaságai ígérték, hogy a megye lakosságának fenyőfaigényét kielégítik. Ez csak ígéret maradt. Ügy tudom, hogy import nem lesz... — Tehát nehéz az árubeszerzés? — Nem mindig és általában nem is. De várjon, ma reggel Szép kék a szeme..." Csaknem megölte gyermekét Október 13-án hajnalban a Hegyeshalomra menő gyorsvonatról a mosonmagyaróvári rendőrség fiatal párt szállított le. Papp György 21 éves betanított parkettás és élettársa, Sz. Erzsébet 17 éves takarítónő a kapitányságon azt mondta: Hegyeshalmon, a Virág utcában, Kiss János nevű rokonukat akarták meglátogatni. A rendőrség megállapította, hogy ilyen címen, ilyen név nem ismeretes. Az alibi megdőlése után a fiatalok beismerték: disszidálni akartak Ausztriába. Papp György a tervezett szökés indokolásául elmondta: a felelősségrevonástól való félelmében próbált ilymódon menekülni. Papp György érdligeti lakásán csaknem megölte 4 hónapos gyermekét. A Semmelweis Kórház jelentése: „1970. október 11-én 19.30 órakor a mentők beszállították Sz. Erzsébet leányanya 4 hónapos csecsemőjét. Felvételkor a fiúgyermek eszméletlen, jobb karja eltörve, feje bezúzva, mellkasán vér- aláfutás. Súlyos agyi zúzó- dás lehetősége fennáll. Állapota életveszélyes.” Az Amerikai úti idegsebészet jelentése: „Október 11- én oxigénsátor alatt, rohammentő szállította be kórházunkba a csecsemőt. Az első vizsgálat szerint a gyermek sérülései erőszakos bántalmazás következményei. Pulzusa: 180. Légzés: 12, percenként ...” A szomszéd, Kovács József- aé: — Tőlünk kértek segítséget, ho'"' szerezzünk albérletet, mert össze akarnak állni. Erzsi akkor már állapotos volt. Érdligeten, nem messze a mi házunktól szereztünk egy lakást, oda költöztek. Gyuri iszákos, durva ember, Erzsi gyakran panaszkodott, hogy őt is veri. Amikor megszületett a kisgyerek, tovább romlott családi életük. Erzsi elmesélte, nem mer elmenni hazulról, mert Gyuri mindig összeveri a gyereket. Én gyakran átjártam hozzájuk, vittem a gyereknek élelmet, mert csak felvizezett tápszert kapott az anyjától. Sokszor láttam Gyurika testén az apja kezenyomát... Kértem őket, hadd fogadjam magamhoz a kisfiút, nekem úgysem lehet gyermekem. De nem engedték ... Azon a napon is meglátogattam a gyereket, nagyon rosszul volt, ágyában feküdt mozdulatlanul. Másnap délelőtt és délután is megnéztem és sürgettem a szülőket: vigyék azonnal kórházba! Az apa éppen kártyázott, dühösen az asztalra vágta a paklit: „Ha meghal, majd lesz másik!” Ezt kiabálta. Sz. Erzsébet: — Gyuri már korábban is mondogatta, disszidáljunk Ausztriába. Sokszor mondta, majd ő „elintézi” a gyereket, hogy ne kelljen törődni vele. Azt sem engedte, hogy ruhát vegyek a kicsinek .., Akkor este, nagyon ideges volt. A gyereknek valami baja lehetett, már sírni sem tudott, csak feküdt a kiságyban. Gyuri odament hozzá, és elkezdte szorongatni, tördelte a karját, lábát felnyomta a hasához. Ijedten rászóltam, hagyja már abba, de hát nem lehetett vele beszélni. Később lefeküdtünk, Gyuri azonban nemsokára felkelt. Dühében újra megrázta a gyereket és kétszer belevágta az ágyba. Akkor törhetett be a feje. Én sokat nem mertem szólni, hiszen engem is ütött néha. Meg aztán féltem, hogy elhagy. Mindenáron magam mellett akartam tartani, mert szerettem. És szeretem most is. A Budai Járási Rendőrkapitányságon tartott kihallgatáson Papp György elmondta: a történtek előtt két hónappal határozta el, hogy megszabadul élettársától és gyerekétől. Korábbi vallomását megváltoztatva — miszerint a gyermek sérülése attól származik, hogy véletlenül ráesett az anyja — beismerte, hogy hirtelen támadt dühében bántalmazta a csecsemőt. Amikor a szomszéd erőteljes követelésére végre kórházba került a gyerek, már sejtette, hamarosan érte jön a rendőrség. Rábeszélte élettársát, szökjenek ki az országból. Papp Györgyöt a rendőrség emberölés kísérletéért letartóztatta. Sz. Erzsébet szabadlábon védekezik. Néhány hónapos gyermekű■ kért még küzdenek az orvosok. A kis Gyuri már túljutott az életveszélyen. Október 12-e óta látogatója nem volt. — Saját édesapjáról milyen emlékei vannak? A férfi hanyag kényelemmel ül a széken, bilincsbe szorított kezével megigazítja nadrágja élét. Válaszát fanyar mosoly kíséri: — Apámról? Rossz. Anyám még csak szeretett a maga módján — nyolcán voltunk testvérek —, de apám része- geskedett, vert is. Egyszer leütött egy csavarkulccsal. A falumból, Békésről, Pestre szöktem, nem bírtam már elviselni az üldözését. Apám hazahívott, de tovább keserítette az életemet, hát végleg elköltöztem otthonról. — S most rosszabbat tett, mint az apja ... — Hát igen. Nekem otthon sem .volt családi életem, később se lett. Lezüllöttem. Nekem már mindegy, milyen az életem. Maga úgysem érti ezt... Pedig kezdetben örültem, hogy gyerekem született. Üvegablakon át láttam meg először a kórházban. Helyes srácnak nézett ki. Szép kék a szeme... Aztán én ittam, az anyósom állandóan piszkálgatott, a feleségem múltjáról meg a haverok meséltek egy s mást... Meguntam őket. Szitnyai Jenő még volt okom bosszankodni: negyedórája tudtam meg, hogy jövőre az AKÖV nem biztosít teherkocsit, mert nem kapott elegendő összeget, hogy autó- állományát fejlessze. Ha hamarabb jelentik ezt be, kevésbé érint kellemetlenül, mert akkor az idei beruházások terhére nem élelmiszer- ipari gépeket vásárolok üzemeinkbe, és nem újítunk fel néhány üzletet, hanem teherkocsikat veszünk. Már erre nincs pénzünk. Most körleveleket bocsátunk ki a téeszek - nek, amelyben javaslom, hogy alakítsunk közös szállítmányozási vállalatot. Ha ez nem jön létre, nem tudom mit csinálok jövőre, hiszen nekünk egy évben 60 ezer gépkocsi- napunk van. De az AKÖV bejelentése legalább érthető... — Van, ami nem érthető? — Például: nekünk borászati társulásunk van, e borok eladására nyitottunk Szentendrén egy borozót, ahol saját termésű borokat kínálunk, s e borokat palacküzemünkben saját magunk töltjük üvegekbe; erre nemrégen kapok egy értesítést a városi tanács kereskedelmi csoportjától, hogy nem hozhatunk forgalomba a borozónkban palackozott borokat, csak folyóbort. — Biztosan sokkal drágább a palackozott bor. — Aki nem akarja megvenni, az kér folyóbort, de ez a korlátozás számomra érthetetlen. Néha úgy érzi magát az ember, mint az a futó, aki síkfutásra készült és versenyközben észreveszi, hogy akadályfutást csinál, mert gátakat raktak eléje. — S ezeket csak hivatásos akadályfutó küzdheti le? — Van, amikor az sem. Mit gondol, miért van a megyében csak azokban az üzletekben déligyümölcs, amelyek különben fűszerüzletek? Mert nálunk a déligyümölcs: fűszer. A lényeg az, hogy mi vagontételben déligyümölcsöt nem vásárolhatunk a DÉL- KER-től, csak a FÜSZÉRT-től, így mi déligyümölcsben nem is lehetünk senkinek versenytársa, de nem is ez a lényeg, hanem ami ebből a nem létező konkurrenciaharcból az igazi vesztes: a lakosság jobb ellátása. — Ezek, úgy gondolom, a kisebb bosszankodások. A Jelentősebbek? — Minden évben egyre kevesebb zöldséget, főzelékfélét tudunk felhozni a piacokra, tehát visszafejlődőben a megye kertészeti termelése. Szerinte a mezőgazdaságnak, a feldolgozóiparnak és a kereskedelemnek közösen kellene átfogó tervet készítenie ennek megakadályozására, mert így az árak csak emelkedhetnek. — Azt mondják, hogy ebben az önök cége is ludas, mert amikor sok zöldségféle volt, mindenáron igyekeztek a felvásárlási árakat csökkenteni. — Ha sok az áru, olcsóbban A KAMERÁK MÖGÖTT Közvetítés a pártkongresszusról Rádió-, tv-szilveszter Karácsonykor reggeltől estig A pártkongresszus, jelentőségének megfelelő helyet kap a képernyőn is. A megnyitás napján, hétfőn délután kettőtől fél nyolc óráig . élőadásban közvetítik a kongresszus kezdetét, s ezen belül Kádár János előadói beszédét. Ezután minden nap 40—60 perces összeállítást adnak a kongresszus legfontosabb felszólalásaiból. Ezeket a tíz perccel megrövidített híradó után, tehát 19.50 órától közvetíti a televízió. Rendkívül nagy az érdeklődés a szocialista országokból, de a tőkés világ országaiból is kell adni, a termelés nem lehet öncélú, a lakosság érdekeit nem lehet kihagyni. Mindenesetre 2000 vagon zöldségfélével kevesebbet hoztunk fel már az idén is. Mindenesetre az előrelátás nem árt. — Hogyan érti ezt? — Hét évvel ezelőtt egyszer azt mondtam, hogy ha nincs nemesebb szőlőfajta, akkor inkább később telepítsünk nagyüzemi táblákat, erre azt felelték, hogy a tervet teljesíteni kell. Most találtam olyan gazdaságot, amelynek a pincéjében hét(!) fokos bort tároltak. Kellett vennünk egy sűrítőberendezést, hogy a mustot legalább 11—12 fokos borrá sűríthessük. Persze, senki ne gondoljon arra, hogy ez szakszerűtlen és a minőséget rontó beavatkozás, hiszen a sűrítés a legnemesebb bort- javító eljárások közé tartozik. — Hogyan lehetne a bosszúságot megszüntetni? — Ha mindenki mérlegelné, hogy minden egyes tette, intézkedése a mások tevékenységében okozhat jót is, rosz- szat is. — berkovits — a kongresszus eseményei iránti Igen sok televíziós riporter is érkezik és a magyar televízió adásait sok ország készül közvetíteni. A televízió vezetői annyit árultak el, hogy éppen az újság javaslatai alapján idén a rádió és a televízió közös szilveszteri műsort készít, tehát a rádiókészülék-tulajdonosok ugyanazt hallják, mint amit a képernyőn is látni lehet. Még azt is elárulták, hogy a műsor ennek megfelelően a rádió és televízió legkedveltebb műsorszámainak paródiájából és azok vetélkedőjéből áll majd össze, s a híresztelésekkel ellentétben a két „csapatkapitány”: Vitrai Tamás és Szepesi György. Szilveszter azonban még messze van, karácsony és főleg Mikulás már valamivel közelebb. Karácsonykor különösen az teszi nehézzé a televízió dolgát, hogy az ünnepi este csütörtökre esik, s azután péntek-szombat-vasár- nap ünnep lesz, mindhárom napon, szinte reggeltől estig, néhány- órás szünettel, műsort sugároz a televízió. Ez a nagy karácsonyi összeállítás a tervek szerint jórészt az év sikeres műsorainak felidézéséből áll majd, mivel a televízió vezetői szerint ezt sokan kérték. Mikuláskor délután kétórás műsort szentelnek a gyerekeknek, s hogy a felnőttek se távozzanak „üres kézzel”, a Mikulás puttonyában egy felnőttműsor is rejtőzik, amelynek érdekessége egy 1945-ös kabaré- műsor felidézése és egy olyan összeállítás, amelyben — egyebek között — Sennyey Vera, Ella Fitzgerald és Sammy Davies is szerepek BAJ-E A MÁSODÁLLÁS? Mit mond az Úristen? Nem igaz, hogy az emberek, különösen a nagy emberek, tehetségük, tudásuk legjavát másodállásukban produkálták. Amit másodállásukban tettek, ki- és feltaláltak, az rendszerint a fusi munka volt, amit főállásban tettek, az maradandó és alapos sikert hozott számukra is, a társadalom számára is. Itt van például rögtön James Watt... — Uram, igaz, hogy feltaláltam a gőzgépet. Másodállásban vállaltam a feltalálást, de olyan is lett. Mennyi baj, gond volt vele, és van még most is. Piszkos is, zakatol is, állítólag politikailag is sok baj volt vele annak idején Angliában. Sőt, ha jól tudom, ma is évszázadokkal később is vitáznak a szakemberek a hatásfokán. Hát igen, szégyellem bevallani, másodállásban készítettem, nem úgy, mint a fémből készíthető napóramutatót. Becsületes fizetségért, munkaköri kötelességért becsületes munka. Mondja, uram — nézett rám határozottan James’ Watt —, hallott egyetlen panaszt két évszázad elteltén is az én fémből készíthető nap- óramutatómra. Na, látja. És még a főállással humorizálnak egyesek! — Az egész almaügy egy nagy marhaság, kérem — mondta rezignálton Newton- Nem mondom, jól jött az a kis pénz, amit másodállásban mint gyümölcsár kerestem, s igaz, hogy amikor a fejemre esett az alma, akkor jutott eszembe az az izé... De uram, annyit maga is tud, hogy objektív törvény ide, objektív törvény oda, az én megállapításaim már aligha érvényesek például egy fénysebességet megközelítő szekér mozgása tekintetében ugyebár. Mennyit vitáztak azon a vacak almán meg oz én ötletemen, amit az alatt a szerencsétlen másodállás alatt ötlöttem ki, hogy fene vitte volna el a dolgomat. De uram, van azon vita, hogy a kör négyszögesíthetetlen? Nincs! Ugye, hogy nincs! Mert ezt én főállásom ideje alatt, főnökeim megbízása alapján, napi nyolcórai szakadatlan munka alatt dolgoztam ki. Na látja, uram! — Hogy a Dávid-szobor? Na igen, azt is én csináltam. Mit tehettem volna, Signore? Felajánlották másodállásban, hogy csináljam meg. Jó pénzt ígértek, nem tudtam a pénznek ellenállni, most utólag bevallom, hogy így volt, és tessék, íme az eredmény, eltelt félezer év, s még mindig a Dávid így, a Dávid úgy meg a Mózes is. Na látja, ez az átkuk a másodállásoknak. Van-e vita, van-e szóbeszéd. Signore, a kerti faunjaimról? Ugye, hogy nincs? Az tisztességes, főállásos munka volt, hogy úgy mondjam, sorozatban csináltam ezeket a kerti faunokat, és lám, a becsületes munka nyugodt megélhetést és békés utókort szerzett a számomra. — Mondja, uram — fordultam az Űristenhez —, ön csinálta a naprendszert és benne a földet? — Igen ...ez kétségtelen — pironkodott az Úristen, majd gyorsan hozzátette —, de csak másodállásban, kérem. Csak másodállásban! Nézze meg, Ember úr az Ómega-spirált vagy az Androméda ködöt... Az igen. Azok becsületes, nyolcórás műszak plusz szabad szombat, igen, azok úgy készültek ...De hát mit tehetek róla, még az Űristen is lehet gyarló ... Baj? Baj? Most mit mondjak erre? Gyurkó Géza
